MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 8. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1.

Az előadások a következő témára: "MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 8. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1."— Előadás másolata:

1 MUNKAJOGI ALAPISMERETEK – 8. Dr. Csőke Rita Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék1

2 Mai témáink 1. ZH – értékelés És még egy kis munkabér… Bérpótlékok Béren kívüli juttatások, Cafetéria Díjazás munkavégzés hiányában A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Az utasítás megtagadása Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék2

3 Tipikus hibák a ZH-n Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék3

4 „Kakukktojásos” kérdés: Érvénytelenség: Semmisség esetei (határidő nélkül lehet rá hivatkozni) Munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütköző megállapodás Munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével létrejött megállapodás Nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütköző megállapodás Színlelt megállapodás. Megtámadhatóság (határidős a hivatkozhatósága) Tévedés Megtévesztés Jogellenes fenyegetés Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék4

5 Munkáltató jogos gazdasági érdekének védelme (4. előadás 9. dia) A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló magatartása a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék5

6 Véleménynyilvánítás szabadságának korlátai (4. ea. 9. dia) A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék6

7 Személyiségi jogok korlátozása a munkaviszonyban (4. ea. 19. dia) „A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével a) közvetlenül összefüggő okból b) feltétlenül szükséges és c) a cél elérésével arányos. „ Vagyis igen, korlátozható, de csak törvényes feltételek keretei között. (Nem pedig ahogy a munkáltatónak ez „jólesik”.) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék7

8 A munkáltató üzleti titkának megőrzése (4. előadás 6. dia) „Fontos: az üzleti titok megtartására vonatkozó szabályok pl. a munkaviszony megszűnését követően is kötelezőek. Akkor is, ha nincs versenytilalmi megállapodás!” Vagyis az üzleti titok az üzleti titok marad a munkaszerződés megszűnését követően is. Azért titok. Versenytilalmi megállapodást a munkáltató jogos gazdasági érdeke védelmében lehet kötni, de az üzleti titok megtartására vonatkozó kötelezettség ettől független. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék8

9 Bérpótlékok (Mt. 139-145.§) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék9

10 A bérpótlékokról általában A bérpótlékok a rendes munkaidőben végzett munkáért járó munkabéren felül járnak, ha a feltételük teljesül. Számítási alapja: az alapbér egy órára eső összege Havibér és teljes munkaidő esetén 174 órával kell számolni az egy órára eső összeget. (Részmunkaidő esetén arányosítani kell.) Lehet tételes elszámolású, vagy bizonyos feltételek esetén munkaszerződésben rögzített átalány, Vagy egyes pótlékok megállapíthatók az alapbér részeként is. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék10

11 Nem tételes bérpótlék megállapítás lehetőségei (átalányszerű pótlékok) (Mt. 145.§) A felek a munkaszerződésben megállapodhatnak úgy is a tételes pótlék elszámolás helyett, hogy a vasárnapi pótlékot, a munkaszüneti vagy ünnepnapon végzett munka bérpótlékát, a műszakpótlékot, éjszakai pótlékot is magába foglaló alapbért állapítanak meg. Ezt a munkaszerződésben külön rögzíteni kell. (A rendkívüli munkavégzés – „túlóra” – pótléka nem lehet ennek része!) Vagy a felek a munkaszerződésben a) bérpótlék helyett, b) készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. Ez az alapbéren felüli, külön jogcímű munkabér elem ez esetben. Ha a munkabért valamilyen oknál fogva arányosítani kell – pl. távollét miatt -, az átalányt is arányosítani kell. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék11

12 A bérpótlékok fajtái az Mt-ben (Mt. 140-144.§) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék12

13 Rendkívüli munkavégzés bérpótléka „Túlórapótlék” Feltétele: a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, b) a munkaidőkereten felül vagy c) az elszámolási időszakon felül végzett munka. Mértéke: munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján: Bérpótlék (a munkabéren felül) – óránként – az egy órára eső alapbér 50%-a, vagy A rendkívüli munkavégzéssel legalább egyező időtartamú szabadidő és legalább a szabadidőre eső arányos alapbér. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék13

14 Rendkívüli munkavégzés bérpótléka a heti pihenőidőben/pihenőnapon vagy munkaszüneti napon végzett munka esetén Feltétele: erre a napra elrendelt rendkívüli munkavégzés Mértéke: Ha a munkáltató másik pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít, akkor 50%. Ha nem, akkor 100% a rendkívüli munka idejére jutó „normál” munkabéren felül. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék14

15 Rendkívüli munkavégzés esetén a szabadidő kiadása A heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadni. A felek megállapodása alapján a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december harmincegyedik napjáig kell kiadni. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék15

16 Műszakpótlék Feltétele: 1.a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik és 2.munkavégzése 18-06 óra közötti időszakra esik. Mértéke: alapbér 30%-a (szintén órára arányosítottan). Rendszeres, ha a havi munkanapjai legalább egyharmadában eltér a munkakezdés időpontja, és a legkorábbi és legkésőbbi kezdés között legalább 4 óra van. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék16

17 Éjszakai pótlék Feltétele: ebben az időszakban legalább 1 óra munkavégzés és a munkavállaló nem jogosult műszakpótlékra. Mértéke: óránként az egy órára jutó alapbér 15%-a Éjszakai munka: a 22:00-6:00 közötti munkavégzés Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék17

18 Vasárnapi pótlék Feltétele: A munkavállaló többműszakos munkarendben vagy készenléti munkarendben foglalkoztatott, vagy a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozik, és emiatt egyébként vasárnapi (rendes) munkavégzés is elrendelhető számára; Az előzőek vasárnapi rendkívüli munkavégzése; Mindenki más, akinek vasárnapra rendelnek el rendkívüli munkavégzést, kivéve, ha a munkavállaló – az előzőeken kívül - vasárnapra rendes munkanapra beosztható (ld. alább). (Vasárnapi rendes munkavégzés – az előzőeken kívül - beosztható: a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b) az idényjelleggel, c) a megszakítás nélkül, f) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben, g) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,h) külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára.) Mértéke: óránként az egy órára jutó alapbér 50%-a. (A kiskereskedelem vasárnapi munkavégzésére további szabályok is vonatkoznak, és a pótlék is máshogy alakul, ezt azonban a kurzus alapozó jellege és a hallgatóság összetétele miatt nem tárgyaljuk.) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék18

19 Munkaszüneti nap bérpótléka Feltétele: munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén (január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25– 26.) Mértéke: óránként az egy órára jutó alapbér 100%-a Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék19

20 Ügyelet vagy készenlét bérpótléka Készenlét esetén húsz–, ügyelet esetén negyven százalék bérpótlék jár. Ha az ügyelet, készenlét ideje alatt munkavégzés is történik, akkor a bérpótlék a fentiek szerint jár szerint jár (munkaszüneti nap pótléka, éjszakai pótlék, rendkívüli munkavégzés esetén annak pótléka, stb.) Ettől eltérően, ügyelet esetén, ha a munkavégzés tartama nem mérhető, ötven százalék bérpótlék jár. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék20

21 Munkabérnek nem minősülő munkáltatói juttatások (Szja. tv. alapján – 1995. évi CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék21

22 Mik ezek? Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék22 Nagyon leegyszerűsítve, lényegében minden, ami nem munkabér, vagy nem költségtérítés, vagy nem más nevesített, munkavégzés nélküli juttatás. (pl. távolléti díj, állásidőre járó alapbér.) Az előzőektől az különbözteti meg, hogy ez nem „jár” a munkavállalónak. (Nincs olyan, hogy ha ez és ez a feltétel teljesül, akkor ezt adni kell.) Ezek tipikusan a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalásai (ld. Jognyilatkozatoknál).

23 Munkabérnek nem minősülő munkáltatói juttatások A munkabért nem helyettesíti. Ha munkabér jár, akkor munkabért kell fizetni. Ebben az értelemben a béren kívüli juttatási elemek nem minősülnek munkajogi értelemben véve munkabérnek. DE: az egyenlő bánásmód követelményét ezek esetén is meg kell tartani. (Ugyan nem kötelező a juttatása, de az alkalmazása nem lehet diszkriminatív.) Emlékeztető korábbról: az egyenlő bánásmód követelménye teljesítése vizsgálata tekintetében „Munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás ”. /Mt. 12.§ - megj: itt az (1) bek. magára az egyenlő bánásmód alapelvre mutat, „annak alkalmazásában” értendő így./ Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék23

24 Előnyei: Adózási, közteherviselési előnyök: „alapesetben” kedvezőbbek a kifizetés feltételei, mint ha a munkabérrel azonosan adózó juttatást fizet a munkáltató. A kedvezményes határokon belül maradva ugyanazon erre fordítható munkáltatói személyi költség mellett magasabb nettó összeghez jut a munkavállaló, vagy munkáltatói oldalról kevesebb a munkáltató terhe, olcsóbb a juttatás. Rugalmas juttatási forma, ami – mivel a munkabéren felül kapja - motiváló lehet a munkavállalóknak. A munkáltatónak sem teremt feltétlen kötelezettséget: adja, amikor és ameddig tudja. (Szemben a munkaszerződés szerinti munkabérrel, illetve költségtérítéssel.) Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék24

25 Korlátai: Adózási okokból ezek adózása általában csak egy bizonyos (az adótörvényben meghatározott) mértékig kedvezőbb. Az, hogy melyik mekkora összegben adható kedvezményesen, eltérő. Ezen juttatások jelentős részénél nem kizárt, hogy több helyről (több munkáltatótól) is kapja a munkavállaló, de az adózási értékhatárok miatt ezek együttes összege számít. (Ha az „összesen” átlépi a határt, akkor a túllépés összegére más szabályok vonatkoznak.) – A munkavállalók erről nyilatkoznak. Egyes esetekben a munkavállalóra tekintettel hozzátartozó is kaphatja (beleszámít a dolgozó adókedvezményes keretébe) – ő is nyilatkozni köteles. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék25

26 Alapvető fogalmak tisztázása Mivel a rugalmasságán (nem kötelező jellegén) kívül elsősorban adózási megfontolások miatt preferált, fontosak az adózási fogalmak. Ezek a munkavállalók számára annyiban hasonlók, hogy mindegyik egyaránt a munkabéren felüli lehetséges „plusz”. A különbség az adózásában van (ez viszont nyilván az összegét is befolyásolja). Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék26

27 Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék27 Adózási szempontból különbséget kell tenni Béren kívüli juttatás Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás Adómentes juttatások között.

28 Béren kívüli juttatások Az adóalap az 1,19-szerese a juttatás összegének A kifizetői adó: 15%, + EHO 14% (összes közteher: 34,51%) A keretösszegeket arányosítani kell a jogviszonyban töltött napokkal Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék28

29 A béren kívüli juttatások főbb fajtái (legalábbis mai tudásunk szerint) Iskolakezdési utalvány Étkezési Erzsébet utalvány Helyi közlekedési bérlet Munkahelyi étkeztetés Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla szálláshely alszámla szabadidő alszámla Önkéntes egészségpénztári tagdíj hozzájárulás Önsegélyező pénztári tagdíj hozzájárulás Önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulás Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék29

30 Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások fontosabb szabályai A közterhe ennek is a munkáltatót terheli. Jelenleg összesen 49,98% a közteher rajta. (És még mindig kedvezőbb, mint a munkabér jellegű juttatások.) Az adóalap 1,19-szerese után 15% szja (kifizetői adóként) és 27% EHO. Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék30

31 Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások fontosabb fajtái A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem. Csekély értékű ajándék (évente max. 3 alkalommal, egyenként max. a minimálbér 1/3 értékben) – hozzátartozónak is adható Céges telefon magáncélú használata (a munkavállaló által meg nem térített rész, illetve a kiadások 20%-a) A béren kívüli juttatások, ha a rájuk egyenként és/vagy összesen meghatározott keretösszeget meghaladják A béren kívüli juttatásoknál felsorolt elemeken kívüli termékek és szolgáltatások ingyenes biztosítása azonos feltételekkel minden munkavállalónak (és/vagy mindegyikük közeli hozzátartozójának) – feltéve, hogy ez mindenki által elérhető Az előbbiek egy keretből választva Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék31

32 Adómentes juttatások Vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás (lakás vásárlásához, építéséhez, építtetéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, bővítéséhez, vagy az ilyen célokat szolgáló hitelintézettől felvett hitel törlesztéséhez, visszafizetéséhez, a korábbi munkáltatótól felvett munkáltatói kölcsön visszafizetéséhez adható meghatározott feltételek fennállása esetén a teljes vételár, illetve építési költség 30 százalékának erejéig, de a támogatás nem haladhatja meg öt év alatt az 5 millió forintot); Sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet összegkorlát nélkül; Kulturális szolgáltatás igénybevételére (színház, múzeum, stb.) jogosító jegy, bérlet legfeljebb évi 50 ezer forint értékben. Kockázati baleset-, élet-, vagy betegbiztosítás Munkajogi alapismeretek, 2015/2016/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék32