Az élelmiszerek jelölése. jelölé s Élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004 (II. 26.) FVM-ESZCSM- GKM rendelet (200/13/EK irányelv alapján) Módosítás: 167/2004.

Az előadások a következő témára: "Az élelmiszerek jelölése. jelölé s Élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004 (II. 26.) FVM-ESZCSM- GKM rendelet (200/13/EK irányelv alapján) Módosítás: 167/2004."— Előadás másolata:

1 Az élelmiszerek jelölése

2 jelölé s Élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004 (II. 26.) FVM-ESZCSM- GKM rendelet (200/13/EK irányelv alapján) Módosítás: 167/2004. (XI. 29.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet 38/2005. (IV. 27.) FVM-EüM-GKM együttes rendelet 90/2005. (X. 13) FVM-EüM-GKM együttes rendelet 5/2006. (I. 20) FVM-EüM-ICsSzEM együttes rendelet 86/2007. (VIII. 17) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet 40/2008. (IV. 3.) FVM-SZMM együttes rendelet 127/2008. (IX. 29) FVM r. (töméses hízlalás jelölése liba- és kacsatermékeken) 2008.évi XLVI. törvény

3 Egyéb általános előírások - MÉ 1-2-89/107 Az élelmiszerekhez engedélyezett adalékanyagok általános előírásai - 1830/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és e szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, Tömeg, térfogat, betűnagyság · 13/2008. (VIII. 8.) NFGM–FVM e. r. Az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és ellenőrzéséről. Módosítás: 2/2009. NFGM-FVM

4 Termékspecifikus Hús, húskészítmény tojás 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről 1825/2000/EK rendelete a 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a marhahús és a marhahústermékek címkézésének részletes szabályai 1234/2007/EK rendelete ( 2007. október 22. ) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ( az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet ) 566/2008/EK rendelet az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a legfeljebb 12 hónapos szarvasmarhák húsának értékesítésére vonatkozó részletes szabályai 543/2008/EK rendelet a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírások, az 1234/2007/EK rendelet végrehajtására Helyesbítés: 936/2008/EK rendelet 589/2008/EK rendelete (2008. június 23.) az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tojás forgalmazása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról · 83/2005. (IX. 17.) FVM-EüM-GKM rendelet a helyi piacon értékesített tojások jelöléséről · MÉ 1-3-13/1 Húskészítmények; hatályba helyezte a 157/2008. FVM rendelet.

5 Termékspecifikus Tej és tejtermékek, kenhető zsiradékok ·445/2007/EK rendelet a kenhető zsírokra vonatkozó előírások megállapításáról szóló 2991/94/EK tanácsi rendelet, valamint a tej és tejtermékek forgalmazása során használt megnevezések védelméről szóló 1898/87/EGK bizottsági rendelet alkalmazására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról (kodifikált változat) · 1234/2007/EK rendelet az egységes közös piacszervezésről MÉ 1-3-2001/114 Részben vagy teljesen dehidratált, emberi fogyasztásra szánt tartós tejtermékek (sűrített tej és tejpor); Módosítás: MÉ 1-3-2007/61 · MÉ 1-3-83/417 Az étkezési kazeinek és kazeinátok (laktoproteinek) összetételéről és jelöléséről; · MÉ 1-3/51-1 Tejtermékek; hatályba helyezte a 140/2008. FVM rendelet (3. kiadás, 2008. nov. 1.)

6 Terméksecifikus Olaj, zsír · 1019/2002/EK rendelet az olívaolajra vonatkozó forgalmazási előírásokról · 1234/2007/EK rendelet az egységes közös piacszervezésről · MÉ 2-4211 Étolajok 2. kiadás Kakaó és csokoládé · MÉ 1-3-2000/36 Kakaó- és csokoládétermékek · MÉ 2-84 Édesipari termékek Kávé; Kávé- és cikóriakivonatok · MÉ 1-3-1999/4 Kávé- és cikóriakivonatok · MÉ 2-86 Kávé, kávékeverék, pótkávé és egyéb kávékészítmény

7 Termékspecifikus Gyümölcslevek és nektárok, gyümölcsital, gyümölcsdzsem, tartósított termékek MÉ 1-3-2001/112 Gyümölcslevek és bizonyos hasonló termékek; (2. kiadás) MÉ 1-3-2001/113 Gyümölcsdzsem, zselé, marmelád és cukrozott gesztenyekrém; (2. kiadás) MÉ 2-33 Tartósított termékek (3. kiadás) Gyorsfagyasztott élelmiszerek MÉ 1-3-89/108 A gyorsfagyasztott élelmiszerek MÉ 2-33 Tartósított termékek MÉ 2-5210 Jégkrém

8 Termékspecifikus Szeszesitalok · 1014/90/EGK rendelet a szeszesitalok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról · 110/2008/EK rendelet a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, · 1601/91/EGK rendelet az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok · 2008. évi LXXIII. tv. A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról

9 Termékspecifikus Méz MÉ 1-3-2001/110 Cukor MÉ 1-3-2001/111 Egyes cukortermékek MÉ 2-83 Egyes cukortermékek 65/2004. (IV. 27.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet a természetes ásványvíz, a forrásvíz, az ivóvíz, az ásványi anyaggal dúsított ivóvíz és az ízesített víz palackozásának és forgalomba hozatalának szabályairól MÉ 1-3/81-1 Egyes kenyerek és péksütemények; MÉ 2-81 Sütőipari termékek MÉ 2-85 Száraztészták MÉ 2-8720 Fűszerpaprika őrlemény MÉ 2-96 Sör

10 Termékspecifikus Halak, halászati termékek, vad 2065/2001/EK rendelet a fogyasztóknak a halászati és akvakultúra- termékekről történő tájékoztatása tekintetében a 104/2000/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról 1536/92/EGK rendelet a konzerv tonhal és bonitó forgalmazására vonatkozó közös előírások megállapításáról 2136/89/EGK rendelete a tartósított szardínia forgalmazására vonatkozó közös előírások megállapításáról 2406/96/EK rendelet egyes halászati termékek forgalmazására vonatkozó közös előírások megállapításáról 3703/85/EGK rendelet egyes friss vagy fagyasztott halféleségekre vonatkozó közös forgalmazási előírások alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról

11 19/2006.(II.26.)FVM-ESZCSM-GKM rendelet  Jelölés: bármely, az élelmiszerre vonatkozó szó,jel, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum, amelyet az élelmiszer csomagolásán, a dokumentációban,a címkén a feliraton, a gyűrűn vagy a galléron helyeznek el.  Külön jogszabály a 4. § b) és e) pontjában foglalt előírástól eltérhet, illetve a 4. §-ban felsoroltakon kívül további kötelező jelölés feltüntetését is előírhatja.

12 élelmiszer jelölésén az alábbi adatokat kell feltüntetni: a) az élelmiszer megnevezése, b) az összetevők felsorolása, c) bizonyos összetevők vagy összetevő csoportok mennyisége a 8. § szerint, d) előrecsomagolt élelmiszer esetén annak nettó mennyisége, e) az élelmiszer minőségmegőrzési időtartamának lejárati dátuma, illetve a fogyaszthatóságának időpontja, f) a minőség megőrzéséhez szükséges tárolási vagy felhasználási feltételek, g) az élelmiszer előállítójának vagy az Eu. Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) valamely államában székhellyel rendelkező forgalmazójának neve vagy cégneve és címe, h) az eredet vagy a származás helye, amennyiben az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felől,a fogyasztót megtévesztheti i) felhasználási útmutató,

13 Megnevezés:  Az élelmiszer megnevezésének elegendően pontosnak kell lennie ahhoz, hogy tájékoztasson az élelmiszer valódi jellegéről és lehetővé kell tennie a megkülönböztetését olyan termékektől, amelyekkel összetéveszthető.  A védjegy, márkanév, illetve fantázianév nem helyettesítheti az élelmiszer megnevezését.

14 Összetevők:  Összetevőnek minősül mindazon anyag, az adalékanyagokat és enzimeket is beleértve, amelyet az élelmiszer előállításához használnak fel, akkor is ha az megváltoztatott formában van jelen a végtermékben. Ha egy összetevő eredetileg több anyagból készült, akkor ezeket az anyagokat is az élelmiszerhez felhasználtnak kell tekinteni.  Nem kötelező az összetevők felsorolása a következő termékek esetében: a) friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott, nem szeletelt vagy más hasonló kezelésnek alá nem vetett burgonyát, b) szénsavas víz, amelynek jelölésében a széndioxid hozzáadását deklarálták, c) erjesztett ecet, amelyet csak egy anyagból állítottak elő, illetve más anyagot nem adtak hozzá, d) sajt, vaj, savanyú tej- és tejszínkészítmények, amennyiben az előállításukhoz a tej eredetű alapanyagon,enzimeken, mikrobatenyészeten, továbbá a friss és ömlesztett sajttól eltérő sajtok esetében az előállításhoz szükséges étkezési són kívül más anyagot nem használtak fel, e) egyetlen alapanyagból álló élelmiszer, amelynek megnevezése a felhasznált anyaggal azonos, illetve megnevezése alapján a felhasznált anyag jellege egyértelműen azonosítható.

15 Összetevők jelölése Az élelmiszer előállításához felhasznált anyagokat előállításkori tömegük csökkenő mennyiségi sorrendjében az „Összetevők” szót követően kell feltüntetni.  „gyűjtő” név használható:olyan gyümölcs-, zöldség- vagy gombakeverékek esetében, ahol egyik komponens sincs jelentős túlsúlyban,az összetevők felsorolásában megengedett a „gyümölcs”, „zöldség” vagy „gomba” gyűjtőnév„változó arányban” kifejezéssel. fűszer- és fűszernövény keverékek esetében, ez azonban nem vonatkozik az adalékanyagokra,

16 Összetett anyagok, mint összetevők  Ha egy összetevő eredetileg több anyagból készült,az összetett anyag neve akkor szerepelhet a felhasznált anyagok felsorolásában, ha névhasználata már megszokott, és nevét összetevőinek felsorolása követi. Ez a felsorolás nem kötelező, ha az összetett anyag összetételét jogszabály határozza meg, és a késztermék kevesebb, mint 2%-át alkotja; ez azonban a nem vonatkozik az adalékanyagokra és az allergénekre az összetett anyag olyan élelmiszer, melynek felhasznált anyagait a vonatkozó előírások szerint nem kell megadni.

17 Összetevők jelölése Az összetevő vagy az összetevők egy csoportjának mennyiségi feltüntetése kötelező, ha az összetevő vagy az összetevők egy csoportja az élelmiszer megnevezésében megjelenik, vagy azt a fogyasztó általában összekapcsolja az adott megnevezéssel, a jelölésen szavakkal, képpel vagy grafikával hangsúlyozott, vagy alapvető jellemzője az élelmiszernek és megkülönbözteti azt azoktól az élelmiszerektől, amelyekkel összetéveszthető lenne azok neve vagy megjelenése miatt. Kivételek itt is vannak

18 Minőség-megőrzési idő jelölése dátumot a következő szövegnek kell megelőznie: a) ha a dátum jelölése tartalmazza a napot: „minőségét megőrzi:.............................. ”, b) ha a dátum jelölése csak az évet és a hónapot tartalmazza: „minőségét megőrzi a jelzett hónap végéig:................”, c) ha a dátum jelölése csak az évet tartalmazza: „minőségét megőrzi a jelzett év végéig:........... ”. (3) A (2) bekezdésben meghatározott szavakat követnie kell: a) a dátumnak, vagy b) utalásnak a dátum feltüntetési helyére. Ha szükséges, ezeket az információkat követn

19 Minőség-megőrzési idő dátumozása A dátumnak az év/hónap/nap vagy a nap/hónap/év sorrendet kell követnie. Olyan élelmiszereknél, amelyek: a) három hónapon túl nem tarthatók el, elegendő a nap és a hónap jelölése, b) három hónap és 18 hónap között elegendő a hónap és az év jelölése, c) 18 hónapnál tovább tarthatók el, elegendő az év jelölése. A dátumjelölés sorrendjére a „minőségét megőrzi”szövegrész után zárójelben kell utalni. A dátumjelölés sorrendjére azonban nem kell utalni, ha a jelölés a fogyasztó számára egyértelmű, tehát ha a dátumot: az év négy arab számjegyű feltüntetésével adják meg, illetve a hónappal és nappal történő megadás esetén a hónapot betűvel teljesen vagy rövidített formában, illetve római számmal tüntetik fel.

20 Felmentés amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – nem szükséges a minőségmegőrzési időt megjelölni: a) friss gyümölcs és zöldség, beleértve a nem hámozott, nem szeletelt vagy hasonló eljárásnak alá nem vetett burgonyát; ez az eltérés nem alkalmazható csírázó magvakra és hasonló termékekre, mint a pl. a hüvelyes növények hajtásaira, b) borok, likőrborok, pezsgők, aromás borok és hasonló termékek, amelyeket nem szőlőből, hanem más gyümölcsből állítottak elő, továbbá a szőlőből vagy szőlőmustból készült italok, c) a 10 vagy annál több térfogat % alkoholt tartalmazó italok d) üdítőitalok, gyümölcslevek, gyümölcsnektárok és alkoholtartalmú italok, amelyek több mint 5 literes csomagolási egységben közétkeztetés számára készültek,

21 Felmentés e) sütőipari termékek és cukrászsütemények, amelyek– természetükből adódóan – a gyártást követő 24 órán belül fogyasztásra kerülnek, f) ecet, g) étkezési só, h) szilárd halmazállapotú cukor, i) édesipari termékek, amelyek szinte kizárólag ízesített,illetve színezett cukorból állnak, j) rágógumi és hasonló rágnivaló termékek, k) egyedi adag jégkrémek.

22 Tételazonosító jelölés Az élelmiszerek csomagolásán tételazonosító jelölést kell alkalmazni. A tétel azon élelmiszerek sokasága, amelyeket azonos feltételek mellett állítottak elő vagy csomagoltak. A tételazonosító jelölés nélkül az élelmiszerek nem hozhatók forgalomba. Nem kell tételazonosító jelölést alkalmazni: olyan mezőgazdasági termékekre, amelyeket nem közvetlen fogyasztónak szánnak, hanem: - ideiglenes tárolásra, előkészítő vagy csomagolóhelynek adnak el és szállítanak,(termelői szervezeteknek; integrációs rendszerek) a végső fogyasztónak történő kereskedelmi eladáskor (csemege pult) és kereskedelmi előrecsomagolásnál 10 cm 2-nél kisebb felületű csomagolt élelmiszereknél egyedi csomagolású jégkrémeknél;, de a gyűjtőcsomagoláson kell azokon élelmiszeren, amelynek minőségmegőrzési ideje év/hó/nap dátumú

23 Egyedileg nem csomagolt élelmiszerek Ha az élelmiszer a végső fogyasztó vagy a közétkeztetés részére előrecsomagolás nélkül kerül értékesítésre a 4. és 5. §-ban meghatározott jelöléseknek a terméket kísérő kereskedelmi dokumentumokban kell szerepelnie, az eladás helyén, jól látható módon a fogyasztókaz élelmiszer megnevezését kell közölni. Ha az élelmiszert a forgalmazás helyén, de a fogyasztó távollétében előre csomagolják, valamint a nem csomagolt kenyereken csak a megnevezés/ nettó tömeg/min.megőrzési idő/előállító megjelölését kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kenyerek minőségmegőrzési időtartama a lejárati nap nevének feltüntetésével is