2.lecke A napsugárzás, mint környezeti tényező.

Az előadások a következő témára: "2.lecke A napsugárzás, mint környezeti tényező."— Előadás másolata:

1 2.lecke A napsugárzás, mint környezeti tényező

2

3 A napsugárzás a bioszféra legfontosabb energiaforrása. A Föld felszínét elérő napsugárzás összetétele: - több mint 50 % fénysugárzás - kisebb rész hősugárzás - néhány %-a UV- sugárzás A földfelszínre érkező fénysugárzás fajtái: - közvetlen fény(sugárzás) - szórt fény(sugárzás)

4 Közvetlen fény és a szórt fény hatása az élőlényekre A közvetlen fény kedvezőtlenebb hatású, mint a szórt fény - nagyobb arányban tartalmaz rövidebb hullámhosszú, - nagyobb arányban tartalmaz rövidebb hullámhosszú, nagyobb energiájú sugarakat, mint a szórt fény, nagyobb energiájú sugarakat, mint a szórt fény, ezért erőteljes a felmelegítő hatása, ezért erőteljes a felmelegítő hatása, az állatok többsége kerüli a közvetlen fényt (kv. a hüllők) az állatok többsége kerüli a közvetlen fényt (kv. a hüllők) a növények védekeznek (pl. juhar levelek) a növények védekeznek (pl. juhar levelek) A szórt fény kedvezőbb hatású - nagyobb arányban vannak hosszabb hullámhosszú sugarai - nagyobb arányban vannak hosszabb hullámhosszú sugarai kisebb a melegítő hatása, kisebb a melegítő hatása, a fotoszintézis szempontjából is kedvezőbb a fotoszintézis szempontjából is kedvezőbb

5

6 Egy adott terület fényviszonyainak jellemzői: a megvilágítás erőssége = szórt és a közvetlen fény aránya a megvilágítás erőssége = szórt és a közvetlen fény aránya a megvilágítás időtartama a megvilágítás időtartama a fény hullámhossz összetétele a fény hullámhossz összetétele A fény komplexkörnyezeti tényező, mert a fényviszonyok jellem- zői egyben környezeti tényezők is. Ezeknek a környezeti tényezőknek értékei is változnak: - térben: vízszintesen (földrajzi szélesség szerint) függőleges iránya függőleges iránya adott helyen is: felhősödés adott helyen is: felhősödés domborzati viszonyok domborzati viszonyok növényzeti borítottság befolyásol- növényzeti borítottság befolyásol- ja ja

7 Élőlények fénytűrése A növények, mivel fotoszintetizálnak szükségük van a fényre, a fény az energia forrásuk csoportosításuk a fénytűrő képességük alapján: Fényigényesek : a közvetlen fényt igénylik a fejlődésükhöz Fényigényesek : a közvetlen fényt igénylik a fejlődésükhöz pl. gyom- és szántóföldi növények többsége pl. gyom- és szántóföldi növények többsége Fény- és árnyéktűrők: változó a fényigényük, Fény- és árnyéktűrők: változó a fényigényük, egyes életszakaszukban igénylik a közvetlen egyes életszakaszukban igénylik a közvetlen fényt, máskor jól tűrik a szórt fényt is fényt, máskor jól tűrik a szórt fényt is pl. bükkfa (virágzáshoz) pl. bükkfa (virágzáshoz) Árnyéktűrők: nem tudják elviselni a tartós közvetlen fényt Árnyéktűrők: nem tudják elviselni a tartós közvetlen fényt pl. erdei pajzsika pl. erdei pajzsika A gombák heterotrófok, nem igénylik a fényt, sötét jobb fejlődés

8

9 Állatok is heterotrófok Kevésbé jelentős a fény, mint a növényeknél Kevésbé jelentős a fény, mint a növényeknél Csoportosításuk a fényhez való viszonyuk szerint: Fényt kedvelők: a nappal aktívak, pl. hüllők, rovarok Fényt kedvelők: a nappal aktívak, pl. hüllők, rovarok Fényt kerülők: a szürkületben, illetve éjjel aktívak Fényt kerülők: a szürkületben, illetve éjjel aktívak pl. denevérek, egyes bagolyfajok pl. denevérek, egyes bagolyfajok Sötétben élők: a mély tengerben, a barlangban vagy a talajban élők, pl. földigiliszta Sötétben élők: a mély tengerben, a barlangban vagy a talajban élők, pl. földigiliszta A fény ritmikus változása meghatározza az ébrenlét és alvás ciklusát (fényt kedvelőknél, fényt kerülőknél) A fény ritmikus változása meghatározza az ébrenlét és alvás ciklusát (fényt kedvelőknél, fényt kerülőknél) A fény iránya fontos lehet a tájékozódásban A fény iránya fontos lehet a tájékozódásban

10 Hőmérséklet A levegő hőmérsékletét befolyásoló tényezők: A levegő hőmérsékletét befolyásoló tényezők: Földrajzi szélesség, tengerszint feletti magasság, domborzat Földrajzi szélesség, tengerszint feletti magasság, domborzat Felszín fajhője és albedója, növényzeti borítottság Felszín fajhője és albedója, növényzeti borítottság Üvegházhatás Üvegházhatás Élőlények hőtűrőképessége: Élőlények hőtűrőképessége: Növények csoportosítása: Növények csoportosítása: Tág hőtűrésűek: pl. egyes mohafajok, fenyőfajok Tág hőtűrésűek: pl. egyes mohafajok, fenyőfajok Szűk hőtűrésű fajok: melegkedvelők: pl. ochideák, Szűk hőtűrésű fajok: melegkedvelők: pl. ochideák, kaktuszok kaktuszok hidegkedvelők: pl. törpefenyő, hidegkedvelők: pl. törpefenyő, törpefűz törpefűz

11 Állatok csoportosítása: Legtöbb állat optimális hőmérséklet igénye: +20 és +30 C fok között van Tág hőtűrésűek: Tág hőtűrésűek: pl. egyes bálnafajok, hiúzfajok, mókusfajok pl. egyes bálnafajok, hiúzfajok, mókusfajok Szűk hőtűrésűek: Szűk hőtűrésűek: Melegkedvelők: pl. zsiráf, emberszabású majmok Melegkedvelők: pl. zsiráf, emberszabású majmok Hidegkedvelők: pl. a pingvinfajok többsége Hidegkedvelők: pl. a pingvinfajok többsége

12 Állatok testhőmérséklete és környezetük hőmérséklet változása: Változó testhőmérsékletűek: Változó testhőmérsékletűek: - testhőmérsékletük követi a környezetük hőmérséklet változását változását minimum érték alatti, maximum érték feletti környezeti minimum érték alatti, maximum érték feletti környezeti hőmérsékletnél nyugalmi állapot (életműködések lelassul- hőmérsékletnél nyugalmi állapot (életműködések lelassul- nak) nak) - madaraknál (krokodiloknál) fejletlenebb állatok - nincs, vagy fejletlen hőszabályozó központ Állandó testhőmérsékletűek: Állandó testhőmérsékletűek: - testhőmérsékletük független a környezetük hőmérsékle- tének a változásától fejlett a hőszabályozásuk tének a változásától fejlett a hőszabályozásuk

13 A hőmérséklettel kapcsolatos ökológiai szabály: a Bergmann-szabály Az állandó testhőmérsékletű, rokon fajoknál a melegebb területeken élők kisebb testűek, mint a hidegebb te- rületeken élők Pl. a pingvin fajok

14

15 Szabálymagyarázat: - a hőtermelés a testtömeggel, a hőleadás a testfelülettel arányos arányos - a testfelület a testtömeg négyzetével arányos ezért a nagy termetű állatoknak a testtömegükhöz képest viszonylag kicsi a testfelületük viszonylag kicsi a testfelületük illetve a kisebb termetű állatoknak a testtömegükhöz képest viszonylag nagy a testfelületük viszonylag nagy a testfelületük - a nagyobb termetűek sok hőt termelnek, viszonylag keveset adnak le adnak le - a kisebb termetűek kevesebb hőt termelnek, és viszonylag sokat adnak le sokat adnak le hidegebb terület nagyobb, melegebb terület kisebb termet hidegebb terület nagyobb, melegebb terület kisebb termet

16 3.lecke A levegő és a víz hatása az élőlényekre

17 Levegő: A légkör anyaga, különböző gázok elegye, de folyékony és szilárd anyagokat is tartalmaz Hatásai: kémiai és fizikai hatások Kémiai hatások: a kémiai tulajdonságaival kapcsolatosak Kémiai hatások: a kémiai tulajdonságaival kapcsolatosak a kémiai tulajdonságai az összetételétől függnek a kémiai tulajdonságai az összetételétől függnekÖsszetétele: sok: N 2, és O 2, kevés: vízgőz, CO 2, nemes gázok, H 2 és szennyező anyagok: pl. por, SO 2 sok: N 2, és O 2, kevés: vízgőz, CO 2, nemes gázok, H 2 és szennyező anyagok: pl. por, SO 2 N 2, O 2 : mennyiségük jóval meghaladja az élőlények igényeit, ezért nem korlátozó tényezők a bioszférában ezért nem korlátozó tényezők a bioszférában

18 CO 2 tartalom: 0,04% nagyon fontos környezeti tényező a fotoszintetizáló szerveze- teknek teknek - ha a CO2 mennyisége 0,03% alá csökken, eléri a minimum értéket a növényi fotoszintézis szempontjából, értéket a növényi fotoszintézis szempontjából, és minimálisra csökken a fotoszintézis, majd megszűnik és minimálisra csökken a fotoszintézis, majd megszűnik - ha nő a CO2 mennyisége, nő a fotoszintézis intenzitása is, először gyorsan, majd lassabban és végül nem nő először gyorsan, majd lassabban és végül nem nő

19

20 A fotoszintézis másik szabályozótényezője a fényerőssége - a fényerősség növekedésével a CO2 koncentráció növekedé- sének is nagyobb lesz a hatása sének is nagyobb lesz a hatása természetes körülmények között a levegő CO2 tartalma dinamikusan állandó növeli: a talaj mikroorganizmusok (baktériumok, mikrosz- kópikus gombák) szerves maradvány lebontása, kópikus gombák) szerves maradvány lebontása, növények és állatok légzése növények és állatok légzése csökkenti: a fotoszintetizálók fotoszintézise dinamikus egyensúlyt az emberi tevékenység megszűntette: napjainkban növekedik a légkör CO2 tartalma

21 - természetes növénytakaró (erdők) pusztítás: CO2 megkötést csökkenti csökkenti - ipari tevékenység: növeli növekvő CO2 tartalom fokozza az üvegházhatást, az üvegházhatás növekedése növeli a légkör átlaghőmérsékle- tét, globális felmelegedést okoz globális felmelegedés főleg az ember szempontjából katasztro- globális felmelegedés főleg az ember szempontjából katasztro- fális következményekkel jár

22 Szennyező anyagok: - a levegő SO2 tartalma a zuzmók a légköri SO2 tartalom indikátorai (zuzmótérkép) származása: kéntartalmú tüzelőanyagok elégetéséből a légkörben való viselkedése: reakcióba lépve a vízgőzzel kénessavat és kénsavat képez, a csapadékkal lejutnak a felszínre savas csapadék (eső) hatása: karosítja a növényeket (fenyő, bükk, gyertyán) karosítja a növényeket (fenyő, bükk, gyertyán) a vizek élővilágát a vizek élővilágát Európában az utóbbi időszakban kevesebb a savas eső - a magas légköri ózonréteget károsítók - a magas légköri ózonréteget károsítók pl. repülőgépek égéstermékei halogéntartalmú anyagok (pl. freonok: hűtőgépek gázai) halogéntartalmú anyagok (pl. freonok: hűtőgépek gázai)

23

24 Fizikai hatások: a fizikai tulajdonságaival kapcsolatosak - a levegő áramlás (szél): növényeknél: - fokozza a párologtatást - segíti a növények elterjedését (magvakat, termése- ket terjeszti) ket terjeszti) - elvégzi a beporzást - károsítja a fákat (szélvihar) - deformálja a lombkoronát (állandó egyirányú szél) állatoknál: - oxigéntartalma szükséges a légzéshez - szél a madaraknak energiát ad a repüléshez, de az állatok többsége elbújik a szél elől (védekezés az elsodrástól)

25 Víz: Az élet keletkezésének a színhelye, napjainkban élőhely Az élet keletkezésének a színhelye, napjainkban élőhely Az élet nélkülözhetetlen feltétele: Az élet nélkülözhetetlen feltétele: - a sejtek biokémiai folyamatai vizes közegben zajlanak Szerepe a növények életében: Szerepe a növények életében: - a fotoszintézis kiindulási anyaga - a vízellátás folyamatai: - vízfelvétel a környezetből - vízszállítás a növényben - vízszállítás a növényben - vízleadás párologtatással - vízleadás párologtatással - Vízháztartás (vízállapot) szerinti csoportosítás: változó és állandó vízállapotú növények

26 Változó vízállapotú növények: Változó vízállapotú növények: - nincs önálló vízháztartásuk - száraz időben kiszáradnak, nedves időben feléled- nek, kiszáradás tűrők nek, kiszáradás tűrők - moszat-, zuzmó-, mohafajok Állandó vízállapotú növények: Állandó vízállapotú növények: - jó a vízmegtartásuk, szabályozott a párologtatásuk vízháztartásuk egyenletes vízháztartásuk egyenletes - harasztok, nyitvatermők, zárvatermők a szárazföldi növények vízellátása függ: - levegő- és a talaj nedvességtartalmától ezt befolyásolja: a földrajzi fekvésből adódó hőmérséklet ezt befolyásolja: a földrajzi fekvésből adódó hőmérséklet csapadék mennyiség, szél, terület növényzete csapadék mennyiség, szél, terület növényzete

27 Az állandó vízállapotú növények csoportosítása a vízigényük Az állandó vízállapotú növények csoportosítása a vízigényük szerint: szerint: Vízi növények: Vízi növények: Az egész testfelületükkel veszik fel a vizet Az egész testfelületükkel veszik fel a vizet Kevés vizet vesznek fel, keveset párologtatnak Kevés vizet vesznek fel, keveset párologtatnak Pl. a hínárnövények: a békalencse Pl. a hínárnövények: a békalencse Mocsári növények: Mocsári növények: Vízfelvételük és párologtatásuk nagy Vízfelvételük és párologtatásuk nagy Mocsarak, nedves rétek növényei, pl. mocsári gólyahír Mocsarak, nedves rétek növényei, pl. mocsári gólyahír

28 Közepes vízellátottságúak: Közepes vízellátottságúak: Időszakos vízhiányban a párologtató felületüket csökkentik Időszakos vízhiányban a párologtató felületüket csökkentik pl. lombhullással pl. lombhullással Vízfelvételük nagy, párologtatásuk szabályozott Vízfelvételük nagy, párologtatásuk szabályozott Pl. a termesztett növények nagy része Pl. a termesztett növények nagy része Szárazságtűrő növények: Szárazságtűrő növények: Gázcserenyílásaik besüllyedtek, ezért a párologtatásuk minimális Gázcserenyílásaik besüllyedtek, ezért a párologtatásuk minimális Bőrszövetükön a kutikula vastag, esetleg növényi szőrösek Bőrszövetükön a kutikula vastag, esetleg növényi szőrösek Vizet raktároznak Vizet raktároznak Pl. kaktuszok, kövirózsák Pl. kaktuszok, kövirózsák

29 Szerepe az állatok életében: Szerepe az állatok életében: A változó testhőmérsékletűek a víz hiányát jól tűrik A változó testhőmérsékletűek a víz hiányát jól tűrik Az állandó testhőmérsékletűeknél már 15- 20%- os vízvesztés is halált okozhat Az állandó testhőmérsékletűeknél már 15- 20%- os vízvesztés is halált okozhat Állatok csoportosítása a vízigényük szerint: Állatok csoportosítása a vízigényük szerint: Vízi állatok, számukra a víz élettér Vízi állatok, számukra a víz élettér Szárazföldi állatok: Szárazföldi állatok: - nedvességkedvelők: optimális élőhelyűk bőséges, - nedvességkedvelők: optimális élőhelyűk bőséges, vagy elegendő nedvesség tartalmú vagy elegendő nedvesség tartalmú az állatok többsége az állatok többsége - szárazságtűrök: raktározzák az anyagcsere-folyama- - szárazságtűrök: raktározzák az anyagcsere-folyama- taikban keletkezett víz egy részét taikban keletkezett víz egy részét sivatagi állatfajok sivatagi állatfajok

30 4.lecke A talaj alapvető jellemzői

31 Talaj: Fogalma: a földkéreg legfelső, laza és termékeny rétege Fogalma: a földkéreg legfelső, laza és termékeny rétege Összetétele: Összetétele: Szilárd-, folyékony- és légnemű része van Szilárd-, folyékony- és légnemű része van légnemű része: a talajlevegő több CO 2 - t és vízgőzt tartalmaz, több CO 2 - t és vízgőzt tartalmaz, és kevesebb O 2 -t, mint a légköri levegő és kevesebb O 2 -t, mint a légköri levegő

32 folyékony része: a különböző iontartalmú víz folyékony része: a különböző iontartalmú víz víz fajtái: víz fajtái: - hidratációs víz, a talaj kolloidok felszínéhez nagy - hidratációs víz, a talaj kolloidok felszínéhez nagy erővel kötődő víz, a növények nem hasznosítják erővel kötődő víz, a növények nem hasznosítják - kapilláris víz, kitölti a talajszemcsék közötti - kapilláris víz, kitölti a talajszemcsék közötti hézagokat, hézagokat, a növények leginkább ezt hasznosítják a növények leginkább ezt hasznosítják - gravitációs víz: szabadon elfolyik a talaj repedé- - gravitációs víz: szabadon elfolyik a talaj repedé- sekben, sekben, nincs ideje a növényeknek a felvételre nincs ideje a növényeknek a felvételre

33 szilárd része: ásványi anyagok (szervetlen anyagok) 90%: - kőzettörmelék pl. homok - kőzettörmelék pl. homok - agyag (szervetlen kötőanyag) - agyag (szervetlen kötőanyag) szerves anyagok 10%: humusz (kötőanyag) szerves anyagok 10%: humusz (kötőanyag) növényi gyökerek növényi gyökerek talajlakó élőlények talajlakó élőlények pl. baktériumok, pl. baktériumok, gombák, állatok gombák, állatok

34

35 Kialakulása: Kialakulása: A földkéreg felszíni rétegében az éghajlat és az élőlények A földkéreg felszíni rétegében az éghajlat és az élőlényekhatására Kőzetekből és élőlénymaradványokból a mállás során Kőzetekből és élőlénymaradványokból a mállás során Mállás fajtái: Mállás fajtái: 1. fizikai mállás = aprózódás: 1. fizikai mállás = aprózódás: a kőzetekből az éghajlat hatására kőzettörmelék alakul ki a kőzetekből az éghajlat hatására kőzettörmelék alakul ki inszolációs aprózódás, gelivációs aprózódás inszolációs aprózódás, gelivációs aprózódás

36 2. kémiai mállás: a kőzetek, illetve a kőzettörmelék egy részéből a kőzetek, illetve a kőzettörmelék egy részéből kémiai reakciókkal (oldódás, oxidáció) kémiai reakciókkal (oldódás, oxidáció) vizes oldatok és oldhatatlan ásványok jönnek létre, vizes oldatok és oldhatatlan ásványok jönnek létre, az oldhatatlan ásványokból: az oldhatatlan ásványokból: szervetlen kötőanyag képződik szervetlen kötőanyag képződik a szervetlen kötőanyag: az agyag a szervetlen kötőanyag: az agyag az agyagot kolloidális méretű részecskék alkotják az agyagot kolloidális méretű részecskék alkotják (vas- és alumínium- hidroxidok illetve kovasav) (vas- és alumínium- hidroxidok illetve kovasav)

37 3. biológiai mállás: 3. biológiai mállás: a kőzettörmeléken és az agyagon pionír szervezetek a kőzettörmeléken és az agyagon pionír szervezetek települnek meg, települnek meg, az elpusztult maradványaik szerves anyagot juttatnak a az elpusztult maradványaik szerves anyagot juttatnak a képződő talajba képződő talajba a szerves anyagot a lebontó baktériumok szervetlen a szerves anyagot a lebontó baktériumok szervetlen anyagokra bontják, illetve humuszt alakítanak ki belőle anyagokra bontják, illetve humuszt alakítanak ki belőle (humifikáció) (humifikáció)

38 humuszt is kolloidális részecskék alkotják, humuszt is kolloidális részecskék alkotják, humuszkolloid: több, egymással összekapcsolódó humuszkolloid: több, egymással összekapcsolódó szerves molekula szerves molekula talajkolloidok: agyag kolloidok, humusz kolloidok, vagy talajkolloidok: agyag kolloidok, humusz kolloidok, vagy agyag és a humusz kolloidok összekapcsolódva agyag és a humusz kolloidok összekapcsolódva idővel több szervezet, főleg növény települ a talajra, idővel több szervezet, főleg növény települ a talajra, az elpusztult maradványaiból tovább növekszik a talaj az elpusztult maradványaiból tovább növekszik a talaj humusztartalma. humusztartalma.

39

40 A talaj is komplex környezeti tényező A talaj is komplex környezeti tényező A kémiai és a fizikai jellemzői élettelen környezeti tényezők A kémiai és a fizikai jellemzői élettelen környezeti tényezők kémiai tulajdonságai: kémiai tulajdonságai: - talajkolloidok víz- és ion megkötő képessége kolloidális méretűek: kolloidális méretűek: kis tömegükhöz képest óriási felületet képeznek kis tömegükhöz képest óriási felületet képeznek a víz molekulák vagy az ionok számára a víz molekulák vagy az ionok számára a talaj vízmegkötő képessége a talajkolloidok mennyisé- a talaj vízmegkötő képessége a talajkolloidok mennyisé- gétől függ: gétől függ: - homoktalajok: kevés talajkolloid, kevés vízmegkötés - homoktalajok: kevés talajkolloid, kevés vízmegkötés - agyagban vagy humuszban gazdag talajok: - agyagban vagy humuszban gazdag talajok: sok vizet kötnek meg

41 a talaj ionmegkötő képessége: - a talajkolloidok negatív töltésűek, ezért pozitív töl- - a talajkolloidok negatív töltésűek, ezért pozitív töl- tésű ionokat kötnek meg (Ca2+, Na+,K+, H+) - a megkötött ionok milyensége és mennyisége - a megkötött ionok milyensége és mennyisége befolyásolja a talajszerkezetet befolyásolja a talajszerkezetet - sok Ca2+ megkötése a legkedvezőbb talajszerkezet - sok Ca2+ megkötése a legkedvezőbb talajszerkezet kialakulását eredményezi Ca2+-ban telített kolloidok könnyen összeállnak nagyobb méretű talajrészecskévé és kialakul a nagyobb méretű talajrészecskévé és kialakul a morzsás talajszerkezet: megfelelő mennyiségű vizet és levegőt tartalmaz a talaj élővilágának - Na+-ban gazdag talaj tömör szerkezetű, szikes talaj - Na+-ban gazdag talaj tömör szerkezetű, szikes talaj

42

43 - talaj tápanyagtartalma: gyorsan változó tényező gyarapítja: a biológiai felhalmozás (elpusztult élőlé- nyek lebontódása) a víz vagy a szél ráhordása a víz vagy a szél ráhordása csökkenti: a csapadék kimosó hatása a növények tápanyagfelvétele a növények tápanyagfelvétele kémiai elemenként változó, hogy az adott elemet tartalmazó tápanyagok (ionok) mekkora hányada vehető fel pl. a talaj összes nitrogéntartalmából csak 2% a NO3-, amit a növények fel tudnak venni a NO3-, amit a növények fel tudnak venni

44 Trágyázás: a talaj tápanyag utánpótlása Trágyázás: a talaj tápanyag utánpótlása biztosítja a talaj termőképességének a fenntartását, biztosítja a talaj termőképességének a fenntartását, a szakszerűtlen műtrágyázás környezetszennyezést okoz a szakszerűtlen műtrágyázás környezetszennyezést okoz pl. megváltoztatja a talaj pH- ját, pl. megváltoztatja a talaj pH- ját, növelheti az élővizek szervetlen tápanyag tartalmát növelheti az élővizek szervetlen tápanyag tartalmát

45 fizikai jellemzői: - szerkezete: a kőzettörmelék és a kötőanyagok (talajkollo- idok) aránya és elrendeződé, illetve idok) aránya és elrendeződé, illetve a talajrészecskék mérete, egymáshoz képesti a talajrészecskék mérete, egymáshoz képesti elhelyezkedése, összekapcsolódásuk mértéke határozza meg több vázrész: lazább szerkezet több vázrész: lazább szerkezet több kötőanyag: kötöttebb szerkezet több kötőanyag: kötöttebb szerkezet laza szerkezetű talaj: jól szellőzött, gyorsan felmelegszik, laza szerkezetű talaj: jól szellőzött, gyorsan felmelegszik, de gyorsan átengedi a vizet de gyorsan átengedi a vizet kötött szerkezetű talaj: nagyobb vízmegkötő képességű, kötött szerkezetű talaj: nagyobb vízmegkötő képességű, de nehezebben melegszik fel, kisebb levegőt tartalmú de nehezebben melegszik fel, kisebb levegőt tartalmú - szintezettség, vastagság, hőmérséklet - szintezettség, vastagság, hőmérséklet

46 Talaj hatása az állatokra főleg a fizikai tulajdonságaihoz kell alkalmazkodni - talaj szerkezete: a talajban élő állatok mozgását befolyásolja pl. a vakond, földigiliszta - talajfelszín keménysége: a felszínen tartózkodó állatok mozgását befolyásolja pl. kemény felszínen a kisebb támasztó felületű vég- taggal gyorsabban lehet mozogni taggal gyorsabban lehet mozogni (szavanna patásai) (szavanna patásai) puha felszínen lassúbb a mozgás, pata nagyobb, puha felszínen lassúbb a mozgás, pata nagyobb, az ujjak szétterpeszthetők az ujjak szétterpeszthetők (tundra, tajga jávorszarvas) (tundra, tajga jávorszarvas)

47 - talaj hőmérséklet ingadozása: függőleges irányú mozgást vált ki pl. a cserebogár lárvája télen az átfagyott réteg alá mozog mozog - talaj levegő és víz tartalma: pl. a földigiliszta esőzés után a felszínre jön száraz időszakban a nedvesebb, mélyebb réteg- száraz időszakban a nedvesebb, mélyebb réteg- be húzódik be húzódik