Dr. Szlávik János – Dr. Valkó László Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em. 2008.

Az előadások a következő témára: "Dr. Szlávik János – Dr. Valkó László Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em. 2008."— Előadás másolata:

1 Dr. Szlávik János – Dr. Valkó László Környezetgazdaságtan BME Környezetgazdaságtan Tanszék St. ép. IV em. www.kornygazd.bme.hu 2008.

2 Hasznos információk I. Előadás anyagok letölthetők a Környezetgazdaságtan Tanszék honlapjáról: www.kornygazd.bme.hu Letöltések, belépés hallgatóként Jelszó: „kirtir” Jegyzet Szlávik János (szerk.): Környezetgazdaságtan, Typotex Kiadó, Budapest, 2007.

3 Hasznos információk II. Számonkérés Zh időpontok: 1.zh okt. 21. 2.zh dec. 2. pót zh dec. 9. Két zh eredményei alapján megajánlott jegyet (jó és jeles) lehet kapni, ez a lehetőség a pót zh-ra már nem vonatkozik. Aláírás megszerzésének feltétele a két zh minimum követelményeinek teljesítése. Vizsgaidőpontot a megajánlott jegyet szerző hallgatóknak is fel kell vennie!

4 Tantárgyi tematika 1.A környezetgazdálkodás gyakorlatának és elméletének fejlődése 2.Fenntartható fejlődés, fenntarthatósági mutatók 3.Környezetértékelés 4.Külső gazdasági hatások (externáliák) és a környezetszabályozás elméleti alapjai 5.Környezeti stratégiák 6.Környezetpolitika, környezetszabályozás 7.Átmenet a fenntarthatósághoz, a jövő stratégiái

5 Elméletek, publikációk Nemzetközi gyakorlatMagyar gyakorlat 1962 Rachel Carson Néma (csendes) tavasz 1968 A Római Klub megalakulása 1969 U-Thant kiáltványa 1970 USA Föld napja Nixon: EPA, Clean Air Act … 1972 A növekedés határai (Limits to Growth) MIT csoport D. Meadows „0 növekedés” 1972 Stockholm ENSZ konferencia az emberi környezetről UNEP létrehozása 1972 UNEP tagság 1973-92: EK I-IV. Környezetvédelmi Akcióprogram 1976 Leontief világmodell (ENSZ) 1976 I. környezetvédelmi törvény (1976/II. tv.) Szervezeti, jogszabályi keretek kialakítása (OKTH)

6 1962 Rachel Carson: Néma tavasz Amerikai tengerbiológus A DDT káros hatásairól ír Fikció, de tudományos alapja van Jelentősége: felhívja a figyelmet a környezeti problémák súlyosságára A DDT felhalmozódása a táplálékláncban

7 Cél: Időről időre felhívni a nemzetközi szervezetek és nemzeti kormányok képviselőinek figyelmét az emberiség veszélyeztetett helyzetére egy-egy konkrét világprobléma felvázolásával, tanul- mányozásával Vizsgálat (1900-1970): népesedés iparosodás élelmiszertermelés környezetterhelés nyersanyagkészletek csökkenése Eredmény: Ha a gazdaság növekedési üteme követi a tendenciákat, akkor a jövő évszázad végére elérjük a növekedés határát Ajánlat: „ Zéró gazdasági növekedés” 1972-Római Klub „ A növekedés határai”

8 1973-ban az ENSZ arra kereste a választ, milyen összefüggésben állnak egymással az ENSZ Fejlesztési Stratégiája és a környezeti problémák Vizsgálat: ökológiai tényezők hogyan befolyásolják a gazdasági növekedést mennyire helytállóak a nemzetközi fejlesztési stratégiák Hipotézis: A környezetszennyezés és a környezetvédelem problémája technikailag megoldható, de költséges. Leontief féle világmodell

9 Elméletek, publikációk Nemzetközi gyakorlatMagyar gyakorlat 1984-87 Brundtland Bizottság működése (ENSZ) 1987 A Brundtland Bizottság jelentése: Our Common Future (Közös Jövőnk) 1987- a fenntartható fejlődés módszertana 1987 Montreali Jegyzőkönyv1987-2000 KVM, KTM, KÖM 1989 Csatlakozás a Montreali Jegyzőkönyvhöz 1992 Rio de Janeiro Környezet és Fejlődés Világkonferencia (ENSZ) 1993-2000 EU V. Környezetvédelmi Akcióprogram (A fenntarthatóság felé) 1997 Kyoto 1995 Környezetvédelmi törvény (1995/LIII.) 1997-2000 NKP 2002 Johannesburg2003-2008 NKP II. 2001-2010 VI. Környezetvédelmi Akcióprogram 2001 EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája, Göteborg 2007 Magyarország Fenntartható Fejlődési Stratégiája 2007 Nemzeti Klímaváltozási Stratégia

10 Környezet és Fejlesztés Világbizottság Brundtland Bizottság Cél: a környezetvédelem és a fejlesztés kritikus kérdésinek vizsgálata, reális javaslattétel kidolgozása a kezelésre javaslattétel új nemzetközi együttműködési formákra környezeti érzékenységet és akciókészséget befolyásoló programok kezdeményezése Eredmény: Környezet és fejlesztés felvázolása 2000-ig, és az azt követő időszakig nyúló világstratégia kidolgozása.

11 A gazdaság és a természeti környezet közötti viszony megközelítési módjai I. Ökológiai közgazdaságtan A természet rendszeréből és logikájából kiindulva próbál meg globális szinten hosszú távú választ adni a természet társadalom-gazdaság alapkonfliktusára. Környezetgazdaságtan Megoldás irányába akkor haladunk, ha a piaci viszonyokat átalakítva érzékennyé tesszük a piacgazdaságot vagy tágabban a társadalmat a természeti problémákra, és eszközöket igyekszünk találni, hogy a gazdasági-társadalmi hatásokat környezetkonform irányba vihessük.

12 Környezetgazdaságtan és ökológiai gazdaságtan főbb képviselői Ökológiai közgazdaságtan Környezetgazdaságtan Pigou (1877-1959) Coase (1910- ) Schumacher (1911-1977) Boulding (1910-1993)

13 A gazdaság és a természeti környezet közötti viszony megközelítési módjai II. A gazdaság és bioszféra viszonya Gazdasági növekedés, társadalmi fejlődés A természeti tőke mérhetősége és eltérő értelmezései

14 A felkészülést segítő kérdések 1.Kérdések a környezeti elméletek, nemzetközi-magyar gyakorlat fejlődéstörténetéből Példák: 1970 – USA 1972 – Stockholm Brundtland jelentés EK-EU környezetvédelmi akcióprogramok EU V. Környezetvédelmi Akcióprogram EU VI. Környezetvédelmi Akcióprogram EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája (FFS)... 2.A környezetgazdaságtan és az ökológiai gazdaságtan lényege 3.A gazdasági és bioszféra viszonya 4.Gazdasági növekedés, társadalmi fejlődés értelmezése 5.A természeti tőke mérhetősége és eltérő értelmezései