Honnan hová? – az oktatási stratégiánk megvalósításának négy éve Joó Horti Lívia Magyar Nemzeti Tanács 2014.05.28.

Az előadások a következő témára: "Honnan hová? – az oktatási stratégiánk megvalósításának négy éve Joó Horti Lívia Magyar Nemzeti Tanács 2014.05.28."— Előadás másolata:

1 Honnan hová? – az oktatási stratégiánk megvalósításának négy éve Joó Horti Lívia Magyar Nemzeti Tanács 2014.05.28.

2 Oktatási stratégia - Közoktatás Elfogadva: 2010. október 23. Célok: 1. A vajdasági magyarság képzettségi és iskolázottsági szintjének a növelése 2. A magyarul tanuló diákok számának és arányának növelése a vajdasági közoktatásban 3. A magyar nyelvű közoktatás szakmai színvonalának, minőségének a javítása 4. Az nemzeti önazonosságot erősítő tartalmak erőteljes megjelenítése a magyar nyelvű oktatásban és az anyanyelvápolásban 5. A szerb nyelv hatékonyabb tanulása és elsajátítása

3 Kiemelt és társalapított oktatási intézmények-2011  összesen152 magyarul is oktató intézmény  ¼ lehet kiemelt statusú  10 iskola csak magyar nyelven oktat  37 iskola kiemelt statust kap  20 általános iskola társalapítási státusát kezdeményeztük  8 középiskola részleges alapítói jogát átvettük a tartománytól  8 iskola többségében magyar nyelven oktat – kicsi diáklétszám

4 Stratégiai cél: A magyar nyelvű közoktatás szakmai színvonalának, minőségének a javítása  135 tankönyv jóváhagyása, 8 kiadóháztól  magyar vonatkozású tananyag mellékletek  magyar nyelv és irodalom tantárgy tudásszabványa felső tagozatosoknak, tanterv a középiskoláknak  17.710.000 dinár fejlesztésre  10.000 könyv- Pro Hungaris Alapítvány  Egyszeri eszközfejlesztés 47 intézményben (multifunkcionális fénymásoló és szkenner, projektor, interaktív tábla)  Osztálykirándulások – Than ház, Aracs

5 Stratégiai cél A magyarul tanuló diákok számának és arányának növelése a közoktatásban Rákóczi Szövetség

6 Iskolabuszok, iskolai napközi  2010-től folyamatosan bővülő iskolabusz járat  2013/2014-ben már 10 önkormányzat területén (Szabadka, Nagybecskerek, Nagykikinda, Újvidék, Zombor, Kúla, Hódság, Topolya, Törökbecse, Antalfalva)  Összesen több mint 200 diák utazása  Újvidéken 3, Budiszaván 1 iskolában magyar napközi

7 Beiskolázási csomag – diáklétszám alakulás 2010/112011/122012/132013/14 Vajdasági magyar oktatás 2079 1984 1836 1851 Szórvány magyar oktatás 326 (15,6%) 354 (17,8%) 341 (18,6%) 316 (17,0%)

8 Hol vannak a magyar diákok? Ki mindenki jár magyar oktatásba? elemzés 2014 osztálymagyar nemzetiségű diák magyarul tanul %más nyelven tanul %más nemzetiségű, v. nem nyilatkozik, de magyarul tanul % 1.2109 1708 8140119 120 6,6 2.2051 1647 8040420 122 6,9 3.2222 1755 7946721 123 6,5 4.2254 1849 8240518 113 5,8 5.2312 1876 8143619 120 6,0 6.2127 1767 8336017 108 5,8 7.2166 1740 8042620 60 3,3 8.2076 1680 8139619 42 2,4

9 Megállapítások  A magyar nemzetiségű diákok közel 20%-a nem magyar tannyelven tanul  A magyar osztályba járó diákok egy része nem nyilatkozik a nemzetiségéről, vagy nem magyar nemzetiségű  Ezek száma az utolsó négy évben abszolút értékben ( 330-ról 478-ra ) és százalékosan is ( 4,38%-ról 6,44%- ra) nőtt, az előző négy évhez képest

10 Magyar gyerek, szerb iskola, avagy a magyar oktatás bevonzó ereje - Kutatás 2013/14: 2109 magyar nemzetiségű elsős diák Magyar osztályba jár: 1708 – 81% Más tannyelven tanul: 401 – 19% Magyarul tanuló, nem magyar nemzetiségű vagy nemzetiségéről nem nyilatkozó diák : 120 – 6,56%

11 Magyar nemzetiségű elsős diákok tannyelv választása 2013/2014 81% Összesen 2109 elsős

12 Ki ez a 401magyar nemzetiségű, nem magyar osztályba járó kisdiák?  A 401-ből 108 olyan önkormányzat területén él, ahol évtizedek óta nem elérhető a magyar oktatás – magyar nemzetiségű diákok kb 6%-a  293 olyan önkormányzatban él, ahol legalább egyetlen iskolában van magyar oktatás – kb 14%-a a magyar nemzetiségű diákoknak

13 Szerb tagozatra járó magyar nemzetiségű elsősök a 2013/2014-es iskolaévben 108 diák A vizsgálatot a 293 diákkal szerettük volna elvégezni

14 Kérdések?  Mennyire ismerik a magyar nyelvet?  Tanulhatnának e akár magyar osztályban?  Mi a tanító néni tapasztalata a beilleszkedésükkel kapcsolatban?  Mi a szülői döntés háttere?  Milyen a család szerkezete, nyelvismerete, ki beszéli a gyermekkel a magyar nyelvet stb?  Mi alapján jelentik be az iskolák a diákok nemzetiségét?

15 Kutatás  pszichológus, pedagógus, szociológus tim dolgozta ki a kérdőíveket, kompetencia mérő tesztet  cél: 1. minél több elsősköz eljutni és elvégezni a vizsgálatot, kérdőívezést 2. a vizsgálat, kérdőív rövid legyen, néhány perc alatt elvégezhető, kitölthető  21 önkormányzat területén, ahol létezik magyar oktatás, 104 iskolát kértünk fel az együttműködésre ( összesen 293 elsős diák ) + Verbász 6 iskoláját  85 iskolában tudtuk elvégezni a vizsgálatot, ahol összesen 232 (79%) szerb tagozatra íratott magyar nemzetiségű elsős, magyar nyelvi kompetenciáját tudtuk felmérni

16 Kompetenciateszt

17 Eredmények

18 Család nemzetisége, nyelvhasználati gyakorlata Szülői kérdőív (200 felettei válasz)  az anyák 50,7% (104) magyar nemzetiségű, de csak 30,8%-ban (64)magyar az anyanyelvük  Az apák 74,4% (148) magyar nemzetiségű, de csak 40,7%-ban (83)magyar az anyanyelvük  Az otthon használt közös nyelv a szerb- 61,5%  Az otthon használt közös nyelv a magyar – 8,5% (18 család)  Az otthon használt közös nyelv a magyar és a szerb is vegyesen 20,2% (43 család)

19 Szülők iskolai tannyelve, gyermek óvodai tannyelve  Anyák 22,6% járt magyar általános iskolába és mindössze 9,3% magyar középiskolába  Apák 24,5% járt magyar általános iskolába és mindössze 5,6% magyar középiskolába  Gyerekek 85,6% szerb nyelvű, 11,2% kéttannyelvű, 3,3% magyar nyelvű óvodai csoportba járt

20 Ki beszél a gyerekkel magyarul? Szülői kérdőív (213 válasz)  Apa – 25,6% (68)  Anya – 27,4% (73)  Nagyszülő – 45,5% (121)  Senki – 22,2% (59) A nyilatkozó szülők 87,1%-a (183) fontosnak tartja, hogy gyermeke megtanuljon magyarul

21 Mennyire tud szerbül? Tanítói kérdőív (256 interjú)  A diákokból összesen 4 gyereket (1,5%) ítélnek gyenge szerb nyelvtudásúnak  12 diákot (4,68%) közepes szerb nyelvtudásúnak  A többi diákkal kiegyenlített szinten beszéli a szerbet 240 gyermek (93,7%)  A gyerekek 91,8% nem voltak alkalmazkodási gondjai a nyelv miatt

22 Összegzés A 2013/14-es iskolaévben a 2109 magyar nemzetiségű elsős diák 84,4% -a (1780) érti és beszéli valamilyen szinten a magyar nyelvet, de csak 83,1% -a (1754) kezdhette volna meg nehézség nélkül magyar tannyelven a tanulmányait

23 Stratégiai cél: A vajdasági magyarság képzettségi és iskolázottsági szintjének a növelése 8. után tovább tanulók aránya 2010/20112011/20122012/20132013/2014 % 92,41% 95,61% 96% 93,45% A vajdaságban, magyar tannyelven továbbtanuló diákok aránya

24 A 3 és 4 éves, érettségit adó középiskolai szakra iratkozók száma és aránya 606

25 Négy éves középiskolákba – gimnáziumokba íratkozók 353

26 Középiskolai diákszám alakulás a 90-es évek végétől Évfolyam Általános iskola Középiskola Magyar diákok Intézmények száma III. fokIV. fok 1998/199920595647427 Nincs adat 2008/200916355609738 Nincs adat 2009/20101678065793815305049 2010/20111639366153815045111 2011/20121557567663813885378 2012/20131507768193811955624 2013/20141483068643810705794

27 Záróvizsgák év 2011 2012 2013 20142015201620172018 diák- szám 2109 2.0331.807 1.722 1800187519961962 Magyarul záróvizsgázó diákok száma illetve várható száma 2015-től

28 Köszönöm a figyelmet