Programozási nyelvek Általános és speciális. Általános célú programozási nyelvek  olyan programozási nyelvek, amiket széleskörűen fel lehet használni.

Az előadások a következő témára: "Programozási nyelvek Általános és speciális. Általános célú programozási nyelvek  olyan programozási nyelvek, amiket széleskörűen fel lehet használni."— Előadás másolata:

1 programozási nyelvek Általános és speciális

2 Általános célú programozási nyelvek  olyan programozási nyelvek, amiket széleskörűen fel lehet használni szoftverek írására  nem tartalmaznak olyan nyelvi konstrukciókat, amik egy-egy szakterület igényeinek kielégítésére szolgálnak

3 Általános - Assembly  sok változata használatos processzorok programozására  a gyártók készítik el és használják  MOS-6510, Motorola 68xxx, Z80, IBM System/360

4 Általános - BASIC  1980-as években gyakran a számítógéppel egybeépítve adták a BASIC értelmezőt  Sok változat, géptől függően  a DOS operációs rendszer újabb verzióiba beépítették a Qbasic nevű BASIC változatot  A Microsoft 1991-ben kiadta a Visual Basicet: hatékony és egyszerűen használható Windows fejlesztőeszköz.  Visual Basic for Applications (VBA) a Microsoft Office programcsomag makrónyelve  Visual Basic Script a Windows operációs rendszer scriptnyelve  Több speciális célú Basic-változat létezik, például mikrovezérlők programozására vagy játékfejlesztésre.

5 Általános - C  strukturált  szabványos: minden platformon van fordítóprogramja, a kód a forrásprogram szintjén hordozható  a C-program rendkívül hatékony gépi kódra fordul le.  1973: a C nyelv elég hatékonnyá vált, így a UNIX rendszermag legnagyobb részét újraírták C-ben.  a C a UNIX világban ma is népszerű  1980-as években: C nyelv kiegészítve objektumorientált lehetőségekkel -> C++, ez ma a legelterjedtebb programozási nyelv a Microsoft Windows operációs rendszereken.

6 Általános – C#  A Microsoft.NET keretrendszerhez készült első programozási nyelv  1999: C++ alapú, a Javahoz nagyon hasonló  egyensúly a programozó nyelvi szabadsága és a gyors alkalmazásfejlesztés lehetősége között  rengeteg hivatalosan kiadott bővítmény létezik hozzá, amelyek a kódolást könnyebbé teszik

7 Általános – Java  A Java nyelv a szintaxisát főleg a C és a C++ nyelvektől örökölte, viszont sokkal egyszerűbb objektummodellel rendelkezik, mint a C++.  Fejlesztés szempontjai:  objektumorientáltság  függetlenség az operációs rendszertől, amelyen fut (többé-kevésbé)  olyan kódokat és könyvtárakat tartalmazzon, amelyek elősegítik a hálózati programozást  távoli gépeken is képes legyen biztonságosan futni  A Java alkalmazásokat jellemzően bájtkód formátumra alakítják, de közvetlenül natív (gépi) kód is készíthető Java forráskódból.  A bájtkód futtatása a Java virtuális géppel történik, ami vagy interpretálja a bájtkódot, vagy natív gépi kódot készít belőle, és azt futtatja az adott operációs rendszeren.

8 Általános – JavaScript  A JavaScript programozási nyelv egy objektumalapú, szkriptnyelv, amelyet weboldalakon elterjedten használnak.  A JavaScript kód vagy a html fájlban vagy külön (jellemzően.js kiterjesztésű) szövegfájlban van. Ezek a fájlok tetszőleges szövegszerkesztő programmal szerkeszthetőek.  A futási környezet jellemzően egy webböngésző (JavaScript-motorja).

9 Általános – PHP  A PHP általános szerveroldali szkriptnyelv dinamikus weblapok készítésére.  Az első szkriptnyelvek egyike, amely külső fájl használata helyett HTML oldalba ágyazható. A kódot a webszerver PHP feldolgozómodulja értelmezi, ezzel dinamikus weboldalakat hozva létre.  A kódok végezhetnek :  adatbázis-lekérdezéseket,  létrehozhatnak képeket,  fájlokat olvashatnak és írhatnak,  kapcsolatot létesíthetnek távoli kiszolgálókkal.

10 Általános – Swift  A Swift egy magasszintű, általános célú, többparadigmás rendszer- és alkalmazásprogramozási nyelv, amelyet az Apple cég fejleszt.  elsősorban az iOS, OS X, watchOS és tvOS platformokra való alkalmazásfejlesztés  Fejlesztés 2010 óta, első megjelenés: 2014., szabadszoftver 2015 óta.  A nyelv fejlődését jelentős részben befolyásolta a kialakuló fejlesztői közösség.  Előnye és hátránya is a folyamatos, gyors változás.

11 Általános – COBOL  Általános célú, magas szintű programozási nyelv (1959-től)  Struktúrált programozás  2002: kiegészítés objektumorientált programozást támogató elemekkel  Cél: üzleti- és pénzügyi alkalmazások fejlesztése

12 Speciális nyelvek  Szakterület-specifikus nyelv olyan programozási nyelv vagy leírónyelv, amit egy bizonyos szakterület, probléma-felvetési vagy -megoldási technika számára hoztak létre

13 Adatbázis-kezelés – SQL  Structured Query Language (strukturált lekérdezőnyelv) relációs adatbázis-kezelők lekérdezési nyelve.  számos SQL nyelvjárás létezik:  alapvető utasításokat közel egyformán valósítják meg  a később beépült nyelvi elemek körében nagyon nagy az eltérés  nyelvi elemek 4 csoportja:  adatdefiníciós (Data Definition Language, DDL),  adatkezelési (Data Manipulation Language, DML),  lekérdező (QUERY Language - QL)  adatvezérlő (Data Control Language, DCL)

14 Oktatás – LOGO, Scratch  A számítástechnika gyermekekkel való megismertetésére és az alap számítástechnikai elvek tanítására használják.  LOGO  Teknőcgrafika (automata elvű)  Listakezelő (funkcionális)   Imagine (automata elvű)  Játékok készítése  Scratch  (Neumann-elvű)  Animációk, játékok készítése

15 Internet – HTML  Szöveges állományokban található meg olyan számítógépeken, melyek az internethez kapcsolódnak. Ezek az állományok tartalmazzák azokat a szimbólumokat, amelyek a megjelenítő programnak leírják, hogyan is kell megjeleníteni illetve feldolgozni az adott állomány tartalmát.  Megjelenítő program lehet  webböngésző,  aural böngésző (felolvassa a megjelenítendő szöveget),  braille olvasó (konvertálja a szöveget braille "formátumba")  levelező program (pl.: Mozilla Thunderbird, Microsoft Outlook,…)  egyéb eszközök (pl.: mobiltelefon)

16 Internet – XML  általános célú leíró nyelv, speciális célú leíró nyelvek létrehozására  különböző adattípusok leírására képes  Az elsődleges célja strukturált szöveg és információ megosztása az Interneten keresztül.

17 Elektronika – Verilog, VHDL  Áramkörök leírására szolgáló, szakterület-specifikus hardverleíró nyelvek.  A félvezetőgyárak is ezeken a nyelveken írják le az áramkör működését.  Az áramkörleíró nyelv az áramkör egyes elemi részeinek összeköttetését definiálja, tehát nem elemi utasítások végrehajtását valósítja meg, hanem (statikus) áramköri összeköttetést definiál.

18 Statisztika – R  Statisztikai szoftvercsomag számításokhoz és ábrázoláshoz  az R forráskódja szabadon hozzáférhető a GNU GPL-ben biztosított jogok szerint  lefordított bináris csomagokat Windows, Macintosh és sokféle Unix operációs rendszerhez adnak közre

19 Matematika – Mathematica  Matematikai programcsomag számításokhoz és ábrázoláshoz  Működési elve: kifejezés-átíráson alapul, de  a funkcionális programozás (leghatékonyabb),  a listakezelés,  a mintaillesztés és  a procedurális programozás egyaránt megvalósítható benne  A Mathematica rendszer három fő részből áll:  a C nyelven írt mag végzi a tényleges számításokat, az utasítások értelmezését,  Az eredményeket a felhasználói felület közli.  A harmadik fő részt a csomagok (tulajdonképpen programkönyvtárak) alkotják; ezek a Mathematica nyelvén írt kiegészítő programok.