Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaCsilla Barna Megváltozta több, mint 8 éve
1
1 Foglalkozási „eredetű” hypertoniák. Hypertoniás munkavállalók foglalkoztatása Dr. Morvai Veronika Semmelweis Egyetem, ÁOK Munka- és Környezet-egészségtani Tanszék, Budapest
2
2 Hypertonia cerebrovascularis, cardiovascularis és renalis szövődményei révén rövidebb-hosszabb ideig tartó munkaképtelenséget, tartós rokkantságot, súlyos esetben halált is okozó népbetegség a felnőtt lakosság 15-35%-át érinti
3
3 Hypertonia Hypertoniabetegség: ha a vérnyomás nyugalomban, három különböző (legalább egyhetes időközzel mért) értékének átlaga nagyobb, mint 139 Hgmm systolés, vagy nagyobb, mint 89 Hgmm diastolés érték. A betegek 15-30%-ában „fehérköpeny- hypertonia” – fokozott cardiovascularis rizikó
4
4 Hypertonia Pontos vérnyomásmérés alapfeltétele: Legalább 5 perces pihenő után, ülve, alkalmanként állva is A beteget szóban és írásban is tájékoztatni kell az aktuális vérnyomás értékről és a célvérnyomás értékről
5
5 A normális és a kóros vérnyomás Optimális: < 120/80 Normális: 120-129/80-84 Magas normális: 130-139/85-89 Hypertonia: I. fokozat, enyhe: 140-159/90-99 II. fokozat, közepes: 160-179/100-109 II. fokozat, közepes: 160-179/100-109 III. fokozat, súlyos: > 180/110 III. fokozat, súlyos: > 180/110 Izolált systolés: > 140/ 140/< 90 Hgmm
6
6 Hypertonia Hypertonia véleményezhető, ha vérnyomás-monitorozással a vérnyomás-monitorozással a nappali átlag > 135/85 Hgmm, éjszakai átlag > 120/75 Hgmm, napi átlag >125/80 Hgmm Otthoni önvérnyomás-méréssel: > 135/85 Hgmm Rendelőben: > 140/90 Hgmm
7
7 A hypertonia népegészségügyi jelentősége 40 és 70 éves kor között: 40 és 70 éves kor között: A cardiovascularis megbetegedések rizikója 115/75 Hgmm-nél kezdődik, és minden 20/10 Hgmm-es vérnyomás növekedés esetén megkétszereződik A célvérnyomást elérők aránya jelenleg: < 30% A célvérnyomás elérése a stroke incidenciát: 35-40%-kal a szívinfarctus „ : 20-25%-kal a szívelégtelenséget: 50%-kal csökkenti
8
8 A hypertonia etiológiai osztályozása Essentialis vagy primer hypertonia: a hypertensio kóreredete ismeretlen Szekunder hypertonia: a magasvérnyomás- betegség oka megállapítható
9
9 A hypertonia rizikófaktorai –Genetikai tényezők –Életkor –Nem –Androgén (hasi) típusú elhízás –Diabetes mellitus –Földrajzi régió; a hypertonia prevalenciája Észak-Dél esést mutat –Hyperuricaemia –Szociodemográfiai tényezők; iskolai végzettség, foglalkozás, társadalmi környezet, klíma, táplálkozás, stressz –Életmód; fizikai inaktivitás, alkoholfogyasztás
10
10 Hypertonia - a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladatai Előzetes foglalkozás-orvosi alkalmassági vizsgálat; hypertoniás beteg munkaköri alkalmasságának megállapítása hypertoniás beteg munkaköri alkalmasságának megállapítása hypertonia szűrés hypertonia szűrés Időszakos orvosi vizsgálat; a munkavégzéssel kapcsolatban kialakult „foglalkozási eredetű”hypertonia megállapítása a munkavégzéssel kapcsolatban kialakult „foglalkozási eredetű”hypertonia megállapítása a hypertonia-betegséggel összefüggő esetleges állapotromlás megállapítása a hypertonia-betegséggel összefüggő esetleges állapotromlás megállapítása
11
11 célja: megállapítani (mérni) az egyén arra való alkalmasságát, hogy tudja-e teljesíteni feladatait önmaga és mások veszélyeztetése nélkül segíteni az egyént egészségének fenntartásában vagy javításában, illetőleg a munkahelyi egészségkárosodások megelőzése elősegíteni a munka adaptálását a munkát végző egyénhez vagyis: az aktuális munkaképességnek megfelelő foglalkoztathatóság, “folyamatos rehabilitáció” A munkaköri alkalmasság vizsgálata
12
12 Foglalkozás-orvosi alkalmassági vizsgálat A hypertoniás beteg munkaköri alkalmasságának véleményezéséhez a foglalkozás-egészségügyi orvosnak fel kell mérnie: a munkakörnyezetből és a munkavégzésből származó munkaköri megterhelést azt össze kell vetnie az egyén funkcionális kapacitásával meg kell állapítania, hogy a megterhelés hosszú időn keresztül – nagy valószínűséggel – nem okoz nála az optimálistól eltérő (elsősorban fokozott) igénybevételt
13
13 Az alkalmasság megítélésének első fázisa a munkahelyi össz-megterhelés meghatározása Ez a tevékenység két részből áll: A)A munkakörülmények (munkahely, munkahelyi környezet) jellemzése B)A foglalkozás (munkavégzés) megítélése és analízise
14
14 Munkaterhelés Munkakörülmény a rendelkezésre álló munkahely (terület, tér, gépek, stb.) a munkahelyi környezet (légtér, benne lévő kóroki tényezők – fizikai, kémiai, biológiai) a munkavégzés társadalmi és fizikai mikrokörnyezete Munkavégzésből eredő, a foglalkozáshoz kötött megterhelés fizikai, fiziológiai, pszichés és mentális.
15
15 A) A hypertonia munkakörnyezeti kóroki tényezői FizikaiKémiaiPszichoszociális
16
16 A hypertonia munkakörnyezeti kóroki tényezői Fizikai kóroki tényezők; zaj A hypertonia munkakörnyezeti kóroki tényezői Fizikai kóroki tényezők; zaj Indirekt hatás: zaj vérnyomás erek atherosclerosisa Nagy zajszint az akut stresszhez hasonlóan cardiovascularis reakciókat válthat ki: emelkedik a vérnyomás és a szívfrekvencia, a katecholaminok és a vér lipidek (LDL lipoproteinek és zsírsavak) szintje, valamint a perifériás erek vascularis tónusa. A zaj hosszantartó hatásai: hypertonia, coronaria atherosclerosis (ischaemiás szívpanaszok)
17
17 A hypertonia munkakörnyezeti kóroki tényezői Kémai kóroki tényezők Szív- érrendszeri tüneteket, megbetegedést okozó kémiai anyagok száma kb. 1500 (feltételezett) Kb. 200 vegyi anyag cardiotoxikus hatása igazolt (állatkísérlet, ill. humán adat)
18
18
19
19 A hypertonia munkakörnyezeti kóroki tényezői Pszichoszociális kóroki tényezők „Job strain” – munkahelyi terhelés Kényszerű életmódváltozás Az interindividuális kapcsolatok anomáliái konfliktus helyzetek félelem, feszültség, frusztráció, düh, csalódottság hypertonia, ISZB gyakorisága Munkahelyi konfliktusok alkohol- nikotin- és gyógyszer- abúzus állapot-romlás Pszichológiai stressz faktor: „A” személyiség típus Pszichoszociális elvárás: idő-szorítás, döntési nyomás, nagy felelősség Munkaszervezéssel összefüggő megterhelések: izolált munkahely (kevés kommunikáció), feladat-megszakítások, túlmunka
20
20 Foglalkozási stressz és hypertonia Foglalkozási stresszorok negativ hangulat (szorongás, depressio, düh) autonom idegrendszer (vagus tonus , ) sympathicotonia hypertonia EKG: csökken a nyugalmi R-R távolság (tachycardia) A foglalkozás, a nappali sympathicotonia zavarja az éjszakai alvást (elégtelen „recovery”) A munka utáni ill, az alvás alatti vérnyomás és szívfrekvencia értékek nagyobb hypertonia- előrejelző értékkel rendelkeznek, mint a munkaidő alatti értékek.
21
21 B) Munkavégzés (foglalkozás) m B) Munkavégzés (foglalkozás) megítélése és analízise fizikai erőkifejtés igénye (maximális igény) fizikai erőkifejtés jellege (emelés, teher hordozása, tolása, húzása, stb.) ülés, állás, járkálás, mászás, hajlás, térdelés, fekvő kényszer- testhelyzet, stb. szükséges-e? egyensúlyozás, a test egyensúlyának megtartása szükséges-e, munkaközben a feltételek változnak-e? fogás, tartás, tapintás jelentős-e? beszéd és hallás szükségessége az éles látás (közel és távol, beleértve a térlátást), valamint a színlátás szükségessége egyéb funkciók, tulajdonságok (pl. pszichés és mentális megterhelés, egyéb somato- és visceromotoros, adottságok) szükségessége. Izometriás terhelés (nagy súly emelése, cipelése), nehéz fizikai munka végzése a hypertonia szempontjából fokozott kockázatot jelent!
22
22 elen vannak-e a munkavégzés során a következők: Jelen vannak-e a munkavégzés során a következők: Másokkal együttműködés kényszere az eredményesség érdekében Felelősségteljes munka Komplexitás (speciális szaktudást igénylő munka) Másokkal egy helyen történő (kényszerű) munkavégzés Az elvárás bizonytalansága Irreguláris vagy túl sok munka Speciális pszichés megterhelés (pl. félelem, insufficiencia- érzés) A váltott műszak, túlórázás, fokozott felelősséggel járó munka növeli a hypertonia kockázatát
23
23 Az alkalmasság megítélésének második fázisa a munkavállaló funkcionális kapacitásának meghatározása Ez a tevékenység két részből áll: A)Az egészségi állapot meghatározása; a munkakör ellátásához szükséges orvosi alkalmassági vizsgálat B)A munkakapacitás meghatározása speciális foglalkozás-orvosi vizsgálattal
24
24 Foglalkozási anamnézis kóroki tényezők (pl. zaj, vegyi anyagok) a korábbi munkahelyen, a korábbi foglalkozás(ok)kal kapcsolatos tünetek, megbetegedések vagy sérülések, változtatott-e munkahelyet egészségi probléma miatt? Általános orvosi anamnézis Életmód anamnézis a gyógyszerek, dohányzás, alkohol növelik a különböző expozíciók kockázatát. Írásbeli nyilatkozat: nincs eltitkolt betegsége. A) A munkakör ellátásához szükséges orvosi alkalmassági vizsgálat
25
25 Fizikális vizsgálat – –valamennyi szervrendszer és szerv vizsgálata – –a munka által megkövetelt speciális igénybevételre irányul – –szekunder hypertoniára, illetve a szövődményekre és a társbetegségekre utaló tünetek vizsgálata fizikális jelek: (Cushing-szindróma) megnagyobbodott vesék (polycystás vese) érzörej (coarctatio aortae, carotis sclerosis/stenosis, arteria renalis stenosis) retina erei szívcsúcs lökés helye, nagysága, ritmuszavarok, a tüdőben pangásos szörtyzörejek, lábszároedema, perifériás erek pulzációjának csökkenése, hiánya
26
26 Laboratóriumi vizsgálatok Vizeletvizsgálatok: teljes vizelet, microalbuminuria, sz.e. bakteriológiai tenyésztés. Vérvizsgálatok: vérkép, kreatinin, karbamidnitrogén, Na+, K+, vércukor (éhomi és/vagy prostprandialis) összkoleszterin, triglicerid, HDL-koleszterin, LDL-koleszterin, húgysav, GOT, GPT, gamma-GT.
27
27 Egyéb vizsgálatok Műszeres eszközös vizsgálatok: Műszeres eszközös vizsgálatok: EKG, echocardiographia, hasi ultrahangvizsgálat, Doppler (nyaki, végtagi arteriák), szemészeti vizsgálat Konziliáriusi vizsgálatok: kardiológiai, endocrin, nephrologiai, neurologiai, szemészeti, nőgyógyászati, sebészeti, urológiai. A laboratóriumi és eszközös ellenőrző vizsgálatok gyakoriságát a vizsgálat jellege és a hypertonia kóroka határozza meg.
28
28 B) A hypertoniás egyén munkakapacitásának meghatározása Milyen az eredményesen kezelt egyén terhelésre adott válasza? Megítélése (munkakörtől és egészségi állapottól függően): a/ becsléssel b/ terheléses vizsgálattal
29
29 Az egyén munkakapacitásának meghatározása Terheléses vizsgálat: maximális munkavégző kapacitás (MET) meghatározása egészséges egyéneknél: 10-12 MET, szívbetegek terhelhetősége: 5-8 MET Szívbetegek - 8 órai folyamatos tevékenység esetén – maximális terhelhetőségük 25-40%-át képesek panasz nélkül teljesíteni
30
30 Terheléses vizsgálatok eredményének értékelése A munkára való alkalmasság megállapítása nem egy egyszerű matematikai művelet, amelyben kiszámítjuk az egyén munkakapacitását és azt egyeztetjük a munka energiaigényével. Fontos a munkakörülmények (zajos, poros, cardiotoxikus anyagokat tartalmazó légtér, stb.) és a munkakör (járás, hajolás, emelés, szellemi megterhelés, felelősség, váltakozó műszak, baleseti kockázat, stb) ismerete, melyeket csak az üzemorvos tud felmérni a munkahelyi össz-megterhelés vizsgálata során.
31
31 Hypertonia munkaköri alkalmasság Hypertonia munkaköri alkalmasság Döntés alapja 1. Milyen a munkavállaló egészségi állapota (hypertonia szövődményei?) 2. Eredményes-e a gyógyszeres kezelés, normális-e a vérnyomás? (ABPM vizsgálat) 3. A normális vérnyomást biztosító gyógyszer(ek)nek van-e a munkakör ellátását akadályozó mellékhatása? (pl. szédülés) 4. Milyen az eredményesen kezelt egyén terhelhetősége? (a kezelés mellett normotoniás egyén terhelési válasza, szívbeteg MET értéke) 5. A munkaköri megterhelés hogyan befolyásolja a hypertoniás egyén állapotát? Önmagában a hypertonia diagnózisa nem korlátozza a munkaköri alkalmasságot!
32
32 Antihypertensiv gyógyszerek mellékhatásai ACEI Cardiovascularis: hypotensio, orthostatikus hypotensio, syncope, infarctus, cerebralis insultus, mellkasi fájdalom, palpitatio, ritmuszavarok, angina pectoris Idegrendszer: szédülés, fejfájás, fáradékonyság, depressio, zavartság, somnolentia, insomnia, idegesség, paraesthesia Beta blokkolók Cardiovascularis: bradycardia, hypotensio, palpitatio, AV block, oedema, arrhythmia Idegrendszer: fáradtság, szédülés, fejfájás Pszichiátria: depressio, somnolentia, insomnia, idegesség, szorongás Thiazid-diureticumok Cardiovascularis: arrhythmia, orthostatikus hypotonia Idegrendszer: szédülés, látászavar, fejfájás, paraesthesia
33
33 A hypertoniás egyén munkaköri alkalmasságának megítélése a munkaköri megterhelés és az egyén funkcionális kapacitásának összevetésével meg kell állapítani, hogy a megterhelés hosszú időn keresztül – nagy valószínűséggel – nem okoz-e az optimálistól eltérő (elsősorban fokozott) igénybevételt az egyén számára Mindezek ismeretében ismeretében kell eldönteni, hogy a munkavállaló alkalmas-e a munkakör ellátására Mindezek ismeretében ismeretében kell eldönteni, hogy a munkavállaló alkalmas-e a munkakör ellátására
34
34 Döntés a hypertoniás beteg munkaköri alkalmasságáról Amennyiben betegségek, illetve kóros állapotok a munka során az egyénnek, illetve másoknak az egészségét veszélyeztetik, az egyén ilyen körülmények között nem végezhet munkát. A balesetveszély mellett azt is vizsgálnunk kell, hogy a munkakörnyezet hogyan befolyásolja a munkavállaló egészségi állapotát. Amennyiben megfelelő kezeléssel a beteg tünet- és panaszmentes, és a munkaköri megterhelés állapotát nem rontja, a munkakör betöltésére alkalmas lehet. Az alkalmasságot tehát nem a diagnózis, hanem az aktuális állapot határozza meg.
35
35 Hypertonia Ellenjavallt, ill. fokozott figyelmet igénylő munkaféleségek Nehéz fizikai munka, balesetveszélyes munka, vibráció, hő, caisson, ólom-, benzol-, nikotin-, klór-, szénmonoxid-, ammónia-expozíció, váltott műszak, éjszakai munka, túlórázás, fokozott felelősséggel járó munka
36
36 Időszakos orvosi vizsgálat a munkavégzéssel kapcsolatban kialakult, „foglalkozási eredetű” hypertonia megállapítása a hypertonia-betegséggel összefüggő esetleges állapotromlás megállapítása
37
37 Hypertoniás beteg gondozása Az ellenőrző fizikális, laboratóriumi, műszeres (ABPM!) vizsgálatok gyakoriságát a beteg állapota és munkaköre (megterhelése) határozza meg
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.