Ismertesse Hunyadi János törökellenes harcait, főbb hadjáratait! Mutassa be Mátyás külpolitikáját, hadjáratait! Válaszában térjen ki az alábbiakra:  A.

Az előadások a következő témára: "Ismertesse Hunyadi János törökellenes harcait, főbb hadjáratait! Mutassa be Mátyás külpolitikáját, hadjáratait! Válaszában térjen ki az alábbiakra:  A."— Előadás másolata:

1 Ismertesse Hunyadi János törökellenes harcait, főbb hadjáratait! Mutassa be Mátyás külpolitikáját, hadjáratait! Válaszában térjen ki az alábbiakra:  A török terjeszkedése  Hunyadi János politikai pályája  Hunyadi J. harcmodorának jellemzői, hadjáratai  A nándorfehérvári diadal és következményei  Hunyadi Mátyás külpolitikája

2

3

4  A XV. század első felének legnagyobb földbirtokosa: 28 vár, 57 város, 4000000 hold birtok  feladata volt a Délvidék és az első végvár- rendszer védelme új taktikáját  1441-1442 során kialakította új taktikáját: a védekezés helyett a gyors támadásra helyezi a hangsúlyt, szekérvárral védve felvonuló seregét  célja  célja a gyors támadás révén átkarolni az ellenség arcvonalát

5

6

7 Török háborúk: - 1463-ban több hónapos ostrom után visszafoglalta Jajca várát, majd 1464-ben Szrebeniket. - aktív védekező politikát folytatott a török ellen, - 1474-ben amikor a törökök betörtek a Temesközbe és Moldvába, Mátyás támadó hadjárattal válaszolt és 1476-ban elfoglalta Szabácsot, Az - az utolsó jelentős török támadásra 1479-ben került sor, mikor egy nagyobb sereg Erdélybe tört be a kenyérmezei csatában a Kinizsi Pál és Báthory István által vezetett magyar sereg nagy győzelmet aratott. célja: egy Duna-menti összmonarchia létrehozása

8 Cseh háborúk - a cseh korona választófejedelmi címmel járt a német birodalomban, út a császári cím felé. - 1466-ban a pápa eretnekké nyilvánította Pojebrád György cseh királyt, Mátyás hadat indított 1468-ban volt apósa ellen. - elfoglalta Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot, Bár a cseh katolikus főurak 1469-ben Mátyást királlyá választották, de Csehországot nem tudta elfoglalni Pojebrád Györgytől. - 1471-ben meghalt Pojebrád, a cseh rendek a lengyel Ulászlót választották királyukká és III. Frigyes a választófejedelmi címet Ulászlónak adta és nem Mátyásnak. - Mátyás erre haddal támadt III: Frigyesre, melynek eredményeként Frigyes elismerte Mátyás cseh trónigényét (1477), sőt beleegyezett 100 ezer forint hadisarc kifizetésébe is. - 1482. újabb hadjárat Frigyes ellen, (nem fizette ki a hadisarcot, nem mondott le a magyar trónöröklés lehetőségéről). A hat évig tartó háborúban, Mátyás 1485-ben elfoglalta Bécset, de a főcél a német-római császári cím megszerzése nem sikerül. 1486-ban meghalt III. Frigyes, aki halála előtt elérte, hogy a német fejedelmek nem Mátyást, hanem fiát, Miksát választották német királynak. Mátyás 1490-ben halt meg Bécsben agyvérzés következtében.