Fogyatkozás – avagy a modern társadalom népesedési problémái.

Az előadások a következő témára: "Fogyatkozás – avagy a modern társadalom népesedési problémái."— Előadás másolata:

1 Fogyatkozás – avagy a modern társadalom népesedési problémái

2 Vázlat Általános bevezető Magyarországi gondok - Európai jelenség? Globális probléma? Változások a család körül Nők Férfiak Ifjúság, kultúra

3 Magyarországon és Európán belül csökken a gyermekvállalások száma A 90-es évektől kezdve fokozatosan csökken a házasságon belül született gyermekek száma Nő a válások száma,csökken a házasságok száma Terjedőben van a szingli életmód Nemcsak a Ratkó-korszak után, Magyarországon figyelhető meg. Egész Európában elterjedt.

4 Ratkó-korszak Ratkó Anna (1949-53) népjóléti, egészségügyi miniszter, illetve a félévtizednek a népesedéspolitikája Abortusztilalom és gyermektelenségi adó 1956:Ratkó-politika vége 1956-ra a népesség 64%-a társadalom biztosított 1960-ra a 9.9 milliós népesség Generáció neve: Ratkó-gyerekek

5 Európa és Magyarország Magyarországon 1990 óta 1.8-ról 1.3-ra csökkent a termékenységi arányszám A gyermekvállalás átlagos életkora 26-ról 30 évre nőtt. Az északi államokban, magas fejlettségi szint - magas gyermekvállalási kedv. Magyarország az erős középmezőnyben

6 Az utóbbi két évtizedben jelentős változások Lengyelországban volt, majdnem 1 egésszel csökkent az említett arányszám Nem csak Magyarországot veszélyezteti az elöregedő társadalom. Diagram! Olaszország, mint Európa egyik legkatolikusabb állama áll a legrosszabbul (2,4- ről 1,2-re)

7 Nem egységes, azonos színvonalhoz, szinthez közelít. Európa nem homogén gyermekvállalás szempontjából skandináv országok: fejlettebb női munkavállalás – kevés a házasságkötés Olaszország: katolikus ország de kevés a gyermek és csökken a házasságkötési kedv

8 Harmadik világ XX. Század második fele – Egyre kevesebben mezőgazdász – Urbanizáció – Százmilliók éheznek ’60-’70-es évek: megállíthatatlannak tűnő népesedés a harmadik világban

9 Mik lehetnek a fenti trendek okai? – Család szerepének változása – oktatási expanzió – párkapcsolatok alakulása – nők helyzetének változása – a férfi szerepének megváltozása – családpolitika – értékváltozások – ifjúsági kultúra változásai

10 A családfejlődés A család gazdasági egység házasság anyagi szempontok szerint, földesúr beleszól a jobbágy házasságba földnélkülieknek megtiltják. a házasságon kívüli szexualitás tolerált a gyermekek fiatal korukba más családhoz szegődtek XVI.-XVII sz. korlátozott patriarchális XVIII. századtól zárt, otthonközpontú, nukleáris Háború a család körül

11

12 Oktatási expanzió Egyre idősebb korban is tanulnak még az emberek. Az utóbbi évtizedben 35%-al nőtt azoknak az aránya, akik 20 évesen is tanulnak még A kitolt életkor befolyásolja a a párkapcsolatok alakulását, a házasságvállalást, és karrierépítést

13 Párkapcsolatok alakulása Halasztás és mintaváltás a tartós párkapcsolatokban – A házasságkötések és válások alakulásától – Az első párkapcsolatok megalapításának idejétől és típusától – Függ az élettársi kapcsolatok és a házasság között átmeneti idő változásától – Az unióban és Magyarországon is jelentősen csökkent a házasságok száma, míg a válásoké enyhén nőtt. – Változott a párkapcsolati formák száma

14 A nők szerepe A nők alapvetően nem változott. A „modern idők” jelentős változásokat hoztak. Az életmód átalakulása ->más tevékenységre is jutott idő. A századfordulóra az átlagos brit gyermeklétszám 2-3 fő Az ipari forradalom -> nagy számban alkalmaztak női munkaerőt

15 A nők szerepe 2 Az oktatás tömegessé vált-> egyre több nő szerzett diplomát. Korábban nők számára elképzelhetetlen munkakörök betöltése (tanár, orvos, kutató). A XIX. Század vége Angliában elindult a női egyenjogúságért folytatott harc (suffrage) Mrs. Pankhurst és lányai, Emily Davison.

16 Feminizmus

17 A nők szerepe 3 A nők tömeges munkába állását szükségmegoldásnak hitték A változás azonban tartósnak bizonyult A nők nagyobb aktivitása eldöntötte a vitákat a nők politikai jogairól Ez még nem teljes egyenjogúság A változások látványos kifejeződést kaptak

18 A férfi szerep változása Családfenntartó, apa, otthonteremtő, szerelmi társ. A válások miatt szinte megszűnik az apaszerep. Az otthonteremtés sokszor egyenlő a lehetetlennel. – Többszörös szerepvesztés. A férfivel szembeni elvárások gyökeresen és alapjaiban változtak meg

19 A férfiak szerepe 2 A hagyományos családmodell széthullásával a társadalmak is elvesztették stabilitásukat. A szerepvesztések a házastársi kapcsolaton belül is éreztetik hatásukat. A férfi különböző pótcselekvéseket végez Ha a férfiak otthon nem kapják meg a kellő törődést menekülnek a helyzetből

20 Férfitípusok a XXI. században Európában – A családfenntartó (az összes férfi 26%-a) – A modern irányító (34%) – Az énközpontú (26%) – Az el nem kötelezett férfiak (14%). Magyarországon – modern irányító típus a leggyakoribb (34%) – őket az énközpontúak követik (30%). – A családfenntartók (19%) – el nem kötelezettek (17%).

21 Értékváltozások, szingli életmód Az individualizmus térhódítása – Az egyedül élők aránya nő mindenütt a világon – Adatok szerint 2001-ben Magyarországon a férfiak 22%-a, a nők 40%-a élt párkapcsolat nélkül. Ebben a tekintetben Amerikát is megelőzte – Sokan azt tartják, hogy a szinglik többségükben városi, sőt nagyvárosi lakosok – Az egyedül élők száma az apró falvakban is gyarapszik – Talán a vagyonközösség a probléma?

22 Értékváltozások, szingli életmód Nyugaton, főként Amerikában, egész iparágak - alapoznak a szinglikre „Szingli” elsősorban a 25-35 éves, többnyire magasan képzett és jól kereső, független nők. Száz évvel ezelőtt arra nevelték a lányokat, hogy kiszolgálják urukat. Nem csak társadalmi státusuk, de a lelkületük is megváltozott. A mai lányok olyan férfit szeretnének, aki egyenrangú személyként kezeli őket, ugyanakkor valamilyen módon el is kápráztatná őket.

23 Ifjúsági kultúrák, szubkultúrák A fiatalkor mint társadalmi probléma II. világháborút követő időszak Ifjúsági probléma megjelenése: 60-as évek vége,diákmozgalmak, hippik 50-es évek: az ifjúsági szubkultúra az alsóbb 60-70-es évek: a másság kerül előtérbe, a fiatalok 80-as évek: „heroikus” fiatal 90-es évek: nincsenek szubkultúrák

24 Ifjúság Magyarországon Ifjúsági korszakváltás Magyarországon: Megnövekedett szabadidő, önálló fogyasztói lét A szülők és a fiatalok beszűkült anyagi lehetőségeivel társult Általános rossz közérzet Ifjúság 2004 adatai szerint mégis csökkent az elégedetlenek aránya Az elégedettség fő forrása: barátok és partner kapcsolatok