A fizika tanítása 7. lecke Ismeretalkalmazás 2, mérési gyakorlat.

Az előadások a következő témára: "A fizika tanítása 7. lecke Ismeretalkalmazás 2, mérési gyakorlat."— Előadás másolata:

1 A fizika tanítása 7. lecke Ismeretalkalmazás 2, mérési gyakorlat

2 Óratípusok: Ismétlés… 2 1.Bevezető óra 2.Új ismereteket feldolgozó óra 3.Ismeretek rögzítését szolgáló óra: gyakorló óra 4.Ismereteket szilárdító, ismétlő, rendszerező óra: összefoglaló óra 5.Ellenőrző óra: dolgozatírás, feleltetés 6.Ismeretalkalmazás 1: feladatmegoldó óra 7.Ismeretalkalmazás 2: mérési gyakorlat 8.Kombinált típusú óra: több didaktikai feladat egyszerre valósul meg

3 Mérési gyakorlat 3 Az oktatási folyamat makro- és mikroszerkezete Ismétlés, folytatás… 6. A tanultak alkalmazása (visszacsatolás) Legmagasabb alkotó alkalmazás: 1.feladatmegoldás és a 2.mérési gyakorlat (laboratóriumi munka) Külön órán is megvalósulhat, ezért van ilyen óratípus! A konstruktivista pedagógia szempontjából a mérési gyakorlaton megvalósuló csoportmunka az egyik leghasznosabb tanulásszervezési mód.

4 A mérési gyakorlat Alkalom a tanulók jobb megismerésére is … 4 A mérési gyakorlat lehetséges színhelyei: Osztályterem Fizika előadó Az iskola Természettudományos laboratóriuma Külső helyszín, pl.: Természetismereti Tudástár típusú helyszínek Természettudományos laboratóriumok, pl.: SZERETED, TERMOSZ laboratórium Szeged Otthon, pl.: fénysebesség mérése mikrohullámú sütővel Stb. A továbbiakban a leggyakoribb formáról, az osztályteremben, illetve fizika előadóteremben elvégzett mérési gyakorlatról lesz szó!

5 5 A mérési gyakorlat általános célja: „A mérőeszközök használatának és egyszerű mérési eljárásoknak, továbbá néhány technikai berendezés kezelésének gyakorlása és jártassággá fejlesztése, valamint a fizikai ismeretek alkalmazása és megszilárdítása.” tantervi idézet A mérési gyakorlat

6 1.Általános megjegyzések: Hazánkban a század elején kezdeményezték szükségességét. Hosszú ideig csak a középfokú oktatáshoz kapcsolódott. 30-as, 40-es évek: gimnáziumok felében voltak már délutáni foglalkozások 1955-ös tanterv kötelezővé tette a gimnáziumokban. 1962-es általános iskolai tanterv kötelezővé tette az általános iskolában. 2.Helye az oktatási folyamatban: a tudás alkalmazásának fázisa 3.Idő: Alkalmanként 1 óra (egész óra), gyakoriság: a tantervben meghatározott heti óraszám négyszerese (6, 6, 8 óra) 4.Forma: Azonos munkájú szervezés felel meg a legjobban (vagy forgószínpadszerű). 6

7 A mérési gyakorlat 5. További célja, szerepe abban van, hogy hozzájárul: A tanult összefüggések felismeréséhez, alkalmazásához. A fizika gyakorlati alkalmazásához. A méréstechnikai eljárások megismeréséhez. Grafikonok, táblázatok készítéséhez és felhasználásához. A megismert ismeretanyag megerősítéséhez, annak jártassággá fejlesztéséhez. Manuális készség fejlesztéséhez. 6. Nevelési vonatkozása: Munkára nevelés Eszközök készítése Rend, tisztaság… Írásos rögzítés, gondos kivitelezés… Közösségi magatartás kialakítása 7

8 8 7. A mérési gyakorlatok … mind a középfokú, mind az alapfokú fizikatanításban támaszkodnak a tanári bemutató kísérletekre és a tanulói kísérletekre. feltételezik a gyakorlaton használni kívánt fogalmak, fizikai mennyiségek ismeretét. feltételezik a felhasznált mérőeszközök ismeretét, használatát (???). Mérési gyakorlatokon a tanári szerep változik: elsősorban segítő, másodsorban irányító funkciót lát el. A mérési gyakorlat

9 Anyaga: Javasolt anyagát, témakörét a tantervek megjelölik, végső soron azonban a tanárra bízzák a konkrét gyakorlatok kiválasztását, összeállítását, a helyi lehetőségek, körülmények pontos felismerése és értékelése alapján. Sikeres megtartása feltételez: Tárgyi és személyi feltételeket: A gyakorlatokhoz szükséges kísérleti eszközöket, anyagokat, felszerelést Alkalmazott módszerekben jártas tanárt Munkafüzet, munkalap, sillabusz stb. Tartalom, szerkezet: legyen benne Alap- és származtatott fizikai mennyiségek mérése: Hosszúság, tömeg, erő, áramerősség, feszültség stb. A fizikai mennyiség meghatározása, törvények igazolása Kombinált feladatok 9

10 A mérési gyakorlat előkészítése Csoportok kialakítása: Nagyobb létszámú osztálynál két részre kell(ene) bontani, 0., 6., 7. óra 1.Szervezés, túlóra, órarend problémák… 2.A csoportokban 3-4 főnél több ne dolgozzon!!! 3.Összetétel…szempontok… Eszközök, anyagok, segédeszközök, feladatlapok biztosítása: 1.Tanszergyártók egységcsomagjai kb.: 10 darab kell. Számukat meghatározza az alkalmazott munkaforma (frontális, forgószínpados). 2.Kiegészítő anyaggyűjtés (kavics, fa, fém…) is fontos! 3.Ki kell próbálni az eszközöket itt is!!! 4.A feladatlapot a tanárnak kell biztosítania! 10

11 11 A tanulók felkészítése: 1.Már az új anyag feldolgozásánál elkezdődik… pl.: Wheatstone-hidas mérés, Pl.: Víz törésmutatójának meghatározása (érettségi feladat, 2013. november) 2.Szerencsés, ha az eszközöket már a tanár kezében látták 3.Közvetlen előtte lévő órán ismertetni kell a feladatot, és a tanulóknak otthon fel kell készülniük… 4.Szükséges eszközök elhozása, munkafüzet, mm-papír, vonalzó, számológép A mérési gyakorlat előkészítése

12 További megjegyzések: A „feladatlap” akkor jó, ha hatékonyan támogatja a tanulókat a végrehajtásban. minimális írásbeli munkát kíván. áttekinthető, formaságoktól mentes. könnyen ellenőrizhető, javítható a tanár által. 12

13 A mérési gyakorlat modellje Az ismeretek felidézése: Általában nem feleltetés, hanem kollektív osztálymunka formájában. Osztály tájékoztatása az óra menetéről, a rendelkezésre álló időről, a váltás módjáról. Utasítások Anyag- és eszközhasználatra, balesetvédelemre Mérési eredmények leolvasására (pl.: termisztor, érettségi 2013. november) Táblázatok kitöltésére Grafikonok készítésére Kívánalom Csoportokon belüli munkamegosztás: közösen mérnek, egyénileg számolnak Pontos és lendületes munka A mérési eredmények kiértékelése, feldolgozása Grafikon: igényesen, már az első osztályban is Hibaszámítás, helyes szemléletet kell kialakítani: közelíteni tudjuk az eredményeket A végzett munka ellenőrzése, értékelés Pontosság, külalak, grafikon „jósága”, munkavégzés fegyelme Utómunkák: Eszközök számbavétele, javítása, visszahelyezése… 13

14 Szemléltetés: 14 1.Múlt: Munkafüzet a gimnáziumi fizikai mérési gyakorlatokhoz, Tankönyvkiadó, Budapest, 1972. 2.Jelen: 1.Halász T., Jurisits J., Szűcs J.: Munkafüzet, Fizika, Közép- és emelt szintű érettségire készülőknek. 11-12. Mozaik kiadó, Szeged, 2004. 2.Juhász A., Görbe L.: Emelt szintű fizika érettségi kísérleti feladatai 2005, Öveges József Tanáregylet 3.Juhász A., Görbe L.: Emelt szintű fizika érettségi kísérleti feladatai 2006, Öveges József Tanáregylet 4.Juhász A., Görbe L.: Emelt szintű fizika érettségi kísérleti feladatai 2007, Öveges József Tanáregylet 5.Juhász A., Görbe L.: Emelt szintű fizika érettségi kísérleti feladatai 2008, Öveges József Tanáregylet 6.Juhász A.: Emelt szintű fizika érettségi kísérleti feladatai 2010, Öveges József Tanáregylet 7.Juhász A.: Emelt szintű fizika érettségi kísérleti feladatai 2011, Öveges József Tanáregylet 8.Rendelkezésre állnak digitális tartalmak, pl.: Farkas Zs., Mező T., Molnár M.: Fizika 10. Digitális kiegészítő tananyagok és tanári kézikönyv DVD, Maxim Kiadó, Szeged, 2010.

15 15 Köszönöm a figyelmet!