BME Vállalati pénzügyek. BME 4 A pénz, mint általános termelési tényező ›Nem a „pénz használatának” áráról van szó –Kamatot a termelési tényezőkhöz (vagy.

Az előadások a következő témára: "BME Vállalati pénzügyek. BME 4 A pénz, mint általános termelési tényező ›Nem a „pénz használatának” áráról van szó –Kamatot a termelési tényezőkhöz (vagy."— Előadás másolata:

1 BME Vállalati pénzügyek

2 BME 4 A pénz, mint általános termelési tényező ›Nem a „pénz használatának” áráról van szó –Kamatot a termelési tényezőkhöz (vagy a vásárlóerőhöz) való azonnali hozzájutásért fizetünk (és nem a pénz használatának áraként). ›A kamatot azért kötjük a pénzhez, mert a pénz az általános eszköz. –Kamat lenne pénz nélküli társadalomban is. 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK2 4.1 Kamat ›A pénznek (csak) két paramétere van: időbelisége és kockázatossága.

3 BME ›Nominális és reálkamat 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK3

4 BME 4.2 Idődiszkontálás ›Intertemporális döntések –Különböző időpontokhoz kapcsolódó döntések ›Sokféle vágy, szempont keveredik itt –A homo oeconomicus az őt hajtó drive miatt szükségletei, vágyai minél előbbi kielégítésére törekszik, a kielégülés késleltetése számára kellemetlen érzés. –Gossen I. viszont a szétterítésre ösztönöz. –Lényeges viselkedési motívum lehet például az is, hogy leszármazottjainkra örökséget akarunk hagyni. 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK4

5 BME –A „másik énünk” fogyasztása másként lehet megítélt ›Összességében és általánosan: pozitív időpreferencia (jelen felé torzított preferencia) –Ugyanazt nagyobb hasznosságúnak értékeljük a jelenben, mintha csak valamelyik jövőbeli időpontban realizálhatnánk. ›„Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok” ›Különben majdnem mindent (reálhozam mellett) befektetetnénk és fogyasztásunkat döntően a halálunk előttre tolnánk. 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK5

6 Hasznosság, U F0F0 F1F1 45 0 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK6

7 U F0F0 F1F1 45 0 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK7

8 F0F0 F1F1 U 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK8

9 F0F0 F1F1 U 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK9

10 F0F0 F1F1 U 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK10

11 F0F0 F1F1 U 2 1 3 4 5 2 1 3 4 5 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK11

12 201512 F0F0 F1F1 VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

13 BME ›Diszkontált hasznossági modell –A modell (a korábbiakat jócskán leegyszerűsítve) feltételezi, hogy minden embernek minden jövőbeli időszakra egyetlen általános idődiszkont tényezője van. ›Bármely időszakok között ezen váltószám mellett hajlandó váltani. ›Pozitív idődiszkontálási mértéket szokás ehhez társítani. ›Ha a jelen-jövő csereügylet kockázatmentes ügylet, kockázatmentes piaci kamat alakul ki a jelen-jövő piaci áraként: 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK13

14 BME ›rf›rf –Reálértelemben –A lehető legkevésbé kockázatos kölcsönök részpiacán kialakuló éves kamatok ›USA infláció-indexelt állampapírok piaca –Értékét nagyjából 1-3% közé szokás tenni. 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK14

15 BME ›A diszkontált hasznossági modell szerint az idődiszkont mérteke az időskálán állandó. –Mindegy, hogy a váltás az 0 és n időpontok között történik, vagy a k és k+n időpontok között. –Az időért (a várakozásért) elvárt kamat időegységenként állandó, időben konzisztens. –A „jelen-jövő” kockázatmentes piaci cseréinek r f egységárát, a kamatos kamat elve szerint tetszőleges időtartamra kiterjeszthetjük: 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK15

16 BME ›Az idődiszkontráták időbeli konzisztenciája nem nagyon állja ki a valóság próbáját. –Az emberek jövőbeli pillanatok közötti váltásai erősen függnek attól, hogy a jövőbeli pillanatok milyen távolra esnek a jelentől. ›A jelenhez közelebb eső időbeli váltásoknál erőteljesebb a jelen felé torzítás, a későbbieknél gyengébb. ›Hosszú távú időpreferencia –Ezt időben konzisztensnek tekintik ›Rövid távú időpreferencia –„azonnal”-„később” –Itt nagyobb váltási arány 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK16

17 BME 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK17 ›Kockázat –Annak lehetősége, hogy a később ténylegesen visszakapott pénzösszeg eltérhet a várttól. ›A „szerencse függvényében” többféle állapotot is elérhetünk. ›A kockázat fogalmához nemcsak negatív történéseket kötünk. ›A csökkenő határhasznosságot mutató hasznosságfüggvény egyúttal kockázatkerülő magatartást is tükröz. –A matematikailag fair változat várható hasznossága kisebb, mint a várható értékének hasznossága 4.3 Idő- és kockázatdiszkontálás

18 BME 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK18 F U(F)U(F) U(F2)U(F2) U(F1)U(F1) U(E(F)) E(U(F)) E(F)E(F)F2F2 F1F1

19 BME 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK19 ›Biztos egyenértékes –Az az összeg, amely ugyanazt a hasznosságváltozást eredményezi biztosan, mint amit a kockázatos várhatóan. ›Kockázati prémium –Éppen kompenzálja a döntéshozót a vállalt kockázatért. CE RP

20 BME ›Általánosítsuk a kockázat megadását! –Központi határeloszlás tétel –Normális eloszlás ›Várható érték ›Szórás 201520VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

21 BME 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK21 ›Szigma-szabályok ±1σ 68,27% ±2σ 95,45% ±3σ 99,73% ±4σ 99,9937% ±5σ 99,999943% -1σ-2σ-3σ-4σ-5σ5σ5σ4σ4σ3σ3σ2σ2σ1σ1σ

22 BME 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK22 F U(F)U(F) U(E(F)) E(U(F)) E(F)E(F)CE RP σ(F)σ(F)

23 BME 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK23 F U(F)U(F) E(U(F)) CE RP

24 BME ›Mekkora lesz annak a kölcsönösszegnek a „bérleti díja”, amit n év múlva, adott kockázat mellett adnak majd vissza? – F 0 kölcsönadott összeg ›Jelenbeli és biztos – F n visszakapott összeg ›Jövőbeli és kockázatos –Azaz két okból kell majd kamatot fizetni érte ›Az időért és a kockáztatásért 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK24

25 BME ›Az időért járó részt már ismerjük: ›Miként kapjuk meg az F n – CE n váltószámot? –Fontos feltételezés: A kockázat nagysága az egységnyi időre eső szórás (a volatilitás) és az idő függvénye. – F kockázatos pénzösszeg sok véletlen esemény eredőjeként alakul, amik időben állandó intenzitással érkezhetnek. –Egy távolabbi időpontra vonatkozó kockázatosság azért nagyobb, mert a kockázatosságot okozó faktoroknak több ideje van hatni, véletlenséget okozni. –(Ez is) a kamatos kamat logikáját követi ( r RP a kockázati hozamprémium). Figyelem: itt n nem az évek közötti váltást jelöli! 201525VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

26 BME –Az r RP kockázati hozamprémiumok egy-egy ember esetén mutatják az adott kockázat vállalásának rezervációs árát. –Az ilyen jellegű preferenciákkal rendelkező emberek sokasága végül minden egyes kockázati szinthez külön-külön piaci árakat, r RP -ket, alakít ki. › r RP „hozzáadódik” az r f időért járó prémiumhoz 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK26

27 BME 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK27 σ(r)σ(r) r rfrf r RP – r (tőkeköltség, „diszkonttényező”) az időért és a kockázatért járó prémiumokat is tartalmazza

28 BME 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK28 ›Itt pénzt cserélnek pénzre –Különböznek időtávok és kockázatok ›Jelenbeli pénzt későbbi időpont(ok)ra szóló pénzjövedelem ígéretéért –A pénztőke a pénzpiacon (tőkepiacon) szinte végtelen mennyiségben rendelkezésre áll. ›Mivel végtelennek tekintjük, kölcsönvételekor, használatakor nem számolunk növekvő határköltségekkel. –A máshonnan elvonásnak végtelen mennyiségnél nincsenek emelkedő alternatíva költségei. 4.4 Pénztőke árazódásának kiterjesztése 4.4.1 Pénztőke piaci árazódása

29 BME 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK29 –A pénzpiac (a tőkepiac) hatékony piac ›Hatékony piacok hipotézise –Tökéletes piaci árazás: a piaci árak minden pillanatban az akkor rendelkezésre álló összes információt teljességgel tükrözik. ›A pénztőke piacán igencsak precíz, racionálisan képzett, reális árak kell, hogy kialakuljanak. ›A közgazdaságilag „ugyanazt” ugyanolyanra kell értékeljék. –Itt a közgazdaságilag „ugyanaz”: (egységnyi időtávokat tekintve) az azonos kockázatú. ›Érvényesül az egységes ár törvénye

30 BME 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK30 ›Piaci portfólió –Átlagos kockázatosság, amit a piaci portfólió kockázatosságával ragadunk meg. –Olyan befektetési csomag, amely az összes kockázatos üzleti tevékenységet arányosan tartalmazza. ›Valamilyen átfogó tőzsdeindexszel szokás megragadni ›M-mel („market”) jelöljük ›Mivel az összes befektetési lehetőséget arányosan tükrözni, így kockázatossága az átlagos üzleti kockázatosságnak tekinthető. ›Várható hozama 7-9% körüli –Az átlagos piaci kockázati prémium: 5-7% ›Volatilitása 15-20%.

31 BME 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK31 σ(r)σ(r) E(r)E(r) rfrf E(rM)E(rM) σ(rM)σ(rM) rMrM

32 BME 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK32 ›A pénztőke árazódása „globálisan” közel azonos ›A határtermék-bevételek kiegyenlítődése miatt, ennek „lokálisan” is kiegyenlítő hatása kell legyen. ›Bármely termelési tényező ára (bére, bérleti díja stb.) az azonos időtávú és kockázatosságú pénztőke kamatával kell azonos legyen. –A termelési tényezők hagyományos föld, munka és tőke csoportosítása helyébe az adott erőforrás használatba adásának-vételének kockázatossági kérdése került. 4.4.2 Pénztőke árazódásának általánosítása

33 BME ›Makroökonómiai jellegű megközelítés –Amit az emberek nem fogyasztanak el, azt megtakarítják, ezt kínálják a kölcsönök piacán. –Fogyasztási-megtakarítási döntésük mögött számos egyéb (itt most nem tárgyalt) közgazdasági törvényszerűség is meghúzódhat. ›A kölcsönpénzek piacára kivitt megtakarítások mennyisége tehát nem feltétlenül az ottani kamatszinttől fog függni. –Így közelítve, a kölcsönadni szándékozott pénzek kínálati függvénye függőleges lesz. –A keresletet a vállalatok támasztják a beruházási ötleteikhez szükséges erőforrások határtermék- bevételei alapján. 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK33 4.4.3 Pénztőke árazódásának makroökonómiai megközelítése

34 BME 201534 Tőke mennyisége E(r)E(r) E(rM)E(rM) S D E(rM)E(rM) S VÁLLALATI PÉNZÜGYEK

35 BME –E makroökonómiai jellegű megközelítés azonban csak rövidtávra lehet reális. –Hosszabb távon a megtakarítások mennyisége már bizonyára idomul a kamatlehetőségekhez, a kamatszint pedig az emberek időhöz és kockázatossághoz kapcsolódó mögöttes preferenciáihoz. ›Hosszú távon már olyan szintre kell beálljon a kamat, ahol a vállalatok egységnyi költségű termelési tényezője akkora határtermék-bevételt eredményez, ami megfelel az emberek idő- és kockázatdiszkontálási elvárásainak is. ›A pénzpiaci (tőkepiaci) kamatláb ilyenkor megegyezik a pénz (azaz a termelési tényezők) határtermék-bevételével. 2015VÁLLALATI PÉNZÜGYEK35

36 BME 201536 Tőke mennyisége E(r)E(r) E(rM)E(rM) S D S’ SS S VÁLLALATI PÉNZÜGYEK