A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR SAJTÓ (1919-1944)

Az előadások a következő témára: "A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR SAJTÓ (1919-1944)"— Előadás másolata:

1 A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYAR SAJTÓ (1919-1944)

2

3 TÖRVÉNYEK, RENDELETEK A SAJTÓVAL KAPCSOLATBAN 1918. évi 2. néptörvény 1919. június 23 Szellemi Termékek Országos Tanácsa 1938: 15. tc. 1939. szept. 1 1940: kormányrendelet Sajtóellenőrző Bizottság 1944. március 19 Kolosváry-Borcsa Mihály sajtókormánybiztos

4 VÖRÖS ÚJSÁG 1918-1919 Hetente kétszer, később háromszor jelent meg Terjedelem: 4 oldal 300 000 példány Első szám: 1918. december 7. Utolsó szám: 1919. augusztus 3. Szerkesztő: Szamuely Tibor Vezércikkek: Kun Béla

5 8 ÓRAI ÚJSÁG 1915-1944 Az Est konkurenciájának induló délutáni bulvárlap. A harmincas években Bethlen István kormányához közel álló lap 1935-től ellenzékiként működik. A Gömbös- kabinettel élesen szemben álló lap.

6 ÚJ NEMZEDÉK 1919-1944 Szerkesztő: Bangha Béla jezsuita hitszónok, politikus Katolikus radikális lap Itt publikáltak: Szekfű Gyula, Horváth János, Gerevich Tibor és Eckhardt Sándor is. Központi Sajtóvállalat létrehozása is Bangha nevéhez fűződik.

7 KORUNK SZAVA 1931-1944 Alapító: gróf Széchenyi György. Folyóirat, Irányvonal: a demokratikus törekvések, keresztény liberalizmus, náciellenesség.

8 MAGYARSÁG 1920-1944 Andrássy Gyula finanszírozta Milotay István és Pethő Sándor alapította a jobboldali nemzeti egység megteremtésére. A gazdasági és kulturális élet magyar kézbe vételét tűzte ki célul. Milotay Sándor

9 Magyar Nemzet 1938-1944 Szerkesztő: Pethő Sándor Sokszínű szellemiséget képviselt Legfontosabb fóruma lett a nemzetiszocialista befolyást ellenzőknek. Nagy népszerűségre tett szert Munkatársak: Szekfű Gyula, Barankovics István, Márai Sándor. A lapot többször felfüggesztették, de véglegesen csak a német megszállást követően tiltották be 1944. március 22-én a Gestapo feldúlta a lap szerkesztőségét. 1945. május 1-jétől tudott újraindulni a lap. Pethő Sándor

10 NAPKELET 1923-1940 Irodalmi folyóirat Alapító: Tormay Cecil Támogató: az 1922-ben létrejött Magyar Irodalmi Társaság Irányvonal: keresztény- nemzeti Csak keresztény vallású írók munkáját közölte Tormay Ceceil

11 MAGYAR SZEMLE 1927-1944 Kulturális, világnézeti, politikai folyóirat Alapító szerkesztő: Szekfű Gyula történész Szellemi arculatát a reformkonzervativizmus, valamint a szellemtörténeti irányultság jellemezte. Tanulmányai a társadalmi élet minden területét felölelték. A témaválasztás sokrétűsége jellemezte a folyóiratot. Szekfű Gyula

12 A TOLL 1929-1938 Irodalmi hetilap Szerkesztő: Zsolt Béla, neves radikális újságíró Olvasók: városi polgárság, értelmiség Aktuális politikai, művelődési kérdések Munkatársak: Márai Sándor, Kosztolányi Dezső, József Attila, Karinthy Frigyes

13 SZÉP SZÓ 1936-1940 Irodalmi, társadalom- tudományi folyóirat Szerkesztők: ignotus Pál, József Attila Kiadó: Cserépfalvy Közölte: József Attila verseit, Remenyik Zsigmond,Tersánszky Józsi Jenő, Nagy Lajos és Déry Tibor prózai írásait

14 SZÍNHÁZI ÉLET 1912-1938 Színházi, irodalmi, művészeti hetilap Illusztrált Példányszám: 10 000 Főszerkesztő: Incze Sándor, Harsányi Zsolt Mozi rovat: Korda Sándor

15 CIMBORA 1922-1929 Gyermeklap Szerkesztő: Benedek Elek Erkölcsnevelő szórakoztató irodalom, természettudományos ismeretterjesztés Magyar és egyetemes gyermekirodalom klasszikusai Levelező rovat – helyesírás Munkatársak: Áprily Lajos, Dsida Jenő, Reményik Sándor

16 MTI 1880-ban hozták létre magánvállalatként Alapítók: Maszák Hugó és Egyesy Géza 1882 - félhivatalos hírszolgáltató iroda 1898-1918 – Radó Sándor 1918- a Károlyi kormány államosítja 1920-tól részvénytársaság 1923 – monopólium a rádióadásokra 1944- német ellenőrzés 1945 – a Szálasi kormány ellenőrzi