Radnóti Miklós eclogái Az ecloga műfajának továbbélése Radnóti költészetében.

Az előadások a következő témára: "Radnóti Miklós eclogái Az ecloga műfajának továbbélése Radnóti költészetében."— Előadás másolata:

1 Radnóti Miklós eclogái Az ecloga műfajának továbbélése Radnóti költészetében

2 1.Bevezetés a) tragikus sorsa 1909-1944 Édesanyja, ikertestvére halála (apja halálakor tudja meg) Zsidó származás(áttért a katolikus hitre) A numerus clausus miatt Szegeden végez( magyar- francia szak, irodalomtörténeti doktorátus) Tanári állást nem kap Munkaszolgálat (1940-től háromszor) A költészet és felesége, Gyarmati Fanni iránti szerelme élteti Bor, Lager Heidenau, 1944 Bori notesz Abda, 1944

3 b) költészete Első két verseskötete idilleket(természet, szerelem) és elégiákat tartalmaz Rímtelen, expresszionista szabadversek, szürreális képalkotás Lírai megújulás: halálsejtelem+ klasszicizálódó formavilág= Újhold című kötete, 1935 Járkálj csak, halálraítélt!- haláltudat Tajtékos ég, 1946: posztumusz kötet Orpheusz nyomában: műfordítások

4 2. Tárgyalás a) eclogák Klasszikus műfaji konvenciók: Theokritosz bukolikái, Vergilius eclogái= párbeszédes pásztorköltemény; természeti idill és polgárháborús válság ellentéte 1937: Vergilius kilencedik eclogáját fordította le 1938: a Meredek út című kötetében jelent meg az első eclogája Később Előhangot is írt az eclogákhoz Száll a tavasz címmel Tíz helyett hetet írt, a hatodik hiányzik A műfaj alkalmas az idillikus életérzés, a boldogságvágy és a tragikus haláltudat, a lét fenyegetettségének kifejezésére Verselése időmértékes, gyakori sorfajta a hexameter

5 b) Első ecloga A Vergiliustól idézett mottó hangsúlyozza az ecloga vergiliusi jellegét (a világ romlásáról szól) Költő- pásztor dialógus: spanyol polgárháború, Federigo Garcia Lorca és József Attila tragikus sorsa A példák előrevetítik Radnóti végzetét A halál rettenetét az alkotás belső kényszere oldja fel Tölgyfa-hasonlat: ars poeticája marad haláláig= a beteljesedő sors elkerülhetetlensége+ az írás kényszere

6 c) Második ecloga (csak említsd meg!) Repülő- költő dialógusa A háború, az elgépiesedett világ értékpusztítása A szabadságát elvesztett ember kiszolgáltatottságának fájdalma A költő ír, még ha nincs is értelme, a repülő pedig újra és újra felszáll (vágy, parancs)

7 d) Harmadik ecloga (csak röviden!) Drámai monológ, a Pásztori Múzsa (Beck Judit) megszólításával Városi, kávéházi környezet, látszólagos béke, biztonság- a lélek azonban nyugtalan Vágyak (költészet,természet, szerelem) és a fenyegető valóság ellentéte

8 e) Negyedik ecloga Eltávolodik a vergiliusi mintától Szenvedélyes szabadságvágy- haláltudat Költő- Hang dialógus: belső vita, küzdelem= érdemes volt-e megszületni, érdemes-e élni A Költő reménytelen,lemondó-a Hang biztatja, felidézi élete szép pillanatait A közeledő halál nem ijesztő, szabaddá teszi Legfontosabb gondolata: írni mindhalálig, a legreménytelenebb helyzetben is

9 f) Ötödik ecloga( röviden!) Barátja, Bálint György emlékére írta Drámai monológ Töredék, képtelen írni az eltűnt barátról

10 g) Hetedik ecloga A heidenaui táborban írta A hitvesi költészet egy szép darabja Gyarmati Fannihoz ír, beszámol a fogolytábor viszonyairól Elmarad a párbeszéd, Fanni elérhetetlen távolságban van A vergiliusi forma bukolikus idillje hiányzik, felváltotta az elégikus számvetés A munkatábor valósága, a tapasztalat- az álmok, emlékek ellentétére épül a vers A fogolytársak az álomban, a virrasztó költő az emlékekben és a versírásban keresi a szabadulást Életben tartó erő: szerelem, költészet- megőrzi emberségét a rettenetes körülmények ellenére Hexameter A nosztalgikus emlékezés nem enyhíti a költő szenvedését, csak az otthon iránti vágyát fokozza

11 h) Nyolcadik ecloga (röviden!) Heidenauban írta Utolsó eclogája Költő- próféta dialógus A költő prófétai haraggal fordul a romlott világgal szemben

12 3. Befejezés Radnóti utolsó éveiben vált igazán nagy költővé Versei nemcsak a kiszolgáltatott ember szenvedéseiről, hanem az élet szépségéről és az emberi méltóság megőrzéséről is szólnak

13