„A jövő útjai” Közösségfejlesztés, társadalmi tervezés, Stratégiai tervezés.

Az előadások a következő témára: "„A jövő útjai” Közösségfejlesztés, társadalmi tervezés, Stratégiai tervezés."— Előadás másolata:

1 „A jövő útjai” Közösségfejlesztés, társadalmi tervezés, Stratégiai tervezés

2 Mi a közösségfejlesztés  az adott településen élő emberek aktív közreműködésével  a rendelkezésre álló erőforrásokból alulról építkező folyamat  segít megfogalmazni a települések, kistérségek problémáit, szükségleteit  a közösség részvételével keresi a megfogalmazott problémák megoldására, a szükségletek kielégítésére a válaszokat.

3 Mi a közösségfejlesztés Közösség általi fejlesztés, a szakember csak átmenetileg van jelen  Közösségfejlesztés ≠ szervezetfejlesztés  Közösségfejlesztés ≠ csoportfejlesztés  Lokális fejlesztés, vagyis célterülete a szomszédságok (városrész), települések, kistérségek, megyék, régiók Célja:  A lakosság kezdeményezővé váljon  Társadalmi részvétel erősítése, az emberek vegyenek részt életük alakításában

4 Részvétel és bevonás Egyén és a közösség szintjén Az egyéni célok összhangja a közösségi célokkal Közös célok és hozzárendelt feladatok A változáshoz aktivitás kell

5 RÉSZVÉTELI LÉTRA 6. Önálló kezdeményezés 5. Interaktív részvétel (partnerség) 4. Funkcionális részvétel (delegáció) 3. Részvétel konzultáción keresztül 2. Részvétel információszolgáltatáson keresztül 1. Passzív részvétel

6 Közösségi beavatkozás 1. a.) módszer Helyi fejlesztés Közösségi változás létrejöttének feltétele: - Ha az emberek széles köre részt vesz helyi szinten a célok meghatározásában és a civil cselekvésben.  Közösségfejlesztés része a közösségi tervezés

7 Közösségi beavatkozás 2.. b.) módszer: Társadalmi tervezés  A problémamegoldás technikai folyamatát hangsúlyozza.  A tervezés irányultságát az adatok határozzák meg: szükségletek felmérése, elemzése, döntések elemzése, értékeléssel kapcsolatos kutatás, statisztikai eszközök, bürokratikus szervezetek  - szociálpolitika

8 Közösségi beavatkozás 3. c.) módszer Társadalmi akció Sértett vagy hátrányos helyzetű réteg meglétét feltételezi. Figyelemfelkeltés igényeikre: - az erőforrások nagyobb fokú használatára, - Egyenlő bánásmódra Cél: alapvető változások létrehozása a közösségben.

9 Közösségi tervezésnek nevezzük, ha … (Sain Mátyás, VÁTI Kht. Anyagi alapján)  - a tervezési folyamatba már annak egészen korai szakaszában is ténylegesen bevonják az érintetteket;  - a tervező sokkal inkább a különböző tudásformák összehangolásáért felelős, nem a konkrét megoldásokért  - érvényesül az eljárási igazságosság, azaz nem zárunk ki senkit a döntés előkészítéséből laikusságára hivatkozva aki érintett benne, vagy mert élvezi annak lehetséges hasznait, vagy viseli annak lehetséges költségeit;

10 Mi az eredmény? Létre jön egy terv (egy dokumentáció); A szereplők összhangja, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt; Demokratikus eljárás, vita és mérlegelés a megegyezés érdekében; Különböző tudásformák (élethelyzetek, érdekek, tapasztalatok) nem egymással versenyeznek, hanem összeadódnak;

11 Közvetlen, azonnali előnyök: A tervezés értékválasztást tükröz Integrált és komplex nézőpont Innovatív megoldások Valós igényű fejlesztés (relevancia, hatásosság) Konfliktusok minimalizálása, konszenzus (hatékonyság) A helyi szereplők elköteleződése, kötődése Nyertes-nyertes megoldások

12 A közösségi tervezés hosszú távú, közvetett társadalmi hozadékai pl. Erősödik a társadalmi tőke, a közösség megtartó ereje Növekszik az emberek jóléte, javul egészségi állapotuk Aktivizálódik a közösség, erősödik érdekérvényesítő képessége, fejlődési potenciálja Nő a közösség stabilitása, egyéni szinten javul az esélyegyenlőség Erősödik a térségi identitás

13 A résztvevők gyűjtése alapján a településükön Milyen ügyek vannak, amelyek közösségi megoldást kívánnak?

14 ”Szakértői” kontra közösségi tervezés Külső tervező Az összegyűjtött információ a tervező kezében van A terv a tervező fejében jön létre Az érintettek egymástól elszigetelten kerülnek kapcsolatba a tervvel Közösségi tervezés Az összegyűjtött információ a közösség kezében marad A terv az érintettek fejében jön létre Az érintettek kapcsolatba kerülnek egymással, általában egyetértésre jutnak (Sain Mátyás nyomán )

15 KIK AZ ÉRINTETTEK? Minden olyan intézmény, szervezet, csoport vagy magánember aki valamilyen igénnyel lép fel a közösség felé —nekik jogukban áll beleszólni a döntésekbe a támogatásokkal és a szolgáltatások kapcsolatban. Érintettek azok, akiknek az életét közvetlenül befolyásolja mindaz, ami a közösségben történik. (Bryson, 1988)

16 TERVEZÉS NYILVÁNOSSÁGA A HELYI NYILVÁNOSSÁG JELENTŐSÉGE „Csinálj jót és beszélj is róla!” Nyilvánosság =/ tájékoztatás ?! A nyilvánosság színterei, a tájékoztatás fórumai a településen. (köv. dia) Kinek a dolga? Szerepek és felelősségek.

17 Nyilvánosság = tájékoztatás - helyi lap - helyi hírlevél - helyi tévé (kábel, internet) - közösségi rádió - helyi portál, internetes fórum, levelezőlista, chat szoba, blog - hirdető táblák, oszlopok, információs felületek - közösségi alkalmak A nyilvánosság terei a településeken

18 Miért érdemes közösségben dolgozni? Sikerélmény Közös öröm Együttműködésre ad lehetőséget A problémák megoldására együtt nagyobb esély van Csökkenti a kiszolgáltatottságot Lehetőség a demokratikus állampolgári lét megélésére

19 Mi a stratégiai tervezés ?  Stratégiai tervezésen a szervezet jövőjére vonatkozó hosszú távú tervek kialakítását értjük.  A stratégiai tervezés során a szervezet hosszú távú céljaihoz (jövőkép, küldetés) képest elemezzük a megoldandó problémákat, tekintetbe véve a szervezetünk belső és külső adottságait.

20 Miért fontos a stratégiai tervezés?  A világosan megfogalmazott jövőkép belső erőt ad, motivál a célok elérésére.  Közös értékrend és célok kialakításával segíti a szervezeti problémák megoldását.  Biztos alapot szolgáltat a döntéshozatalhoz. Döntéseink valóban a céljainkat fogják szolgálni.  A tervezési folyamatban való részvétel fejleszti, elkötelezettebbé teszi a közösséget.  Segíti az önállóság megőrzését: saját céljainkat fogjuk követni és nemcsak a külvilághoz alkalmazkodni.  A jól kidolgozott terv segít a tudatosabb és eredményesebb munkavégzésben.

21 Alapelvek  Csak akkor tervezzünk, ha meggyőződtünk annak szükségességéről.  Sosem a lehetőségekből, hanem a célokból kell kiindulni. Álmokat szőni nemcsak lehet, de kell is. Csak későbbi lépés a célok és a feltételek összehangolása.  A gyengeségeket, hiányosságokat mindig a megújulás és a fejlődés alapjának (erőforrásoknak) kell tekinteni.  A tervezés és az értékelés csak együtt létezik.

22 Mikor ne tervezzünk? A tervezés az esetek többségében igen hasznos, sőt, nélkülözhetetlen. Vannak azonban olyan esetek, amikor nem érdemes tervezni, mert többet veszít vele a szervezet, mint amennyit nyer:  Ha túlélési problémákkal küzd a szervezet, és ezért más, sürgősebb teendői vannak.  Ha kilátástalan megfelelő terv elkészítése. A rossz terv rosszabb, mint a tervezetlenség.  Ha gyakorlatilag nincs esélye a megvalósításnak.  Ha a szervezet spontán, intuitív döntésekkel is hatékonyan működik.

23 Mi az a stratégiai terv ? A stratégiai terv egy írott dokumentum, mely a szervezet rövid (2-5 év) (közép (5-10) hosszú távú (10-20) évre szóló irányvonalát határozza meg. A terv egy folyamat eredménye, a következő alapkérdések tisztázásra kerülnek:  Miért létezik a szervezet ?  Mit csinál ?  Merre kell haladnia ?  Hogy fog odajutni ?

24 Hogy néz ki egy stratégiai terv ? Tartalmazza:  a szervezet jövőképét, küldetését és értékrendjét  egy helyzetfelmérést a környezetről, az eddigi tapasztalatokról  egy szervezetfelmérést (erősségeinek, gyengeségeinek értékelését, a szervezet létezésében érdekeltek felmérését, stb.)  néhány évre előre megfogalmazott célokat, feladatokat, azok időbeni lebontását, megvalósíthatóságát  a munka értékelésének módszerét

25 Társadalmi és szervezeti jövőkép megfogalmazása hová tartunk, mit szeretnénk elérni? A stratégiai tervezés első lépése ennek a letisztázása. Szervezeteknek lehet hasonló, sőt egyforma a jövőképük, pl.: „Azt akarjuk, hogy a gyerekek ne éhezzenek ebben az országban” Egy jövőkép megfogalmazására jellemző, hogy:  hosszú távú jövőbe mutat  nagyon rövid, tömör  bárki számára érthető  statikus állapotot ír le  több szervezet is egyetérthet vele.

26 A küldetés A küldetés különbözteti meg az adott szervezetet a többi hasonló jövőképpel dolgozó szervezettől. A küldetésmondat jelzi, hogy melyik utat választotta az adott nonprofit szervezet a jövő felé. (Miért vagyunk? Miért dolgozunk?) Célja: alapkérdések tisztázása, segítség a belső és külső kommunikációban, az érdekeltek figyelmének fókuszálása Ezt világosan, a munkatársak egyetértésével érdemes meghatározni, hisz ez segíti az egyetértést, a közös munkát.

27 A küldetés jellemzői  a következő kérdésekre ad választ: kik vagyunk, kiért/miért dolgozunk (esetleg: hogyan dolgozunk és mely földrajzi területen fejtjük ki tevékenységünk)  a szervezet átfogó célját magyarázzák meg, összegzik  a szervezet értékrendjét sugallják  rövidek (2-3 mondatosak) és dinamikusak  csak egy szervezetre jellemzők  a környezetre reagálva születnek  újraértékelődnek és időről időre (akár évente, kétévente) módosulhatnak  a célközönségre teszik a hangsúlyt  a kimenetre koncentrálnak és nem az operatív működésre vagy tevékenységre.

28 A módszer  mit (milyen alaptevékenységet)?  miért (milyen társadalmi cél, jövőkép érdekében)?  kinek (milyen célcsoportnak)?  hogyan (milyen projekteken, szolgáltatásokon keresztül, milyen módszerekkel)?  hol (milyen földrajzi hatókörben) tevékenykedik szervezetünk? „Az X,Y Alapítvány, Egyesület célja, hogy valamit, valamiért, valakiknek, valahogyan, valahol tevékenykedjen.”

29 Alapértékeink  A jövőkép kifejezi a szervezet központi értékét.  Fontos, hogy a kimondott értékek egybeessenek a gyakorolt értékekkel.  A szervezeti értékeket nyíltan kell megfogalmazni, de hasznuk csak akkor van, ha az érintettek tiszteletben tartják azokat és aszerint viselkednek, dolgoznak nap mint nap. Pl.:  Függetlenség  Pártatlanság  Elkötelezettség  Hitelesség  Szakmaiság  Átláthatóság

30 Helyzetelemzés Ez egyfajta alapállapot felmérés, mely segít a valós, elérhető célok megfogalmazásában, segítségével körültekintőbben és proaktívabban tudunk tervezni. Alkalmazható módszerek:  Érdekeltek vizsgálata  SWOT/GYELV elemzés  Portfolió analízis  PEST- STEEPL amelyek segíthetnek abban, hogy a szervezet számára releváns és meghatározó információkat rendszerbe öntsük, hogy minél könnyebben beépíthetők legyenek a stratégiai tervbe.

31 Kit érdekel? - érdekeltek elemzése  Kit érdekel, hogy fennmarad-e, változik-e a szervezetünk, kik az érdekeltek az ügyben ?  Érdemes végiggondolni kik és mely intézmények azok, akiket érint a szervezet működése, kiket érdekel annak jelene és jövője. Ők különböző pozitív vagy negatív indíttatásból kifolyólag befolyásol(hat)ják a szervezet életét.  Érdekeltek lehetnek pl. a szervezet munkáját élvező támogatottak, ügyfelek, a bizottsági tagok, az önkormányzat, a versengő szolgáltatók, a többi nonprofit szervezet, a szervezet támogatói, munkatársai, stb…

32 SWOT analízis Erőss é gekGyenges é gek Lehetős é gekVesz é lyek Erősségek - Gyengeségek - a szervezet belső pontjainak elemzése (kvalitatív, kvantitatív) a szakmai és a működtetés területén egyaránt- JELEN DIMENZIÓJA. Lehetőségek – Veszélyek - a szervezet külső környezetének analízise, politikai/jogi, társadalmi, gazdasági, infrastrukturális/technikai tényezőket vizsgálva- JÖVŐ DIMENZIÓJA. Meg kell vizsgálni, hogyan építhetünk a pozitívumokra, a negatívumokra, és mit kezdünk negatívnak tűnő gyengeségekkel és veszélyekkel rövid és hosszútávon.

33 Problémák elemzése A belső és a külső feltételek elemzése során sok olyan probléma felvetődik, amelyekre a szervezeti stratégia választ próbál adni. Annak érdekében, hogy a problémát ne csak tünetileg, hanem valójában is orvosolni tudjuk, alaposabban elemezni kell annak gyökerét. Erre szolgál a problémaelemzés: A problémák meghatározása pl.: mi hiányzik céljaink, jövőképünk eléréséhez. A problémák rangsorolása fontosságuk szerint. A kiemelt problémák pontosítása, átbeszélése, hogy mindenki megértse mit takarnak. A problémát kiváltó okok összegyűjtése. Ok-okozati háló megrajzolás a probléma gyökerének feltárása érdekében. Kulcsfontosságú okok és esetleges ördögi körök kiválasztása. Célok kijelölése.

34 Stratégiai kérdések A stratégiai kérdések olyan eldöntendő kérdések, amelyek a jövőképre, a szervezet erőforrásainak és környezetének elemzésére épülnek. A stratégiai kérdésekre adott válaszok befolyásolják a stratégiai tervezés irányát, segítenek a stratégiai prioritások és a célok megfogalmazásában.

35 Stratégiai kérdések A stratégiai kérdések vonatkozhatnak: a szervezeti struktúrára és formára emberi erőforrásokra a szolgáltatásokra, tevékenységekre a forrásteremtésre, adományszervezésre a szervezet PR munkájára és az arculatára Infrastruktúrájára marketing munkájára pénzügyi vezetésére

36  A stratégiai kérdésekre adott válaszok kijelölik a stratégiai irányokat (pl. területileg terjeszkedni fogunk), majd ezek mentén jelöljük ki a konkrétabb stratégiai célokat (pl. két éven belül még három irodát nyitunk a megyében).  Tulajdonképpen itt kell „összefésülni” a szervezet által vallott értékekből valamint a jövőképéből és a küldetéséből származó célokat a külső/ belső környezet által lehetővé tett projektekkel, tevékenységekkel. A projekteknek már konkrétaknak, reálisaknak, mérhetőknek és időhöz köthetőeknek kell lenniük.  Célszerű, ha prioritásokat állítunk fel az egyes célok között, hogy nem várt fordulat, kapacitáscsökkenés esetén könnyen el tudjuk dönteni, hogy a meglévő erőforrásokat hogyan osszuk meg a tervezett programok között.

37 Értékelés A megvalósítás, majd az azt követő értékelés eredményével a birtokunkban újból és újból vizsgálat alá kell venni a stratégiai tervet. A kezdeti helyzetelemzés, a részcélok és a módszerek kiválasztásának helyessége az eredmények értékelésénél derül ki. Ebből is látszik, hogy a tervezés folyamat, állandó önkorrekciók sorozata.

38 Ajánlott segédanyagok, felhasznált irodalom Török Marianna: Stratégiai tervezés civil szervezetek számára 1997. CTF Alapítvány – www.ctf.huwww.ctf.hu Ökotárs Alapítvány képzési anyagai Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára, NIOK, 1998 Mindennapi receptek Civil Szervezeteknek, NIOK 1999 Ökotárs alapítvány - www.okotars.huwww.okotars.hu

39 Köszönjük a figyelmet Balogh Anikó Taller Marietta „Mocsolád-Civilház” Közhasznú Nonprofit Kft 7345 Alsómocsolád, Rákóczi út 21 tel./fax: 72/451-749 e-mail: telehaz.alsomocsolad@t-online.hu www.alsomocsolad.hu