Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaDezső Csonka Megváltozta több, mint 8 éve
1
Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205-ös szoba E-mail: rita.csoke@gmail.com 2015/2016. 1. félév 9. hét M UNKAJOGI A LAPISMERETEK
2
Egy kis visszacsatolás az előző órára: Minimálbér: Nincs nemzeti minimálbér pl.: Dánia, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország, Izland, Norvégia és Svájc, Ezekben egyes szakmákra ágazati (kollektív szerződés szerint) van minimálbér van. A jogszabályokon kívül adott munkakörre a munkáltató is megállapíthat végzettségi szintet. Ha megállapított, akkor viszont az annak megfelelő minimálbéres lesz. 2
3
A mai tervezett témák: Folytatás az előző óráról: a munkáltató utasításának jogszerű megtagadása Egy kis munkaidő, pihenőidő és mentesülések a munkavégzés alól 3
4
Mi az utasítás? Minden és bármi, akár így hívják, akár nem, ami az arra jogosulttól érkezik, és abból a munkavállalónak arra kell következteti, hogy valamit tegyen, ne tegyen, és/vagy hogyan, stb. Kúriai gyakorlat: „az utasítás kifejezés használatának hiányában is megállapítható az utasítás ténye, amennyiben az alárendelt személynek ezt az eset sajátosságai alapján ilyenként kellett értelmeznie és alkalmaznia.” 4
5
A munkáltatói utasítás (jogszerű) nem teljesítésének esetei A munkáltatói utasítás megtagadása („nem csinálom meg, és mást se teszek helyette”) Van, amikor kötelező megtagadni Van, amikor dönthet a munkavállaló Eltérés a munkáltató utasításától („mást/máshogy csinálom, mint ahogy arra utasítottak”) 5
6
Az utasítás teljesítésének megtagadása (Mt. 54.§ (1)-(2) bek.) 6 A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné más személy egészségét vagy a környezetet. A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
7
Beszéljünk kicsit arról, hogy mi van munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütköző utasítás esetén… Emlékeztető az 1. óráról: Mi a munkaviszonyra vonatkozó szabály? Munkaviszonyra vonatkozó szabály – a jogszabály, a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak a 293. §-ban foglaltak szerint kötelező határozata. Az utasítás jogszerűen megtagadható, de nem kötelező megtagadni, ha munkaviszonyra vonatkozó szabályba (jogszabályba) ütközik. Mi van, ha nem tagadjuk meg? Mentesülünk a felelősség alól, pl. büntetőügyben? 7
8
Eltérés a munkáltató utasításától (Mt. 54.§ (3) bek.) A munkavállaló a munkáltató utasításától akkor térhet el, ha ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli és a munkáltató értesítésére nincs mód. Az utasítástól való eltérésről a munkáltatót haladéktalanul tájékoztatni kell. 8
9
Mi van akkor, ha el kellene térni az utasítástól, de van lehetőség értesíteni a munkáltatót? Együttműködési kötelezettség – szólni kell. Ha a munkáltató megerősíti a vélelmezett őt károsító utasítást, akkor végre kell hajtani. A jognyilatkozatoknál láttuk, hogy lehet kérni a jognyilatkozat írásba foglalását akkor is, ha az szóban is hatályos. Szóbeli utasítás esetén esetleges bizonyítási nehézségek. 9
10
Az utasítás jogszerű megtagadása esetén Munkavégzés hiányában az alapbér illeti meg a munkavállalót. De: ha nem is hajtja végre az utasítást, és az adott munkát nem is végzi el, ettől még köteles rendelkezésre állni. Ha viszont rosszul méri fel a helyzetet, és nem jogszerű az utasítás megtagadása, vagy jogszerűtlenül tért el az utasítástól, akár egy jogszerű, súlyos kötelezettségszegés miatti munkáltatói felmondás is lehet a következménye. Pl. nem bizonyosodik be a veszélyhelyzet, értesíthető lett volna a munkáltató, nem is fenyegette károsodás, stb. Indokolás ! Mi az indoka az utasítás megtagadásának? Ha megtagadunk egy utasítást, „illik” megmagyarázni miért. 10
11
Eset: Ha a munkavállaló jogosult megtagadni az utasítást, de ehelyett végrehajtja, akkor hogyan alakul a felelősség? (Legf. Bír. Mfv. I. 10.900/2003. sz.) 11
12
Tényállás: 2001. május 8-án meghibásodott a d.-i szennyvíztisztító telepen lévő technológiai átemelő szivattyú. Az intézkedésre jogosult csoportvezető, J. J., akit a távol lévő üzemvezető helyettesítésével is megbíztak, utasította a villanyszerelőt és a lakatost a meghibásodott szivattyú kicserélésére. A művelet nem volt sikeres, ekkor J. J. intézkedett, hogy a szennyvizet az aknából szivattyúzzák le. A helyszínre szállított szivattyú nem működött. A jelenlévők szétszedéssel és tisztítással megkísérelték a működőképesség helyreállítását, azonban ez sem járt sikerrel. J. J. volt a baleset napján a kijelölt vezető, a munkavállalók a problémát neki jelezték A szivattyú szétszedése után, a javítás eredménytelenségét követően a munkavállalók J. J.-nek szóltak, S. A. pedig J. J.-vel együtt érkezett a helyszínre, és ott is maradt. Egy tanú előadta, hogy "...Ő (J. J.)...azt mondta, nem tudta értesíteni a szippantó kocsit, s majd az A. beöltözik, s lemegy". 12
13
J. J. kötelet kötött egy létrára és S. A. védőruhában, de belégzés elleni védőfelszerelés nélkül lement az aknába. Eközben S.A. rosszul lett, eszméletét vesztette, J. J. azonnal a mentésére indult, azonban ő is hirtelen mozgásképtelenné vált. A helyszínre kihívott mentők mindkét személy halálát állapították meg. S. A. szakképzettsége megfelelő volt, és részt vett balesetvédelmi oktatáson. Segítségképpen: A munkaügyi bíróság a fenti tényállás alapján meghozott közbenső ítéletével megállapította, hogy néhai S. A. 2001. május 9. napján történt halálos üzemi balesetéből eredően az alperes kártérítési felelőssége 80-20%- os mértékben, a munkáltatóra nézve terhesebben fennáll. 13
14
Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban 1.: Az alperesnek az objektív kártérítési felelőssége fennállása a perben nem volt vitatott, ezért a kártérítési felelősség alóli részbeni mentesülés (kármegosztás) jogalapját elsősorban S. A. magatartása alapján kellett vizsgálni. E jogkérdés megítélésénél annak van először jelentősége, hogy S. A.-nak J. J. munkavégzésről tett rendelkezéseit munkajogi értelemben utasításnak kellett-e tekintenie. A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében az utasítás kifejezés használatának hiányában is megállapítható ennek ténye, amennyiben az alárendelt személynek ezt az eset sajátosságai alapján ilyenként kellett értelmeznie és alkalmaznia. A perbeli bizonyítékokból aggálytalanul megállapítható, hogy J. J. volt a baleset napján a kijelölt vezető, a munkavállalók a problémát neki jelezték, tőle kértek megoldást, J. J. ennek megfelelően járt el. Magatartását (munkavédelmi szabályszegés, a veszélyes munka megtiltásának elmulasztása, a súlyos veszélyhelyzet felismerésének elmaradása) az alperes vétkes magatartásának kell tekinteni 14
15
Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban 2.: Ilyen tényállás mellett a jelenlévők S. A.-val együtt jóhiszeműen eljárva helytállóan értelmezték J. J. nyilatkozatát utasításként. S. A. tehát a többi jelenlévővel együtt J. J. kijelölt munkahelyi vezetőt utasításadásra feljogosítottnak tarthatta, ezért az életszerűség szabálya szerint számára utasítást jelentett J. J.-nek az ő aknába való lemenetelét tartalmazó, a jelen lévő, a megelőző tevékenység sikertelenségét J. J.-nek jelentő munkavállalók előtt tett kijelentése. De: S.A. vétkesen közrehatott a halálos balesetben, ezért indokolt a megosztás, és helyes a 80-20% a munkáltató terhére. 15
16
8 óra munka - 8 óra pihenés – 8 óra szórakozás? – A munkaidő, és ami azon túl van… http://www.psycholawlogy.com/ 16
17
Időzzünk el kicsit a munkaidőnél… (De csak röviden…) Mt. 86-135.§ 17
18
Bevezetés a témába Csak nagyon általánosan fogunk foglalkozni a témával, és csak a főszabályokkal. Nagyon bonyolult téma, sok-sok részletszabállyal és kivétellel. 18
19
Pár fogalom 1: Munkaidő : a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Előkészítő vagy befejező tevékenység : minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni. Nem munkaidő a) – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbá b) a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama. 19
20
És még pár fogalom: Napi munkaidő : a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott a) teljes napi munkaidő vagy b) részmunkaidő. Beosztás szerinti napi munkaidő : a munkanapra elrendelt rendes munkaidő. Beosztás szerinti heti munkaidő: a hétre elrendelt rendes munkaidő. 20
21
Teljes vagy részmunkaidő? A teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló a) készenléti jellegű munkakört lát el, b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő). A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak (részmunkaidő). 21
22
A munkaidő beosztása 22
23
A munkaidő beosztás szabályai 1. A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be. 23
24
A munkaidő beosztás szabályai 3. A munkaidő beosztható: Egyenlően Általános munkarend Egyenlőtlenül Munkaidő keret Elszámolási időszak A munkavállaló által munkáltatói engedély esetén Kötetlen munkarend 24
25
Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fe l, legalább négy nappal korábban módosíthatja. Különösen fontos az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményének betartása. 25
26
A munkarend 26
27
Általános munkarend Hétfőtől péntekig napi 8 óra. 27
28
Eltérés az általános munkarendtől: munkaidőkeret alkalmazása 1. Rugalmas munkaidő beosztás. (Nem kötetlen, az más) Munkaidőkeretnél a napi munkaidő csak számítás alapja, de nem feltétlenül aszerint történik a munkaidő beosztása. A munkaidő nagyobb egységekbe foglalható. Egyes napokra eltérő munkaidő osztható be. Egy nap azonban 4 óránál nem lehet rövidebb (kiv. részmunkaidő), és 12 óránál nem lehet hosszabb (a heti munkaidő max. 48 óra). A munkaidő kereten belül ugyanannyit kell ledolgozni, mint az általános munkarendben, csak az egyes napok közt eltérő megosztásban, és összevonhatók a pihenőidők. Vagyis lehetővé teszi az egyenlőtlen munkaidő beosztást, de korlátokkal. 28
29
Munkaidőkeret alkalmazása 2. Csökkenthető a rendkívüli munkavégzés költsége. Elkerülhető a műszakpótlék. De: a rendkívüli munkaidő sem kizárt Kereten felüli munka Vagy a napi beosztáson felüli munka is lehet. A pótlékok is járnak. Pihenőidőre vonatkozó szabályokat be kell tartani. A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Kijelölni a pihenőnapokat (heti 2) és a szabadnapokat. Nem mindegy, ha mégis munkát kell elrendelni, mert más pótlék ját a kettőre. Fontos a kommunikáció. 29
30
Munkaidőkeret alkalmazása 3. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. A törvény szerinti kivételek esetén max. 6 hónap, ill. 26 hét. 30
31
Elszámolási időszak, mint munkarend Új szabály a Munka Törvénykönyvében. A munkaidő munkaidőkeret hiányában úgy is beosztható, hogy a munkavállaló a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével megállapított heti munkaidőt a munkáltató által meghatározott hosszabb, az érintett héttel kezdődő időtartam (elszámolási időszak) alatt teljesítse. Egyelőre még alig alkalmazzák. Nem teljesen világos, hogy mit kell ezalatt érteni. Ez is egyenlőtlen munkaidő beosztást tesz lehetővé. Egyebekben meg nagyrészt a munkaidő keret szabályait kell alkalmazni. 31
32
Kötetlen munkarend A munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti (kötetlen munkarend). A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti. Kötetlen munkarend esetén a munkaidő beosztás szabályait nem kell alkalmazni, és a munkaidő nyilvántartásokból is csak a szabadság-nyilvántartás kell. 32
33
Munkavégzés vasárnap és más munkaszüneti napokon Vasárnapra rendes munkaidő a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjelleggel, c) a megszakítás nélkül, d) a több műszakos tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, h) külföldön történő munkavégzés során, i) a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. (3) Ha a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, számára a közvetlenül megelőző szombatra rendes munkaidő nem osztható be. 33
34
Munkaszüneti napok Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. 34
35
Rendkívüli munkavégzés (amiben semmi rendkívüli nincs) – Mt. 107-109.§ Rendkívüli munkaidő a) a munkaidő-beosztástól eltérő, b) a munkaidőkereten felüli, c) az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá d) az ügyelet tartama. A rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelni. Nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében. 35
36
Rendkívüli munkavégzés (amiben semmi rendkívüli nincs) – Mt. 107-109.§ - 2. Munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy b) az előző (baleset, elemi csapás, stb.) esetben rendelhető el. Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A 250 órát arányosan kell alkalmazni, ha a) a munkaviszony nem teljes évben áll fenn, b) vagy a munkaviszony részmunkaidős. 36
37
Pihenőidő, ünnepek 37
38
Pihenőidők fajtái Munkaközi szünet Napi pihenőidő Heti pihenőidő Heti pihenőnap Szabadság Rendes szabadság Pótszabadság Betegszabadság Fizetés nélküli szabadság 38
39
Munkaközi szünet A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkaidő tartama a) a hat órát meghaladja, húsz per c, b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni. A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben a 3 és 6 óra közötti egyik részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie. 39
40
Napi pihenőidő 104. § (1) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenő időt (napi pihenőidő) kell biztosítani. (2) Legalább nyolc óra napi pihenőidőt kell biztosítani a) az osztott munkaidőben, b) a megszakítás nélküli, c) a több műszakos, d) az idényjellegű tevékenység keretében, e) a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében. 40
41
Heti pihenőnap, heti pihenőidő A pihenőnapot a munkáltató egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén beosztja. Nem mindegy, hogy pihenőidő vagy pihenőnap. Más a pótléka, ha mégis munkavégzést rendelnek el. A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén – a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve – a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. A munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. (De van kivétel.) 106. § (1) A munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. (2) A munkavállaló számára a heti pihenőidőt – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével – havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. (3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – az (1) bekezdésben meghatározott heti pihenőidő helyett és a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával – a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. 41
42
A munka- és pihenőidő nyilvántartása 134. § (1) A munkáltató nyilvántartja a) a rendes és a rendkívüli munkaidő, b) a készenlét, c) a szabadság tartamát. (2) A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. (3) Az (1) bekezdés a) pont szerinti nyilvántartás – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. 42
43
A szabadság 43
44
Szabadságok fajtái Alapszabadság Pótszabadságok Betegszabadság Fizetés nélküli szabadság 44
45
Az alapszabadság A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke évi húsz munkanap. A munkában töltött időbe beleszámít egy sor olyan idő is, amikor nem történik munkavégzés (pl. szabadság, gyermekgondozás első 6 hónapja, a keresőképtelenség, és egyes munkavégzés alóli mentesülések is.). De nem minden, így erről ajánlott tájékozódni. 45
46
Leggyakoribb pótszabadságok Életkor alapján: A munkavállalónak 25-45 éves kora között az életkorával együtt növekszik a száma. Maximuma: évi +10 nap pótszabadság 16 év alatti gyermekek alapján: 1 gyermek – 2 nap, 2 gyermek – 4 nap, három vagy több gyermek – 7 nap. Ha a gyermek fogyatékos: +2 nap „Apanapok”: Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Fiatal munkavállalónak 18. életéve betöltéséig: évi +5 nap Van még: egyes veszélyes munkahelyeken, vagy fogyatékos munkavállalóra Ha arányosítani kell, a töredéknapokat egész napként kel figyelembe venni. 46
47
A szabadság kiadása 1. A szabadságot nem „kivesszük”, hanem azt – a munkavállaló előzetes meghallgatása után - kiadja a munkáltató. A munkavállaló igénye szerinti rész: Évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kötelező kiadni. Ez alól kivétel a munkaviszony első három hónapja. (Akkor is, ha nincs próbaidő.) Az évi 7 munkanapot arányosítani kell az évre, attól függően, hogy mikor jött létre a munkaviszony. (Töredéknapot egész napra felfelé kerekítünk.) Igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. 47
48
A szabadság kiadása 2. Egyébként: A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. 48
49
A szabadság kiadása 3. A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni. (kivéve az okt. 1. után keletkezett munkaviszonyt – itt jövő év márc. 31.) A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. 49
50
A szabadság kiadása 4. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, A munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. A b) pontban foglalt esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. 50
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.