Kulturális gazdaság (Economia culturală). A kulturális gazdaság a modern ökonómia egyik legdinamikusabban fejlődő jellegzetes eleme. A kulturális gazdaság.

Az előadások a következő témára: "Kulturális gazdaság (Economia culturală). A kulturális gazdaság a modern ökonómia egyik legdinamikusabban fejlődő jellegzetes eleme. A kulturális gazdaság."— Előadás másolata:

1 Kulturális gazdaság (Economia culturală)

2 A kulturális gazdaság a modern ökonómia egyik legdinamikusabban fejlődő jellegzetes eleme. A kulturális gazdaság földrajzi elhelyezkedését erős városi koncentráció jellemzi, ezért a városok gazdasági versenyében, fejlesztési programjaiban kitüntetett szerepet kapott. A fejlett gazdaságú országokban a városok és régiók hanyatlását nem új ipartelepítéssel, hanem kulturális (beleértve ebbe oktatási és kutatási) funkciók fejlesztésével ellensúlyozták.

3 Nagyvárosok lakosságának változása 1990- 2002 (1990-ben 100.000-nél több lakos, százalék) Bukarest -- 1, 36 Resica -- 26,09 Brassó -- 18,97 Szeben -- 15,09 Szatmárnémeti -- 13,61 Arad -- 10,22 Marosvásárhely -- 8,13 Temesvár -- 7,37 Nagyvárad -- 6,82 Kolozsvár -- 6,57 Nagybánya -- 4,5

4 Közepes városok lakosságának változása 1990-2002 (1990-ben 50.000-nél több lakos, százalékban) Medgyes -- 24,15 Vajdahunyad -- 19,63 Petrozsény -- 14, 14 Lugos -- 13,47 Sepsiszentgyörgy -- 12,1 Gyulafehérvár -- 9,53 Déva -- 9,17 Torda -- 9,08 Zilah + 0,55 Beszterce + 3,02

5 Közepes és kisvárosok lakosságának változása 1990-2002 (1990-ben 50.000-nél kevesebb lakos, százalék) Szalonta -- 20,12 Nagykároly -- 18,35 Gyergyószentmiklós -- 14,33 Csíkszereda -- 13,32 Székelyudvarhely -- 13,02 Székelykeresztúr -- 13,01 Fogaras -- 12,85 Kézdivásárhely -- 12,18 Segesvár -- 11,06 Nagyenyed -- 9,21 Szászrégen -- 4,82 Máramarossziget -- 4,42 Dicsőszentmárton -- 3,88 Dés -- 3,24 Szováta + 14,38

6 Pittsburg: a vas és az acél városa 1960-1980: az ipari foglalkoztatottak száma felére csökkent 1980-as évek eleje: Pitssburgh Cultural Trust: 14 jelentős kulturális központ létrehozása a városközpontban 1990-es évtized vége: Pittsburg az USA kulturális-művészeti turizmusának negyedik legnagyobb célpontja. Ruhr- vidék : bochumi Egyetem

7 Tudásalapú gazdaság megerősödése: -- egyre nagyobb az iparban az innováció, a kutatás és szaktudás felhasználása -- a termékek egy részének a fogyasztása nem hasznossági, hanem kulturális szempontból történik -- a szolgáltatások egy részének nem gyakorlati, hanem kulturális-szimbolikus jelentősége van

8

9

10

11

12 A kulturális termékek és szolgáltatások a világgazdaság egyik leggyorsabban növekvő gazdasági elemét jelentik, tehát 1.A városi gazdaság részeként is kell vizsgálni 2.A városok gazdaságfejlesztési koncepcióiba a kulturális gazdaság foglalkoztatási és pénz és tőkeforgalmi szerepét is bele kell foglalni 3.A kultúrafejlesztés hagyományos céljai mellett a gazdasági versenyképességi, tőkevonzási, profitszerzési célokat is figyelembe kell venni 4.Mindezek ismeretében lehet PR tevékenységeket tervezni, folytatni

13 Kulturális gazdaság Kiindulópont: a kultúra meghatározásai A kultúra nem szabványos közgazdasági jelenség, magyarázata multidiszciplináris feladat.

14 1. Hagyományos kulturális szolgáltatások Oktatástól a közművelődésen, művészeti szolgáltatásokon át a turizmusig 2. Kulturális termékipar – olyan termékeket állít elő, amelyeknek szimbolikus, kulturális értéke nagyobb, mint a hasznosságuk. A fejlett országok háztartásaiban egyre több a családfenntartás, megtakarítások mellett a szabadon elkölthető jövedelem, ezért a szimbolikus fogyasztás egyre elterjedtebb. Mivel a divatjószágok gyorsan cserélődnek, tömeges fogyasztásuk a tervezésben, gyártásban, forgalmazásban gazdasági szektorokat éltet.

15 A gazdasági működéseket elemző elméletek egyre jobban figyelnek a (mai) gazdaságon kívüli emberi tulajdonságokra: A bizalomra, amelyet az informatikai üzleti világ ismét felértékelt (nem jut idő az üzleti partner ellenőrzésére) A hiúságra/státusérzékenységre, amely a divatjószágok fogyasztását, a szimbolikus fogyasztást mozgatja

16 Kulturális gazdasághoz tartozó szolgáltatások, iparágak Nehéz a meghatározás, sok a határeset A kulturális szolgáltatások egy része eleve a piaci szférában jött létre (pl. újságkiadás) Más része részben piaci jellegű vagy piacosodó (felsőoktatás) Vannak nem piaci jellegű közszolgáltatások, amelyeknek jelentős a foglalkoztatási vagy beruházási vonzata (pl. közoktatás)

17 A kulturális gazdaság kétségtelenül része a formálódó tudástársadalomnak, ám különbözik a tudásalapú vagy csúcstechnológiai ipartól: 1. Nem írható le kielégítő módon a piacgazdaság hagyományos fogalmaival (érték-ár-nyereség...) 2. Viszonylag munkaintenzív, a változatosság piacszervező erő, és kis és középvállalatok is érvényersülhetnek.

18 Kulturális gazdaságra jellemző --helyspecifikus jellege (a helyszín sajátosságai fokozzák a versenyképességet) -- erős imázsépítés (termékeit inkább szimbolikus, mint használati tulajdonságai szerint értékesíti) Nagyváros-koncentráltság:,,Fehérneműt bárhol lehet eladni, kultúrát nem.”

19 A globális versenynek kitett vállalatok az interaktív tanulás érdekében agglomerálódnak, nagyvárosokba tömörülnek, kihasználják -- az üzleti szolgáltatások sűrűségét, -- a munkaerőforrások széles választékát.

20 A kultúra (magas kultúra) kialakulása már az ókorban elsősorban városi jellegű, erősen helyfüggő. Formái, elterjedtsége, helyi,,piaca” hosszú ideig alakul, lassan módosul. A kulturális gazdaság a helyi városi hagyományokból/örökségből táplálkozik.

21 A helyfüggőségből adódóan a kulturális gazdaság egyedi, nehezen másolható jegyekkel rendelkezik. Globalizáció kettős hatása: 1.Megnöveli az erős városi központok világméretű befolyását, uralmát (Los Angeles – Hollywood) 2. A globális kommunikációnak köszönhetően olyan helyi kultúrák is ismertté és keresetté válnak, amelyek korábban a nemzetközi kultúra fő áramain kívül voltak, csak lokális jelentőségük volt.

22 Fontos szerepe van a városok versenyképességének alakításában. 1.A vártosok egyedi hagyományait/örökségét felhasználva egyedi termékeket állít elő. 2.A gazdag kulturális környezet vonzza a dinamikus tudásgazdaságot működtető, magasan kvalifikát munkaerőt (és a kifinomult ízlésű, költekező világpolgárokat...).

23 A kulturális gazdaság széles választéka, kombinálva tudásalapú iparral, felsőszinű üzleti szolgáltatásokkal és nem utolsó sorban hatékony közkapcsolati munkával – csak a nagyvárosi régiókban jöhet létre. A magas kultúrát szolgáltató intézmények nagy fogyasztósűrűséget igényelnek.

24 A kulturális termékipar technológiai- szervezeti sajátosságai is ezt követelik. 1. Viszonylag magas munkaerőigény, amelyet gyakran egészít ki rugalmas számítógép-technológia alkalmazása. 2. A termelést kis és középvállalatok sűrű, egymásra támaszkodó, kölcsönösen függő (interdependens) hálózata szervezi – de jelen vannak az erősen integrált nagyvállalatok is (pl. sajtótrösztök).

25 3. Ha a helyi termelési összetettség nagy és növekvő, könnyebben kielégíthető a munkaerő-igény (részmunkaidő, bedolgozás). 4. A kulturális termékiparágak egész sora a kreativitáson, kölcsönös tanuláson, kulturális szinergián alapul – a kreativitás nem magányos zsenik sajátja, hanem a helyi gazdaság különböző szereplőinek kölcsönhatása formálja. 5. Előnyös az agglomerálódás az üzleti, információszerzési, intézményi háttér megszervezéséhez, a vállalatok közötti együttműködés és bizalom kialakításához – ez is a nagyvárosi települések előnyeit erősíti.

26 A posztindusztriális korszakban a vártosokban háttérbe szorult az ipar, és a szolgáltatószektor válik dominánssá a foglalkoztatásban, a tőkeforgalomban. A szolgáltatások egyrésze (marketing, K plusz F, pénzügyi szolgáltatás, szakértői tanácsadás) a termelést szolgálja. Elterjednek ettől független, a szabadidő elterjedésével kapcsolatos gazdasági ágazatok: turizmus, kulturális és szórakoztatóipar. Hagyományos közszolgáltatások is jelentős gazdasági tényezőkké válnak: oktatás, egészségügy.

27 A tudástársadalomban / információs társadalomban / hálózati társadalomban dekoncentrálódik a rutinszerű termelés, koncentrálódik a tudásalapú gazdaság. Az erőteljes növekedés túlzsúfoltsághoz, környezeti ártalmakhoz, költséges infrastruktúra-fejlesztésekhez, ingatlanárak növekedéséhez vezet.

28 A sikeres városi/kulturális gazdaság fő eleme a társadalom minősége: Képzettség, Hagyományos szaktudás, Munkamorál Bizalom (megbízhatóság) Szolidalitás Kooperációs készség

29 Kreativitás, innováció Kreativitás: új eljárások, új formák, új jelentések elképzelése. Innováció: kreativitás technikává átfordítása. Mindez erős társadalmi beágyazottságot feltételez: a terméket nem gyártani és eladni, hanem a társadalom számára KOMMUNIKÁLNI kell (jelentések megértése, szimbólumok működtetése).

30 Ezért: a PR nélkülözhetetlen.

31 Termék/szolgáltatás előállítása/megvalósulása a kulturális gazdaságban társadalomhoz kötött (ellentétben pl. a vegyiparral). Szükség van különlegesen képzett, vagy hagyományőrző termelői közösségekre (régi nagyvárosok művészeti-kulturális hagyományai, egyetemek innovációs hagyományai). A kulturális termékek divatfüggése, gyakori változtatási szükségessége az innovációt tartós tevékenységként feltételezi, a sokféle kölcsönkapcsolatban mindennapossá válnak az apró innovációs lépések.

32 Információós és kommunikációs technológiák fejlődésében bekövetkezett forradalmi változásoknak köszönhertően a gazdasági siker kulcsává vált az információ előállítása gyűjtése feldolgozása tárolása továbbítása elemzése

33 Példa: Párizs A kulturális termékipar negyrésze a hagyományokból táplálkozik, a régi kézműiparból nőtt ki, s részben még ma is a régi kisiparos körzetekben működik. Tevékenységek koncentrációja: könyvkiadás – VI. Kerület, divat, szőrme és ékszeripar – II. Kerület Kulturális termékipar 100.000 főt foglalkoztat, nagyszámú, szorosan együttműködő kisvállaltokban, legtöbb ezek közül folyóirat- kiadó meg parfüm/kozmetikum gyártó.

34 LVMH (a világ legnagyobb luxuscikk- gyártója, évi forgalom kb. 11 milliárd USD) -- Givenchy, Kenzo, Christian Dior (parfüm) -- Dom Perignom (pezsgő) -- Louis Vuitton (excluzív bőráruk) -- Henessy (konyak) -- IWC Schaffhausen (óra)

35 Példa kulturális gazdaságra: Budapest

36 A nagyvárosok egyre inkább a szimbólumok világa: előállításuk fontosabb, mint az anyagi javak termelése kép, hang, szoftver, CD, DVD, újság, könyv, tanulmányok, tervek, adatbázisok szerződések, biztosítási kötvények, értékpapírok

37 Kreatív hálózatok: rugalmas termelés és fogyasztás, rugalmas munkaerőpiac Hálózatok szerveződnek sok, egymással kölcsönhatásban levő, kis léptékű, műhely jellegű üzleti tevékenység, illetve projekt (divat, multimedia, film, lap- és könyvkiadás, forma- és építészeti tervezés, marketingkommunikáció) köré.

38 A fejlett nagyvárosokat leginkább három, egymással szinergiában, átfedésben levő tevékenység alakítja: Fogyasztás Szórakozás Turizmus Ezeket támogatják a fejlett pénzügyi/üzleti szolgáltatások, a telematika, a szabadidő- gazdaság, kulturális iparágak.

39 Kulturális iparágak magukba foglalják az alábbi gazdasági ágakkal összefüggő termékek és szolgáltatások teljes vertikumát Divat (ruházat, ékszer) Bútorkészítés Lakberendezés Személygépkocsi-gyártás Reklám Könyvkiadás Zene Film Építészet Vendéglátóipar Turizmus

40 Zene estében a horizontális skálája a műfajoknak: opera, szimfonikus zene, kamarazene, operett, dzsessz, könnyűzene a vertikális skála: oktatás, fesztiválok, CD, DVD és kottakiadás, hangszerkészítés

41 Rugalmas termelés – rugalmas fogyasztás A közönség/fogyasztók erőteljes szegmentálódása ideológia, életkor, életstílus, ízlés alapján A telekommunikáció, tömegkommunikáció és személy számítógép integrálódásával létrejövő multimédia egyre inkább a személyre szabott otthoni kultúrafogyasztás lehetőségét kínálja.

42 Az ember dixielandet hallgat, western filmet néz, tai-chi gyakorlatokat végez egy kicsit, ebédre Kentucky-csirkét eszik, vacsorára pedig valamely távol- keleti konyha specialitását....

43 A versenybenmaradás feltétele: sikeres városnak lenni -- ez vonzza a további gazdasági, kulturális tőkét. A sikeres városoknak igazi, történelmi vagy kortárs egyéniségekre/alkotókra van szüksége ahhoz, hogy megerősítség, eladják imázsukat. A város anyagi és szellemi teréből áru lesz.

44 Épített környezet fogyasztása: séta (,,urbánus szafari”) vizuális fogyasztás (fényképezés, videózás, magazinokban bemutatás) építészeti szabályozások (a feltárulás szabályozása)

45 A város az imázsépítés és marketingkommunikáció helyszíne: nem elég a termékeket magas színvonalon előállítani és fogyasztásra felkínálni, hanem hatékonyan is kell kommunikálni (PR).

46 Városi kulturális gazdaság négy komponense: A hagyományos kulturális szolgáltatások köre – közművelődés, kulturális intézmények: kiállítások, múzeumok, színházak, koncertek A kulturális termékipar – CD/DVD-től a könyvkiadáson át a formatervezett fogyasztási/divatcikkekig Kultúrával összefüggő turizmus – fesztiválok, rendezvények Tudásipar – egyetemek, K+F

47

48 A nagyváros sikeres fejlesztéséhez kreatív projektek kellenek – Budapest esetében ezek: Pepsi-sziget Száztagú cigányzenekar Kommunista szoborpark Terror háza Millenáris Park Budapesti Tavaszi Fesztivál Ecseri piac

49 Versenytársaival szemben Budapest hátránya: nem gyalogosváros (kiterjedtebb gyalogösvényzet, fejlettebb tömegközlekedés). Előnyök: filmforgatások helyszíne (karakteres forgatási helyszínek, fejlett szolgáltatások) más vizuális ágak fejlettsége (animációs rajzfilm, könyvkiadás, szoftvergyártás, építészet)

50 Zenei tematika – a magyar országimázs és a főváros legszervezebb, legjobban eladható része. Történelmi városrészek tematika -- Falk Miksa utca és környéke (műtárgy- kereskedelem) -- tematikus séták (pl. történelmi eseménysorozat megtekintése) --,,vigalmi negyed” --,,kisvárosok a nagyvárosban” --,,Jewish Town”,,,Gipsy Town”

51 www.budapest.hu www.fesztivalvaros.hu www.millenaris.hu www.sziget.hu www.trafo.hu www.ernstmuzeum.hu www.ludwigmuseum.hu www.szinhaz.hu/merlin