Készítette:Szabó Viktor 11.c. 1862. június 7-én született Pozsonyban. Kiskorától érdekelte a természettudomány. Apja kívánságának engedve borkémiát hallgatott.

Az előadások a következő témára: "Készítette:Szabó Viktor 11.c. 1862. június 7-én született Pozsonyban. Kiskorától érdekelte a természettudomány. Apja kívánságának engedve borkémiát hallgatott."— Előadás másolata:

1 Készítette:Szabó Viktor 11.c

2 1862. június 7-én született Pozsonyban. Kiskorától érdekelte a természettudomány. Apja kívánságának engedve borkémiát hallgatott a Bécsi Egyetemen, de átiratkozott Budapestre. Itt fél évig Eötvös Lorándnál kutatott, de mivel állást nem kapott, Heidelbergbe ment, élete hátralevő részét már Németországban élte le.

3 Az elektromos hullámokat kísérleti úton kimutató Heinrich Rudolf Hertz megbízásából 1890-től vizsgálta a katódsugárzást. 1892-ben sikerült a vákuumcsövön lévő apró lyukra helyezett alumíniumfólián át (Lénárd-ablak) kivezetnie a levegőre a katódsugarakat, lehetővé téve azok tanulmányozását.

4 Lénárd saját tervezésű és készítésű csöveiből Wilhelm Conrad Röntgen is vásárolt, innen eredt elsőbbségi vitájuk a röntgensugarak felfedezésével kapcsolatban. Számos kitüntetést megosztva kaptak, a Nobel-díjat azonban 1901-ben Röntgennek egyedül ítélték oda.

5 A fényelektromos jelenséget vizsgálva 1899-ben rájött, hogy az a katódsugárral függ össze. 1902-ben azt is kimondta: a kilépő elektronok számát csak a fényerősség határozza meg, míg energiájukat kizárólag a rezgésszám. Ő dolgozta ki az egyik első strukturált atommodellt: minden atomot azonos építőelemek, úgynevezett dynamidák építenek fel. Az ő elmélete volt a Rutherford-féle atommodell alapja.

6

7 A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben levelező tagjai közé választja. Az első világháborút megelőzően Lénárd neve a hazai szakirodalomban gyakran előfordul. A Nobel-előadása megjelent magyar nyelvű fordításban, de olykor lefordították egy-egy cikkét is. Meghívták a kolozsvári és a pozsonyi egyetemre a fizikai tanszék professzorának. 1907-ben az Akadémia tiszteleti tagjává választotta. 1909-ben, az egyetem Fizikai Intézetének vezetése mellett, az újonnan alapított Radiológiai Intézet igazgatását is elvállalta. Rövid ideig Eötvös Loránd tanársegédje volt, ezt követően 1931-ben nyugalomba vonult.

8 Lénárd Fülöp a századforduló és a századelő kétségkívül egyik legjelentősebb fizikusa volt. 1947. június 7-én, 85 éves korában halt meg a Berlin melletti Messelhausenben.

9