Sharing economy: az egészségügy újraformálása? Dr. Buzás Norbert egyetemi docens SZTE Interdiszciplináris Tudásmenedzsment Kutatóközpont SZTE ÁOK Egészség-gazdaságtani.

Az előadások a következő témára: "Sharing economy: az egészségügy újraformálása? Dr. Buzás Norbert egyetemi docens SZTE Interdiszciplináris Tudásmenedzsment Kutatóközpont SZTE ÁOK Egészség-gazdaságtani."— Előadás másolata:

1 Sharing economy: az egészségügy újraformálása? Dr. Buzás Norbert egyetemi docens SZTE Interdiszciplináris Tudásmenedzsment Kutatóközpont SZTE ÁOK Egészség-gazdaságtani Intézet Sharing economy: új üzleti filozófiák és modellek, új generációk térnyerése MTA GB Tudásmenedzsment MB konferenciája, Győr, 2016. április 27.

2 Sharing economy az egészségügyben 1.Az eszközök megosztása 2.A HR (a szakértelem) megosztása 3.Az információk megosztása o Az ellátáshoz jutás gyorsítása o A participatív (a betegek bevonásán alapuló) gyógyítás o A személyre szabott gyógyítás

3 Az eszközök megosztása: „collaborative consumption” az egészségügyben Ideiglenesen szükséges „non-emergency medical equipment” eszközök bérbe vétele Ritkán használt eszközök bérbe adása Egy felhő alapú szoftverben 20 bostoni kórház látja a rendelkezésre álló kínálatot, amit bérbe tudnak venni egymástól

4 A HR megosztása: telediganosztika Nincs szükség minden ellátó intézményben lokalizált szakorvosra, a leletezés „távmunkában” zajlik Költségmegtakarítás, hiányszakmák hatékony kihasználása

5

6 Az információk megosztása: az ellátáshoz jutás gyorsítása Földrajzi közelségben lévő orvosok szabad időpontjai Havi 5 millió felhasználó Időmegtakarítás, kapacitás-optimalizálás, egészség-nyereség Döntően egyéni hasznosság

7 Tünetek, diagnózis Kezelés Próbálgatások / trial and error Terápia Nem specifikus Nem szelektív Uniformizált Eminence-based medicine Nincs még egy ilyen szakma, ahol a szolgáltatás igénybevevői számára ennyire fontos lenne annak színvonala, de ennyire kevéssé tudják azt megítélni A hagyományos gyógyítás Az információk megosztása: participatív gyógyítás

8 1991. Az Internet kereskedelmi forgalomba kerül – (részben kontrollálatlan) egészségügyi információk garmada – social networking „The single most unusued person in healthcare is the patient” (David Cutler, MIT Technology Reviews) Az információk megosztása: participatív gyógyítás Azonos betegségben szenvedők közössége (peer-to-peer exchanges) Kiokosodó betegek – „smart patient” A gyógyítás demokratizálódása Több és koncentráltabb info: hatékonyabb gyógyítás Csoportos hasznosság

9 Tovább bonyolítja a dolgot az okoseszközök megjelenése Új orvos – beteg viszony, vállalati analógiával: az orvos a döntéshozó (CEO); a beteg a COO, ő monitorozza a szervezete működését, felelős az „IT department” adatgyűjtéséért és időközönként riportol a CEO-nak Eric Topol: The Patient Will See You Now, Basic Books, NY, 2015. Az információk megosztása: participatív gyógyítás

10 A gyógyítás továbbra is uniformizált (one size fits all) A célpont még mindig a betegség Evidence-based medicine (A különbözőség kezelése statisztikai megközelítéssel) 1. A legtöbb gyógyszer a kezelt betegek 60%-ában nem vagy csak korlátozottan hatásos 2. A nemkívánatos gyógyszer reakció a felelős a világon évente –100 ezer beteg haláláért –2 millió ember kórházi gondozásáért –100 milliárd USD egészségügyi kiadásért Az információk megosztása: személyre szabott gyógyítás

11 A különbségek oka az esetek többségében genetikai jellegű Personalized / precision medicine Human Genome Project (2003) Finishing the euchromatic sequence of the human genome Nature 2004; 431 (7011): 931-945

12 Az információk megosztása: személyre szabott gyógyítás

13 Direct-to-consumer genetikai diagnosztika Évente 250.000 nő csináltatja meg az USA-ban a BRCA tesztet (Myriad Genetics), az ára kb 4.000 USD 2014-től (Affordable Care Act) a biztosítók térítik a tényleges kockázatot hordozóknak A Myriad 52%-os árbevétel-növekedésről számolt be a történtek után A genetikai információk demokratiziálása 2009: 999 USD,14 betegségre 2012: 99 USD, 250 betegségre Cél: a 25 milió ügyfél adatára egy adatbázist építeni, ami forradalmasíthatja az egész- ségügyet

14 Az információk megosztása: személyre szabott gyógyítás Nagyon sok információt kell összegyűjteni a hatékony terápia kialakításához Egyes eü szervezetek ebben komoly koordinációt vállalnak (pl. az NIH a valaha volt legnagyobb genetikai adatbázist osztoitta meg a kutatói közösségnek) új kutató közösségek jönnek létre (pl. Structural Genomics Consortium, 9 Pharma és számos egyetem)) d2C genetikai diganosztika: az önrendelkezés kiterjesztése Össztársadalmi hasznosság DE: 1.A relatíve kis számú beteg miatt nehéz a szükséges hatásossági vizsgálatokat elvégezni 2.A kevés beteg kis piacot jelent, így a gyógyszergyáraknak nem rentábilis a szükséges kísérletek finanszírozása

15 On demand flu prevention 2014-ben az Uber 3 városban (Boston, NY, DC) indította ezt a programot, Chicago lesz a 4. Az Uber app használatának segítségével kérésre az Uber – egy engedéllyel rendelkező nővér kíséretében – házhoz szállítja a vakcinát, ahol a nővér be is adja Az Uber közreműködése a programban ingyenes Egy klasszikus SE szereplő az egészségügyben

16 Összefoglalva 1. A sharing economy eredményeképpen a gyógyítás modellje is megváltozik: egyrészt a gyógyítás demokratizálódik, azaz az információk felhasználásval a betegek kezdeményezően lépnek fel a diganosztikát és a terápiát illetően, másrészt participatívvá válik, azaz a beteg aktív részvételével zajlik 2. A genetikai jelemzőkhöz köthető terápiák kialakításának kulcsa a megfelelő mennységű információ. Meg kell oldanunk ezen információk tárolását, kezelését, feldolgozását! Meg kell teremtenünk azt az érdekeltségi rendszert, ami a ritkább mutációkkal rendelkező betegcsoportokat is terápiához juttatja! 3. A genetikai információk megmutatják a betegségekre való hajlamainkat, amelyek ismeretében magunk hozhatunk egészségügyi döntéseket és ezzel befolyásolhatunk másokat. Ez átalakíthatja az egészségügyi rendszert, befolyással lesz a szabályozásra, a finanszírozásra és az ellátás-szervezésre is.