Pénzügyi és számviteli alapismeretek. A számvitel fogalma, feladata o A számvitel a tájékoztatás eszköze o Vagyoni helyzetről o Pénzügyi helyzetről o.

Az előadások a következő témára: "Pénzügyi és számviteli alapismeretek. A számvitel fogalma, feladata o A számvitel a tájékoztatás eszköze o Vagyoni helyzetről o Pénzügyi helyzetről o."— Előadás másolata:

1 Pénzügyi és számviteli alapismeretek

2 A számvitel fogalma, feladata o A számvitel a tájékoztatás eszköze o Vagyoni helyzetről o Pénzügyi helyzetről o Jövedelemtermelő képességéről o A számviteli információ címzettjei: a hatóságok az alkalmazottak a piaci szereplők a vállalati vezetők

3 A számvitel mint információs rendszer: o a gazdálkodó szervezetben lejátszódó gazdasági folyamatokat megfigyeli, megméri és feljegyzi o a múltbeli, megtörtént gazdasági eseményeket, folyamatokat figyeli, méri és jegyzi fel o a piaci szereplők jogában áll, hogy egymásról törvényes úton megbízható, teljes képet kapjanak o a vagyonmozgásokat (változásokat) megbízhatóan, a valóságnak megfelelően, saját eszközrendszerével (beszámoló, könyvvezetés, leltár, könyvvizsgálat, stb.) figyeli meg és dolgozza fel.

4 Számviteli alapelvek 1. A vállalkozás folytatásának elve 2. A teljesség elve 3. A valódiság elve 4. A világosság elve 5. A következetesség elve 6. A folytonosság elve 7. Az összemérés elve 8. Az óvatosság elve 9. A bruttó elszámolás elve 10. Az egyedi értékelés elve 11. Az időbeli elhatárolás elve 12. A tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelv 13. A lényegesség elve 14. A költség-haszon összevetésének elve (gazdaságosság elve)

5 A beszámoló  A gazdálkodó éves működéséről, vagyoni helyzetéről, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről készített írásos jelentés.  Tartalmát és általános szabályait a számviteli törvény szabályozza. Beszámoló

6 A beszámoló A vállalkozás méretétől, teljesítményétől illetve formájától függően Egyszerűsített éves beszámoló Éves beszámoló Összevont (konszolidált) éves beszámoló

7 A mérleg  A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, egyfajta vagyonkimutatás.  A vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontban mutatja meg, méghozzá dec. 31-én.  A vagyont kettős vetületben szemléli ESZKÖZÖK, vagyontárgyak (Mink van?) aktívák FORRÁSOK, vagyon eredete (Miből vettük?) passzívák   Eszközök =  Források ezt nevezzük mérlegfőösszegnek  A mérleg teljeskörű minden vagyontárgyra kiterjed.

8 A mérleg felépítése Mérleg, 200X. Dec.31.ESZKÖZÖK FORRÁSOK A. Befektetett eszközök I. Immateriális javak II.Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszk. B. Forgóeszközök I. Készletek II. Követelések III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de be … III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. MSzE E. Céltartalékok F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt köt. II. Hosszú lejáratú köt. III. Rövid lejáratú köt. G. Passzív időbeli elhatárolások Eszközök összesenForrások összesen

9 Eredmény-kimutatás  A vállalkozás adott időszaki teljesítményéről, sikerességéről, jövedelemtermelő képességéről szolgáltat információkat.  Mindezt egységes szerkezetben mutatja be.  Lényegében a vállalkozás mérleg szerinti eredményének levezetését tartalmazó eleme a beszámolónak.  Az éves eredmény az éves bevételek és ráfordítások különbsége. bevétel (árbevétel) ráfordítás (költség)

10 Mérleg szerinti eredmény levezetésének sémája Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (hozamai) - Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai, költségei A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Pénzügyi műveletek bevételei - Pénzügyi műveletek ráfordításai B/ Pénzügyi műveletek eredménye C/ Szokásos vállalkozási eredmény (  A  B) Rendkívüli bevételek - Rendkívüli ráfordítások D/ Rendkívüli eredmény E/ Adózás előtti eredmény (  C  D) - Társasági adó F/ Adózott eredmény - Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés G/ Mérleg szerinti eredmény (MSzE)

11 Az eredmény-kimutatás változatai Az üzemi (üzleti) eredményt a vállalkozás két változatban vezetheti le: Összköltség eljárással Forgalmi költség eljárással Forgalmi költség eljárás Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Üzleti tevékenység hozamai Értékesítés éves összes költsége Egyéb ráfordítások Üzleti tevékenység ráfordításai. A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye Összköltség eljárás Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Aktivált saját teljesítmények Üzleti tevékenység hozamai Felmerült éves összes költség Egyéb ráfordítások Üzleti tevékenység ráfordításai. A/ Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

12 Cash flow kimutatás  A vállalkozás éves pénzeszközállományának változását és annak körülményeit mutatja be.  Cash flow-nak nevezzük egy adott időszakban a pénzforrások képződésének és felhasználásának folyamatát. Cash flow = Pénzbevételek — Pénzkiadások  Pénzforgalmi szemléletmódban készül.  A Cash-flow kimutatás felépítése: I.Szokásos vállalkozási tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Működési Cash-flow) II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Befektetési Cash-flow) III.Pénzügyi tevékenységből származó pénzeszközváltozás (Finanszírozási Cash-flow) Cash-flow kimutatás fajtái

13 Cash flow kimutatás fajtái  Direkt cash-flow Az alapbizonylatokból, analitikából, szintetikából indulunk ki. Megkeressük azokat a gazdasági eseményeket, amelyek pénzmozgással jártak és ezek hatását összesítjük.  Indirekt cash-flow Az adózás előtti eredményt használjuk kiinduló adatként. Ezt korrigáljuk az olyan bevételekkel, illetve és ráfordításokkal, amelyeket az adózás előtti eredményben elszámoltunk, de nem jártak pénzmozgással. Majd korrigáljuk az olyan pénzbevételekkel, amelyek befolytak, és az olyan kiadásokkal, amelyeket kifizettünk, de az adózás előtti eredményt nem érintették.

14 Számviteli cash-flow I. Működési cash-flow 1.Adózás előtti eredmény± 2.Elszámolt amortizáció + 3.Elszámolt értékvesztés és visszaírás ± 4.Céltartalék képzés és felhasználás különbözete ± 5.Befektetett eszközök érétkesítésének eredménye ± 6.Szállítói kötelezettség változása ± 7.Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása ± 8.Passzív időbeli elhatárolások változása ± 9.Vevőkövetelés változása ± 10.Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása± 11.Aktív időbeli elhatárolások változása ± 12.Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) - 13.Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés-

15 II. Befektetési cash-flow 14.Befektetett eszközök beszerzése - 15.Befektetett eszközök eladása + 16.Kapott osztalék, részesedés + III. Finanszírozási cash-flow 17.Részvénykibocsátás, tőkebevonás bevétele + 18.Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kib. bevétele + 19.Hitel és kölcsön felvétel + 20.Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, megszüntetése, beváltása + 21.Véglegesen kapott pénzeszközök + 22.Részvénybevonás, tőkekivonás (tőkeleszállítás) - 23.Kötvény, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír visszafizetése- 24.Hitel és kölcsön törlesztése- 25.Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek- 26.Véglegesen átadott pénzeszközök - 27.Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek változása ± IV. Pénzeszközök változása (± I. ± II.± III. sorok) ±

16 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!