CÉL – ADAT - ELLÁTÁS Törvénynek hosszútávon megfelelő költség- hatékony rendszer működtetése Szakember szükséglet optimalizálása Szempont: 16 – 08 óra.

Az előadások a következő témára: "CÉL – ADAT - ELLÁTÁS Törvénynek hosszútávon megfelelő költség- hatékony rendszer működtetése Szakember szükséglet optimalizálása Szempont: 16 – 08 óra."— Előadás másolata:

1 CÉL – ADAT - ELLÁTÁS Törvénynek hosszútávon megfelelő költség- hatékony rendszer működtetése Szakember szükséglet optimalizálása Szempont: 16 – 08 óra közötti időszakban elégséges az „ügyelet” ellátásához szükséges szakemberlétszám foglalkoztatása a bemutatott adatok egy már működő rendszerből valók – 10 szakmai profil, kórházi szint – 200.000 – 700.000 fő ell. között 720 ÁGY (összdolg.1400 fő) 1100 szakamb. óra 2250 szakrend. óra a „folyamatos” ellátásban – ügyeletben 380 fő vesz részt

2

3 Alternatívák elemzése A rendelkezésre álló létszám és bérhelyzethez viszonyítva Alaptétel: „ügyeleti” rendszer fenntartása nem jogszerű Lehetséges variációkFelmerülő többletlétszám (%) Felmerülő többletbér (%) I. Műszak 2x12 óra17,5 5 (társszakmák összevonásával) II. Műszak 3x8 óra3015 III. Változó idejű hosszított műszak (8 illetve 12 óra) 0 (szervezett létszámhoz képest és összevonások árán) 0

4

5 III. Változó idejű (hosszított) műszak Új munkarend: 08 – 16 = 8 óra/nap 16 – 20 csak a régi ügyeletnek megfelelő létszám marad benn a 08 – 16 óráig dolgozók közül = max 12 óra/nap 20 – 08 = 12 óra/nap Előnyei: alkalmazkodik a dolgozó és a beteg által eddig megszokott munkaidőhöz, de a napi akut problémák ellátását is lehetővé teszi az eddig átlagosan 250 óra intézetben töltött időt, átlagos 192 órás munkaidő váltja fel minden benntöltött idő kifizetésre kerül = a havi átlagkereset nem csökken = a Munk.Ált. bérterheinek szintje nem változik a megelőző időszakokhoz képest Min. Rend. szerint szervezett létszámmal (nem feltétlenül azonos a betöltöttel) megoldható

6 Változó idejű műszak folytatás Hátrányok: az ágazatra jellemző általános szakember hiánnyal számolni kell (annak ellenére, hogy ez a megoldás kívánja a legkevesebb szakembert) a változástól való félelem, illetve a külső környezet változatlansága miatt megindulhat a fluktuáció orvos – beteg szoros napi kapcsolata megbomlik Javaslat: - folyamatos meggyőzés illetve kommunikáció (egyéni és kollektív) - szakmai teamek kialakítása

7

8

9

10

11 Összegzés Tapasztalataink a következők: - az orvos aki hozzászokott, már élvezi az előnyeit, sokan nem állnának vissza a régi rendbe, - az új rendszer miatt nem veszítettünk el dolgozót, de nyerni nyertünk meg magunknak (a külföldről hazatérőknek ez már nem újdonság, náluk kifejezetten előnyt jelent!), - a betegek alkalmazkodnak az új rendszerhez. Ezt megkönnyíti, ha néhány állandó pontot sikerül megfogalmazni (pl.: XY mindig csütörtök délután látja el a rendszeres ellenőrzésre visszajáró betegeit), - a nagyobb osztályoknál, és a „lazább” orvos-beteg kapcsolatot igénylő ellátási formáknál, zavartalan volt az átállás, - a Belgyógyászati osztályokon jelentett nehézséget az új rendszer bevezetése az idősebb betegekben kialakult kötődések miatt.

12 Összegzés 2. Az orvos-beteg kapcsolatában bekövetkező változások félelmei nem igazolódtak. Spontán módon kialakultak teamek, amelyeken belül egymás betegeit látják el orvosaink A bérek csökkenése miatti félelmek sem igazolódtak, kevesebb órával azonos bérszínvonal megtartása (ügyeleti díjak helyett– valamennyi benntöltött idő munkabérként történő elszámolása, annak megfelelő törvényi pótlékaival) Nőtt, a 8 órán túli munkába vonható orvosaink száma (a hosszított 4 órában főorvosok is szívesen részt vesznek)