MAGYARORSZÁG DÉL-ALFÖLD ÉS SZERBIA VAJDASÁG EGÉSZSÉGTURISZTIKAI DESZTINÁCIÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSI STRATÉGIÁJA A 2008-13 KÖZÖTTI ÉVEKBEN.

Az előadások a következő témára: "MAGYARORSZÁG DÉL-ALFÖLD ÉS SZERBIA VAJDASÁG EGÉSZSÉGTURISZTIKAI DESZTINÁCIÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSI STRATÉGIÁJA A 2008-13 KÖZÖTTI ÉVEKBEN."— Előadás másolata:

1 MAGYARORSZÁG DÉL-ALFÖLD ÉS SZERBIA VAJDASÁG EGÉSZSÉGTURISZTIKAI DESZTINÁCIÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSI STRATÉGIÁJA A 2008-13 KÖZÖTTI ÉVEKBEN

2 Dr. Albel Andor Dél-alföldi Termálklaszter elnök A projekt a Magyarország-Románia és Magyarország- Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

3 ESPA-KREDO Érthető és párhuzamos struktúrák felállítása Érvek az európai elvért A nemzeti jellegzetességek tiszteletben tartása (Részlet Sinisa Peric előadásából)

4 MEGHATÁROZÓ IDŐSZAKOK AZ EURÓPAI FÜRDŐK FEJLŐDÉSÉBEN A két világháború között A második világháború után A múlt évszázad 60-as éveiben A múlt évszázad 80-as évei végén és a 90-es évek elején Az 1995-től napjainkig tartó időszak (Részlet Sinisa Peric előadásából)

5 Az európai fürdők turisztikai forgalma 1200 bejegyzett fürdő 2002 – 186 millió vendégéjszaka az európai fürdőkben, 20%-a az össz vendégéjszakák számának 20 millió európai évente látogatja a fürdőket 60% forgalom a németországi, ausztriai és magyarországi fürdőkben (Részlet Sinisa Peric előadásából)

6 Kárpát-medencei Termálklaszterek Nyugat-Románia Észak-Alföld Nagyalföld SPA

7 Dél-alföldi fürdők

8 Algyő: Borbála fürdő

9 Mórahalom: Erzsébet fürdő

10 VAJDASÁG GYÓGYFÜRDŐI Banja Junaković Stari Slankamen Vrdnik Banja Rusanda Banja Kanjiža

11 “Banja-Kanjiža” Magyarkanizsai Gyógyfürdő www.banja-kanjiza.com

12 “Junaković” Gyógyfürdő

13 „Rusanda” Gyógyfürdő

14 “Vrdnik”

15 “Stari Slankamen”

16 A legfontosabb stratégai tennivalók A privatizációs és átalakulási folyamat felgyorsítása, Olyan gazdasági klíma kialakítása, mely lehetővé teszi az idegenforgalom fejlődését (nagybefektetések ösztönzése), A meglévő szálláshelyek felújítása, a szálláskapacitás bővítése, A meglévő természeti és kulturális kincsek jogi és egyéb védelmének biztosítása, Az idegenforgalmi kínálat szabványosítása az EU-s követelményekkel összhangban, A technológiai és szakmai felkészültség minőségi javítása, A lakosság hatékony idegenforgalmi, környezetvédelmi és kulturális tájékoztatásának megszervezése.

17 Vízi turizmus Sportszerű, aktív üdülési forma, pihenés, kikapcsolódás, a fizikum megőrzése vagy javítása, felkészülés a további hétköznapokra.

18 Vízi turizmus II. Üdülés folyók, tavak partján: –Folyami, tavi fürdőzés, úszás –Vízparti táborozás –Horgászat Passzív vízi turizmus: –Kis és nagy kiránduló hajók, szárnyas- és légpárnás-hajók, illetve vitorlások –Nagy üdülő-, szálloda- és konferencia-hajók –Rév vagy gyalogrév és komphajók

19 Vízi turizmus III. A klasszikus, vagy aktív vízi túrázás: –Kézzel hajtott csónakok –Vándor-horgászat –Kis és nagyobb motorcsónakok –Motoros kishajók, vagy jachtok –Vitorlás hajók –Szörf-deszka, széllovas A nagyobb felkészülést és erőkifejtést igénylő lehetőségek : –Vadvízi evezés –Vízi kaland turizmus –Vízparti fotó-szafarik –Vadvízi úszás, könnyű búvárkodás és kanyonmászás

20 Az egészségturizmus fejlesztésének kiindulópontja: a célcsoportok igénye 1) Beteg emberek, akik a gyógyvíztől vagy más terápiás lehetőségtől várják egészségi állapotuk javulását (gyógy) 2) Egészséges emberek, akik a termálvizet vagy egyéb attrakciókat relaxációs vagy élvezeti lehetőségnek tekintik (wellness)

21 Wellnessközpont vagy SPA Gyakorlatilag minden érzékszervet érintő, relaxációt nyújtó, esztétikusan kialakított hely. Szolgáltatásai: termálfürdő, uszoda, vízi torna, aromafürdő, távol-keleti gyógymódok, whirlpool, szauna, gőzfürdő, masszázs, hangterápia (megnyugtató zene), fényterápia, szépségszalon, „wellness-bár”

22 Az egészségturizmus fejlődésének fő pillérei Kutatás Termékfejlesztés egyedi jelleg (USP) sokszínűség egy régión belül Infrastruktúra fejlesztése Marketing Oktatás Szabályozás

23 Kutatás Marketingkutatás: belföldi és nemzetközi kereslet- kínálat felmérése, trendek, marketingkoncepció kialakítása - KPMG Geológiai-hidrológiai kutatás: a vízbázis nagysá-gának felmérése és a fogyasztás nyomon követése Kutak vizének fizikai és kémia összetétel-vizsgálata Orvosi kutatások: gyógyvizeink hatása (a program tudományos megalapozottsága) Környezetvédelmi kutatás illetve szakmai koncepció kialakítása a használt termálvíz biztonságos elhelyezése céljából.

24 Együttműködés feladatai 1. Témakör: Az Uniós pályázatok készítésében szerzett magyar tapasztalatok átvétele, a csatlakozást megelőző időszak körüli lehetőségek és a vitatott kérdések egyeztetése, közös fellépés a felettes szervek, intézmények irányába. 2. Témakör: Egy találkozást létrehozni dr. Kovács Miklós államtitkár Úrral (2008 március április hónap), Magyarkanizsa idegenforgalmi törekvéseinek ismertetésére (határövezet) és az együttműködés Magyarország ésa Vajdaság között a folyami hajózás (kikötő-határ valamint kishajó kikötő) fejlesztése céljából. 3. Témakör: A DKMT Eurorégió, a Csongrád és Békés megyei, valamint a Szeged – Szabadka és Mórahalom – Magyarkanizsa, és más kialakult térségi kapcsolatok és települési együttműködések erősítése, konkrét cselekvési programok létrehozása és megvalósítása. Az észak –alföldi és a Tisza tavi régiók bevonása a nagyobb programokba (Tisza turisztikai fejlesztése, Alföld Spa–Klaszterek, Nagyrendezvények és másokba). 4. Témakör: A község és a környező további nyolc település turisztikai értékeinek bevonása a folyamatban lévő és a lehetséges projektekbe: Így a DKMT –Termálklaszter határokon átnyúló túraútvonalainak kifejlesztésébe, az Egészségturisztikai Klaszter működésébe. Tiszavirágzás-tematikus túra (tanácskozások, hajókörút), folklórútvonal Magyarország és a Tisza-mente (SzM), ipari műemlékek túraút, termálfürdő-körút, a szecesszió útja, valamint a városlátogató utak, a rendezvény, - és falusi turizmus

25 Együttműködés feladatai II. 5. Témakör: Tiszavirágzásból jelentős turisztikai attrakció létrehozása:  közös program az Egri Főiskola Kutatóintézettel, a Alsó -Tiszavidéki VIZIG bekapcsolásával és a magyarországi idegenforgalmi szervezetek (DA és ÉA RMI, Tisza Tavi RPI, Idegenforgalmi Bizottságok, Szeged Turisztikai Kht közreműködésével. Cél, hogy mindegyik együttműködő régióban része legyen a Tiszavirágzás jelenségre alapuló rendezvényeknek a Tisza turisztikai komplex programoknak. 6. Témakör: Az Alföldet középen átszelő Tisza mindkét régió számára kiemelt jelentőségű folyó. Ezért célszerű lenne az IPA pályázat és saját országbeli regionáli pénzek felhasználásával közösen fejleszteni a tiszai turizmust. Ezért fontos lenne a határátkelés zökkenőmentes szervezése, valamint személyi forgalmi kikötő építése Magyarkanizsán. (Blue Donau) 2006 decemberében dr. Albel Andor és Bokody József vízi-turisztikai tanácsadó áttekintették a helyszínen a Szeged –Magyarkanizsa Tisza- szakaszon a vízi közlekedés és turizmus lehetőségeit, az infrastrukturális fejlesztési szükségleteket és igényeket. Ezt a munkát folytatni kell, és 2007- és 2013 közötti időszakban, első ízben a 2008 –tól a megnyíló pályázati lehetőségekkel élve, közvetíteni Szabadka, Magyarkanizsa és Zenta községek tervei és a Dél-alföldi regionális fejlesztési programok között. 7. Témakör: Kerékpár útvonal kiépítése Röszke és Magyarkanizsa között uniós eszközök felhasználásával, a tiszai töltés bácskai oldalán 13.929 m hosszúságban, ebből már kiépült 3877 méter (3 m), 6027 méter (7 m), valamint 2850 méter (2 m), hiányzik 4900 méter a körút közepén.

26 Együttműködés feladatai III. 8. Témakör: Nemzetközi Horgászfesztivál –ok együttműködése elsősorban Szeged és Magyarkanizsa között. Közös pályázatokkal lehetne készülni a következő években magyarországi és vajdasági műsorokra, tanácskozásokat tartani a vízi, a termál, a falusi és az öko -turizmus témákban magyarországi és vajdasági előadókkal. A 2006- ban elkészült és benyújtásra került a Interreg pályázatban Magyarkanizsa község partnereként a DA Termálklaszter vett részt. 9. Témakör: A határmentén létrejött tematikus turista útvonalakat működtetni a DKMT irányításával. 10. Témakör: Nemzetközi együttműködés kifejlesztése a magyarországi és Szerbia gasztronómiai fesztiválok között. A Békés megyei Gasztronómiai Fesztiválok Szövetségével felvenni a kapcsolatot 2008–ban. (Uniós eszközök közös megpályázása is lehetséges) 11. Témakör: A Gyulai Pálinkafesztivál és a Vajdasági Pálinkafőzők Magyarkanizsai Egyesülete közötti együttműködés, tanácskozás és előadás megszervezése a magyarkanizsai döntőn, 2007-évtől a vajdasági versenyzők részvétele a gyulai fesztiválon.

27 Köszönöm figyelmüket!