BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS –Koordinációs mechanizmusok –Kapitalizmus ›Piacgazdaságtan lényege –Piaci.

Az előadások a következő témára: "BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS –Koordinációs mechanizmusok –Kapitalizmus ›Piacgazdaságtan lényege –Piaci."— Előadás másolata:

1 BME Közösségi gazdaságtan Andor György

2 BME Ismétlés ›KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS –Koordinációs mechanizmusok –Kapitalizmus ›Piacgazdaságtan lényege –Piaci koordináció ereje –Válaszok a Mit?, Hogyan? és Kinek a számára? kérdésekre ›Milyen legyen a minimális állam? 20132

3 BME II.2.4. Viták az egyenlőtlenség állami tompításáról II.2.4.a. Az egyenlőtlenség mértéke 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN3 ›Abszolút szegénység –Az emberi létezéshez szükséges dolgok köre (élelem, hajlék, ruha stb.) –„Világszinten” nagyjából azonos › Relatív szegénység –Egy adott társadalmon belül, „relatíve”. –Ami az egyik társadalomban alapvetőnek számít, az a másikban nem (pl. vezetékes víz, angol WC).

4 BME ›Szegénységi küszöb (létminimum) –A relatív szegénység kritériumai fokozatosan felfelé módosulnak. ›Nagyjából az egy főre jutó átlagjövedelem 60 %-a alatti jövedelemből élők. ›Magyarországi adatok –Létminimum: 85-90 EFt/fő/hó egy aktív felnőtt, egy kétgyermekes család: 250 EFt/hó, egy nyugdíjas 75-80 EFt/hó –Kb. lakosság kb. 40-45%-a ›Mobilitás kérdése 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN4

5 5 5 ›Jövedelmi egyenlőtlenség –A háztartások 20 %-ánál a jövedelem 40 %-a. ›Vagyoni egyenlőtlenség –A háztartások 1 %-ánál a vagyon 40 %-a. ›Lorenz-görbe és a Gini-együttható

6

7

8 BME II.2.4.b. Az egyenlőség különböző megközelítései 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN8 ›Egyenlőség, mint szabadság és esélyegyenlőség –Szabad út ›az élet egyéni kialakítása, ›a tehetség kibontakozása, ›a szorgalom, a teljesítmény előtt. –Csak a teljesítmény számítson ›a nemzetiség, a bőrszín, a nem, a vallás stb. ne. –Az államnak az a feladata itt, hogy biztosítsa a vágyak egyéni megfogalmazását és elérésének esélyeit, itt ne engedje a többség diktátumát. –De segítség itt nincs!

9 BME ›Egyenlőség, mint az esélyek azonossága –Mik az egyenlőtlenség kialakulásának okai? –Már eleve értelmezési problémák, hiszen a szó szerinti esélyazonosság sok minden tekintetben lehetetlen ›Magas - alacsony, erős - gyenge, jó - rossz „matekos”, magyar - amerikai – kínai, stb. ›Bizonyos területeken képtelenség esélyeinket azonossá tenni. –Az esélyegyenlőség kérdése nyilván korhoz is kötött ›Igazságos-e, hogy egyes gyerekeknek pusztán azért legyen hatalmas előnyük, mert véletlenül gazdag családba születtek? ›Kétségtelen, hogy ez igazságtalan! 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN9

10 BME ›De az örökölt fizikai vagyon csak az élet egyik igazságtalansága. Mi legyen a képességbeli igazságtalanságokkal? –Nézzük előbb a vagyonit! ›Öröklés korlátozása ›De, vásárolhatnak kiemelkedő oktatást és nevelést is ›Adhatnak gyerekeiknek saját vállalkozásunkban „irreális” fizetést. –Nézzük most a fizikai/szellemi képességbelit! ›Akkor ezeket is ki kellene egyenlíteni! ›Ehhez kifejezetten azokat kellene továbbképezni, akik az adott területen a tehetségtelenebbek. ›Mindez talán elfogadható a hátrányos helyzetűek oldaláról, de vajon a másik oldalról? ›És azok oldaláról, akik a „tehetség élvezői”? ›Látható, hogy igen összetett kérdések ezek. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN10

11 BME ›Egyenlőség, mint eredményegyenlőség –A végeredmény tompítása –Miért ne lehetne a különbségeket kiegyenlíteni? ›Kapjon mindenki – kortól, nemtől, fizikumtól stb. függetlenül – ugyanakkora adagokat! ›Na, de ez értelmetlen! (Bár objektív.) ›Kapjon akkor „méltányost”! –Kicsit árnyaltabb, de sokkal homályosabb cél. –„Bizottságok” kellenek, el kell dönteni, hogy kinek mennyi a „méltányos”. –Erőre van szükség, hogy elvegyenek olyanoktól, akiknél úgy ítélik meg, hogy több jutott a „méltányosnál”. –Ez már erősen szembekerül a szabadsággal is. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN11

12 BME ›Súlyos problémát jelent itt az ösztönzés. –Ha a teljesítmény helyett a „méltányosság” dönt, mi ösztönöz teljesítményre? –Az emberek végképp nem olyan munkát választanának, amivel leginkább hasznára vannak a társadalomnak. –Igen rossz történelmi tapasztalatok ›Erőszak ›Az eredeti célon idővel túlnyúlt, egyenlőtlenség alakult ki: irányítók és irányítottak között. ›„Az emberek nem angyalok…” 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN12

13 BME ›A méltányosság összetett kérdését világítja meg a szerencsejáték kérdésköre is. –Az eredményegyenlőség szerint a nyereményeket el kellene venni, és a vesztesek között szétosztani. –Így persze értelmetlen lenne a játék. –Az élet tele van ehhez hasonló „szerencsejátékokkal”: ›Iskolát választunk, házasságot kötünk, építkezünk, értékpapírokba fektetünk stb. ›Ezeket végül „össze-vissza” tompítjuk illetve nem tompítjuk. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN13

14 BME II.2.4.c. Az egyenlőtlenség tompítása miatti hatékonyságveszteség 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN14 ›Érvek a hatékonyságvesztés mellett –Gazdasági aktivitás visszaesése ›A szabadpiaci berendezkedésű országokban is megkísérlik az árrendszer jövedelemelosztási funkcióját külön kezelni. ›Azonban, ha a jövedelem közvetlenül nem függ az erőfeszítésektől, miért törekednének az emberek az információ megszerzésére, cselekvésre, hatékonyságra? ›Ha a tőke felhalmozása nem kecsegtetne jutalommal, miért halasztaná el bárki ma is realizálható élvezetét? ›Miért választanának az emberek másoknak hasznos foglalkozásokat?

15 BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN15 ›Azaz, a jövedelemelosztási funkció korlátozásával végül romlik a többi funkció ellátása is. Ez alacsonyabb hatékonysághoz, alacsonyabb kibocsátáshoz vezet. –Adminisztratív költségek ›Az adóbevételek összegyűjtésére és az elosztásra bürokráciát kell építeni. –Megtakarítás ösztönzésének gyengülése ›A jövedelemelosztást korrigáló programok rontják a megtakarítások és beruházások ösztönzését. –Az emberek kevésbé érzik szükségét az idős korukra és megbetegedések esetére való megtakarításnak. –Így nincs felhalmozás, tőke a beruházáshoz.

16 BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN16 ›A hatékonyságvesztés vitatása –Vannak, akik szerint az újraelosztás nem ró pótlólagos költségeket a társadalomra. ›Érvelésük –A szegénység gyökere a gyermekkori elégtelen táplálkozás, a szétesett családok, az otthoni kulturálatlanság, az alacsony színvonalú oktatás, a szakképzettség hiánya. –A szegénység szegénységet szül, ez egy ördögi kör. –Ha sikerül ezt megtörni, visszavinni a leszakadt embereket a munkerő-piacra, az jótékonyan hat majd a kibocsátásra is. –E programok tehát valójában inkább beruházások. –Vitatható, hogy a növekvő adók mennyiben fogják vissza a termelékenységet. ›Az empirikus vizsgálatok szerint az adók nem okoznak számottevő kárt a munkakedv lelohasztásával. –Vitatottak e programok adminisztratív költségeit is

17 BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN17 ›Az igazság nehezen kihámozható –Nagyjából úgy tartják, hogy pl. az Egyesült Államokban alkalmazott újraelosztó programoknak összességében csak szerény mértékű hatékonysági áldozata lehet. –A Svédországhoz vagy Hollandiához hasonló országok „bölcsőtől a sírig” tartó programjai számlájára viszont sokan írják a gazdasági aktivitás csökkenését és a munkanélküliség növekedését, a súlyosbodó költségvetési problémákat.

18 BME Árupiac VállalatokÁllam Tőkejószág Munkaerő Bérköltség Munkaerő Tőkejószág Beruházás (I)(I) Fogyasztás (C)(C) Tőkejövedelem (YK)(YK) (T)(T) Adók (Y)(Y) Munkaerőpiac Pénzügyi piac Vállalatok jövedelme (Y)(Y) Bérjövedelem (YL)(YL) Tőkeköltség Állami vásárlás (G)(G) Háztartások 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN18