A divat története A XVIII. század végéig.

Az előadások a következő témára: "A divat története A XVIII. század végéig."— Előadás másolata:

1 A divat története A XVIII. század végéig

2 Ókori divat Az ókori Egyiptom az egyik legkifinomultabb kultúrával rendelkezett, ami az öltözködésben és a szépségápolásban is megnyilvánult. A ruhák lenből, esetenként a gyapjúból készült Előfordult, hogy az anyagokat befestették, ekkor kék, sárga, piros festékkel dolgoztak, de általában meghagyták a kelme természetes, világosbarna színét.

3 Ókori divat Egyiptom lakói szinte kivétel nélkül mind mezítláb jártak, még a legelegánsabb viseletükhöz sem öltöttek lábbelit, kivételt képeztek a fáraók és papok. A szépítkezésre is nagy hangsúlyt fektettek. Szemüket fekete festékkel festették ki, és zölddel árnyékolták. Körmeiket narancsvörös hennával színezték. Vállig érő, félhosszú hajukat egyenesre vágták, kenőccsel kenték. Ismerték a parókát, a férfiak még álszakállat is ragasztottak. Különös gondot fordítottak bőrük ápolására, rendszeresen, naponta többször is fürödtek. Vallották, hogy a gyakori fürdőzés, a növényekből készített testápoló kenőcsök megőrzik a test fiatalságát. Az egyiptomi templomokban éjjel-nappal égtek a füstölők, ismerték a gyantákat, illatosított porokat, az illóolajokat, melyek a vallási szertartások elengedhetetlen részeivé váltak. Az akkori szépségideál jelentősen különbözik a maitól, ugyanis az számított nőiesnek, aki túlsúlyos volt, széles csípővel, telt keblekkel, valamint kerek és sápadt arccal rendelkezett. Egy történész úgy jellemezte az egyiptomi nőket, mint a Földön valaha élt legfinomabb teremtéseket. Ezen nincs mit csodálkoznunk, hiszen vallási kereteiken belül mindent megtettek azért, hogy külsejük a lehető legtökéletesebb legyen. Az ősi Róma katonák is hordtak nap szemüveget, holott sokan azt hiszik a napszemüveget csak a 21.században kezdték használni.

4 Középkori divat A középkorban sokféle öltözködés volt jelen attól függően, hogy milyen befolyás alatt álltak a területek. Jellemző öltözékük a köpenyszerű kabát és nadrág volt. Az angolszászok főként tunikát hordtak. A társadalmi különbségek csak a ruhák anyagában voltak érezhetők. Így a gazdagoknak selyem vagy gyapjú, a szegényebbeknél vászonszövet volt jellemző. A férfi és női viseletben nem sok a különbség.

5 Középkori divat A keresztes háborúk befolyása a divaton is érezhető volt, így a felsőbb rétegekben sikknek számított keletről behozott új anyagokat és ékszereket viselni. A keresztes lovagok ötletéből származik a női viseleten megjelenő fűző használata, a testhez simuló viselet és az uszály. Az egyszerű emberek kapucnis köpenyben jártak. A lovagkor beköszöntével a ruhadivat újra egyszerűsödésen ment át, így földig érő lett és dúsan redőzött a viselet. Kedvelt anyagok voltak a vászon, a pamut, a posztó és selyem. A színpompás anyagokat hímzéssel díszítették. A férfiaknál megjelent az alsónadrág és a harisnyaszár viselete, felső ruházatuk pedig tunikaszerű maradt. A női viselet ingből, egyrészes ruhából és ujjatlan felsőruhából állt. Ruháikat uszállyal és letűzött redőkkel, ékszerekkel díszítették. Öveik drága anyagokból készültek.

6 Divat a napkirály korában
A 17. században a divatot a versailles-i udvar szabta meg. A Napkirály udvarból havonta küldték a felöltöztetett, életnagyságú bábúkat Európa fővárosaiba. A divat elnőisedett, és ennek egyik jellegzetessége a paróka volt. Parókát már az ókorban is hordtak, de a Napkirály udvarában újra divatos lett. Általában emberi hajból vagy valamenyi állatszőrből készült. A szegények gyakran adták el hajukat parókakészítőknek. A kor tisztálkodási szokásaiból adódik, hogy a parókát viselője gyakran nem tartotta tisztán. Nem volt ritka a hajtetű elszaporodása sem. Előnye volt viszont, hogy fejet melegen tartotta.

7 Készítette: Csonka Zsófia 6.B
Források: Történelem Tankönyv, AmUQ_AUIBygB&biw=1680&bih=913#tbm=isc