„Gyökerek és szárnyak” a legtöbb amit a gyerekeinknek adhatunk A magyar óvodapedagógia jövője Dr.Pálfi Sándor Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési.

Az előadások a következő témára: "„Gyökerek és szárnyak” a legtöbb amit a gyerekeinknek adhatunk A magyar óvodapedagógia jövője Dr.Pálfi Sándor Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési."— Előadás másolata:

1 „Gyökerek és szárnyak” a legtöbb amit a gyerekeinknek adhatunk A magyar óvodapedagógia jövője Dr.Pálfi Sándor Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar

2 mottó „ Aki azt képzeli, hogy minden gyümölcs ugyanakkor érik meg, mint a szamóca, az semmit sem tud a szőlőről…” Paracelsus

3 A magyar óvoda múltja n A magyar pedagógia iskoláskor előtti intézményes nevelése 1828-tól tart –Előtte 1820 Londonban Wilderspin nyitja meg iskola előkészítőjét –1828 Budapesten nyitja meg kapuit Brunszvik Teréz „kisdedek őr-oskolai intézete” – később „angyalkert”: ami valójában 2-7 éves gyermekek előiskolája volt n Egyszerre volt bölcsődei gondozó szerepe és az olvasás-írás-számolás előiskolája –1830 Bécsben is óvoda nyílik Brunszvik Teréz alapításával –1836 London az első kisgyermek oktatónevelő képző nyitása –1837 Tolna a magyar kisdednevelő képző nyitása

4 Iskola – Kisdedóvó 1828

5 A magyar óvoda múltja n A magyar óvoda kettős kötése és dichotómiája: –Gyermek szempontjai, érdekei –Iskola, a későbbi intézmény szempontjai érdekei n Az óvoda pedagógiai szerepe kezdetben: –A gyermek napközbeni biztonságának, jól létének biztosítása

6 A magyar óvoda múltja – az iskolai modellek, referenciák alapján az oktatás formái jelentek meg –A gyermek későbbi iskolai hátrányainak iskolásítással történő enyhítése Versus n 1829. Brunszvik Teréz: „Az erkölcsiség érdekében alakultak ezek az intézmények, ez itt a cél, nem pedig a tudás!”

7 A magyar óvoda múltja n Fontos mérföldkő az 1891.évi XV. Kisdedóvás törvénye –„tanitásnak a kisdedóvás körében helye nincs”

8 Iskola és az Óvoda Más történelmi tradícióval rendelkeznek, különböző társadalmi elvárások működtették őket már kezdetben is Az iskola: a társadalmilag fontos ismeret, tudás átadása; a tartalom meghatározottság jellemezte Az óvoda: a gondozás, a biztonság, a szeretet, a nevelés jellemezte

9 A magyar óvodapedagógia szakmai gyökerei Tanulságok, melyek túlélték a elmúlt 188 évet! n A gyermek biztonsága, egészséges fejlődésének gondozása n Családias jegyek kialakítása (pl. anya szerep,melegkonyhai ételek fogyasztása, stb.) n A gyermek érzelmi nevelése, a „dajkai” szeretet nyelv megőrzése n A gyermekcsoportok közösségként, közösséggé nevelése

10 A magyar óvodapedagógia szakmai gyökerei n A gyermek ismereteinek, tudásának gyarapítási szándéka – tartós múltbeli szándék, mely a gyermekképből ered. Az óvodai intézményes jegyei ellenére visszatérő módon oktatási módszertanban gondolkodott n A játék elismertsége az életkor elismerését jelezte, hosszú múltja van a szabad játék pedagógiai értelmezésének (beltéri tradícióval)

11 A magyar óvodapedagógia szakmai gyökerei n A népi hagyományok beépítése a tartalmi források közé –Hagyományos ünnepek továbbélése az óvodában –A mesék népmesei tárházának megőrzése –A gyermekdalok, dalos játékok eredeti több száz éves formában n A szegény családok gyermekeinek együtt nevelése más társadalmi csoport gyermekeivel

12 A jelen óvodájának Janus arca Erősségei  Komprehenzív, befogadó szemlélet (minden 3-6 éves számára)  Az iskola előkészítő feladat eltörlése (2004) Nehezítő tényezők  Alacsonyan finanszírozott maga az intézmény, lassan változó infrastruktúra,széleskörű gyermeki juttatásokkal  A kimeneti iskolaérettségi mérés megtartása, az óvoda utáni élet misztifikálása

13 A jelen óvodájának Janus arca Erősségei  A gyermek önálló tevékenységére alapozott nevelés, tanulás értelmezés Nehezítő tényezők  A régi letűnt óvodai oktatásból megmaradt foglalkozás (mindenkinek, ugyanazt, ugyanakkor) működtetése

14 A jelen óvodájának Janus arca Erősségei  A szabad játék túlsúlya érvényesüljön a tevékenységek között  A gyerek zenei anyanyelvének kialakítása a népi és gyermekdalokkal, táncokkal Nehezítő tényezők  Nehéz átállni, mert őrzik az összes tevékenységre szánt egyenlő bánásmódot, az egyforma fontosságot  Több populáris zenét beengednek, s a tanítási szándék gyengíti ráhangolódást

15 A jelen óvodájának Janus arca Erősségei  Nyitott, együttműködés a gyermek nevelésében érdekelt partnerekkel  Életkori elvárásoktól független fejlődés lehetősége, a fejlettség szerinti nevelés Nehezítő tényezők  Az óvoda külső környezetének siettető szemlélete, teljesítmény elvárása  A régi életkori osztályokhoz kondicionált gyermekkép

16 Völgyesy Pál „Az óvodapedagógia a maga szisztematikus kiforrott tartalmával, metodikájával hazánk egyik legsikeresebb személyiségfejlesztő rendszerét alakította ki.”

17 A jövő lehetőségei, az óvodapedagógia szárnyai Szükség lenne a gyermekközpontúság mélyebb, szélesebb értelmezésére, érvényesítésére Kritikus a szabad játék pedagógiai rendszeréhez igazítani a többi tevékenységet, új arányokkal A személyre szabott tevékenységek arányát kialakítani az egész csoportra tervezettekkel szemben A folyamatos, rugalmas napirend teljes intézményi rendszerben következetes elvárása

18 A jövő lehetőségei, az óvodapedagógia szárnyai A tevékenységek tartalmát szükséges lenne a gyermek környezetében az aktualitásokhoz, és a fejlődésében, lelki fogékonyságából adódó ingerekhez jobban hozzáigazítani A családi élet folytatásához, kiegészítéséhez tovább szükséges erősíteni –A heterogenitást –A felnőttek sokféle önálló tevékenységét, minta adását –A családi élethez kötődő tevékenységek körét

19 A jövő lehetőségei, az óvodapedagógia szárnyai A helyi pedagógiai programok gyermeki fejlettségekhez, a valódi képességekhez igazodó tervezésének növelése A gyermeki fejlődési utat nyomon követő eljárások összekapcsolása –a Pedagógiai Program nevelési céljával –A bemeneti fejlettség az alapvető képességek fejlődésével A hátrányok csökkentésében bevált eljárások, rendszerek elterjesztése A különleges bánásmód minden gyermekre kidolgozása

20 Mire lenne szükség ehhez? Nem az iskolai minták óvodai lebutított verzióinak kimunkálását kellene pályázati/ úton támogatni, hanem inkább a családbarát, személyre szabott, kötődésre, és tevékenységre épülő nevelési rendszer iskolai adaptációját lenne érdemes ösztönözni. Bevált nevelési modell a magyar óvoda!

21 Credo „ Semmi sem teszi a gyermeket boldogabbá, mint a haladás tudata, a legyőzött nehézségek felett érzett öröm és az a munka mely sosem lankad, mindig alkot és sosem rombol.” Brunszvik Teréz 1846

22 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!