2016. Március 3.. A Határtalanul! program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. Keretében magyarországi.

Az előadások a következő témára: "2016. Március 3.. A Határtalanul! program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. Keretében magyarországi."— Előadás másolata:

1 2016. Március 3.

2 A Határtalanul! program célja a magyar-magyar kapcsolatok építése, személyes kapcsolatok kialakítása, elmélyítése. Keretében magyarországi iskolák tanulói az állam támogatásával osztálykiránduláson vesznek részt a szomszédos országok magyarlakta területein, így személyes tapasztalásokat szereznek a külhoni magyarságról. A Határtalanul! program keretében 2010 óta megközelítőleg 100 ezer magyarországi diák vehetett részt a határon túli régiókat célzó tanulmányi utakon, 2016-ban a programra 1,9 milliárd forint áll rendelkezésre, melyből 2015-ben 1,29 milliárd forint kerül kiírásra.

3 A határon túli magyarok kifejezést elsősorban az 1920-as trianoni békeszerződés után az országtól elcsatolt területeken, a mai Ausztria, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna területén élő magyar lakosságra használjuk.

4

5 Mo. területe 282 ezer km²-ről (Horvátországgal együtt 325 ezer km2-ről) 93 ezer km²-re Mo. lakóinak száma 18 millióról 7, 6 millióra csökkent. Több millió magyar került más országokba / ma minden negyedik magyar határon túl él!/

6 Amit veszítettünk: 1.A történelmi Magyarország területének és lakosainak durván 2/3-át 2.Színmagyar lakosságú területeket (Székelyföld) 3.A kulturális és történelmi emlékeink nagy részét 4.A gazdasági és földrajzi egységet 5.Nyersanyagforrásokat, ipari kapacitást 6.A vasúthálózat és a piac egységességét 7.Nagyvárosok vonzáskörzetüket (elmaradottság)

7

8

9 Szlovákiához, illetve az akkori Csehszlovákiához 1 millió 70 ezer magyar anyanyelvű lakos került a békeszerződés értelmében. Az 1938-es bécsi döntés alapján több mint egymillió magyar által lakott területeket csatoltak vissza Magyarországhoz, a második világháború után azonban az északi Kárpát- medence nagy része újra Csehszlovákia része lett. 1990-től fokozatosan megindult a magyar kisebbségi intézményrendszer kiépítése. A 2009-ben a szlovák parlament által elfogadott nyelvtörvény a felvidéki magyarok számára nagy hátrányt jelentett, hiszen jelentősen korlátozza anyanyelvük használatát.

10

11 A második világháborút követően a Kárpát- medence északi része újra Csehszlovákia, a Kárpátalja pedig a Szovjetunió része lett. A magyar lakosságtól megvonták az állampolgárságot, elkobozták a földjeiket, illetve iskoláikat bezárták. Az 1947–49-es csehszlovák–magyar lakosságcsere- szerződésalapján hatvanezer szlovákot áttelepítettek Magyarországról Szlovákiába, hetvenhatezer magyart pedig Szlovákiából Magyarországra. 1946–47-ben negyvennégyezer magyart Csehországba deportáltak.

12 főváros: Pozsony hivatalos nyelv: szlovák népsűrűség: 110 fő/km² területe: 49 036 km² lakossága: 5,4 millió EU-s tagállam

13 A Felvidék, Mikszáth regényeinek dombos-hegyes színhelye ma már Szlovákia. Számtalan, a magyar történelem dicső napjaira emlékeztető vár, bányaváros és gyönyörű táj található itt.

14 https://www.youtube.com/watch?v=PMum1079kLc

15

16 A program 2016. március 8-11-ig első utazás 2016. április 5-8-ig második utazás Szakmai projekt: Magyarország és Szlovákia bankrendszerének jelen és múltja – tájékoztató füzet

17 http://film.indavideo.hu/video/f_szlovakmagyarok

18 Határtalanul szeretném szeretni hazámat. (Dinnyés József daltulajdonos)