Közjogi és önkormányzati rendszer

Az előadások a következő témára: "Közjogi és önkormányzati rendszer"— Előadás másolata:

1 Közjogi és önkormányzati rendszer

2 Közjogi rendszer Magyar közjogi rendszer felépítése:
A közjog vertikális felépítésű, az államszervezet működését, az állam életet, illetve az állam – állampolgári viszonyrendszert feltétlen érvényesülést igénylő alapvetően imperatív szabályokkal rendezi. (imperatív: a jogalanyra és a jogalkotóra egyaránt kötelező) A közjog, közérdek joga. Alapvető részei: 1. Alkotmányjog: az állampolgári alapjogokra és kötelezettségekre, az államszervezet felépítésének alapelemeire vonatkozó jogág. 2. Közigazgatási jog: Az állami végrehajtó hatalom működését szabályozó jogág. 3. Büntetőjog: a legalapvetőbb társadalomra veszélyes cselekményeket szankcionáló jogág.

3 A közjogi méltóság az alkotmányos berendezkedés szempontjából kulcsfontosságú tisztség viselője. Ennek felsorolása hazánkban a következő: 1. Magyar Köztársaság elnöke (Áder János) 2. A Magyar Köztársaság kormányának miniszterelnöke (Orbán Viktor) 3. Az Országgyűlés elnöke (Kövér László) 4. Az Alkotmánybíróság elnöke (Lenkovics Barnabás)

4 Közjogi rendszer A Magyar Köztársaság Államszervezeti Rendszere
A hatalommegosztás követelményének megfelelően el kell különülnie egymástól a három hatalmi ágnak. - törvényhozó ( Országgyűlés ) - végrehajtó ( Kormány , Minisztérium ) - igazságszolgáltató ( Bíróságok )  „Államfő ( Közt. Elnök ) ; Alkotmánybíróság „  Egyik hatalmi ág sem veheti át a másik feladatát . 

5 Államhatalmi , népképviseleti szervek 1.
Országgyűlés ( Parlament ): A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve . Képviselőit a választópolgárok közvetlen és titkos szavazással választják négy éves időtartamra. - törvényeket alkot - jóváhagyja az állami költségvetést - meghatározza a kormány szervezetét ( dönt róla ) - nemzetközi szerződéseket köt - megválasztja a közjogi méltóságokat ( miniszterelnök , köztársasági elnök ) - megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát - közkegyelmet gyakorolhat.

6 Államhatalmi , népképviseleti szervek 2.
Kormány : A végrehajtó hatalom legfelsőbb szerve . Miniszterelnökből áll. (Tárca nélküli: konkrét feladattal van megbízva.) Működését ügyrend szabályozza . Hetente ülésezik , De rendkívüli ülés is lehetséges . Kormányülés : - előterjesztésekről döntenek - jelentéseket hallgatnak meg . Kormány feladatai : - rendeleteket alkotnak ( jogszabálynak minősül ) - irányítja az államigazgatási szerveket ( minisztériumok tevékenységét ) - önkormányzatok törvényességi felügyeletét végzi megyei közigazgatási hivatalokon - biztosítja a törvények végrehajtását - szociális és egészségügyi ellátás állami rendszere , finanszírozása - közreműködés a külpolitika meghatározásában .

7 Államhatalmi , népképviseleti szervek 3.
Helyi önkormányzatok: Államhatalmi , népképviseleti szervek területi , helyi szinten ( 1991 – tol ) . A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg . Önállósággal rendelkeznek , a kormány részéről működésébe ne lehessen beleszólni. Önállósági garancia: - rendeletalkotás ( rendeletek szabályozzák , jogszabálynak minősül ) - önkormányzati jogok bírói védelme - társulási jog ( egymással való együttműködés ) - szervezetüket és működésüket saját maguk határozzák meg ( bizottságok működése ) - szabadon gazdálkodik tulajdonával ( bérbe adhat , értékesíthet ). Fajtái : - Települési önkormányzatok: községi , - városi , - fővárosi kerületi önkormányzat megyei ( fővárosi ) önkormányzatok

8 Önkormányzatok : Területi , helyi szinten az önkormányzatok képviselik a végrehajtó hatalmat . Államigazgatási feladatokat látnak el . Polgármester : A jegyző útján vezeti a hivatalt . Jegyző : Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról , vezeti a hivatalt és hatósági ügyekben dönt.

9 Államhatalmi , népképviseleti szervek 4.
Bíróságok : Igazságszolgáltató hatalom . Legfontosabb – legismertebb - feladata az igazságszolgáltatás . - döntés büntető ügyekben - döntés polgári ügyekben - döntés közigazgatási ügyekben . Tanácsban jár el : egy bíró és két népi ülnök . Egyes bíráskodás : egy bíró jár el . Felépítése :  - Helyi bíróság ( városi , kerületi , munkaügyi ) - Megyei bíróság ( fővárosi , cégbíróság ) - Táblabíróság ( közbenső bíróság ) - Legfelsőbb bíróság Ítélőtábla : Megrostálja a legfelsőbb bírósághoz jutó ügyeket .

10 Alkotmánybíróság : Nem igazságszolgáltató szerv . Legfontosabb feladata megvizsgálni , hogy a jogszabályok nem ellentétesek – e az alkotmánnyal. Döntése ellen nincs fellebbezés . - alkotmányos alapjogok védelme a törvényhozásban - törvénybe ütköző jogszabályok intézményes kiszűrése Ügyészségek : Közvetlenül az országgyűlésnek felelős . - gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről - meghatározott ügyekben nyomozást végez , felügyeli a nyomozás törvényességét bírósági perekben a vádat képviseli - ellenőrzi a büntetés végrehajtás törvényességét - törvénysértés esetén fellép a törvényesség védelmébe

11 Önkormányzatiság Magyarországon

12 Mit jelent az önkormányzat fogalma?
Az Alkotmány alapján Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti az önkormányzás joga. Mit jelent az önkormányzat fogalma? Az önkormányzás fogalma a gyakorlatban azt jelenti, hogy az adott helyi közösség függetlenül működik, és saját ügyeiben önálló döntési jogosultsággal rendelkezik. A helyi önkormányzatok esetében a fent említetteken túl ez abban nyilvánul meg, hogy a kormány csak ellenőrzési jogkört gyakorolhat felettük. Helyi közügyet csak kivételesen és csak törvény utalhat más szervezet, feladat és határkörébe.

13 Melyek a magyar önkormányzati rendszer legfontosabb jellemzői?
Az önkormányzati rendszer mai formája a rendszerváltáskor alakult ki, működését az önkormányzati törvény szabályozza. Az önkormányzatokat alapjában véve két nagy csoportra oszthatjuk: megyei önkormányzatok települési önkormányzatok (község, város, főváros és kerületei)

14 Hogyan épül fel egy települési önkormányzat?
1. Az önkormányzat az alábbi személyekből és szervezetekből áll: Polgármester feladata a képviselőtestülettel közösen az adott település irányítása Meghatározza a hivatal feladatait, előkészíti és végrehajtja a döntéseket Megszervezi az önkormányzat munkarendjét.

15 Jegyző a polgármesteri hivatal közigazgatási vezetője.
Alpolgármester feladata a polgármester helyettesítése, munkájának segítése. Az alpolgármestert a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja titkos szavazással. 2. Képviselőtestület feladatköre szerteágazó. Az önkormányzati ügyek szabályozása (rendeletalkotás), a helyi adófajták és annak mértékének meghatározása, az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogok gyakorlása is a képviselőtestület hatáskörébe tartozik. Jegyző a polgármesteri hivatal közigazgatási vezetője.

16 3. Bizottságok: közreműködnek az önkormányzati feladatok megvalósításában. Különösen jelentős szerepük a döntés előkészítésben, a döntések végrehajtásának szervezésében és ellenőrzésében. Tagjaik nagyrészt a képviselő testület tagjai, de lehetnek tagjai nem képviselők is.