Orosz Andrea SZTE JGYPK Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék 2010.

Az előadások a következő témára: "Orosz Andrea SZTE JGYPK Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék 2010."— Előadás másolata:

1 Orosz Andrea SZTE JGYPK Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék 2010

2 Igen? – Nem? 2

3  A CLIL tanár (tartalmat idegen nyelven oktató) tanár és az idegen nyelvet pusztán a nyelvtudásért oktató tanár közötti hasonlóságok és különbségek  CLIL oktatási alapelvek  A CLIL tanítás korlátai  Versengés a médiával  Nyelvelsajátítás – nyelvoktatás (különbségek)  Motiváció a nyelvoktatásban  Felnőttoktatás és a nyelvtanulás  Bemelegítő gyakorlatok (cél)  Kommunikatív nyelvoktatás  Munkaformák  Hibajavítás  A szókincs tanításának alapszabályai  A szakaszos és halmozott szóismétlés alapelve  Miért felejtünk, hogyan ne felejtsük a szavakat?  Szókincs tanítási technikák 3

4 4

5  tantárgyi tudás  módszertani tudás  tapasztalat  tantárgyával kapcsolatos források, könyvek, egyéb anyagok  kollégák (hálózata) 5

6  nyelvtudás  nyelvi források  Módszertani ismeretek  ( az idegen nyelv továbbadásának ismerete)  (talán) külföldi tapasztalat  tapasztalat  (remélhetőleg) nyelvi tudatosság  kollégák hálózata 6

7 szaktárgyi tudás (tartalom a nyelven keresztül) + nyelvi tudás (nyelv a tartalmon Keresztül) azaz  az idegen nyelvi kommunikációs képesség fejlesztése (beszéd és hallás utáni megértés)  az idegen nyelvi olvasási képesség fejlesztése  az idegen nyelvi írás képesség fejlesztése  a diákok tantárgyi tudásának fejlesztése 7

8  a nyelv tantárgy specifikus ( CSAK azt a szókincset, azt nyelvtant tanítom, vagy gyakorolom, amire a tantárgy megtanításához szükség van)  az óra fókuszában a tantárgy áll ( a nyelv csak segítség)  mind a négy nyelvi készségre (beszéd, hallás utáni megértés, olvasás, írás) szükség van (mind a tanuláshoz, mind a tanításhoz) 8

9  a tantárgyi tartalmat interdiszciplináris módon közelíti meg  kevesebb tantárgyi tartalom (70%)  mind a tananyag, mind a kommunikáció autentikus  AKTÍV tanulás  a tananyag strukturált feldolgozása 9

10  a kontextus alapú nyelvtanulás segít a legjobban a nyelv elsajátításában a CLIL nagyon gazdag kontextust kínál  a diákok azt látják, hogy a nyelv, amelyet tanulnak természetes és nincsen mesterségesen kitalált szituációba és olvasmányba ágyazva.  a diákok tantárgy specifikus, de ezzel együtt a VALÓDI nyelvet hallják és produkálják  mind a diákok, mind a tanár diákok a MÁR meglévő készségeik segítségével jutnak el újabb és újabb területek megértéséhez  a diákok motiváltak és igénylik az idegen nyelv használatát 10

11  a diákok sokféle, tartalmi inputot kapnak.  nem föltétlen a csak nyelvtanilag helyes válaszok fogadhatók el (A nyelvtanárok hajlamosak automatikusan a helyes nyelvhasználatot elfogadni, a CLIL tanárok NEM.)  segít a diáknak, a tartalomra történő koncentrálásban  segíti a különböző tanulási stratégiával rendelkező diákok tanulását sokoldalúsága által  a diákok aktívan tanulnak (mind a magyarázat, mind a tanulás CSELEKVÉSEN keresztül történik 11

12  a CLIL gyorsabban fejlődik, mint amivel a tanár tréning lépést tudna tartani  sok felnőtt számára a CLIL idegen, pusztán abból kiindulva, hogy nem a mai generációhoz tartoznak  nincs még kialakult értékelési rendszere. Mit értékelünk? A nyelvet? A tartalmat?  A tantárgy tanításakor használt nyelv és az idegen nyelvi tanterv párhuzamban állnak-e egymással?  a diákok sokszor áttérnek az anyanyelv használatára  a források hiánya 12

13  Miért unalmas sok esetben a mai diáknak az iskola? Internet, filmek, videojátékok, Internetes játékok, egyéb ESEMÉNYEK  kihívás a tanárnak  osztálytermi technikák megfelelő alkalmazása http://www.youtube.com/watch?v=DjdNPMZJbLs &feature=related 13

14  célnyelvi közeg  (szinte) észrevétlen  fáradtságos  tanárhoz, könyvekhez kötött sikeresebb a nyelvtanulás HA nyelvelsajátítási technikákat alkalmazunk a nyelvi órán 14

15  idegen nyelvi óravezetés, magyarázat  a fogalmak, a nyelvtan, a mindennapi élethez nélkülözhetetlen kommunikációs eszközök megtapasztalása 15

16  a tanulási folyamat segítése  lelkes tanár – lelkes diákok  jó tanár – diák viszony kialakítás  A felnőttoktatásban sem mondhatjuk, hogy tanítványuk felnőtt és a saját felelőssége, hogy tanul-e, készül-e vagy sem. Nem engedhetjük el, hiszen ez ellentmondana a mai nyelvtanítás alapelveinek. 16

17 „Ma ezt KELL megtanulnunk.” „Azért tanuljuk ezt, mert ez a tananyag.” vs „Ezt szeretném megtanulni, mert ÉRDEKEL.” 17

18 Szoktatás az idegen nyelvi környezethez. Az anyanyelv háttérbe szorulása  stresszhelyzet Biztonságban vagyok. 18

19 IDŐ!!!!  45 perces órák, 90 perces előadások  a diák legtöbbször csöndben van  a diáknak alig van lehetősége akár a szóbeli, akár az írásbeli megnyilvánulásra  Ha a diák NEM AKTÍV, hogy várjuk el tőle a fejlődést? 19

20 A diáktól nem várható el, hogy a nyelvet csakis és kizárólag otthoni felkészülés során tanulja meg, hiszen a kommunikatív nyelvtanítás elveit alapul véve ehhez partnerekre van szükség, ami pedig Otthon csak kivételes esetben adott. A tananyagot még az iskolában KOMMUNIKÁCIÓS környezetben kell gyakoroltatni. 20

21 1) frontális osztálymunka 2) pármunka 3) csoportmunka 4) egyéni munka. 21

22 ELŐNYÖKHÁTRÁNYOK  tanár-barát (felkészülési idő nem jelentős)  kevesebb esély magatartási problémák előfordulására az osztályban (könnyebb az osztály szemmel tartása)  tiszta szerepek az osztályban  tanár-központú  a tanári beszéd időtartama dominál  diákok közötti különbséget nem veszi figyelembe  a diákok érdeklődését nem veszi figyelembe  a tanár (és a tankönyv) a tanulás egyetlen forrása 22

23 ELŐNYÖK  diák-barát  demokratikus véleménycsere  kevesebb stressz a diák számára, hiszen csak beszélgetőtársa előtt kell megnyilvánulnia  a pár egyik fele mindig aktív (szóbeli kommunikációs feladatok esetén a beszélő fél)  a passzív fél is részt vesz a tanulási folyamatban  a pár tagjai egymást javíthatják  a pár tagjai egymástól is tanulnak  motiváló erővel bírhat 23

24 HÁTRÁNYOK  a diákok nem mindig a célnyelven kommunikálnak  a tanár nem tudja ellenőrizni az összes pár munkáját egyidejűleg  fiatalabb korosztálynál magatartásbeli problémák előfordulása  nagyobb a hibázás lehetősége  különböző tanulási stratégiák alkalmazása, összehangolása 24

25 ELŐNYÖK  diák-barát  demokratikus véleménycsere  lehetőség az egybefüggő, zavartalan kommunikációra  megfelelő (jó) a munkát segítő hangulat és hozzáállás 25

26 HÁTRÁNYOK  a diákok nem mindig a célnyelven kommunikálnak  a tanár nem tudja ellenőrizni az összes csoport munkáját egyidejűleg  fiatalabb korosztálynál magatartásbeli problémák előfordulása  nagyobb a hibázás lehetősége  lehetnek passzív tagok a csoportban  ha a csoport nem megfelelően van összeállítva, a csoporttagok között meg nem értés támadhat, ami rossz hangulatot szülhet  különböző tanulási stratégiák alkalmazása, összehangolása  az osztályteremben lévő csoportok különböző időben fejezik be a feladatot. 26

27  Fontos : ne zavarjuk közbeszólással a munkát,  Ügyeljünk a heterogén és homogén csoportok összetételére is.  Sugalljuk, hogy a feladat megoldható és diákjaink képesek rá. 27

28  Monitorozás 1) a megadott feladatot végzik-e, 2) értik-e a feladatot, 3) a célnyelvet használják-e, 4) nem akadtak-e el a feladat végzése közben 5) ismerik-e az adott terminológiát 6) amennyiben szükséges, a többiek zavarása nélkül segítséget nyújt, rávezet, 7) fenntartja a fegyelmet, 8) ne csak egy csoportra koncentráljunk 9 9) legyünk mindig kéznél 10) jegyzeteljünk, de csak a munka befejeztével beszéljük meg a felmerülő problémákat. 28

29  Amennyiben az egyes csoportok hamarabb fejezik be a munkát, gondoskodjunk egyéb plusz munkáról feladatról. 29

30 ELŐNYÖKHÁTRÁNYOK  tanulói autonómia kialakítása  önálló tanulási stratégiák kifejlesztése, gyakorlása  koncentrálóképesség  magára hagyatottság 30

31 Az előző évtizedek nyelvtanulásának sikertelensége részben annak is köszönhető, hogy a tanárok állandóan és következetesen javították a diákok összes előforduló hibáját.  STRESSZHELYZET A diák a későbbiekben mások előtt nem mer megszólalni. 31

32  Ki beszél tökéletesen?  Mi a fontos? A kommunikáció, vagy a nyelvtanilag tökéletes beszéd, hogy el tudjam mondani, amit akarok?  Esetleg mindkettő?  Hogy fejlődik a diák, ha a tanár nem javítja? 32

33 Alapja: Grammar Translation és az Audio-Lingual Method A hiba BŰN A hibát megtanuljuk, ha nem javítjuk. Mai felfogás: Accuracy – javítunk Fluency – nem javítunk 33

34  Az idegen nyelvi szótanítás alapvető kritériumai  Akkor emlékszünk leginkább az idegen nyelvi új szóra, ha hasonlít  az anyanyelvből (L1) már ismert szóra (cognates).  Könnyebb megjegyezni a szót, ha annak kiejtése könnyű.  Segíthet a szó megjegyzésében, ha azt, vagy a hozzá tartozó tartalmakat el tudjuk képzelni (mnemotechnikák alkalmazása).  Akkor emlékezünk leginkább az új szóra, ha az kötődik a már ismert szavakhoz (tehát valamilyen kapcsolat jön létre agyunkban a régi és az új ismeretanyag között).  Könnyebb a szavak tanulása, ha azok rendszerben vannak, bizonyos szempontok szerinti csoportosításban. 34

35  A kiejtésben, vagy formailag hasonló szavak egyszerre tanítása azonban kerülendő, mert zavart okozhatnak a nyelvtanuló fejében (pl. right. write, effect – affect)  Szópárok tanítása segíthet nagymennyiségű szó rövid idő alatt történő elsajátításában.  Minél mélyebb szellemi tevékenység során történik a szó elsajátítása, annál nagyobb az esély, hogy a nyelvtanuló elő tudja azt később hívni és vissza tud rá emlékezni (nem csak a szó jelentését közöljük, de még azon az órán használjuk is, pl. játékok, kommunikatív, interaktív feladatok stb. formájában.  Minél változatosabb formákban és új szituációkban köszön vissza (mind a gyakorlás, mind az ismétlés során) az új szó, annál nagyobb az esély, hogy emlékezni fogunk rá.  A szavakat újra és újra, hatékonyan kell használni, ismételni ahhoz, hogy azok maradandóan megmaradjanak emlékezetünkben. 35

36  Hosszabb időintervallumon keresztül az ismétlés rövidebb-hosszabb szakaszokban vissza-visszatér. Az új szó esetenkénti ismétlése, visszatérése nem tart hosszú ideig.  Az első ismétlésnek a tanítást követő legrövidebb időn belül meg kell történnie, amikor a nyelvtanuló még emlékszik az előzőleg megtanított szóra. 36

37  Előnye:  A hosszú távú tudás kialakulása úgy történik, hogy agyunkban fizikai, kémiai folyamatok zajlanak le, melyek lehetővé teszik az ismeretek tárolását, későbbi felidézését. A szakaszos ismétlés lehetővé teszi, hogy létrejöjjenek agyunkban ezek a változások és a megszerzett információ, esetünkben az új szavak hosszú távú memóriánkban tárolódjanak ahonnan bármikor felidézhetőek. 37

38  Egy-egy szó megtanítására, gyakorlására egy alkalommal hosszabb időt szánunk. A szavak ismétlésére ezt követően csak egy-egy alkalommal, vagy soha nem kerül sor. HÁTRÁNYA A halmozott ismétléstípus során nincs elég idő arra, hogy agyunkban létrejöjjenek ezek a változások, tehát a megszerzett új ismeretanyag további ismétlések híján rövid távú memóriánkból törlődik. 38

39 A felejtés tipikus görbéje (Pimsleur, 1967) 39

40  illusztrációk (képek, tárgyak)  bemutatás (eljátszás, testbeszéd)  részletes körülírás  szövegkörnyezet  szinonimák  antonímák (ellentétpárok)  asszociáció, kollokáció  szótári definíció  fordítás  stb… 40

41  eldöntendő (zárt végű) kérdéseket (amire a válasz: Igen-Nem)  kifejtendő (nyitott végű) kérdéseket (erre a diák a saját elképzelése, fantáziája, vagy MÁR MEGLÉVŐ TUDÁSA alapján válaszol). 41

42

43 Köszönöm a figyelmet! orosza@jgypk.u-szeged.hu