Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaErnő Nagy Megváltozta több, mint 8 éve
1
Bevezetés a szaknyelvek tanulmányozásába Szeged, 2010. január 29. Az előadás helyszíne: SZTE JGYPK, Díszterem SZAKNYELVI -MÓDSZERTANI TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM Készítette: Dr. Györke Zoltán
2
I. 1. Terminológia kutatása – önálló nyelvészeti tudományág. Két irányzata van: 1. Elméleti terminológiakutatás - kialakulásuk törvényszerűségeivel - terminológia rendszereivel - funkcionálásukkal foglalkozik 2. Alkalmazott terminológiai kutatások - terminológiai szótárak szerkesztése - terminológiai adatbankok - számítógépes adatbázisok - szakszókincs-gyűjtemények, kartotékok létrehozása - szabványosítás kérdéseivel, feladataival foglalkozik.
3
2. A szakterminológia mennyisége egy-egy természetes nyelvben -„Új szavak és jelentéseik 1971” szótár szavainak mintegy 80 % szakszó, ill. szakszói jelentéssel is rendelkező közhasználatú szó. - „Új szavak és jelentéseik 1984”szótár esetében is hasonló adatokra lelünk – 74,4% szakszó, ill. szakszói jelentéssel is rendelkező közhasználatú szó. - A 17 kötetes Orosz Akadémiai Szótár – 130 ezer általános jelentésben használt szót tartalmaz. - Az Ipari és Mezőgazdasági Termékek Ősszövetségi Katalógusa c. jegyzék, amely a 80-as években készült összesen 24 millió termékmegnevezést tartalmaz. - Jelenleg az orosz nyelvben körülbelül - 3 millió kémiai szakkifejezést tartanak nyilván.
4
3. A terminológiai robbanás okai
5
4. Az európai nyelvekben a szakszókincs megnevezésére használatos terminológiák. angol:languages for special, specific purposes (LSP); special languages. német:Fachsprachen (szaknyelv); Wissenschaftssprachen (tudományos nyelv). francia: langues de spécialité; langues specialisées;( le français technique, le français économique). orosz:языки для специальных целей (ЯСЦ); язык науки. Language for general purposes –LGP → köznyelvi szavakat szembeállítjuk a speciális rendeltetésű szakszavakkal (ЯСЦ – LSP). LGP és LSP ugyanazon természetes nyelv részrendszerei (alrendszerei), azonban funkciójukban, használati szférájukat tekintve különböznek egymástól.
6
5. A terminológia kialakulásának törvényszerűségei 5.1.Saját terminológia 5.2. Idegenből kölcsönvett terminológia Terminológia kialakulásának módjai: 1. Terminologizálódás: közhasználatú szavak terminológiává válása. 2. Reterminologizálás: egy tudományterület már meglévő „kész” terminológiája jelentésátvitel útján egy másik tudományterület terminológiájává válik, újabb jelentésre tesz szert. Pl.: „дифференциал” (mat.) „дифференциал” (nyelvészet) 3. Tükörfordítással, más nyelvekből kölcsönvett szakterminológia. 4. Nemzetközi szakterminológia átvétele eredeti alakjukban. 5. Saját „gyártású” terminológia. A szakterminológia teljes egészében az átvevő nyelv fonetikai és grammatikai szabályai szerint „csiszolódik” a nyelvben. A szerkezeti –szemantikai sajátosságok a szóképzés területén mutatkoznak meg: egyes tudományterületekre más és más képzők jellemzők.
7
6. A terminológia ismérvei (sajátosságai) 1.rendszerszerűség; 2.a többségük számára a definíció megléte (definiálhatóság); 3.a saját (szemantikai) terminológiai mezőjükben az egyértelműségrevaló törekvés (monoszémia): (Éppen ezért a „funkció” terminus technicust a matematika, a fiziológia és a nyelvtudomány területén tudományágak közötti homonimáknak nevezzük). 4.Az expresszivitás (érzelmi töltet) hiánya; 5.Stilisztikai semlegesség (neutralitás); Ezek az ismérvek csak a terminológiai mezőn belül érvényesülnek. A terminológiai mezőn kívül a használatban elveszíthetik terminológia-jellegüket és más jelentést kaphatnak. Pl.: a láncreakció (цепная реакция) metaforikus jelentést kapott.
8
7. A szakszókincs kutatásának módszerei Főképp a nyelvészet, a nyelvtudomány módszereit alkalmazta, mivel a szakszavak mindenekelőtt szavak és szószerkezetek formájában fordulnak elő. Ebből kifolyólag a lexikológia (a lexikográfiát is beleértve), a szóképzés, szemasziológia, onomasziológia, szociolingvisztika, pszicholingvisztika, kognitív nyelvészet, a fordításelmélet, a szövegnyelvészet, az alkalmazott nyelvészet volt és lesz (marad) a terminológia-kutatás legfontosabb és legeredményesebb kutatási területei és alkalmazott módszerei. A terminológiai rendszerek tanulmányozása során a formális logika valamint a hozzá kapcsolódó informatika módszereit, az osztályozás (klasszifikáció) elméletének, a gráfelmélet és az általános rendszerelmélet módszereit alkalmazzák. Egyes terminus technicusok vagy összességük tanulmányozása során a szemiotika és a variabilitás módszereit is alkalmazzák. A gyakorlati területen a terminológia tudománya többek között a szabványosítás módszereit is alkalmazza.
9
8. Terminus technicusok meghatározása és funkciójuk (1) 1. Filozófiai-gnoszeológiai megközelítésben (Zvjegincev 1957): 1.1) A megismerés folyamán feltárt újabb eredmények, ismeretek rögzítésének, kódolásának eszköze. 1.2) Az ismeretek kódolásán túl kiindulópontként szolgálnak újabb ismeretek feltárásában. 1.3) Minden terminus technikus valamilyen fogalmat jelöl (nevez meg). 2. A terminológia nyelvészeti szempontú meghatározása során előtérbe kerülnek a nyelvi sajátosságok. A kognitív nyelvészeti kutatások szerint a terminológia – dinamikus jelenség, amely a megismerés (a kognició) folyamatában keletkezik, alakul ki és rögzül, a gondolkodási kategóriáktól – a fogalomtól, képzettől (conceptektől) az egyik vagy másik tudományos elmélettel kapcsolatos verbalizált fogalmakig (conceptekig).
10
(2) 3. A terminológia logikai szempontú meghatározása. A terminológia (szakszó) – olyan szó vagy szókapcsolat (szószerkezet), amely definícióval rendelkezik. A terminológia ismérve a kötelező tudományos definíció (Lejchik 2009: 23). A terminológia logikai szempontú meghatározása során: - előtérbe kerül a jel és az általa jelölt fogalom közötti kapcsolat. Ezek a fogalmak (nem általában vett fogalmak), hanem meghatározott elméletekhez és koncepciókhoz kapcsolódó fogalmak, amelyek egy bizonyos korszak tudományos ismereteit tükrözik vissza. (Logikai analízis – szintézis – absztrahálás – általánosítás → azaz az objektum gondolati felidézése). A szakszó, terminológia nem más, mint egy meghatározott szakterület objektuma absztrakciójának tárgyiasulása egy természetes nyelv lexikai egységének formájában (alakjában). A terminus technicus – a megismerési folyamat eredménye, „az értelem esszenciájának megnevezése, neve” (Nyikityina 1987: 29). 4. A szakszavak lehetnek: motiváltak (szélerőmű = ветроэлектроустановка) motiválatlanok (rombusz=ромб)
11
II. 1. A nyelvi rendszer és a szakszókincs helye a nyelvi jelek rendszerében A szaknyelvek nyelvi rendszerében betöltött funkcióit tekintve (a valóságháttér melyik területét szolgálják ki) a funkcionális stílusok elméletét hívhatjuk segítségül. A nyelv funkcionális stílusai 1. 1. Írott nyelvi stílusréteg (Книжные стили) a)Tudományos stílus (Научный) b) Hivatalos-üzleti stílus (Официально-деловой) c) Publicisztikai stílus (Пулбицистический) d)Szépirodalmi stílus (Литературно-художественный) 1.2 Közhasználatú vagy stilisztikailag differenciálatlan szavak és kifejezések (Межстилевые слова и выражения) 1.3. Beszélt nyelvi stílusréteg (Разговорные стили) a) szónoki stílus b) köznyelvi (társalgási) stílus c) népnyelvi stílus
12
II. 2 A szavak hangulati színezettsége Funkcionális stílusok Emocionális-expresszív (érzelmi) színezet Írott nyelvi stílusréteg:- szónoki 1.1. tudományos stílus - költői 1.2.hivatalos-üzleti stílus- választékos, fennkölt, magasztos, 1.3 publicisztikai stílus emelkedett 1.4. szépirodalmi stílus- neutrális Közhasználatú vagy stilisztikailag differenciálatlan- neutrális stílusréteg: Beszélt nyelvi stílusréteg:-Pozitív festői erejű szavak 3.1. szónoki stílus- tréfás, humoros 3.2. köznyelvi (társalgási) stílus- bizalmas 3.3. népnyelvi stílus- emelkedett, ünnepélyes - becéző, kedveskedő Negatív festői erejű szavak - ironikus, gúnyos - rosszalló - pejoratív, elítélő - durva - vulgáris - szitokszó
13
II.3.A NYELV FUNKCIONÁLIS STÍLUSRÉTEGEI A szókincs stilisztikai sajátossága 1) Írott nyelvi stílusréteg a)tudományos stílus (tudományos-technikai és tudományos-népszerűsítő) b)hivatalos-üzleti stílus c)publicisztikai stílus d)szépirodalmi stílus 2. Beszélt nyelvi stílus a)szónoki stílus b)köznyelvi (társalgási) stílus c)népnyelvi stílus Közhasználatú, stilisztikailag differenciálatlan (aktív szókincs). Stilisztikailag differenciált, különleges használatú szavak (passzív szókincs). Szakszókincs Neologizmusok Népnyelvi szavak Tájnyelvi szavak Zsargon (argó) jellegű szavak Archaizmusok (elévült szavak)
14
III. 1. A tudományos stílus jellemzői (1) Főbb műfaji kategóriái a tudományos monográfiák; cikkek, tanulmányok; disszertációk; tudományos előadások (konferenciákon); tantermi előadások; tudományos-népszerűsítő művek; recenziók; A tudományos stílus leggyakrabban írásbeli formában realizálódik. A tudományos stílus extralingvisztikai ismérvei: a pontosság, objektivitás, elvontság, logikusság.
15
(2) 1. A pontosság – mindenek előtt a nagyszámú terminológia használatában nyilvánul meg. A szakszókincs között jelentős számban fordul elő a nemzetközi terminológia. A nemzetközi szakterminológia nagyszámú előfordulása a tudományok nyelvének nemzetközi szabványosítása irányában való törekvés bizonyítéka. 2. A tudományos stílusban nagy számban fordulnak elő neutrális stílusértékű szavak. A többjelentésű szavak a tudományos stílusban ritkábban fordulnak elő és csak 1-2 semleges stílusértékű jelentésükben realizálódnak 3. A tudományos stílusban a szavak többsége elvont, absztrakt jelentésű. Nagy számban fordulnak elő az igéből képzett elvont főnevek (-ость, - есть, -ание, -ение képzők). Tehát az elvont főnevek túlsúlyban vannak a konkrét főnevekkel szemben; 4. A tudományos stílusban használatosak az írott nyelvi stílusrétegre általában jellemző, semleges stílusértékű szavak és szakterminológiák. Nem jellemző a különböző érzelmi színezettel rendelkező szavak használata. 5. A tudományos nyelv szókincse viszonylag homogén és zárt. 6. Nem használ beszélt nyelvi és népnyelvi színezetű szavakat;
16
III.2. A tudományos stílus grammatikai (alaktani) sajátosságai 1.Az igék 3. személyben történő használata nagyobb elvontságot kölcsönöz a tudományos szövegnek (Ez a művelet ahhoz vezet, hogy…). 2.A T. sz. 1. személyű alak, mint szerzői többes szám, gyakran használatos (Most pedig vizsgáljuk meg a következő esetet…). 3.Az igéknek nincs időkategóriájuk (A savak vezetik az áramot). 4.Időbeli állandóságot fejeznek ki (állandó jelenidejűség): pl.: A Volga a Kaspi-tengerbe ömlik.
17
III. 3. A tudományos stílus mondattani sajátosságai A tudományos stílus mondattani sajátosságaira jellemzőek: 1.a személytelen mondatok használata; 2.az összetett (többszörösen összetett) mondatok; 3.főnévi igeneves, melléknévi igeneves és határozói igeneves szerkezetek; 4.többtagú birtokos szerkezetek használata.
18
IV. A nyelv- a kommunikáció eszköze Hogyan működik a szakszókincs (a tudományos nyelv) a kommunikáció során? Kommunikációs séma: zavaró tényezők ADÓ VEVŐ CSATORNA onomasziológiai megközelítés (a fogalmaktól → a nyelvi megformálásig) szemasziológiai megközelítés (a nyelvi jelektől (formától) → a jelentésig)
19
Köszönjük a figyelmet!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.