BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN2 ›Közösségi gazdaságtan – köz-gazdaságtan ›Tárgycsoport része, vagy szinte.

Az előadások a következő témára: "BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN2 ›Közösségi gazdaságtan – köz-gazdaságtan ›Tárgycsoport része, vagy szinte."— Előadás másolata:

1 BME Közösségi gazdaságtan Andor György

2 BME ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN2 ›Közösségi gazdaságtan – köz-gazdaságtan ›Tárgycsoport része, vagy szinte csak ez a tantárgy ezen a területen. ›Hozott tudás és tapasztalat csiszoltabbá, strukturáltabba, „értelmiségibbé” tétele a cél. ›Megújított, átdolgozott tartalom Előszó

3 BME Előszó ›Tartalom –I. Közösség, állam, kormányzat - Bevezetés –II. Kapitalizmus - kommunizmus –III. Jóléti állam dilemmái ›Átívelő témák –Piaci és bürokratikus koordináció –Állami szerepvállalás határai –Hatékonyság versus méltányosság –Makroökomómiai alapok ›Válságok és növekedés ›(Monetáris politika elkerülve) 3

4 BME Előszó ›Jegyzet –Helyenként szöveggyűjtemény ›A legjelentősebb szerzők (rendszerint Nobel-díjasok) munkáira támaszkodva –Olvasmányos ›Számonkérés –Tesztjellegű és kifejtős ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 4

5 BME ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 5 I. KÖZÖSSÉG, ÁLLAM, KORMÁNYZAT – BEVEZETÉS ›Közösség –Nagyjából egy ország közössége, de néha a világ, országok uniója, régió, önkormányzat stb. –Lazán, csak egyfajta nagyságrendként kezeljük. ›„Közösségi gazdaságtan” –Nem „alkalmazási technikákról” szól, inkább gyakorlatias elvekről, álláspontok, érvelések megértéséről. –Átfogó kép a cél –Igyekszünk felülemelkedni a napi politikán

6 BME I.1. Kormányzat, állam ›Politika –Mindannyiunk életét körülveszi ›Születés, iskoláztatás, rendőrség, katonaság, egészségügy, lakástámogatás, adózás, társadalombiztosítás, munka, állami támogatások, kereskedelmi szabályok, utak, közművek, tömegközlekedés, igazságszolgáltatás stb. ›Politikai döntés –Közösségi ›Több emberre vonatkozik, közösségileg meghozott –Kényszerítő erejű ›A döntés háttérben mindig kell valamilyen formális hatalom, amely a döntést végre is hajtja. Jellemzően kötelező érvényű. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 6

7 POLITIKAI DÖNTÉS TERMÉSZETE 7 Mérhetetlen, összevethetetlen súlyú érvek Valakik jobban, mások rosszabbul járnak Piaci alapon, „magától”, nem vagy „sokak szerint” nem („jól”) oldódik meg Valamilyen közösségi döntési mechanizmus kell „Politikai kérdés a Virágból” A szegedi közgyűlésben egyeztettek a Virág Cukrászda ügyében. Az Önkormányzat tervbe vette, hogy 300 millió forintért megvásárolja a Cukrászdát, hogy ott továbbra is cukrászda működjön. Hogyan írjanak elő egy magántulajdonnál profilkötöttséget? Inkább megvennék, és cukrászdának továbbadnák. Ehhez a lakóház-felújításra beállított 950 millió forintból tudnak átcsoportosítani. „ Nem lehet politikai kérdés a gyermekvédelem!” Gyermekotthon elköltöztetésének ügye „Komoly értékesítési bevételt jelentene” „Miként ítéljük meg azok véleményét vagy adott esetben félelmét, akik tartanak a speciális szükségletű gyermekek tőszomszédságbeli közelségétől …” „Nemcsak a korrekt felvilágosítás jelenthetné az esetleges előítéletesség megelőzését, hanem …”

8 8 Időben, térben eltérő döntések születnek nagyon hasonló esetekben Állandó definíciós problémák, így szinte végtelen szabályozási kényszer Felnagyítódó részletkérdések „Eutanázia: vallási, jogi vagy politikai kérdés?” Halálba lehet-e segíteni egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő embert? Hollandia és Belgium: az orvos tevőlegesen is Svájc és Svédország: csak segédkezhet az orvos (például a betegnek átadhatja a mérget) Magyarország: passzív eutanázia, visszautasítható az orvosi kezelés Lengyelország és Portugália: erre csak kivételes esetben van lehetőség Balkáni országok: az eutanázia minden formáját emberölés POLITIKAI DÖNTÉS TERMÉSZETE

9 9 Állandó definíciós problémák, így szinte végtelen szabályozási kényszer Felnagyítódó részletkérdések Angol nyelvi verseny Angol nyelvi versenyt hirdetnek egy budapesti általános iskolában. Problémát jelent, hogy néhány gyerek – ilyen-olyan okokból – túl jól tud angolul (angol anyanyelvi szülő, külföldön töltött évek stb.) Ezért a túl jól tudókat kizárják a versenyből, és azt csak a gyengébb angolosok között rendezik meg. Hirtelen ezer kérdés merül fel… POLITIKAI DÖNTÉS TERMÉSZETE

10 10 Állandó definíciós problémák, így szinte végtelen szabályozási kényszer Mérhetetlen, összevethetetlen súlyú érvek Valakik jobban, mások rosszabbul járnak Piaci alapon, „magától”, nem vagy „sokak szerint” nem („jól”) oldódik meg Új étterem/büfé nyílik a BME Q épületében Milyen legyen a pályázati kiírás? −A BME-seknek legyen jó! −Olcsó és jó legyen! −Egészséges ételeket áruljanak! −A BME ne csináljon ebből pénzkérdést! Esetleg ne is legyen pályázat, hanem lássuk el egyetemi alkalmazottakkal? Egyáltalán, ki döntsön ezekről a kérdésekről? POLITIKAI DÖNTÉS TERMÉSZETE

11 POLITIKAI DÖNTÉS 11 „A Nemzeti igazgatói posztja mindig is politikai kérdés volt” „Lehet-e pénzkérdés az iskolai hit- és/vagy erkölcstan oktatás?” „Politikai kérdés a fegyveres testületek politikamentesítése” „Nemzeti Bank függetlensége” „Mi legyen a devizahitelesekkel?” „Gazdasági vagy politikai kérdés-e az energiaellátás”

12 POLITIKAI DÖNTÉS 12 „Határon túliak szavazati kérdései” „Ki kell szorítani a belvárosból a hajléktalanokat” „Otthonszülés” „Felvételi rendszer pro és kontra” „Milyen a jó ösztöndíjrendszer” „Mi a plágium, és milyen következménye legyen” „Hogyan legyen a titkosítás a felsőoktatásban”

13 BME ›Kormányzat –Olyan egyénekből álló szervezet, akiket felhatalmaztak arra, hogy egy közösség nevében kötelező érvényű döntéseket hozzanak. –A politika, a politikai hatalom szférája ›Állam –Adott földrajzi térségben a hatalmat valamilyen kormányzati, politikai apparátusa gyakorolja ›Kormányzati apparátus széles rendszere (parlament, minisztériumok, hivatalok, köztisztségviselők stb.) –A területen az autoritást (hatalmat, befolyást) a fennálló jogi rendszer és a végrehajtására felhasználható erőszakszervezetek adják. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 13

14 BME ›Nemzetállam –A lakosság nagy tömegét olyan állampolgárok alkotják, akik önmagukat egyazon nemzet tagjainak tekintik. –Fő jellemzői ›Szuverenitás: egy körülhatárolt terület fölött egy bizonyos kormányzat uralkodik. ›Állampolgárság: az ott élő emberek többségükben állampolgárok – közös jogokkal és kötelességekkel. ›Nemzeti hovatartozás érzése: közösséghez való tartozás érzése (szimbólumok és meggyőződések). –A magyarság jó példa arra, hogy már eleve mennyire problémás kérdések ezek… ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 14

15 BME I.2. Autoritás és demokrácia ›A történelem során különböző politikai rendszerek, szerveződési minták épültek ki. ›Demokratikus –A nép uralkodik, az állampolgárok a politikai ügyekben aktív részvevők. –A kormányzat elmozdítására, a kormányzattal való szembeszállásra világos jogi mechanizmusok vannak. –A döntéshozatal során mindenkinek az érdekeit számításba veszik. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 15

16 BME ›Autoritárius –A néptől megtagadják vagy jelentősen korlátozzák a döntésekben való részvételt. –A kormánnyal való szembeszállásra, elmozdítására nincsenek jogi mechanizmusok. –Monarchiák (királyságok), arisztokráciák stb. ›Isteni eredetű legitimáció ›Törvényhozói hatalom a királynál ›Hadsereg a királyi vezetésével ›Kiváltságokkal rendelkező réteg (arisztokrácia) a király által –Mai nem demokratikus rendszerek ›Rendőri/katonai hatalmak ›Populista ideológia, egy párt vagy egy egyház ›Totalitárius rezsimek (titkosrendőrség, terror stb.) ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 16

17 SZINGAPÚR, A „PUHA AUTORITÁS” 17 Egy párt, a Népi Akciópárt, ami szinte mindent ellenőriz, de állampolgárai számára igen jó életminőséget biztosít. A Lee család Jó közbiztonság, közrend és „véleménykikérés”. Sikeres gazdaság, csak szolid szegénységgel. „Durvább szabályok” (cenzúra, testi fenyítés és halálbüntetés) „Disneyland, halálbüntetéssel” „Nagyon sikeres családi vállalkozás”

18 BME ›Visszatérve a demokráciára… –A demokrácia olyan döntéshozatalt céloz, ami mindenkinek az érdekeit számításba veszi. ›Közvetlen néphatalomra építő, azaz, részvételi demokrácia –„Népszavazás” ›A problémát egy-két igen/nem kérdésre egyszerűsítik le ›Gyakorlati nehézségek ›Megválasztott képviselők által hozott döntésekre építő, azaz képviseleti demokrácia –Döntési célra megválasztott emberek, bizottságok –Kongresszus, parlament, bizottságok, döntéshozó testületek stb. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 18

19 BME ›Liberális demokrácia –A szavazók két vagy több párt között választhatnak, és a felnőtt népesség egészének szavazati joga van. ›Érdekességek: a határon túliak szavazati joga, gyerekek utáni szavazati jogok, szavazati jog iskolai végzettséghez kötése, stb. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 19

20 BME ›1970-es évek közepén még a világ országainak több mint kétharmadában valamilyen autoritarizmus volt. –„1980-as és 1990-es évek” ›Chile, Bolívia, Argentína ›Oroszország, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Magyarország stb. ›Benin, Ghána, Mozambik, Dél-Afrika stb. ›Ma csak a társadalmak alig egyharmad része autoritárius berendezkedésű. –Ideszámolva Kínát is I.3. A demokrácia globális térnyerése ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 20

21 BME –A fennmaradó autoritárius rendszereknél (pl. Kínában, Kubában és Nigériában) is észlelhetők a demokratikus átmeneti jelei. Sokan azt várják, hogy az elkövetkezendő években további országok válnak majd demokratikus berendezkedésűvé. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 21

22 BME ›„A jelenlegi korszakban a demokrácia vált a politikai legitimáció alapvető mintájává.” ›Fukuyama szerint: A korábbi korszakok ideológiai küzdelmei véget értek. Itt a „történelem vége”. –„A kommunista rezsimek összeomlását követően a történelmi haladás, mint ideológiák közti harc véget ért, a világban a liberális demokrácia uralmának kora következik.” ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 22

23 BME ›Miért vált hirtelen olyan népszerűvé a demokrácia? –A politikai hatalom gyakorlásának más típusai sorra kudarcot vallottak. –Új fejlemény a globalizáció ›A globalizált média számos nem demokratikus ország lakóit szembesítette a demokratikus eszmékkel. A demokratikus forradalmak hírei gyorsan terjedtek. ›Egyre fontosabb szerepet játszanak nemzetközi szervezetek (ENSZ, Európai Unió stb.). Ezek külső nyomást gyakorolnak a nem demokratikus államokra (kereskedelmi embargó, hitelkorlátozások stb.). –Világkapitalizmus terjeszkedése ›Multinacionális vállalatoknak jobb a „nyugisabb” demokrácia. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 23

24 BME II. KAPITALIZMUS - KOMMUNIZMUS ›Vegyes gazdaság ›Most a piac és az állam (a piaci és a bürokratikus koordináció) két szélsőséges mixével ismerkedünk meg 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN24

25 BME „ Szerencsére nem kell elsajátítanunk az ezernyi különböző „izmust” ahhoz, hogy megértsük a mai világot. Elegendő, ha tudunk valamit –a szabadversenyes kapitalizmusról, amelyből a vegyesgazdaság kifejlődött, –a marxizmusról, a szocializmusról és a szovjet kommunizmusról. Ezek között nincs merev határ, sőt nem is sorakoztathatjuk fel őket egy vonal mentén, ahol is a chicagói stílusú liberalizmust találjuk a jobb szárnyon, a szovjet kommunizmust pedig a bal szárny legszélén.” 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN25

26 JOBBOLDALI – BALOLDALI Alapvetően (csak) „ellentétes” politikai eszmék. Eredetileg Jobboldal: a hagyományos rend, a királyság hívei Nagy Francia Forradalom, Nemzeti Konvent: az elnöktől jobbra foglaltak helyet a monarchiát és a nemesi előjogokat (a status quot) támogató és a radikális változásokat elutasító képviselők. Baloldal: a forradalom, a radikális változások, a polgárság hívei Később Jobboldal: a kapitalizmus, illetve a szabadpiac, az egyéni célok kibontakoztatásának a hívei. Baloldal: a kommunizmus, illetve a társadalmi egyenlőség, a szociális jogok hívei. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN26

27 BME II.1. Koordinációs mechanizmusok ›Ha csak egy-egy napunkat nézzük… ›Elképesztő mennyiségű és összetettségű termék- és szolgáltatásmennyiséget fogyasztunk ›Ehhez tömegek tevékenységét kell összehangolni ›Lenyűgöző szervezés, gépezet, koordinációtömeg 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN27

28 BME II.1.1. Az etikai, az agresszív és a bürokratikus koordinációs mechanizmusok ›Négy alapvető koordinációs mechanizmust különböztetünk meg –Etikai koordináció –Mellérendelt felek, hagyomány, vallás, erkölcs –Agresszív koordináció –Alá- és fölérendelt felek, erőszak, agresszivitás –Bürokratikus koordináció –Szintén alá- és fölérendelt felek, de legitimitás –Piaci koordináció 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN28

29 BME ›Néhány példa olyan helyzetre, ahol nincs (alig van) piaci koordináció –Család, baráti társaságok, kommunák, kibucok, szekták, klubok stb. –Hadsereg –Közszféra –Kommunizmus ›Cél a totális bürokratikus koordináció ›Mégis állandóan belépő piaci koordináció –Háztájizás, fusizás, maszekolás –Tiltott egyéni munkaadást kikerülő „megoldások” 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN29

30 BME II.1.1. A piaci koordinációs mechanizmus ›Mindkét félnek jó, szabad, önkéntes alapú, önérdekre építő cserék rendszere ›A mechanizmus kulcsa az árrendszer –Ez teszi lehetővé a szükséges együttműködést, miközben mit sem tudunk egymásról. –Adam Smith (1776) Nemzetek gazdagsága, „Láthatatlan kéz” ›Gazdasági rend sok ember egyéni érdekeinek követésével is ki tud alakulni 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN30

31 BME ›Az árrendszer „áldásos” működését sokszor észre sem vesszük! –Olajválság –Autó-kiutalás –Karácsonyi banánvásár ›Úgy tűnik, a piaci koordináció elfojthatatlan, bár mindig él a többi koordinációs mechanizmus is. ›Abban pillanatban, hogy keverni kezdjük a koordinációs mechanizmusokat, igen ingoványos morális területre tévedünk. –Hatékonyság, méltányosság, szabadság 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN31

32 BME ›Egy társadalom értékei, kultúrája, szokásai ugyanúgy fejlődnek piaci alapon is –Öntörvényű struktúrák –Ízlésvilág, értékrend, életvitel –Az „önérdek” fogalma nem azonos a pénzcentrikus önzéssel. –Az etikai koordináció és a piaci koordináció közötti határvonal sokszor elmosódik. –Az agresszív koordináció él ugyan, de bürokratikusan visszaszorított. ›Leegyszerűsíthetünk csak a piaci és a bürokratikus koordinációs mechanizmusra ›Vegyes gazdaságok 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN32

33 BME II.2. Kapitalizmus ›A kommunizmus az egyik szélsőség, a szabad versenyes, a laissez-faire kapitalizmus a másik. ›Ehhez legközelebb a chicagói liberális közgazdasági iskola áll, jeles képviselője a („kicsit magyar”) Milton Friedman. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN33

34 BME –„Mielőtt elolvassuk, feltehetjük a kérdést, hogy ellenezzük-e a következőket: ›társadalombiztosítás; árvízsegély; az élelmiszerek és gyógyszerek tisztaságára vonatkozó törvények; az orvosi tevékenység kötelező engedélyhez kötése; az autóvezetés engedélyhez kötése; minimálbérek; ár- és bérellenőrzés; anticiklikus költségvetési és monetáris politika; gépkocsi biztonsági előírások; kötelező és ingyenes közoktatás; az olyan kábítószerek, mint a heroin és a kokain nyílt árusításának tilalma; az uzsorakölcsönök kamatát maximáló törvények; kormányzati tervezés.” –„Friedman professzor meggyőzően érvel minden ilyen programmal szemben, (…) mert személyes szabadságba történő beavatkozásnak tekinti őket, (…) mert úgy véli, hogy nem érik el céljaikat.” 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN34

35 BME II.2.1. A piaci koordináció ereje ›Most részletesebben megnézzük a piaci koordináció működését. ›Alapja az árrendszer, aminek három fő funkciója van: –Információt továbbít –Ösztönöz –Jövedelmet oszt el ›Ezeket tekintjük most át. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN35

36 BME II.2.1.a. Információ továbbítása ›Megnő az igény a nyomtatott jegyzetek iránt, ami nagyobb mennyiségek megrendeléséhez vezet. –Fénymásolók és könyvkötők –Papírgyárak és műanyaggyárak –…–… –Nagyobb termelés, újabb munkaerő, magasabb bérek, több ilyen „pályaválasztás”, több tanár… ›Terjed a hír –De csak a fontos hír, gyorsan, pontosan –Cellulózgyár –Folyó árak, de „határidős” árak is. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN36

37 BME ›Az árak visszafelé is üzennek. –Cellulózgyártás egyik anyagáról kiderül, hogy mérgező –A cellulóz ára megemelkedik –Igyekeznek a cellulózt kerülni –…–… –Pl. kisebb betűméret –A társadalom automatikusan dönt a megoldásról Árváltozások – mennyiségváltozások Szükségletek más kielégítése ›Infláció –Relatív „árugrálások” –Alacsonyabb társadalmi hatékonysághoz vezet 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN37

38 BME II.2.1.b. Ösztönzés ›Összekapcsolódik a jövedelemelosztással. ›A magasabb ár nagyobb termelésre ösztökél. ›Az előállítás leghatékonyabb formájának megtalálására is van ösztönözés. –Pl. cellulóz ára nő, más megoldásokat keresnek ›A társadalom igény-kielégítésének hatékony formáira is ösztönöz. –Egészségkárosító cellulózgyártás vagy –Egészségkárosító kisbetű-olvasás 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN38

39 BME II.2.2.c. Jövedelemelosztás ›Jövedelme csak embereknek van, akik erőforrásaikat adják el –Munkaerejüket, földjüket, gépeiket, tőkéjüket, vállalkozói tehetségüket stb. ›Ezen erőforrások „bérbeadása” (hozama) a velük előállított termékek értékének társadalmi megítélése szerint alakul. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN39

40 BME II.2.2. A szabad versenyes piacgazdaság válaszai a Mit?, Hogyan? és Kinek a számára? kérdésekre ›Mit? –Fogyasztói pénzszavazatok –Ha valamiből több kell, nő az ára, növekedhetnek a költségek, így lehet és (saját érdekükben) hajlandóak is lesznek többet termelni. –És fordítva… 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN40

41 BME ›Hogyan? –A verseny hosszú távon az átlagköltség minimumpontjába kényszerít, azaz technológiai hatékonysághoz vezet. –Az erőforrásokat is a legjobb felhasználási helyük felé tereli, így allokációs hatékonysághoz is vezet. –A lényeg itt is a profit utáni küzdelem ›Kinek a számára –A társadalom által előállított javak elosztásáról van itt szó –Magánkézben a termelési tényezők –ár x mennyiség = jövedelem –jövedelem = megvásárolható árumennyiség 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN41

42 BME II.2.3. A minimális állam ›Mi az állam minimális szerepe? ›Adam Smith: ›„Azt hisszük, hogy jó szándékú törvényeinkkel és beavatkozásainkkal segítjük a gazdasági rendszert. Nem segítjük. Laissez-faire; hagyjuk önmagára; ne avatkozzunk bele. Az önérdek olaja a gazdasági hajtóműt szinte csodálatos módon működteti. Nincs szükség tervre. Nincs szükség fejedelmi uralomra. A piac mindenre választ ad. (…)” II.2.3.a. A minimális állam fő feladatai 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN42

43 BME ›Adam Smith: ›„Az államnak csak „(…) három feladatra kell figyelmet fordítania, (…): az első feladata, hogy megvédje a társadalmat más független társadalmak erőszakától, behatolásától. A második feladata az, hogy a társadalom tagjait védje meg az egymás által elkövetett igazságtalanságtól (…). A harmadik feladata az, hogy hozzon létre és tartson fenn olyan közműveket és közintézményeket, amelyek fenntartása sohasem lehet bármely egyénnek vagy egyének kis csoportjának az érdeke (…).” 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN43

44 BME ›Védelmi funkció –A társadalom tagjait meg kell védeni a külső és belső erőszaktól. ›Törvényalkotói, végrehajtói és bírósági funkció –A vitázó felek között közvetíteni kell, rögzíteni kell a „játékszabályokat” is. ›Piaci hibákat korrigáló funkció –Közjavak előállítása Utak, útjelzők, világítótornyok, gátak, közvilágítás, szúnyogirtás, meteorológiai szolgáltatás. Díjak szedése nehézkes, így magánalapon nem előállítható, a társadalomnak mégis szükséges. „Méretgazdaságosság” 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN44

45 BME –Piaci externáliák kezelése Harmadik félre gyakorolt hatás –Pl. környezetszennyezés E cserékért is lehetetlen díjat szedni, legtöbbször még a csere ténye is kérdéses Valamilyen állami beavatkozás (korlátozás, adóztatás stb.) szükséges. –Monopoliumok problémája –Közlegelők tragédiája A közjó és az önérdek összeütközése, az önzés szabadsága esetén fellépő társadalmi csapda. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN45

46 BME Angol közlegelő, tíz tehenet tud eltartani, így mindegyik tehén 10 liter tejet ad. Egyik gazda +1 tehén, ekkor mindegyik tehén 10 helyett 9 liter tejet ad, de az a gazda, amelyik két tehenet legeltet, 10 helyett 18 liter tejhez jut. Ezt észreveszi egy másik gazda, és az is kicsap még egy tehenet a közlegelőre, így mindegyik csak 8 liter tejet ad, de kettőnek fejenként 16 litert. És így tovább, végül mindenki rosszabbul jár, hiszen több tehénnel ugyanannyi vagy kevesebb tejet kapna. Állami kvóta és ellenőrzés Környezetszennyezés Biztosítási vagy adócsalás Ösztöndíjindexek 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN46

47 INVERZ KÖZLEGELŐK Egyének vagy közösségek járulnak hozzá a társadalmi jólét növeléséhez saját erőfeszítéseikkel, ahelyett hogy a saját céljukat helyeznék előtérbe. ›Linux ›Wikipédia ›Internetes segítség 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN47

48 MAGÁNLEGELŐK TRAGÉDIÁJA A jogtulajdonosok közötti koordináció problémái miatt nem sikerül értelmes megállapodásra jutni. ›Üzlethelyiségek, tetőterek ›Földnyelvek ›Szabadalmak ›Szögházak 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN48

49 MAGÁNLEGELŐK TRAGÉDIÁJA A jogtulajdonosok közötti koordináció problémái miatt nem sikerül értelmes megállapodásra jutni. ›Üzlethelyiségek, tetőterek ›Földnyelvek ›Szabadalmak ›Szögházak 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN49

50 BME ›Nem felelős személyek oltalmazása –Szellemileg korlátozottak, gyerekek –Valahogy vonalat kell húzni a felelős személyek és a többiek közé, ami persze belezavar a szabadság általános kérdésébe. –Kénytelen-kelletlen gyámkodás rendszereket kell kialakítani. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN50

51 BME ›Jelentős „szélességi” és „mélységi” kérdések ›A „klasszikus” állami feladatok ellátásának hol vannak az „ésszerű” határai? –A szabad versenyes kapitalizmus szószólói csak a klasszikus állami feladatokat tudják elfogadni, és ott is rendszeresen újabb és újabb „piaci” megoldásokat vetnek fel. II.2.3.b. Viták a minimális állam határairól 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN51

52 BME ›Védelmi funkció piaci alapú megoldásai –A honvédelem „magánlapú kiegészítése” –Magánalapú biztonsági szolgálatok, vagyonvédelmi eszközök, önvédelmi megoldások –Önkéntes alapon kisebb „védelmi” közösségekbe szerveződés ›Törvényalkotói, végrehajtói és bírósági funkció piaci alapú megoldásai –Magánalapú „törvényalkotói és bírósági” megoldások –Részletes szerződések, írásos megállapodások –„Magánbíróság” bevonása 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN52

53 BME –Piaci hibákat korrigáló funkció piaci alapú elvetése –Coase-tétel ›Coase az externáliák miatti állami beavatkozás ellen érvel ›Az alapprobléma a nem hatékony allokáció, a társadalmilag rossz megoldás ›Azonban Coase szerint a jogok eredeti allokációjától függetlenül két fél egyezségének hatékony lesz a kimenetele –Ha világosak a tulajdonjogok –Ha a két fél közötti tárgyalásnak nincs akadálya 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN53

54 BME ›Példák –Két diák szobát bérel, az egyikük dohányzik, a másik nem. –Lehetséges megoldások: csak bizonyos mennyiségű vagy szabályok melletti cigizés; abszolút nincs dohányzás; stb. –A végül kialakuló kompromisszum független az induló szabályoktól. –Ha eredetileg szabad dohányozni a szobában, várhatóan a nem dohányzó vállal valamilyen gesztusokat. –Ha tilos a dohányzást, akkor a dohányos várhatóan valamilyen gesztusokkal „lefizeti” lakótársát, hogy az „hallgasson”. ›A házban lakók csendhez és zajhoz való joga. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN54

55 BME ›Ha ilyen jól „megoldódnak” a társadalmi allokációs problémák, akkor a célunk mindössze olyan jogrendszer teremtése kell legyen, ahol a Coase-tétel feltételei teljesülnek. –Világos tulajdonjogok –Alkulehetőség biztosítása ›„Tulajdonjogi iskola” –Senkinek nincsen joga arra, hogy más tulajdonának értékét befolyásolja kompenzáció nélkül. –A tulajdonjogot nem kell védeni attól, hogy más cselekedetei vagy tulajdonának változása ne hasson a tulajdonjog értékére. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN55

56 BME –Árnyalható a monopóliumok problémája is ›Az innováció monopóliumok formájában tör a felszínre, az innováció jutalma ebből fakad ›Egy gyógyszer kifejlesztése dollármilliárdokat emészthet fel, míg a kifejlesztett molekulák és gyártási eljárások leutánzása már csak töredék költséggel jár. Egy jó zeneszám megkomponálása, hangszerelése és begyakorlása sokszor egy fél élet munkája, míg másolása másodpercekig tart és alig kerül valamibe. ›Ha a vállalkozók nem tudják az ezekbe a fejlesztéseikbe, innovációikba beleölt erőforrásaik eredményeit maguk realizálni, fel fognak hagyni e tevékenységgel, aminek súlyos társadalmi kára lenne, ›A monopóliumok kialakulása hosszabb távon mégiscsak előnyös lehet közösségileg. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN56

57 BME II.2.4. Viták az egyenlőtlenség állami tompításáról 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN57 II.2.4.a. Az egyenlőség különböző megközelítései

58 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN58 ›Egyenlőség, mint szabadság és esélyegyenlőség –Szabad út ›az élet egyéni kialakítása, ›a tehetség kibontakozása, ›a szorgalom, a teljesítmény előtt. –Csak a teljesítmény számítson ›a nemzetiség, a bőrszín, a nem, a vallás stb. ne. –Az államnak az a feladata itt, hogy biztosítsa a vágyak egyéni megfogalmazását és elérésének esélyeit, itt ne engedje a többség diktátumát. –De segítség itt nincs!

59 BME ›Egyenlőség, mint az esélyek azonossága –Ragadjuk meg a problémát a kialakulásának gyökerénél! –Már eleve értelmezési problémák, hiszen a szó szerinti esélyazonosság sok tekintetben lehetetlen ›Magas - alacsony, erős - gyenge, jó - rossz „matekos”, magyar - amerikai - kínai stb. ›Minden területeken képtelenség esélyeinket azonossá tenni. –Az esélyegyenlőség kérdése nyilván korhoz is kötött ›Igazságos-e, hogy egyes gyerekeknek pusztán azért legyen hatalmas előnyük, mert véletlenül gazdag családba születtek? ›Kétségtelen, hogy ez igazságtalan! 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN59

60 BME ›Az örökölt fizikai vagyon az élet egyik igazságtalansága. –Hogyan lenne ez orvosolható? ›Kézenfekvőnek tűnik az öröklés korlátozása ›De vásárolhatnak a szülők kiemelkedő oktatást és nevelést is ›Vagy adhatnak gyerekeiknek saját vállalkozásunkban „irreális” fizetést. ›Stb. ›Mi legyen a képességbeli igazságtalanságokkal? –Akkor ezeket is ki kellene egyenlíteni! ›Ehhez kifejezetten azokat kellene továbbképezni, akik az adott területen a tehetségtelenebbek. ›Mindez talán elfogadható a hátrányos helyzetűek oldaláról, de vajon a másik oldalról? ›És azok oldaláról, akik a „tehetség élvezői”? ›Látható, hogy igen összetett kérdések ezek. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN60

61 BME ›Egyenlőség, mint eredményegyenlőség –Logikus megoldás lehet a végeredmény tompítása –Miért ne lehetne a végső különbségeket kiegyenlíteni? ›Kapjon mindenki – kortól, nemtől, fizikumtól stb. függetlenül – ugyanakkora adagokat! ›Na, de ez értelmetlen! (Bár objektív.) ›Kapjon akkor „méltányost”! –Kicsit árnyaltabb, de sokkal homályosabb cél. –„Bizottságok” kellenek, el kell dönteni, hogy kinek mennyi a „méltányos”. –Erőre van szükség, hogy elvegyenek olyanoktól, akiknél úgy ítélik meg, hogy több jutott a „méltányosnál”. –Ez már erősen szembekerül a szabadsággal is. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN61

62 BME ›Súlyos problémát jelent itt az ösztönzés. –Ha a teljesítmény helyett a „méltányosság” dönt, mi ösztönöz teljesítményre? –Az emberek nem olyan munkát választanának, amivel leginkább hasznára vannak a társadalomnak. –Igen rossz történelmi tapasztalatok ›Erőszak ›Az eredeti célon idővel túlnyúlt, egyenlőtlenség alakult ki: irányítók és irányítottak között. ›„Az emberek nem angyalok…” 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN62

63 BME ›A méltányosság összetett kérdését világítja meg a szerencsejáték kérdésköre is. –Az eredményegyenlőség szerint a nyereményeket el kellene venni, és a vesztesek között szétosztani. –Így persze értelmetlen lenne a játék. –Az élet tele van ehhez hasonló „szerencsejátékokkal”, amelyeknél hol tompítunk, hol nem: ›Iskolát választunk, házasságot kötünk, öröklünk, építkezünk, értékpapírokba fektetünk stb. ›Ezeket – nehezen megmagyarázható különbségtétel mellett – végül „össze-vissza” tompítjuk illetve nem tompítjuk. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN63

64 BME II.2.4.b. Az egyenlőtlenség tompítása miatti hatékonyságveszteség 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN64 ›Hatékonyságvesztés fellépése –Gazdasági aktivitás visszaesése ›Ha a jövedelem közvetlenül nem függ az erőfeszítésektől, miért törekednének az emberek az információ megszerzésére, cselekvésre, hatékonyságra? ›Ha a tőke felhalmozása nem kecsegtetne jutalommal, miért halasztaná el bárki ma is realizálható élvezetét? ›Miért választanának az emberek másoknak hasznos foglalkozásokat? ›Azaz, a jövedelemelosztási funkció korlátozásával végül romlik a többi funkció ellátása is. Ez alacsonyabb hatékonysághoz, alacsonyabb kibocsátáshoz vezet.

65 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN65 –Adminisztratív költségek ›Az adóbevételek összegyűjtésére és az elosztásra bürokráciát kell építeni. –Megtakarítás ösztönzésének gyengülése ›A jövedelemelosztást korrigáló programok rontják a megtakarítások és beruházások ösztönzését. –Az emberek kevésbé érzik szükségét az idős korukra és megbetegedések esetére való megtakarításnak. –Így nincs felhalmozás, tőke a beruházáshoz.

66 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN66 ›Hatékonyságvesztés vitatása –Vannak, akik szerint az újraelosztás nem ró pótlólagos költségeket a társadalomra. ›Érvelésük –A szegénység gyökere a gyermekkori elégtelen táplálkozás, a szétesett családok, az otthoni kulturálatlanság, az alacsony színvonalú oktatás, a szakképzettség hiánya. –A szegénység szegénységet szül, ez egy ördögi kör. –Ha sikerül ezt megtörni, visszavinni a leszakadt embereket a munkerőpiacra, az jótékonyan hat majd a kibocsátásra is. –E programok tehát valójában inkább beruházások. –Vitatható, hogy a növekvő adók mennyiben fogják vissza a termelékenységet. ›Az empirikus vizsgálatok szerint az adók nem okoznak számottevő kárt a munkakedv lelohasztásával. –Vitatottak e programok adminisztratív költségeit is

67 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN67 ›Az igazság nehezen kihámozható –Úgy tűnik, hogy az újraelosztás hatékonysági költségei csekélynek tűnnek ahhoz képest, hogy milyen gazdasági költségeket okoz a rossz táplálkozás és egészségi állapot, a munkában hasznosítható képességek leépülése, az emberi nyomorúság. –Másrészről az olyan országok, amelyek a bölcsőtől a sírig tartó védelmet próbálnak nyújtani állampolgáraik számára, a gazdasági aktivitás csökkenését és a munkanélküliség növekedését tapasztalhatják, illetve költségvetési problémákkal nézhetnek szembe.

68 BME II.2.4.c. Állami vagy magánszolidaritás? 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN68 ›A szabadpiaci rendszer hívei sincsenek a bármilyen értelemben szerencsétlenebbek iránti együttérzés pénzbeli segítség formája ellen, csak ezt magánjótékonysági rendszerre építenék. ›Állami –A piaci jövedelemelosztás hiányosságai miatt avatkozik be az állam, azért mert a piac elvadult, etikailag feldolgozhatatlan helyzeteket szül. –Az állam ilyenkor a termelési tényezők hozamát (jövedelmét) korrigálja egy méltányosabb elosztásért. –Központi szolidaritási rendszerről van szó.

69 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN69 ›Magán –Működhetne a társadalmi szolidaritás egyéni, önkéntes alapon is. –Mindenki alakítsa ki egyéni egyenlőség rendszerét! ›Pl. el kell dönteni előbb rendszerünk földrajzi határait. ›Majd tisztázni kell az elvi részleteket. –Személyes jövedelem alapján; családra számolva; adott évre, évtizedre vagy egész életre vonatkozó időszakra szemlélve; csak a pénz formájában szerzett jövedelmet tekintve, vagy vizsgálva a vagyont is; figyelembe véve a fizikai és szellemi előnyöket és hátrányokat is; stb. ›Meg kell adni, hogy önmagára mekkora összeg esik. ›A maradékot szét kell osztani.

70 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN70 ›Paradox helyzet alakul ki. –Az eltérő egyéni értékítéletek miatt nem értünk egyet az államival, önkéntesen viszont nem adakozunk. –Gyakori érv ›„Adakoznék, de a többiek nem, így az én kis adományaim hatástalanok.” ›Pont fordítva: a határhasznosság elve szerint ha csak kevesen adakoznak, az ő adományaik a leghasznosabbak.

71 BME II.2.4.d. A más szempontokból segítendők állami védelmének kérdései 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN71 ›Hazai termelők állami védelme –Adam Smith: „Ami bölcs dolog a családban, aligha lehet oktalanság egy nagy birodalom esetén.” ›Komparatív előnyök –A kereskedelmi korlátozások valójában speciális (szolidaritás jellegű) előnyök egyes rétegeknek, és hátrányok a többieknek.

72 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN72 –Szokásos érv: Meg kell védeni a hazai munkahelyeket és bérszínvonalat az „olcsó külföldi árukkal” szemben! –Az érvelés gyenge pontjai: ›A munkahelyteremtés önmagában nem cél, a produktív munkahely teremtése a cél. ›Általános tévedés, hogy az export „jó”, az import „rossz”. Fordítva: az alapcél az import, az ezért fizetett „ár” az export. Egy ország lakosai azért adnak el egy másik ország lakosainak, hogy a kapott pénzért számukra értékes árukat vegyenek, és vigyenek haza. ›A piaci alapon mozgó valutaárfolyamok kiegyenlítik a két országban jelentkező vásárlóerőt. ›Külföldön jobban, olcsóbban, azaz hatékonyabban állítanak elő bizonyos termékeket, eközben más termékeket hazai szinten állítanak elő hatékonyabban. Ez csak a verseny.

73 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN73 –Három megfontolandó érv ›Nemzetbiztonsági érv –Az importfüggés háborús vagy anarchikus időkben kiszolgáltatottá teheti az országot. ›Pl. az energiaszektor ›Inkubációs jellegű védelem esetén –Segíteni érdemes a „felnőtté válást”. –Ellenérvek: ›Miért nem hitel? „Nem adják később vissza.” A támogatás nem átmeneti. Nem ösztönöz a „rossz” területek gyors elhagyására. ›Ha tisztán szociális kérdésről van szó –Eltérő globális jövedelemszintek. –Az érintett területeken dolgozókat – a külkereskedelem különböző korlátozási eszközeivel, átmenetileg – „fizetésemelésben” részesíti a közösség (mintsem hagyná őket munkanélkülivé válni).

74 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN74 ›Fogyasztók állami védelme –Az önérdek az eladókat nyilván arra fogja késztetni, hogy ha csak lehet, becsapják vevőiket. –Támaszkodhatunk-e itt a piaci koordinációra? ›Felvetődik, hogy a piac működését ki kellene egészíteni állami szerepvállalással, ami megvédi a fogyasztót a saját maga butaságától és a becstelen eladóktól. –Miért lenne hatékonyabb megoldás az állami? ›Sokszor az állami termékeke a legrosszabb minőségűek… ›Félő, hogy az ilyen jellegű állami beavatkozás egy idő után már eltér az eredeti céltól… –Hatalmi pozíciók, korrupció stb. –Vannak piaci megoldások is ›Közvetítő igénybevétele ›Márkanév ›Magánminősítő szervezetek

75 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN75 ›Munkavállalók állami védelme –Előzetes tanulságok ›A fejlett országokban a munkások életminősége hatalmasat javult az elmúlt évszázadban, mialatt a szakszervezetek, kamarák stb. súlya nem volt jelentős. ›Sokak szerint nem is a „védteleneknek”, hanem a „jobb módúaknak” (pilóták, mozdonyvezetők, orvosok, focisták, taxisok, ügyvédek stb.) védelméről van szó. –A „bent lévő munkatársakat” védelme ›Számukra csikarnak ki magasabb fizetéseket és a további munkaerő-felvétel korlátozásait. ›Gyakran a „nem bent lévők” kárára. ›Monopol helyzetek, torz árrendszerek –Minimálbér, munka törvénykönyve stb. –Sokkal összetettebb kérdésről van szó, mint a „kisember” védelméről.

76 BME II.2.4.e. Egyenlőtlenség csökkenése gazdasági növekedéssel 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN76 ›Simon Kuznets –Preindusztriális agrárgazdaságokra általánosan jellemző a szegénység. –Majd az iparosodással a jövedelemkülönbségek az egyenlőtlenség növekedéséhez vezetnek. –A technológiai további fejlődéssel együtt, az oktatás- képzés kiszélesedésével, viszont a megtermelt jövedelem is kezd egyenlőbben eloszlani. ›Plusz a jóléti rendszer fejlesztése is „megengedhető” –Az egyenlőtlenség tehát a gazdaság fejlődésével egy fordított „U” alakú görbét ír le.

77 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN77 ›Kuznets-görbe Egyenlőtlenség mértéke (pl. Gini-együttható) Jólét mértéke (pl. egy főre eső GDP) Kuznets-görbe Fejletlen agrárgazdaságIparosodásFejlett piacgazdaság

78 BME II.2.4.f. A szabad versenyes kapitalizmus szélsőséges híveinek álláspontja az egyenlőtlenség állami tompításáról és a különböző szempontokból rászorultak állami védelméről 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN78 ›Ellenzik az elesettek állami támogatását –Úgy vélik, hogy az ár túlzó: csökken a társadalom hatékonysága, termelékenysége, és korlátozni kell hozzá a szabadságot is. –Az egyenlőség számukra a szabadság alapú esélyegyenlőség, és bár nincsenek az elesettek támogatása ellen, ezt nem állami feladatnak tartják, hanem a magánjóléti kezdeményezések terepének.

79 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN79 ›Felvetik a más elvek szerinti kisközösségek lehetőségét, de szerintük ezek nem is népszerűek. –Kommunához, szektához stb., vagy akár alakíthatnak újakat is. –Lakosság 5%-ánál kevesebb kibuctag Izraelben –Ez az arány szerintük kevés ahhoz, hogy egy ország válasszon ilyen irányokat. ›Bár elismerik a súlyos jövedelmi és vagyoni igazságtalanságot, de a piac szabad működését, „megoldását” még mindig a legkevésbé rossz megoldásnak tartják.

80 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN80 ›Az egyéb szempontú állami támogatást, védelmet végképp elvetik. ›Samuelson –„(…) feltehetjük a kérdést, hogy ellenezzük-e a következőket: társadalombiztosítás; árvízsegély; az élelmiszerek és gyógyszerek tisztaságára vonatkozó törvények; az orvosi tevékenység kötelező engedélyhez kötése; az autóvezetés engedélyhez kötése; minimálbérek; ár- és bérellenőrzés; (…) gépkocsi biztonsági előírások; kötelező és ingyenes közoktatás (…) –Friedman professzor meggyőzően érvel ezek ellen (…) a gondolkodó polgárnak meg kell küzdenie azokkal a kérdésekkel, amelyeket Friedman felvet.”

81 BME II.2.5. Viták az anticiklus gazdaságpolitikáról II.2.5.a. Makroökonómiai háttér 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN81 ›A makrogazdaság főbb szereplői (zárt gazdaságnál) –Háztartások ›„Minden az övék”: innen származik a munka és a tőke kínálata is, amiket a vállalatoknak adnak el ›Adót fizetnek (csak ők, transzferekkel csökkentve tekintjük, így csak az állam felé) ›Fogyasztanak

82 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN82 –Állam ›Felfogásunk szerint: közösségi döntés eredményeképpen a vállalatoktól vásárol árukat az árupiacon, így „vesz” közalkalmazottak és köztisztviselőket is. ›Bevételei adókból és pénzügyi piacon felvett kölcsönökből származnak.

83 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN83 –Vállalatok ›Az egész szférát tekintjük, a vállalat-vállalat kapcsolatoktól eltekintünk. „Egy nagy vállalat”, így alapanyag, alvállalkozói, beszállítói stb. költségek nincsenek ›Minden áru és szolgáltatás előállítása itt történik ›Tulajdonosaik (és hitelezőik) a háztartások ›Profitorientáltak ›Bevétel (az árupiacról), költségek (bérek, bérleti díjak, kamat-profit stb.) a háztartásoknak ›(Adókat csak a háztartások fizetnek)

84 BME Árupiac VállalatokÁllam Tőkejószág (Megtakarítás) Munkaerő Bérköltség Munkaerő Tőkejószág Beruházás (I)(I) Fogyasztás (C)(C) Tőkejövedelem (YK)(YK) (T)(T) Adók (Y)(Y) Munkaerőpiac Pénzügyi piac Vállalatok jövedelme (Y)(Y) Bérjövedelem (YL)(YL) Tőkeköltség Állami vásárlás (G)(G) Háztartások 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN84

85 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN85 ›A kibocsátás kereslete –Három eltérő motivációjú vásárló támaszt keresletet ›Fogyasztó (C) (Háztartások) ›Beruházó (I) (Vállalatok) ›Állam (G) (Állam) –Az összes (vég)termék, a teljes kibocsátás, a teljes reál GDP az árupiacon cserél gazdát. ›Y›Y

86 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN86 ›A kibocsátás kínálata –Y kibocsátást a vállalatok állítják elő –Mennyit: (nemzetgazdasági) termelési függvény ›„F” a technológia, a technikai színvonal ›K felhasznált tőkejószág („eszközpark”) ›L a felhasznált munkamennyiség

87 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN87 ›Potenciális kibocsátás –„Normálisan” ennyi a maximum ›Nincs kihasználatlan kapacitás ›Természetes rátájú a munkanélküliség

88 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN88 ›Kibocsátás rövid távú egyensúlya –Fogyasztás

89 BME Egyéni fogyasztási kiadások Rendelkezésre álló jövedelem 45° Megtakarítás Fogyasztás 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN89

90 BME Fogyasztás, C Y (1-t)MPC Fogyasztási függvény, C=C(Y) 45º C0C0 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN90

91 BME Fogyasztás, C Y 45º 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN91

92 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN92 –Beruházás ›A beruházási javak iránti kereslet nagysága attól függ, hogy mennyi (gazdasági) profittal (pozitív NPV-vel) rendelkező beruházási lehetőséget találnak. ›Ez mitől függ? –Az „ötletek” száma nagyjából állandó. –Reálkamatlábat (másként: a tőkeköltség) –(Üzleti) várakozások (másként: a várható pénzáramlások). ›A beruházások nagysága mögött olyan motívumok húzódnak meg, amelyek jelen rendszerünkben külső, exogén változók, adottságok.

93 BME Reálkamatláb, r Beruházás, I Beruházási függvény, I=I(r) I

94 BME Tervezett vásárlás, E Kibocsátás, Y Beruházás, I=I(r) 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN94

95 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN95 –Állami vásárlások ›Az állami vásárlások mögött közösségi, politikai meggondolások húzódnak. ›Ez is külső, exogén változó, „adottság”

96 BME Tervezett vásárlás, E Kibocsátás, Y Állami vásárlások, G 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN96

97 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN97 –Nézzük a három vásárlási szándékot (a kibocsátás függvényében) együttesen!

98 BME Tervezett vásárlás, E Kibocsátás, Y C0C0 Fogyasztás, C=C(Y) Beruházás, I=I(r) Állami vásárlás, G 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN98

99 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN99 –A vásárlásoknak és az eladásoknak egyenlőknek kell lenniük…

100 BME Tervezett vásárlás, E Kibocsátás, Y A C0C0 Fogyasztás, C=C(Y) Beruházás, I=I(r) Állami vásárlás, G 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN100

101 BME Tervezett vásárlás, E 45º A Kibocsátás, Y Készletek előre nem látott emelkedése Készletek előre nem látott csökkenése Y2Y2 Y1Y1 Egyensúlyi kibocsátás 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN101

102 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN102 –Az alapprobléma az, hogy a kialakuló egyensúly elmaradhat a potenciális kibocsátási szinttől

103 BME Tervezett vásárlás, E 45º A Kibocsátás, Y Készletek előre nem látott emelkedése Készletek előre nem látott csökkenése Y2Y2 Y1Y1 Egyensúlyi kibocsátás 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN103

104 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN104 –A kereslet (a vásárlói szándék) ingadozása végül kibocsátás-ingadozáshoz vezet

105 BME Tervezett vásárlás, E 45º Kibocsátás, Y 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN105

106 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN106 –A gazdasági körforgásból „kikerül” némi kibocsátás…

107 BME Árupiac VállalatokÁllam Tőkejószág Munkaerő Bérköltség Munkaerő Tőkejószág Beruházás (I)(I) Fogyasztás (C)(C) Tőkejövedelem (YK)(YK) (T)(T) Adók (Y)(Y) Munkaerőpiac Pénzügyi piac Vállalatok jövedelme (Y)(Y) Bérjövedelem (YL)(YL) Tőkeköltség Állami vásárlás (G)(G) Háztartások 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN107

108 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN108 ›Kibocsátás hosszú távú egyensúlya –Az eddigi jelenségek a rövid távra jellemzők –Hosszú távon: rugalmas árak, bérek, kamatok –Kamatok rugalmassága ›Kamatláb-mechanizmus ›Feltételezhetjük, hogy a reálkamatláb alakulásával a megtakarítás beruházássá alakul

109 BME Reálkamatláb, r Beruházás, I Beruházási függvény, I=I(r) I Nem ez zajlik le, …

110 BME Reálkamatláb, r Beruházás, I I S … hanem ez

111 BME –Árak és bérek rugalmassága ›Nincs eladatlan áru, nincsenek szabad kapacitások és nincs (nem természetes szintű) munkanélküliség. ›Say-törvény –Hosszú távon tehát automatikusan a potenciális kibocsátási szint felé sodródunk. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN111

112 BME ›Makrogazdasági rövid és hosszú táv összevetése –Árak (bérek, kamatok) rugalmassága szerint –Rövid táv: az árak ragadósak, merevek –Hosszú táv: az árak rugalmasak –Hosszú távon „önműködés” –Rövid távon „furcsaságok”, gazdasági ciklusok 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN112

113 BME ›Makrogazdasági stabilizáció költségvetési politikával –Gyógyszer a rövid táv kibocsátás-ingadozására 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN113

114 BME Tervezett vásárlás, E 45º Kibocsátás, Y 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN114

115 BME –A kormányzati vásárlások vagy az adócsökkentési döntések nem piaci hátterűek –Ezek tehát jók lehetnek a megbicsakló piaci mechanizmusok javítására, a visszaeső gazdaság stimulálására. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN115

116 BME Tervezett kiadás, E Kibocsátás, Y 45º A 1. A kormányzati vásárlások növelése hatására a tervezett kiadás felfelé tolódik… 2. …és nő az egyensúlyi jövedelem. B Miért ez a hatás? Azért mert a kormányzati kiadások emelik a kibocsátást, így a fogyasztást is, ami újra növeli a kibocsátást, ami újra a fogyasztást… 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN116

117 BME Tervezett kiadás, E Kibocsátás, Y 45º A 1. Az adócsökkentés hatására a tervezett kiadás felfelé tolódik… 2. …és nő az egyensúlyi jövedelem. B Miért ez a hatás? Azért mert az adócsökkentés emeli a fogyasztást, így a kibocsátást, ez újra a fogyasztást… 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN117

118 BME ›Költségvetésihiány-kihatás –A keresletélénkítő fiskális politika nyilván költségvetési hiányhoz vezet. –Ciklikus költségvetési hiány ›Gazdasági ingadozás miatt. –Potenciális költségvetési hiány ›A potenciális kibocsátási szintnél lép fel ›Tudatos ›Adókedvezmények, közkiadás-növelések 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN118

119 BME ›A potenciális költségvetési hiány hatása –Belső adósságnál ›Állampapírok értékesítése belföldieknek ›Problémája az ún. kiszorítás –Ilyenkor a magánberuházások helyett államiak keletkeznek. –Az állam „rálicitál” a magánberuházásoknak nyújtott hitelekre, azaz kiszorítja azokat. –Lehet, hogy ez nem beruházásra, hanem áttételesen fogyasztásra megy el. –Sokak szerint az állam rendszerint a rosszabb megoldás… –Külső adósságnál ›A külső hasonlatos a magántartozásokhoz, de itt nem feltétlenül ugyanazok a hitelfelvevők és a visszafizetők. ›„Generációs probléma” ›Gyakorta nem beruházásokra, hanem „felélésre” megy el 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN119

120 BME ›Röviden a monetáris politikáról –Eddig: monetáris semlegesség ›Ekkor „csak” antiinflációs cél (árstabilitás) –Ha elvetjük a monetáris semlegességet, akkor… ›Monetáris eszközökkel is lehet hatni kibocsátásra ›Ekkor stabilizálásra is használható –Jegybanki kamaton keresztül a reálkamatot lehet befolyásolni. Ez pedig a beruházásokra hathat. –A kamatláb-mechanizmus ilyenkor nem a korábban tárgyalt logika szerint működik ›Csökken a kamat, nő a beruházás és nő a fogyasztás is ›A kibocsátás növekedése teremti majd meg a szükséges megtakarítást –Más mechanizmus: Bővítik a pénzmennyiséget, ez „művileg” jobb helyzetet teremt (relatíve olcsóbb árakat, kedvezőbb hitellehetőségeket), ami a fogyasztási és beruházási kedvet egyaránt emelheti. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN120

121 BME –Árfolyam-politikában rejlő lehetőségek ›A külkereskedelemre lehet pozitív hatást gyakorolni, ami megint csak reményteljesebb üzleti várakozásokat, így nagyobb beruházási kedvet hozhat. –Veszély viszont, hogy a monetáris politikai eszközök rendszerint inflációgerjesztőek –Monetáris politika célkonfliktusa ›Központi bank kormánytól való függetlensége ›Európai Központi Bank ›Demokratikus legitimitás problémája ›A pénzügyi politika önérdekűségének veszélye 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN121

122 BME II.2.5.b. Röviden az államháztartási kérdésekről 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN122 ›Államháztartási kiadások –Más logika: az állam annyi bevételre tesz szert, amennyit költeni szándékozik. –Két fő alrendszer ›Központi alrendszer –Unitárius: a központi szerepe a meghatározó ›Önkormányzati alrendszer –Föderális: az önkormányzati szerepe a meghatározó

123 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN123 –Központi alrendszer ›Központi költségvetési szervek ›Állam –Társadalombiztosítási alapok ›Egészségbiztosítási alap ›Nyugdíjbiztosítási alap –Elkülönített állami pénzalapok ›Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Nemzeti Kulturális Alap és Bethlen Gábor Alap ›Államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületek (és az általuk irányított szervek) –Önkormányzati alrendszer ›Helyi önkormányzatok ›Nemzetiségi önkormányzatok ›Stb.

124 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN124 –Az alrendszerek szerinti felosztás mellett az államháztartás kiadásait csoportosíthatjuk funkciók szerint is ›állami működési funkciók ›jóléti funkciók ›gazdasági funkciók és államadósság-kezelés ›Államháztartási bevételek –Adó- és járulékbevételek –Tőkebevételek –Egyéb folyó jellegű bevételek ›bírságokat, illetékeket, adományok és külföldi segélyek

125 BME ›Államháztartás egyenlege –Költségvetési hiány (államháztartási hiány) ›A költségvetési bevételek és kiadások negatív előjelű különbözete. –Államadósság ›A felhalmozott költségvetési hiány –A hiány finanszírozásának lehetőségei ›Jegybank által nyújtott hitel –„Pénznyomtatás” –Inflációnövelő –Az Európai Unió tiltja, hazánkban is megszűnt ez a gyakorlat. ›Belföldi hitelek ›Külföldi hitelek 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN125

126 BME II.2.5.c. Aktív vagy passzív gazdaságpolitika? 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN126 ›Aktív gazdaságpolitika –Létjogosultsága sokak számára magától értetődő ›Értelmetlen lenne a „tankönyvi” makroökonómiai gyógyszereket nem használni. ›Passzív gazdaságpolitika –A politikának „el a kezekkel” a gazdaságtól, mert a „tankönyvi” mechanizmusok nem (vagy a politikusok kezében nem) működnek. –De vajon milyen problémák lehetnek a korábban már megismert állami anticiklus mechanizmusokkal?

127 BME Tervezett vásárlás, E 45º Kibocsátás, Y 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN127

128 BME Tervezett kiadás, E Kibocsátás, Y 45º A 1. A kormányzati vásárlások növelése hatására a tervezett kiadás felfelé tolódik… 2. …és nő az egyensúlyi jövedelem. B 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN128

129 BME Tervezett kiadás, E Kibocsátás, Y 45º A 1. Az adócsökkentés hatására a tervezett kiadás felfelé tolódik… 2. …és nő az egyensúlyi jövedelem. B 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN

130 BME ›Késés –„A gazdaságpolitika nem autóvezetés” –Belső késés ›Felismerés, reagálás ›Költségvetési (fiskális) politikára jellemző –állami kiadások és adópolitikák alkalmazására –Külső késés ›A hatáshoz is idő kell… ›Monetáris politikára jellemző –Automatikus stabilizátorok szerepe ›Adórendszer, munkanélküli segély rendszere ›Belső késés nélküli fiskális politikai eszközök 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN130

131 BME ›Előrejelzési problémák –Ha késés van, az előrejelezhetőség kulcskérdés –Előrejelző mutatók –Előrejelzési modellek –Sajnos a gazdaság jövőbeni folyamatai szinte előrejelezhetetlenek… 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN131

132 BME ›Lucas-kritika –A Nobel-díjas Robert Lucas ›A modellekből hiányoznak a várakozások, amiknek viszont meghatározó szerepük van. ›A várakozások kiterjednek magának az állami beavatkozásnak az eredményességére is, ami viszont függ maguktól a várakozásoktól is… ›Követhetetlen hatás –A „gazdaságpolitika hatástalansága” ›Levezethető, hogy amennyiben a gazdasági szereplők racionálisak, kioltják a gazdaságpolitikai eszközök erejét –Példa: állami költekezés kioltása fogyasztás-visszafogással 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN132

133 BME ›Történelmi tapasztalatok –Mit mutatnak a történelmi példák? –Hol ezt, hol azt… ›A történeti érveken alapuló nézeteltérések abból fakadnak, hogy nem könnyű megállapítani a gazdasági ingadozások okait. ›A történelmi tények rendszerint többféleképpen értelmezhetők. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN133

134 BME II.2.5.d. Eseti vagy szabály szerinti gazdaságpolitika? 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN134 ›Eseti gazdaságpolitika –Az előzőekben vázolt dilemmák feletti döntés a (gazdaság)politikusok kezében van. Rájuk van bízva a helyzetértékelés és a megfelelő lépés kiválasztása. ›Szabály szerinti gazdaságpolitika –A politikusoknak nincs mérlegelési joguk, hosszú időre előre meghirdetett programok szerint kell cselekedjenek. –Mi értelme lehet a saját kezük megkötésének? –Nézzük az érveket!

135 BME ›Bizalmatlanság –Sokak szerint a gazdaságpolitika fontosabb annál, semhogy a (gazdaság)politikusok pillanatnyi megítélésére lehessen bízni. –A politikusok szakmailag alkalmatlanok, gyakran még arra is képtelen, hogy különbséget tegyen a sarlatán és a hozzáértő közgazdászok javaslatai között. –A politikusok opportunisták, előtérbe helyezhetik különböző érdekcsoportok érdekképviseletét. –A politika rövid távra gondolkodik ›Politikai konjunktúraciklusok 135

136 BME ›Időinkonzisztencia –Előfordulhat, hogy a gazdaságpolitikusok előre meg akarják hirdetni gazdaságpolitikájukat, hogy ezzel befolyásolják a szereplők várakozásait, később viszont, amikor ez megtette a hatását, kísértésbe esnek, és megszegik korábbi ígéreteiket. –A gazdasági szereplők ezt megszokhatják, és ekkor már nem hatnak a gazdaságpolitikai ígéretek… ›Vagy csak az egyre extrémebbeknek lehet hatása ›Gyereknevelési inkonzisztencia példák –Ennek gyógyszere lehet a szabály szerinti politika követese. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN136

137 BME –Példák ›Terroristákkal szembeni fellépés ›Központi bank inflációs céltartása ›Beruházások ösztönzése –Az állam meghirdeti, hogy nem adóztatja meg a tőkejövedelmeket –Miután a tőke megjelenik, az állam kísértést érezhet az ígéret megváltoztatására ›Innováció elősegítése –Az állam erősen védi, támogatja az innovátorokat –Az innovációk után azonban az állam kísértésbe eshet… –A megoldás a politika eseti mérlegelésről való lemondása, az előre meghatározott szabály követése. ›Jó példák erre a központi (nemzeti) bankok erős politikai függetlenségére építő megoldások. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN137

138 BME II.2.5.e. A vita táborai 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN138 ›Keynesi közgazdászok –A széles körű, aktív állami beavatkozás, és alapvetően az eseti gazdaságpolitika hívei. Jellemzően a rövid távra koncentrálnak. ›„Az emberek csak rövid távon élnek” –„Szükség van a gazdaság finombeállítására!” –A piaci mechanizmusok korlátai nagy hangsúlyt kapnak ›Az egyensúlytalanság természetes, a piacok (áruk, munkaerő) csak lassan tudnak alkalmazkodni. ›A rövid távú zavarok megoldását várják az államtól

139 BME ›Kínálati közgazdászok –Az állami szerepvállalást tekintve a keynesiekkel egy platformon vannak, de ők inkább a termelés, a kínálat ösztönzésére koncentrálnak. ›„Az adók csökkentésével le kell venni az emberek válláról az állam terhét, akik e teher nélkül új lendületet visznek a gazdaságba, hiszen érdemesebbnek látják szabadidejük további részét a termelésre feláldozni.” –Ezt az irányzatot az elméleti közgazdászok némileg távolságtartóan figyelik, a politikusok viszont kifejezetten kedvelik, lévén jórészt egybecseng a választók nagy tömegének – némileg naiv – gazdaságpolitikai előítéleteivel. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN139

140 BME ›Monaterista közgazdászok –A szabad piac hívei ›Fő képviselőjük Milton Friedmann –Végkövetkeztetésként elvetik az állami gazdaságpolitikai beavatkozást ›Legalábbis annak rövid távú, aktív és eseti változatait ›A passzív gazdaságpolitika híve ›„Ha már”, akkor inkább a monetáris politika, azt viszont inkább szabályszerű rendszereken keresztül alkalmazva. –A „piacban hisznek”, minél kisebb államot, kormányzatot szorgalmaznak. –Csak hosszú távra koncentrálnak ›Noha elismerik a rövid távú egyensúlytalanságokat, kétlik, hogy az állam képes lenne javítani ezeken. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN140

141 BME ›Új klasszikus közgazdászok –Szintén a szabad piaci hívei –A Lucas-kritikára építenek ›A gazdasági szereplők felismerik a kormányzat ravasz gazdaságpolitikai beavatkozásaira okot adó jelzéseket, és a rákövetkező intézkedéseket is előre tudják jelezni. ›A tudatos, „tankönyvszerű” gazdaságpolitika hatástalan. ›A kiszámíthatatlan állami lépések pedig kerülendők. –Tehát nincs is rövidtávú (értelmes) eszköz, így az állam tartsa is magát távol ezektől, és legfeljebb a potenciális kibocsátást távlatilag meghatározó tényezőkre koncentráljon ›Népesség, beruházás, technológiai haladás stb. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN141

142 BME ›Visszatérve a költségvetési hiányra… –Az állami gazdaságpolitikai lépések „elvben” csak ciklikus költségvetési hiányhoz vezetnek. –A tapasztalat ettől gyakran eltér. Ha ugyanis az állami anticiklus gazdaságpolitikai szerepvállalás sikertelen, a gazdaság nem lendül fel, a hiány potenciális költségvetési hiány lesz. –Ez a folyamat a piacgazdaság hívei részéről elfogadhatatlan, mert hosszú távon a gazdasági növekedés ellen hat. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN142

143 BME ›Összefoglalva –A különböző makrogazdasági iskolák ›Igen eltérő rövid és hosszú távú következményeket jósolnak ›Egészen eltérő kormányzati hozzáállást, reakciót javasolnak ›Jól kidolgozott érv- és ellenérvrendszereket kínálnak –A kormányzatban, a politikában dolgozók is felfoghatók önérdekkövető szereplőkként ›Az ideológiai illeszkedés mellett a szavazatmaximalizálás is lényeges a „kész” gazdaságpolitikai csomagok közötti választásnál. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN143

144 BME II.3. Kommunizmus 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN144 ›A szabad versenyes kapitalizmus szélsőséges változatával szembeni másik véglet –Szovjet típusú kommunizmus –Ahol a bürokratikus koordináció az uralkodó

145 BME II.3.1. Marxi gazdaságelméleti alapok 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN145 ›Marxot leginkább a gazdaság hosszú távú – anyagi értelemben vett – fejlődése érdekelte. ›Úgy vélte, hogy a sikerek és a problémák a termelési viszony (a tőke-munka viszony) megértésével tárhatók fel –Termelőeszköz tulajdonosok (tőkések) osztálya ›Ők birtokolják a termelőeszközöket, profitot kapnak –Munkások osztálya ›Ők a termékek tényleges előállítói, munkabért kapnak –Osztályharc

146 BME ›A marxi megközelítés további alappillére a munkaérték-elmélet –Egy árunak a mögötte lévő munkamennyiség ad értéket (kell értéket adjon). ›Közvetlen és közvetett munkák –A munkások kiszolgáltatottak, kénytelenek a megtermelt érték alatt eladni munkájukat a tőkéseknek. A tőkések így jutnak profithoz. ›Ez kizsákmányolás –Gondoljunk arra, amikor csak munka van… ›Ez igazságtalan, de egyben fel is számolható –Termelőeszközöket a munkásoknak kell adni (azaz el kell venni a tőkésektől). 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN146

147 BME –Mennyiben más megközelítés ez, mint a ma uralkodó? ›Eltérés elsősorban a profit értelmezésében van. ›Marxnál a profit a bevételnek az a része, amit a munkások helyett a tőkések tesznek zsebre. ›A mai felfogás szerint a profit –Tőkeköltség, alapvetően a vállalkozói munka (és a szerencse) eredménye 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN147

148 BME ›Marx az előzőekre építve levezette a kapitalizmusból a szocializmusba, majd a kommunizmusba vezető törvényszerű utat –(Egy idő után a tőkéseknek már nem a fogyasztás, hanem a tőke puszta felhalmozása válik (ön)céllá.) –Mivel egyre csökkennek a profitlehetőségek, így fokozódik kizsákmányolás ›És imperializmus lép fel –A munkásosztály egyre szélesebb körben leszakad ›Munkanélküliség miatt rossz pozíciókba kerülnek –Munkásosztály végül „öntudatra ébred”, és forradalommal átveszi a hatalmat. ›(Előbb szocializmus, majd) kommunizmus következik 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN148

149 BME ›Végül nem így történt, a marxi dráma nem (így) következett be –A kapitalistának megmaradó országokban a munkások reálbére, jóléte egyre nőtt, mialatt munkaidejük csökkent. –A munkások demokratikus folyamatok (választások) útján tettek szert politikai hatalomra. –A profitráták a folyamatos innovációk miatt – a várttal szemben – nem csökkentek. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN149

150 BME II.3.2. Nyugati típusú szocializmus 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN150 ›Marxi szocializmus –Antikapitalizmus –Némileg zavaros, pláne a diktatúra kérdésében –Átmenet a (marxi) kommunizmusba ›Marxi kommunizmus –Kissé naivnak tűnő, anarchisztikus elképzelés ›Már minden szükségletet kielégítenek ›Az erőszak vagy a bürokrácia szükségtelenné válik ›Az állam magától zsugorodni kezd, majd eltűnik, és csupán a közösség egyfajta önkormányzataként marad meg

151 BME ›Szovjet típusú kommunizmus „szocializmusa” vs. nyugati típusú szocializmus –„Nyugaton” a tipikus szocialista országok: Svédország, Franciaország, és néhány vonását tekint Nagy-Britannia és az USA egyes időszakai. ›A nyugati típusú szocializmus jellemzői –Termelési tényezők széleskörű állami tulajdonlása –Kiterjedt állami (bürokratikus) gazdaságtervezés –Jövedelem-újraelosztás (Mindezt békés demokratikus úton) 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN151

152 BME II.3.3. Szovjet típusú kommunizmus 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN152 ›Marx úgy vélte, hogy a kapitalizmus előbb szocializmusba, majd kommunizmusba torkollik. ›Nem így történt, a nagy kísérletre az elmaradott Oroszországban (1917-1919-től) került sor –Marx Tőke kötetei: 1867., 1885. és 1894.; a Kommunista Kiáltvány 1848. Marx 1883-ban halt meg. ›A szovjet típusú kommunizmus lényege –Termelőeszközök állami tulajdona –Piaci koordináció (a profit) elvetése –Alapvető gazdasági döntések állami, adminisztratív meghozatala

153 BME II.3.3.a. A kommunizmus válaszai a Mit?, Hogyan? és Kinek a számára? kérdésekre 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN153 ›„Mit?” –A termelés, kibocsátás szerkezetét állami, politikai döntések sorozata alakítja ki. ›Döntés a fogyasztási javak mennyiségeiről és árairól –Megpróbálják úgy, hogy nagyjából egyensúlyban legyenek ›Ármeghatározásnál problémásak a nagykereskedelmi árak –Átlagköltségek és nem határköltségek alapján történik ›Az árak így nem tükrözik a tényleges társadalmi költségeket, nem tudni, hogy mi valójában mennyit is ér (mennyibe kerül) –Ez nem is cél: az értéket a piac helyett a közösség, a hatalom, praktikusan „a párt” adja meg. ›Az árak meglehetősen hosszú időn keresztül változatlanok

154 BME

155 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN155 ›„Hogyan?” –Itt is a tervezőapparátus a meghatározó –A „Mit?” kérdésre adott válasz után visszafelé görgetve határozzák meg a szükséges ráfordításokat ›Ehhez részletes erőforrás-kalkulációk ›A munkaráfordítások (emberi, gépi stb.) részleteit már némi mozgástérrel maguk a vállalatok határozhatják meg ›„Kinek a számára?” –Szintén központi akarat szerint, központilag meghatározott „bértáblákkal” ›Különbséget tesznek a szakképzett és a szakképzetlen munkaerő között, bár ezek a különbségek nem érik el a nyugati országokban piaci alapon kialakult különbségeket. ›„Mindenki képességei szerint” ideológiai háttér

156 BME II.3.3.b. A kommunizmus jellegzetes motívumai 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN156 ›Állami ideológiai monopólium –Nincs nyilvános ideológiai vita –Visszafogott mértékben léteznek megtűrt alternatív ideológiák, leginkább a vallási tanok ›A többi kifejezetten illegális, üldözött –A hivatalos ideológiai terjesztése mögött hatalmas apparátus húzódik meg ›A teljes sajtó, a tömegkommunikáció és az oktatás is

157 BME ›A rendszer felsőbbrendűségének tudata –Mivel a szovjet típusú kommunizmus egyértelműen felsőbbrendű a többi ideológiához képest, így az eredmények „törvényszerűen” jönnek majd. ›A tervszerűség felszámolja a „piac anarchiáját”, azt, amikor verseny gazdasági bajokhoz, ésszerűtlen túltermelésekhez, feleslegekhez, párhuzamosságokhoz vezet. ›Eltűnnek az üzleti titkok, minden találmány azonnal „népgazdasági” hasznosításra kerül. ›Nem kell költeni drága és felesleges hirdetésekre. ›Eltűnnek a parazita kizsákmányolók, és a felszabaduló dolgozók lelkesebben, lelkiismeretesebben fognak dolgozni. ›A gazdasági mellett fontos elem az erkölcsi fölény is –A kommunizmus nemesebb, igazságosabb rendszer, ami majd az emberek gondolkodását is módosítja, mindinkább úrrá lesznek saját önzésükön, és a közérdek szolgálatába állnak. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN157

158 BME ›Az ígéretek alapvető szerepe –A rendszer országai jobbára elmaradott, szegény országok voltak. Így a legfontosabb ígéret a lemaradás a legfejlettebb kapitalista országok utolérése volt. –„Mindenki számára” elérhető, illetve az állam által biztosított lesz: a munkahely, a jó élelmezés, a színvonalas orvosi ellátás, a lakás, a jó oktatás, az olcsó üdülés, a színvonalas kultúra stb. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN158

159 BME ›A hatalom önlegitimációja –Nem rejtik véka alá, hogy a rendszer diktatórikus ›Mindegyik az, a kérdés csupán annyi, hogy ki gyakorolja a diktatúrát: a burzsoázia vagy a dolgozó nép. –A munkásosztály a párton keresztül gyakorolja a hatalmát, a párt az „élcsapat”, így természetes módon hivatott a társadalom vezetésére. ›Akik (néhányan) bírálják, azok csak értetlenek, rosszhiszeműek vagy egyenesen ellenségek. ›Sőt, még a tömegellenállás sem annak bizonyítéka, hogy ne lennének legitimek. –A nép nem feltétlenül látja saját érdekeit, ezt az „élcsapat” jobban látja, ők ideológiailag és intellektuálisan képzettebbek. –Ezért nincs szükség több pártra ›Hiszen náluk nem lehet jobb népképviselet ›Még csak az kellene, hogy esetleg egy olyan párt kapja a szavazatok többségét, amelyik kevésbé szolgálná a népet. 2015159

160 BME ›A hatalom megtartása az elsődleges cél –Ha a párt egyszer megragadta a hatalmat, ezt semmiképpen nem szabad kiadni a kezéből. Ez mindenekelőtti cél. –Sztálin: „A hatalom megragadása csak a dolog kezdete (…) az a fő, hogy a hatalmat meg lehessen tartani, megerősíteni, legyőzhetetlenné tenni”. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN160

161 BME ›Erkölcsi parancsok, követendő viselkedésminták –(Ezek a nyugati kapitalista rendszerektől sem idegen, pl. a családi életre vonatkozó szabályok.) –Nem kedvelt az eredetiség, az egyénieskedés, a kritikai szellem (ez a feljebbvalóval szembeni tiszteletlenség). –Elvárt az engedelmesség, a kijelölt irányvonal nyílt támogatás melletti követése. –A személyi politika legfontosabb kritériuma a lojalitás, a párthűség ›Ha ez bizonyosan megjelenik, az pótolhatja az iskolázottság, a szakértelem vagy a rátermettség hiányosságait is. ›Fordítva viszont nem lehet kompenzálni: a teljesítmény, a tehetség, a tudás nem tudja ellensúlyozni a lojalitás hiányát. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN161

162 BME ›Állandó mozgósítás –A jobb életet hozó kommunizmus építését hadjárathoz, háborúhoz hasonlítják, amelyben mindenkinek helyt kell állnia, és „háborúban” különösképpen nagy bűn, ha valakire nem lehet számítani. –Gyakoriak a katonai életből vett metaforák: a „munka frontja”, a „munka hőse”, a „termelés csatája” stb. –A háborútudat következménye, hogy éberen keresni kell a külső ellenségek mellett a belső árulókat is. ›Mivel nincsenek nyilvános politikai viták, így bizonytalan, hogy valaki csakugyan egyetért-e a rendszerrel, tényleg a „mi emberünk e”. Általános a gyanakvás, a bizalmatlanság, ezzel együtt a titkolózás, a „besúgás” és az ellenőrzés is. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN162

163 BME II.3.3.c. A kommunizmus problémái 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN163 ›A szovjet gazdaság, illetve az azt követő országok gazdaságai kezdetben gyorsan fejlődtek. –A kisebb problémák ellenére a tisztán bürokratikusan irányított (tervutasításos) rendszer működőképesnek bizonyult. –Később a problémák viszont egyre erősödtek ›Gyenge gazdasági teljesítmény –A fenntartott honvédelmi „termelés” és nagyberuházások mellett a fogyasztás a háttérbe szorult. ›Szovjetunióban az élelmiszerellátással is gondok voltak ›Rossz minőségű termékek és szolgáltatások ›Politikai elnyomás és erőszak

164 BME ›Alapprobléma a vállalati vezetők ösztönzése –Nem a profit az alapcél, azaz nem a hatékonyság, hanem csak a terv teljesítése. –Aszimmetrikus informáltság ›A tényleges körülményeket legjobban ismerő vállalati vezetők a „tervezőknek” könnyen bebizonyították, hogy még több erőforrásra van szükségük, illetve csak kevesebb előállítására képesek. –Ld. a közszféra manapság is… 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN164

165 BME ›Puha költségvetési korlát jelensége –A piacgazdaságban a vállalatok költségvetési mozgástere a bevételig (hitelekig, tulajdonosi tőkéig) nyúlhat. –A kommunizmusban viszont mindig számítani lehet a gazdaságirányító bürokrácia „segítségére”, akik végül a költségek szintjére emelik a bevételeket (a forrásokat). –Ld. a közszféra manapság is… ›Nincs személyi felelősség ›A döntéseket általában többlépcsős rendszerben és testületileg hozzák meg. ›Állandó „levédési” akciók –Folyamatos állásfoglalás- és egyetértés-kérések –Az utasításokban a minőség nehezen írható elő, ami kifejezetten a gyenge minőség felé ösztönöz. –Ld. a közszféra manapság is… 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN165

166 BME ›A „mindenki szükségletei szerint” gondolatot nem sikerült meghonosítani –Az anyagi ösztönzők továbbra is kulcsszerepet játszottak. –Az elosztási logika a munkaérték-elmélet gyakorlati alkalmazását is aláásta. ›Ha az egyes munkák értékében – szubjektív, esetleges elemekkel teletűzve – különbséget teszünk, akkor a termékek már nem annyit érnek, mint amennyi a mögöttük lévő munka, hanem annyit kell érjenek, amennyi éppen elegendő a mögöttük lévő munkamennyiséget előállítók adminisztratív módon kialkudott bérigényére. ›Így ez már messze nem olyan „elegáns” gondolat. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN166

167 BME ›A gazdaság valamennyi szintjén beléptek rendszeridegen koordinációs mozzanatok –„Háztájizás”, „maszekolás”, „fusizás” többszörös hatékonyság mellett –A bürokratikus munkaerőpiac volt az egyik legproblematikusabb ›A szakmák „leosztása” és a munkavégzés helye szerinti irányítás igen problémás volt ›Állandósultak a munkaerőhiányok (miközben a feleslegeket elnyelte a „kerítésen belüli munkanélküliség”) ›Kialakult a munkaerő-feketepiac 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN167

168 BME ›Szomorú történelmi tapasztalatok –Ahelyett, hogy csökkent volna, egyre inkább az erőszak, illetve az azzal való fenyegetés volt a megoldást –Az egyenlőség irányába sem sikerült továbblépni ›Végül csak más jellegű egyenlőtlenség alakult ki 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN168

169 BME II.3.3.d. A kommunizmus reformkísérletei 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN169 ›Tervezési rendszer javítgatása –Matematikai közgazdaságtan fejlődése adott reményt. ›Piaci irányába való elmozdulás –A legátfogóbb ilyen reformkísérlet éppen Magyarországon történt 1968 után ›A mikroszintű gazdaságtervezést mindinkább feladva ›A piaci mechanizmusnak sokkal nagyobb mozgásteret adva ›Inkább csak a makrogazdasági szintű tervezésre koncentrálva (teljes foglalkoztatottság fenntartása, külkereskedelmi egyensúly, állami beruházások irányítása stb.).

170 BME 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN170 –Ehhez illeszkedőnek tekinthetjük a kelet-európai országok és a Szovjetunió kapitalizmus irányába való fordulását is. ›Szabadpiaci árképzés kialakítása ›Privatizáció ›Puha költségvetési korlátok bemerevítése –Orosz közgazdász szakértők „Ötszáz napos terv: átmenet a piacgazdasághoz” című, 1990-ben Gorbacsov és Jelcin számára készített művének egy részlete: „Az emberiségnek nem sikerült semmiféle hatékonyabb rendszert létrehoznia a piacgazdaságnál. (…) A piac alkalmazkodási és önszabályozó mechanizmusa biztosítja a gazdasági tevékenységek lehető legjobb koordinálását, a munka, a nyersanyagok és a pénzügyi források racionális felhasználását, valamint a nemzetgazdaság egyensúlyát.”

171 BME II.4. Kapitalizmus: többletgazdaság – szocializmus: hiánygazdaság 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN171 ›A kommunista rendszer jellegzetes tulajdonsága a hiánygazdaság –Túlkereslet ›A kapitalista rendszeré pedig a többletgazdaság –Túlkínálat

172 BME II.4.1. Túlkínálat kialakulásának okai a kapitalizmusban 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN172 ›Vegyük sorra a túlkínálat okait –Monopolisztikus verseny ›Nem mennek el a termelési határokig, marad még kapacitás ›Nem a növekvő határköltségbe ütköznek, hanem értékesítési korlátokba. Így a fő cél a vevőkör növelése. –Kereslet bizonytalansága, miközben nagy profit az újabb vevőkön ›Készletek felhalmozása (az esetleg befutó új vevőkért) –Innováció teremtő rombolása ›Hatalmas a hajtóerő az újításra és az utánzásra ›Eközben viszont nem tűnnek el régi technológiák sem

173 BME –Strukturális munkanélküliség ›Minél dinamikusabb a gazdaság, annál inkább erősíti a strukturális munkanélküliség létrejöttét (miközben a súrlódásos változat is él tovább). ›A gazdaság dinamizmusa, az állandó innovációk miatt folyamatosan új, speciális képzettségre, szaktudásra, kompetenciákra van igény, amivel az adott pillanatban szabad munkaerő csak részben rendelkezik. –Hatékony bérezés gyakorlata ›A piacinál magasabb bérek, így kevesebb alkalmazott munkaerő 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN173

174 BME ›Összefoglalva –A piacgazdaság, a kapitalizmus természetes velejárója a „többlet”, a „pazarlás” ›Árutúlkínálat, a termelőeszköz-felesleg és a munkanélküliség –Ezek a kapitalizmussal együtt járnak, ha a másik oldalról kívánatosnak tartjuk az innovációt, a gazdasági növekedést vagy a kapitalizmus más velejáróit, akkor el kell fogadjuk ezeket is. ›Ezek hatásait az állam is legfeljebb csak csökkentheti vagy fokozhatja, de nem szüntetheti meg. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN174

175 BME II.4.2. Túlkereslet kialakulásának okai a kommunizmusban 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN175 ›A kommunizmusban a hiány, a „hiánycikk” az általános jelenség. ›Miért?

176 BME ›Állami vállalatok viselkedési jegyei –A versenyző vállalatnak a piacról kell bevételhez jutnia, ami állandó nyomás a vevői igények kielégítésre. –Az állami vállalatnál viszont nincs ilyen fenyegetettség. ›Bürokratikusan meghatározottak árak és a vevőkért sem kell megküzdeni. A minőség sem olyan fontos. ›A profitabilitás csak egy szempont a sok közül. –Puha költségvetési korlát: veszteség esetén jön az újabb állami támogatás... ›Az állami vállalatnál a vevői igény kielégítése nem erős motívum, hiszen vagy a vevő kénytelen alkalmazkodni a vállalathoz, vagy a bürokrácia kegyelme védi majd meg. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN176

177 BME –A versenyző vállalat esetén életszerű a kapacitásfelesleg, így nem jellemző a hiány ›Ha kell, fokozzák a termelést –A kapacitásfelesleg viszont „eltűnik” az állami vállalatoknál ›Lényegében a teljesítmény visszafogására, és bőséges erőforrásokra vannak motiválva 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN177

178 BME ›Bürokrácia viselkedési jegyei –A bürokrácia csúcsán kevés inputból sok outputot szeretnének, hogy az „ígéretek” teljesüljenek. ›Ezért már rögtön „megfeszítik”, „túltervezik” a tervet. –Az egyre magasabb aggregációs szinten a tervezés, az informáltság egyre nagyvonalúbb. ›A ruhagyár vezetője még fazonnal, anyaggal, mérettel stb. tervez. Az ágazati felelőse már csak a férfi és a női ruhák számával. A könnyűipari miniszter már csak a ruházati ágazat egészének termelési összértékével. ›Az alsóbb szintű vezetőt a felsőbb aggregációs szintjével értékelik, így hamar rájön, hogy nem érdemes törődnie a vevői igényekhez való alkalmazkodással. ›Számos részterületen (pl. 42-es fekete női kabátból) hiányok lépnek fel. Lesznek feleslegek is, de ezt a már eleve „feszített” tervezés „elnyeli”. 2015178

179 BME –Hiányt gerjeszt a tervezőapparátus hibás inputbiztosítása is ›Az már végképp nem megy, hogy a tervezők a vevői igények szerinti szövetet, cérnát, varrógépet stb. juttassanak a ruhagyárnak, a tervezési feladat elbonyolódik. ›Esetlegesen érkeznek az inputok, és végül tömeges allokációs hiba keletkezik. –A merev és nyomott árrendszer is hiányhoz vezet ›Az „ígéretek” miatt a fogyasztási cikkek meghatározó szelete (alapélelmiszerek, pelenka, iskolaszerek, néhány alapvető háztartási gép, esetleg autó stb.) „művileg” nagyon alacsony árú. ›Ez a keresett mennyiségeket felduzzasztja, amit nem tudnak kielégíteni. A hiány csak nő. ›A fogyasztók megtanulják, hogy ha valami kapható, abból ajánlatos „bespájzolni”, mert újra hiány várható. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN179

180 BME –Állandósul a munkaerőhiány ›A kommunizmusban a gazdaság szerkezetének a megmerevedése (technológiai, szektorális, földrajzi dimenziókban is) jelentősen megkönnyíti a munkaerő keresletének és kínálatának összecsiszolódását. ›Visszaszorul a strukturális és a súrlódásos munkanélküliség. ›Sőt, mivel az erőforrásokkal való pazarló gazdálkodás a munkaerőre is vonatkozott, ez állandó munkaerőhiányt is eredményezett. Emiatt a munkavállalók vállalati pozíciói – a versenyző vállalatokhoz képest – erősebbek voltak, igyekezetük pedig rendszerint szerényebb. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN180

181 BME ›Összefoglalva –A kommunista (szocialista) rendszer összességben hiányt teremt ›Ez a kommunizmussal együtt jár, a rendszer lényegéből fakad, és ezeket a tüneteket a politika legfeljebb csak erősíteni vagy gyengíteni tudja, eltüntetni nem. –Ezzel szemben viszont visszaszorítja vagy majdhogynem meg is szünteti a munkanélküliséget. –Könnyebb elmozdulni az egyenlőség irányába is. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN181

182 „A KOMMUNIZMUS 7 CSODÁJA” 1. Mindenkinek volt munkája. 2. Bár mindenkinek volt munkája, senki sem csinált semmit. 3. Bár senki sem csinált semmit, a tervet 100% fölött teljesítették. 4. Bár a tervet 100% fölött teljesítették, mégsem lehetett semmit kapni. 5. Bár nem lehetett semmit kapni, mindenkinek megvolt mindene. 6. Bár mindenkinek megvolt mindene, mégis mindenki lopott. 7. Bár mindenki lopott, mégsem hiányzott soha semmi. 2015ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN182

183 BME II.4.3. Többletgazdaság – hiánygazdaság, pro és kontra érvek 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN183 ›A többlet és a hiány a kapitalizmus és a kommunizmus velejárói ›A kettő közötti mérlegelés természetesen szubjektív, egyéni értékítéletektől függ ›Néhány mérlegelendő szempont következik

184 BME ›Gazdasági növekedés vs. fogyasztói társadalom –Az innováció, a fejlődés mozgatórugója a verseny ›Az élet kényelmesebbé válik a technológia fejlődésével. –Azonban az új és még újabb termékek áradata, a már-már értelmetlennek tűnő választék, és verseny (vesztesei) miatt megjelenő feleslegek és pazarlás visszatetsző is lehet. –A fogyasztás hajszolása miatt az emberek gondolkodása túlontúl „materializálódhat”, torz értékrendek alakulhatnak ki, háttérbe kerülhet szellemi értékek tisztelete. ›Igaz, a hiánygazdaságban sem fordulnak az emberek jobban a szellemi értékek felé… 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN184

185 BME ›Szabadság kitágítása –A többletgazdaság bő választási lehetősége kitágítja a szabadságot (anyagi, szellemi termékek közötti választást is), míg a hiánygazdaságban, gyakori a kényszerhelyettesítés, a kiszolgáltatottság. ›Eladók tisztességtelen eszközei –A kapitalizmusban a hirdetések, a reklámok nem egyszerűen tájékoztatók, hanem manipulációk. –Ráadásul a hirdetésekre fordított erőforrások (a GDP 2-3%-a) „ablakon kidobott pénz”. –Vajon a kapitalizmusban a vevők vagy az eladók a fölérendeltek, a „szabadok”? 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN185

186 BME ›Koordinációs gondok –Mindkét rendszerben előfordulnak, de a piacgazdaságban a fennálló készletek, többletek megkönnyítik a zavarok elhárítását. A kapitalizmus ennyiből zökkenőmentesebb, mint a görcsösen és késlekedve alkalmazkodó kommunizmus. ›„Piac anarchiája” –A többletek miatti olajozottság ára viszont a párhuzamosságokban jelenik meg. –A parlagon heverő többletek fenntartásának, vagy ahogy azt a marxista közgazdaságtanban nevezték: a „piaci anarchiájá”-nak eltűrése. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN186

187 BME ›Egyenlőtlenség –A kapitalizmusban nyíltan jelentkezik: akinek pénze van, az szinte mindent megkaphat. –A hiánygazdaságnak ehhez képest egalizáló szerepe van. ›A bürokratikusan előállított jószágok között kevés a luxusjószág. ›Sok termék (egészségügy, oktatás stb.) ingyenesen. ›Itt a jövedelmi különbségek is visszafoghatók. –Azonban a kommunizmusban is előretör az egyenlőtlenség, csak éppen más formákban. ›„Protekciósok”, ebben a rendszerben főként a politikai lojalitásért jár jutalom, anyagi jellegű, vagy csak az egyes termékekhez való hozzájutás segítése (pl. lakáskiutalások vagy gépkocsi-kiutalások). 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN187

188 BME ›Korrupció –Minden társadalomban jelen van. Eltérő azonban az, hogy „ki kit veszteget meg”. –A hiánygazdaságban jellemzően a vevő vesztegeti meg az eladót. ›A szebb húsért a hentest, jobb ellátásért az orvost, hiánycikk alkatrészért a javítószolgálatot, a lakáskiutalásért a bürokratát stb. –A kapitalizmusban jellemzően az eladó vesztegeti meg a vevőt, rendszerint azt, aki nem a saját, hanem a közösség pénzét költi el, azaz az állami tisztségviselőket. 2015ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN188