Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaRezső Fülöp Megváltozta több, mint 8 éve
1
Strukturált programozás
2
A strukturált programozás jelenti valamennyi ma használatos programtervezési módszer alapját Széles körben elfogadott az a nézet, hogy a strukturált programozás a programfejlesztés egyetlen lehetséges módja Strukturált programozás
3
Alapelve: a programok összesen háromféle építőelemből állnak össze (Dijkstra): –szekvenciák (utasítássorok) –döntési szerkezetek (elágazások v. szelekciók) –iterációk (ismétlődő részek v. ciklusok) A goto utasítás használata kerülendő A strukturált programozás gyakran a felülről lefelé történő elvonatkoztatást, tervezést is jelenti Több szint, egymásba ágyazás. –Absztrakció –Lokális adatok
4
Építőelemek Szekvencia Szelekció Iteráció Minden építőelemnek csak egy belépési, illetve kilépési pontja van egy sem tartalmaz háromnál több alapelemet a belépési pont az algoritmuselemek elején, a kilépési pont a végén található
5
Strukturált programozási nyelvek Az 1970-es évektől, amikor a strukturált programozás népszerű technikává vált, olyan új programozási nyelvek születtek, melyek támogatták, hangsúlyozták a módszer alkalmazását. A legismertebbek ezek közül: Pascal, Ada
6
A feladat funkcionális felbontása
7
Műveletek - fokozatos finomítás Ez a tervezési módszer a megírandó program által végrehajtott műveletekre összpontosít. Első lépés: a megtervezni kívánt program feladatának megfogalmazása Majd egyszerűen (magyarul) leírjuk azt a műveletsort, amit a programnak végre kell majd hajtania Ezután a műveleteket fokozatosan finomítjuk, míg el nem érjük a kellő részletezettséget Ez általában akkor következik be, amikor a műveletek már a használni kívánt programnyelv elemeivel is leírhatók A műveletsor egyes lépéseit tekinthetjük egy-egy eljárásnak, az elemi lépéseket pedig utasításoknak.
8
Példa - kávéfőző robot A feladat első leírása csinálj egy csésze kávét Leírás egyszerűbb műveletekkel forralj vizet vegyél elő egy csészét tegyél kávét a csészébe önts rá vizet adj hozzá tejet adj hozzá cukrot ízlés szerint A fenti lista minden egyes eleméről pontosabban leírjuk, hogy mit is jelent A finomítást a kellő részletezettségig elvégezzük
9
Álkód (pszeudokód) Azt a nyelvet, amit a probléma leírására használunk álkódnak (pszeudokódnak) vagy programtervezési nyelvnek (Program Design Language, PDL) hívjuk. A végeredmény értelmes magyar mondatok sorozata, melyek valamennyien egy-egy igével kezdődnek Tartalmazhat valódi programozásból átvett szerkezeteket is (pl if…then…else… vagy while )
10
Például a „forralj vizet” eljárás felbontása elemibb utasításokra gyújts be a teáskanna alá while a víz nem forr do fütyöréssz egy dallamot endwhile kapcsold le a fűtést a kanna alatt Az „adj hozzá cukrot ízlés szerint” eljárás részletezése például a következő lehet if kell bele cukor then tegyél cukrot a csészébe keverd meg endif A funkcionális felbontás módszere
11
A módszer elemzése, értékelése Ahhoz, hogy a tervezés bármely szintjén megértsük a rendszer működését, nem kell pontosan ismernünk az alacsonyabb szintek működését. Tudnunk kell, hogy az alacsonyabb szintek mit csinálnak, de azt nem, hogy hogyan. Két út: –szintről-szintre történő finomítás (breadth first) –egy ágnak a lehető legnagyobb részletességgel való kifejtése (depth first) A pszeudokód minden részletét a strukturált programozás szabályainak betartásával írunk le. A módszer erős akaratot igényel.
12
Az adatok csak a másodhegedűs szerepét játsszák Rugalmasság: több terv is alkotható egy problémára A funkcionális felbontás módszerének Dijkstra és Wirth nevéhez fűződik Az 1960-as években a strukturált programo- zással párhuzamosan fejlődött Felülről lefelé építkező tervezési módszer Gyakran nevezik lépésenkénti finomításnak is Nem vált kereskedelmi termékké, az egyete- meken született, kevésbé kidolgozott, mint más eljárások
13
A funkcionális felbontás mint tervezési módszer elsősorban a program által végzett műveletekre összpontosít, így olyan területeken alkalmazható elsősorban, ahol ezek a műveletek egyértelműek, és központi szerepet töltenek be. Pl: numerikus problémák, soros folyamatok irányítása. Használható a program alacsony szintű finomszerkezetének és egészen magas szintű, átfogó szerkezetének kialakítására. A funkcionális felbontás támaszkodik a tervező fantáziájára és szakmai képességeire. Tág teret ad a kreativitásnak (ez gyengeség is) Nem szisztematikus módszer, nincsenek benne jól meg- határozott tervezési lépések. A módszert az „érdeklődőknek”, a programozást élvezőknek találták ki.
14
Összefoglalva A funkcionális felbontás egy, a strukturált programozás elveire támaszkodó általános célú tervezési módszer, mely több különböző logikai szerkezet kialakítását teszi lehetővé, ezzel teremt néhány kérdést: –Honnan vesszük az ötleteket? –Hogyan választunk a különböző lehetséges tervek közül? –Honnan fogjuk tudni, hogy a legjobb, az igényeknek leginkább megfelelő tervet állítottuk elő? Sokan azt állítják, hogy a funkcionális felbontás nem nevezhető „komoly” tervezési módszernek.
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.