Fogyasztóvédelmi Szakmai Fórum Tatabánya Készítette: Dr. Nagy Sándor KEM KH Fogyasztóvédelmi Felügyelőség.

Az előadások a következő témára: "Fogyasztóvédelmi Szakmai Fórum Tatabánya Készítette: Dr. Nagy Sándor KEM KH Fogyasztóvédelmi Felügyelőség."— Előadás másolata:

1 Fogyasztóvédelmi Szakmai Fórum Tatabánya Készítette: Dr. Nagy Sándor KEM KH Fogyasztóvédelmi Felügyelőség

2 Vonatkozó jogszabályok megnevezése 2013. évi V. törvény Polgári Törvénykönyv 151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dologra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Tv. §

3 Szavatosság, Jótállás, hasonlóságok és különbségek Fő különbség: Szavatosság: Minden termékre vonatkozik, 2 éves elévülési időtartamban a Ptk. alapján. Jótállás: A 151/2003. (IX.22.) Kormányrendelet mellékletében meghatározott termékkörökre, 1 évig, ami jogvesztő határidejű. Legfőbb hasonlóság: A természetes személy fogyasztót ugyanazon jogok illetik meg mindkét esetben.

4 Szavatosság mibenléte A kellékszavatosság az eladó hibás teljesítésért való felelősségét jelenti. Hibás a teljesítés,ha a termék a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott minőségi követelményeknek. Nem áll fent azonban a hibás teljesítés, ha a termék hibái ismertek, vagy felismerhetőek voltak a fogyasztó számára teljesítéskor. A rejtett hibára vonatkozik.

5 Szavatosság 2 év a Ptk. szerint 6 hónap védettségi idő a fogyasztónak „törvényi vélelem” Egyetlen termék sem zárható ki belőle (pl. akciós) Árcsökkentett termék esetén is él, de ha ez valamilyen termékhiba miatt történik, tudni kell ennek okát, és azon túl van szavatossági jog.

6 Szavatosság Kizárólag visszterhes szerződés esetén merülhet fel! De: olyan termék esetében, melyet a fogyasztó vásárlása kapcsán kapott „ingyen”, vagy „ajándékba”, fennáll az eladó szavatossági felelőssége, ha az így átadott termék a vásárlási döntés meghozatala szempontjából meghatározó jelentőséggel bírt. Pl. a 3 vásárolt termék közül a legolcsóbb ingyen van, ez üzletpolitika. De ez nem vonatkozik arra, ha pl. egy nagy értékű termék mellett adnak egy elenyésző értékű tollat, vagy a távozáskor kapott ajándékra, mert ez a döntésnél nem volt befolyásoló.

7 Szavatosság Az új PTK. nem nevesíti a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelését mint hibás teljesítést, azonban ebben az esetben is hibás teljesítésről beszélhetünk, ugyanis a kötelezett által végzett szerelés is része a szerződés teljesítésének. Ha az összeszerelést a fogyasztó végzi el, a szakszerűtlen összeszerelés szintén hibás teljesítésnek tekinthető (függetlenül attól, hogy ezt az esetet sem nevesíti az új Ptk.), ha az a termékhez adott használati útmutató hibájára vezethető vissza, mivel az is a jogszabályban megállapított minőségi követelmények megsértését jelenti azaz, ha a szerelésre a szerződés alapján kerül sor, és azt az eladó, vagy annak képviselője végzi el.

8 A szavatosság során érvényesíthető igények A jogosult választása szerint két lépcsőben ötféle igényt terjeszthet elő: 1. lépcső: kijavítást, vagy kicserélést kérhet. De: választásával nem teheti terhesebbé a másik fél teljesítését! 2. lépcső: árleszállítás, a vállalkozás költségére a hiba fogyasztó általi kijavítása vagy mással történő kijavíttatása és az elállás. Ezen igények érvényesítésére a fogyasztónak akkor van lehetősége, ha a kijavításra vagy kicserélésre – a lehetetlenség vagy az aránytalanság miatt – nem volt joga, vagy azt az eladó nem vállalta vagy nem végezte el megfelelő határidőn belül, a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül. Kötelező a törvényi sorrend betartása! Fontos: Jogszabály nem tartalmaz arra nézve előírást, hogy hányadik sikertelen javítás után érvényesíthető egyéb igény, így például csere, árleszállítás vagy elállás. Ennek eldöntése a békéltető testület vagy a bíróság feladata. A fogyasztó sem kicserélés, sem elállás esetén nem köteles a terméknek azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye. §

9 Szavatossági igény érvényesítése Eszköze: BLOKK Többletfeltétel nem írható elő az érvényesítéshez, pl. cipős doboz, árucímke megléte A fogyasztó a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását az eladóval közölni. Amennyiben a közléssel indokolatlanul késlekedik, az ebből eredő károk megtérítésére kötelezhető. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt fogyasztói kifogást azonban kellő időben közöltnek kell tekinteni.

10 Használt termék Nincs külön jogszabály a használt termékekkel kapcsolatban! A Ptk. szerint alapvetően 2 év szavatossági időről beszélünk, de az eladó kiköthet ennél kevesebbet, de minimum 1 éve szavatossági határidőt. Fontos tudnunk, hogy használt termék esetében egy kivételével ugyanazok a szavatossági jogok érvényesíthetőek, mint egy újonnan vásároltnál, de csere érvényesítésére nincs mód, mivel azt használt termék esetében lehetetlennek kell tekinteni. A csere ugyanis ugyanolyan termékre kell, hogy vonatkozzon, mint amilyen az eredetileg megvásárolt volt, ennek itt képtelenség eleget tenni Amennyiben tehát egy használt termék meghibásodik, javítás kérhető, ha pedig ennek az eladó nem tud, illetve nem képes eleget tenni, a fogyasztó árleszállításra tarthat igényt, vagy elállhat a szerződéstől.

11 Elévülés kérdése A fogyasztó a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényeit. Az elévülési időbe nem számít bele a kijavítási időnek az a része, amely alatt a fogyasztó a terméket nem tudja rendeltetésszerűen használni. A termékre vonatkozó szavatossági határidő annyi nappal hosszabbodik meg, ahány nap a hiba közlésétől számítva a javított termék fogyasztóhoz való visszajutásáig eltelt. A dolog kicseréléssel vagy a kijavítással érintett bármelyik része tekintetében újból kezdődik a kellékszavatossági igény elévülése. A szavatossági határidőre alkalmazni kell az elévülés nyugvására és megszakítására vonatkozó rendelkezéseket. Az elévülés megszakítása esetén az elévülési határidő újból indul. Az elévülés nyugszik, ha a fogyasztó menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy jogait érvényesíteni tudja. A fogyasztónak a kifogást legrövidebb időn belül közölni kell, a hiba felfedezésétől számított 2 hónapon belüli közlés kellő időben közölt.

12 Bizonyítási teher, költségviselés, kártérítés A teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában fennállt. A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek – ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket – az eladót terhelik. A bírósági gyakorlat szerint nem vitás, hogy a fogyasztói kifogás jogossága esetén az eladónak kell viselnie az anyagrendelés költségeit, a megmunkálás díját, illetve a termék a szervizbe történő szállítása kapcsán felmerült kiadásokat. Az új Ptk. költségviseléssel kapcsolatos új szabálya, hogy az megoszlik a felek között, ha a dolog meghibásodásában közrehatott a fogyasztó karbantartási kötelezettségének elmulasztása. Akkor minősül mulasztásnak a karbantartás hiánya a fogyasztó részéről, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. Ekkor a felmerült költségeket a jogosult közrehatása arányában köteles viselni. A fogyasztó kártérítéssel is élhet a szavatosság mellett.

13 Téves vásárlás Van-e kötelezettsége a boltnak, ha nem tetszik az ajándék, vagy nem jó a cipő, vagy a ruha mérete? Nincs! Miért? Ez téves vásárlás, nem minőségi kifogás!

14 Jótállás Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet melléklete rendelkezik azon termékkategóriákat, melyekre egy év kötelező (jogszabályon alapuló) jótállási idő vonatkozik, mely jogvesztő jellegű. Amennyiben a vállalkozás a jótállási kötelezettségének a fogyasztó felhívására – megfelelő határidőn belül – nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető a bíróság előtt, ha a jótállási határidő már eltelt. Jellemzően a 10 000 Ft bruttó vételár felettiek.

15 Jótállás Mivel érvényesíthető a jótállás? - közérthetően, és egyértelműen magyar nyelven megfogalmazott jótállási jeggyel! Kötelező tartalmi elemei vannak!A jótállási idő végéig biztosítania kell a tartalom jól olvashatóságát! Mi van, ha nem adják át, vagy nem töltik ki helyesen a jótállási jegyet? Nem érinti a jótállási jogot! - számla szerepe

16 Jótállás Hol érvényesíthető a jótállási igény? A vásárlás helyén, vagy a szervizben! A fogyasztó dönti el! Mondhatja-e a kereskedő, hogy menjek a szervizbe, ha hozzá fordultam? Nem, fel kell vennie a kifogásról a 2 példányban a jegyzőkönyvet, át kell venni a terméket, amit haladéktalanul továbbítani köteles a szervizbe!

17 Jótállás Van-e határozott idő előírva a javításra? Nincs, a jogszabály azt írja, törekednie kell arra, hogy 15 napon belül megjavítsa a terméket! Mit jelent ez? Van-e cserekészülék biztosítási kötelezettség? Nincs!

18 Jótállás Csak új alkatrész szerelhető bele a termékbe! 10 kg-nál nehezebb, vagy bekötött termék a helyszínen javítandó! A jótállás során nem lehet költsége a fogyasztónak! 3 napon belüli csere. Kötelező, ha a hiba akadályozza a termék rendeltetésszerű használatát!

19 Jótállás A jótállás időtartama is meghosszabbodik a kijavítás idejével, a termék kicseréléssel vagy kijavítással érintett részére pedig a jótállás időtartama újból kezdődik. A fogyasztó nem köteles a termék természetes amortizációját megtéríteni. Az eladó köteles viselni azon költségeket, amelyek a jótállási igény érvényesítésével kapcsolatban felmerültek.

20 Jótállás A jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállalóval szemben, mert a jótállás elsősorban a forgalmazott termékhez kötődik! 2014. szeptember 15-étől a minden a mellékletben felsorolt termékcsoportba tartozó, önmagában vásárolt alkatrészre és tartozékra kiterjed a kötelező jótállás, amennyiben eladási áruk meghaladja a 10 000 forintot.

21 Szerződéses jótállás Minek minősül, ha a jótállási jegyen 1 évnél hosszabb tartalmú jótállási idő került megadásra? Ez szerződéses jótállás! Ez a gyártó, vagy a forgalmazó által adható olyan termékre is, ami egyébként nem tartozna a kötelező jótállással érintett termékek közé!

22 Termékszavatosság Az új Ptk. rendelkezései között szerepel a hibás teljesítés új jogkövetkezménye: a termékszavatosság, azaz a gyártónak a termék hibája miatti közvetlen, szavatossági természetű helytállása a fogyasztóval szemben. A termék akkor hibás, ha a forgalomba hozatalkor (amikor a konkrét termék a gyártó fennhatósága alól kikerül, és nem akkor, amikor a terméktípus megjelent a piacon) hatályos minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonosságokkal. tulajdonságokkal. Jelentős különbség a kellékszavatossághoz képest, hogy mindvégig a fogyasztónak kell bizonyítnia azt – vita esetén –, hogy a termék hibás. A termékszavatosság a gyártót a termék forgalomba hozatalától számított két évig terheli. Az érvényesíthető jogok megegyeznek a szavatossági igény során érvényesíthetővel.

23 Minőségi kifogás kezelése A 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet 4. §-ában előírt tartalmú jegyzőkönyvet kell felvenni, melyből 1 példányt igazolható módon át kell adni a fogyasztónak. Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót. A felvételétől számított három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni. A szavatossági vagy jótállási igény bejelentése nem minősül a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerinti panasznak. Ingó dolgot javításra átvételi elismertvény ellenében kell átvenni, ez teljesíthető a jegyzőkönyvön is.

24 Minőségi kifogásról szóló jegyzőkönyv tartalmi elemei A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az alábbiakat: a) a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez, b) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát, c) a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját, d) a hiba bejelentésének időpontját, e) a hiba leírását, f) szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá g) az (5) bekezdés szerinti eset kivételével a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát. Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzőkönyvben meg kell adni.

25 Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat Helyesek-e az alábbi állítások? Fehérneműt higiéniai okból nem cserélünk! Akciós termékre nincs szavatosság! A termékekre 1 hónap a garancia! Csak levásárlás lehetséges, vagy elállás esetén csak egy korlátozott része jár vissza a vételárnak! A kijavítás, vagy csere csak 3 ízben érvényesíthető! 3 napon belül észlelt hiba esetén a szervizhez forduljon! A szervizhez továbbítás költségei a fogyasztót terhelik! A jótálláshoz őrizze meg a termék dobozát! Jótállás önkényes megszüntetése. A jótállási jegy és a számla együttesen szükséges a jótállás érvényesítéséhez! Továbbá: El lehet-e térni a jótállási igények sorrendjétől, ill. a javítás ideje nem hosszabbítja meg a jótállást tájékoztatás?

26 Panaszkezelés Írásbeli panaszt 30 napon belül érdemben meg kell válaszolni. Tájékoztatni kell elutasítás esetén a bejelentőt, hogy ügyében még mely szervhez fordulhat. Szóbeli panasz kezelése

27 Szóbeli panaszról készült jegyzőkönyv tartalmi elemei A panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat: a) a fogyasztó neve, lakcíme, b) a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja, c) a fogyasztó panaszának részletes leírása, a fogyasztó által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke, d) a vállalkozás nyilatkozata a fogyasztó panaszával kapcsolatos álláspontjáról, amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges, e) a jegyzőkönyvet felvevő személy és – telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz kivételével – a fogyasztó aláírása, f) a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje, g) telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a panasz egyedi azonosítószáma.

28 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Eredményes és sikeres munkát kívánok!