Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali.

Az előadások a következő témára: "Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali."— Előadás másolata:

1 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 228. fólia 12. Hazai TPV központ típusokról röviden AXE (Ericsson) EWSD (Siemens) ADS (Austria Telecom – Northern Telecom)

2 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 229. fólia A svéd Ericsson gyár AXE típusjelű kapcsolóközpontjáról

3 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 230. fólia Az AXE kapcsolórendszer főbb jellemzői A kapcsolórendszer típusjelének (AXE) nincs feloldható jelentése. Ugyanis az Ericsson gyár valamennyi kapcsolórendszerének 3- betűs gyártmány-jele van, és az AXE a szóban forgó rendszer betűjele. A rendszer kapcsolómezője T-S-T struktúrájú, amely teljes kiépítésben egyidejűleg 65 536, egyenként 64 kbit/s sebességű csatornát képes kezelni. Ezek közül 61 440 csatorna szolgál a kapcsolt telefonösszeköttetések számára, a többi szinkronizáló, illetve és jelzéstovábbító csatornaként működik. A rendszerben valamennyi olyan kapcsoló- vagy vezérlőelem, amelyet 128 használónál több érhet el, redundanciával rendelkezik. Az előfizetői fokozatban 128 előfizetői vonal 30 digitális telefoncsatornát érhet el. A központ vezérlésed hierarchikus felépítésű, központi periféria- buszrendszert használó rendszer.

4 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 231. fólia Tartalékolt digitális kapcsolómező RPB RPB-B 2 Mb/s-os PCM utak APZ APT RPS Digitális trönkök Előfizetői fokozat Trönk- és jelzés- kezelő fokozatok A 64 kb/s-os csatornák száma kapcsolási síkonként max. 65 536 lehet Előfizetők RP RPBC RP STC Kihelyezett előfizetői fokozat Előfizetők R2 CCSS7 ETC RSS EMRP TSS Proc. CCS Proc. SSS EMRP GSS Proc. TSM CPS MAS CP-B CP RPBC RP AXE: a kapcsolórendszer felépítése Proc. -A

5 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 232. fólia AXE: Az SSS előfizetői alrendszer felépítése 0 127 1920 2047 32 csatornás PCM-utak a GSS kapcsolómezőhöz Előfizetői vonalak Az SSS fokozat buszillesztő egysége LSM egységek közötti kettőzött busz-vezeték (TSB) RPBC Belső, kettőzött vezérlő busz (EMRPB) JTC LSM 0 EMRP Előfizetői jelzések útja „Kötelező” PCM-út Opcionális PCM-út (LSM 15 ) Jelzéskapcsolat CP-vel, az RPB buszrendszeren keresztül 0 1 15 Opcionális PCM-út (LSM 2 ) 2 JTC LSM 1 EMRP JTC LSM 15 EMRP EMRP és CP közötti jelzések

6 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 233. fólia MAS Összehasonlító- beavatkozó egység APT- fokozat RPB-A RPB-B RPS CPS EM-busz (a) EM-busz (b) APT-fokozat terhelés- megosztásos tartalékolású regionális processzora (RP) AXE: A tartalékolt vezérlés vázlata EM = Extension Module (APT-fokozat bővítőmodulja) EM 1 Proc. EM n Proc. RP (a)RP (b) CP-A CP-B Szinkrón tartalékolású központi processzor RP-hiba esetén aktiválódó EM busz-hozzáférések CPS-hiba esetén aktiválódó RPB busz-hozzáférés

7 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 234. fólia AXE típusú kapcsolóközpontok hardver-elemei – I. AXE kapcsolóközpont szekrénye, magazinokkal: AXE kapcsolóközpont hűtésrendszerének vázlata:

8 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 235. fólia AXE típusú kapcsolóközpontok hardver-elemei – II. Nyolc-vonalas AXE előfizetői kártya (LIC) :AXE memória-kártya:

9 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 236. fólia AXE típusú kapcsolóközpontok hardver-elemei – III. LSM magazin:

10 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 237. fólia AXE típusú kapcsolóközpontok hardver-elemei – IV. APZ 211: APZ 212: Különböző forgalmi kapacitású AXE kapcsolóközpontok vezérlő rendszerei

11 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 238. fólia AXE típusú kapcsolóközpontok hardver-elemei – V. AXE kapcsolórendszer órajel-generátor egysége:

12 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 239. fólia A német Siemens gyár EWSD típusjelű kapcsolóközpontjáról

13 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 240. fólia Az EWSD kapcsolórendszer főbb jellemzői A kapcsolórendszer típusjele (EWSD) német nyelvű elnevezésből származó rövidítés (EWSD = Elektronisches WählSystem – Digital). A rendszer kapcsolómezője T-S-S-S-T struktúrájú, amely teljes kiépítés esetén egyidejűleg 65 536, egyenként 64 kbit/s sebességű csatornát képes kezelni. Ezek közül 60 480 csatorna szolgál a kapcsolt telefonösszeköttetések számára, a többi egyrészt szinkronizáló csatornaként, másrészt kapcsolt jelzéscsatornaként működik. Valamennyi kapcsoló- és vezérlőegység valamilyen módon redundanciával van ellátva függetlenül attól, hogy az adott modult hány előfizetői vonal érheti el. Az előfizetői fokozatban 952 vonalról 120 digitális csatorna érhető el. A vezérlés elosztott rendszerű, amelyben a processzorok között kapcsolt jelzéscsatornák továbbítják a jelzésinformációt.

14 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 241. fólia SN-1 64 kb/s-os (PCM) csatornák száma: max. 2 x 65 536 Az LTG egységek száma :max. 504 2 Mb/s-os (primer) PCM vonalak 8 Mb/s-os multiplex vonalak Főközponti előfizetői fokozat LTG-B GP Digitális trönkök (R2)   1 max. 952 RDLU Kihelyezett előfizetői fokozat DLUC   1 max. 952 DLU DLUC Digitális trönkök (CCS7) CCNC SN-0 SGC EWSD központ funkcionális felépítése LTG-B GP LTG-C GP LTG-C GP CP 2 Mb/s-os (primer) PCM vonalak

15 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 242. fólia EWSD: A DLU előfizetői fokozat felépítése 952 8 1 945 PDC0 PDC1 PDC2 PDC3 DIUD - DLUC 0 DLU = Digital Line Unit SLM = Subscriber Line Modul SLMCP = SLM processzor DIUD = Digital Interface Unit for DLU DLUC = DLU Control TU = Test Unit PDC = Primary Digital Carrier Előfizetői vonalak 4 Mb/s Jelzések (vezérlő jelek) Teszt- busz 2 Mb/s DIUD - DLUC 1 SLM 119 SLMCP TU SLM 1 SLMCP

16 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 243. fólia LTG-B SN-0 CP-0 Aktív SN és CP Szinkrón működésű tartalékolás Kapcsolt jelzésátviteli út Alternatív hívásfelépítési utak vö.: terhelésmegosztásos tartalékolás DIUD-0 DLUC-0 DIUD-1 DLUC-1 LTG-B CP-1 Szinkrón működésű tartalékolás Tartalék SN és CP Előfizetői kártya (SLMA) DLU Előfizető Egy forgalmi irány multiplex trönkjei LTG-C SN-1 Tartalékolási struktúra az EWSD rendszerben SLCA SLMCP  SLMA

17 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 244. fólia EWSD típusú központ elemeinek fényképe – I. EWSD központ szekrénysorai: EWSD központ nyitott szekrénysora:

18 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 245. fólia EWSD típusú központ elemeinek fényképe – II. EWSD funkcionális modul: EWSD kártya két oldala:

19 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 246. fólia Az Austria Telecom cég ADS típusjelű, a kanadai NorTel cég licensze alapján gyártott kapcsolóközpontjáról

20 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 247. fólia Az ADS kapcsolórendszer főbb jellemzői Az eredeti rendszer típusjele DMS100 (NorTel), a Magyar Posta számára kifejlesztett változat típusjele ADS lett (ADS = Austrian Digital System). A központ digitális kapcsolómezője kétfokozatú linkrendszert képez, amelyben a fokozatok elemei T-S-T struktúrájú digitális kapcsolók. A teljes kapcsolómező egyidejűleg 65 536, egyenként 64 kbit/s sebességű csatornát képes kezelni. Ezek közül 59 520 csatorna továbbít digitalizált (PCM), kapcsolt telefonjelet, a többi kapcsolt jelzéscsatornaként működik. Az előfizetői fokozat csak analóg interfészeket (BORSCHT funkciókat) kezel, ISDN csatlakozásra az ADS rendszerben nincs lehetőség. Egy analóg csatlakozású fokozat maximálisan 640 vonalat képes kiszolgálni, amelyek 120 csatornán keresztül érhetik el a kapcsolómezőt. Az ADS vezérlése hierarchikus struktúrájú, kapcsolt jelzéscsatornákkal kommunikáló rendszer.

21 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 248. fólia Az ADS rendszer felépítése ADTC = Austrian Digital Trunk Controller LM = Line Modul PP = Peripheral Processor max.16 PCM trönk ADTC CCC 2 Mb/s-os PCM vonalak (max. 2 x 4 vonal/LM) max. 2×16 PCM trönk/ADTC NW max. 65 536 PCM csatorna (64 kb/s-os), ebből 59 520 működik kapcsolt telefon-csatornaként, a többi kapcsolt jelzéscsatorna 1 640 LM 1 640 LM PP Analóg csatlakozású előfizetői vonalak NW = (switching) NetWork CCC = Central Control Complex

22 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 249. fólia 13. A PSTN/ISDN platform működését kiegészítő rendszerek Hangposta (Voice-mail – VM) Előfizetői végberendezések rádiós elérése (RLL-GSM) Hálózatirányító központ (NMC) Próbahívó mérőhálózat (PRMH) Rendszertámogatás (RTK)

23 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 250. fólia A hangposta-platform felépítése és fizikai elérhetőségei Telefoncsatornák (2 Mb/s-os digitális trönkök) TRM MSU-1 1 2 s MSU-m MMU-1MMU-nCCS Hangposta rendszer (VMS) Hangpostafiókok 1 2 s Üzemeltetői munkaállomás Egyéb külső csatlakozások CCSS7 jelzéslinkek PSTN / ISDN platform

24 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 251. fólia Hangposta platform A hangposta platform logikai elérhetőségei Üzenethagyás (490 abcd) Üzenetek meghall- gatása (1718) Nem válaszol (1716) Hívott foglalt (1715) Szolgáltatói területen kívülről (490 1718) Otthonról (1717) Nem otthonról (1718) Telefon- előfizető PSTN / ISDN platform Telefon-előfizető hívása Hívás- átirányítás Üzenethagyás Üzenetek meghallgatása Logikai bemenetek telefonos hangposta-fiókokhoz Logikai bemenetek önálló postafiókokhoz Hangpostafiók hívása postafiók 1 postafiók 2 postafiók n

25 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 252. fólia RLL rendszerek funkciója (RLL = Radio in the Local Loop) A vezeték nélküli előfizetői hozzáférés megvalósítását egy ideiglenes (provizórikus), és egy állandó (konstans) jellegű cél elérése motiválja. Az ideiglenes cél főként a múltban létezett, és olyan helyeket érintett, ahol az igénylők száma nagy volt, de pillanatnyilag nem volt elegendő kapacitású vezetékes elérési hálózat, és a hálózat kiépítése a felszíni viszonyok miatt körülményes, várhatóan hosszú ideig tartó folyamatnak ígérkezett (pl. hegyvidéken). Az RLL rendszert erre az átmeneti időre telepítették. Az állandó cél olyan helyekre vonatkozik, ahol eleve gazdaságtalan a vezetékes hálózat kiépítése, pl. tanyai települések, ritkán lakott hegyvidék stb. Az RLL rendszerek kezdetben analóg rádiós interfészt alkalmazva, jelenleg digitális, vagyis fix telepítésű GSM interfésszel épülnek fel, Ezeket nevezik RLL-GSM rendszereknek.

26 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 253. fólia Az RLL-GSM rendszer funkcionális egységei Helyi központ EF Illesztő Bázis- állomás RT 1 RT 2 RT n Rádiós előfizetői elérés, forgalom-koncentrálással Rádiós csatornák száma: m n > m Vezetékes előfizetői elérés RT x = x-edik rádiós (GSM) terminál Előfizetői végberendezések Antenna Rádiós kapcsolat egy RT rádiós terminál és a bázisállomás között EF = előfizetői fokozat A D A D A D

27 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 254. fólia Hálózatirányító központ (NMC) (NMC = Network Management Center) Az NMC főbb feladatai: Hibák felfedése: A hálózati multiplex rendszerekben, az átviteli és jelzés- csatornákban automatikus hibadetektáló folyamatok működtetése. Kategorizált riasztás generálása a hibák detektálása után. Hibás elemek működésből történő kiiktatása: A hálózat hibásnak érzékelt elemeinek kiiktatása a működésből egészen addig, ameddig meg nem történik a kijavításuk. A hálózat átkonfigurálása: Hibaérzékelés és/vagy forgalmi torlódás érzékelésekor bevatkozás a hálózat konfigurációjába. Hibakeresési munkák támogatása: Távvezérelt diagnosztizáló programok alkalmazása, átviteli utak szükség szerinti ideiglenes és távvezérelt visszahurkolása. Átvitel minőségének ellenőrzése: Hibátlan szakaszoknál az átviteli minőség időszakos és automatikus távellenőrzése. Forgalommérések végzése kijelölt irányokban: Későbbi analizálás céljából, különböző trönkirányoknál távvezérelt forgalommérések végzése.

28 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 255. fólia Az NMC funkcionális elemei H PSTN/ISDN Kivetítő képernyő a hálózat állapotáról NMC terminálok H T T T T NMC jelzéskezelő A forgalomérzékelés és beavatkozás eszközei Állapot-lekérdezés és jelentés Beavatkozás Alarm-jelző tábla

29 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 256. fólia Országos próbahívó mérőhálózat (OPRMH) A mérőhálózat a PSTN-ben végponttól végpontig terjedő, az előfizetők közötti hívási és beszélgetési folyamatot utánzó vizsgálóhívásokat kezdeményez amelyek egyrészt a Matáv, másrészt a társszolgáltatók hálózatában is végződhetnek. A PSTN kijelölt központjaiba fixen telepített hívásgenerátor (CS = Call Simulator), illetve hívásfogadó (DA = Data Acquisition) egységeket telepítenek, amelyek között a vizsgálóhívások egy központi, OPRMH szerver által megtervezett és a CS egységekhez eljuttatott terv szerint épülnek fel. Léteznek mozgatható hívásgenerátorok is, amelyekkel tetszés szerinti helyekről lehet vizsgálóhívásokat indítani. A vizsgálatok eredményei a DA egységekből a Matáv informatikai hálózatán keresztül jutnak el a központi PRMH szerverhez. A vizsgálóhívásokkal elvégezhető tesztek: –Kapcsolástechnikai hibák keresése és detektálása (pl. T-hang hibája, nem megfelelő jelzőhangok kapcsolása, megszakadások észlelése stb.) –Teljeskörő tarifa-vizsgálat, beleértve a tarifaváltás (csúcsidőről kedvezményes időre, vagy ellenkező irányban való váltás) időpontjában fennálló hívások vizsgálatát is. –Átviteltechnikai mérések végzése mindkét továbbítási irányban (csillapítás, pszofometrikus zaj, impulzus-zaj stb. mérése)

30 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 257. fólia PSTN/ISDN OPRMH funkcionális vázlata CS x H CS y P DA v P DA z H OPRMH szerver Országos informatikai hálózat Vizsgálóhívások kezdeményezése Vizsgálóhívások eredményei CS x → DA z vizsgálóhívás CS y → DA v vizsgálóhívás

31 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 258. fólia Rendszertámogatás A rendszertámogatás műveleteit rendszerint az ún. rendszertámogató központ támogatja. A rendszertámogató központ magyar nyelvű jelölése: RTK (angolul: CTS – Centralized Technical Support) A nagy szolgáltatóknál nagyon fontos szempont, hogy a platformjaikon üzemelő valamennyi átviteli és kapcsolórendszert az RTK-ban kísérleti rendszerek, ún. pilot rendszerek képviseljék. A pilot rendszerek működtetésének célja az adott platform vagy rendszer bármely forgalmi esetének emulálhatósága, és így különböző ellenőrző vizsgálatok támogatása. Új hardver- és/vagy szoftverelemek üzembe-állítása előtt a korrekt, vagyis a specifikáció szerinti működés ellenőrzését mindig a megfelelő pilot rendszerben kell elvégezni. Az „élő” rendszerben tapasztalható hibás működés esetén a pilot rendszerben rekonstruálni lehet a jelenséget, és ilyen módon analizálni lehet a hibák természetét is, amelynek révén segíteni lehet a gyártókat a hibajavítási folyamatok megvalósításában.

32 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 259. fólia Rendszertámogatás (folytatás) Szoftverhiba észlelése esetén – a hibajelenség lehetőség szerinti mélységben az RTK-ban való feltárását követően – a szállító ún. patch-et („foltot”) fejleszt ki, amely megszünteti a tapasztalt hibát. A patch-et (pontosabban patch-eket, mert a szoftver-javítás nem egyenként, hanem „összegyűjtve”, csoportosan történik) előbb a pilot rendszerben kell kipróbálni, és csak ezt követően lehet az „élő” rendszerben alkalmazni. Az új (új szolgáltatásokra képes) szoftver-verzió bevezetése előtt ugyancsak ellenőrizni kell a pilot rendszerben az új verzió működési képességeit. Az új szoftver-verzió rendszerint nemcsak az új szolgáltatásokat végrehajtó szoftver-elemeket tartalmazza, hanem a korábbi verzió patch-ek nélküli, kijavított (vagyis a felfedezett szoftverhibák) változatát is. Az új szoftver-verziók ellenőrző vizsgálata mindig két vizsgálat-sorozat lefolytatásából áll: –regressziós vizsgálatból, amely az előző verzió képességeinek megmaradását van hivatva ellenőrizni (vö.: regresszió = visszavezetés!), és –konformancia-vizsgálatból, amellyel az új szolgáltatási képességeket ellenőrzik, hogy azok a specifikációval megegyező (azokkal konform) módon működnek-e.

33 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 260. fólia Az RTK vizsgálati (pilot) rendszerei

34 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 261. fólia Az RTK digitális pilot kapcsolórendszerei és az „élő” hálózat kapcsolata (példa) AXE ADS EWSD H Sz NK Győr Budapest (81) 38xxxx (81) 30xxxx (81) 39xxxx RTK Sz = szekunder kpt. H = helyi központ NK = nemzetközi kpt. PSTN / ISDN (96) (1) Sz

35 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 262. fólia 14. Alközpontok és magánhálózatok

36 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 263. fólia Mit nevezünk alközpontnak? Alközpont az, amelynek feladata: –magánhálózati kapcsolóközpontként való működés használója (tulajdonosa, bérlője): –vállalat (gyár) –intézmény (hivatal) –szálloda –kórház –segélynyújtó szervezet (rendőrség, tűzoltóság, mentők) stb. csatlakozása a PSTN/ISDN-hez: –közvetlen (analóg vagy digitális előfizetői elérési pontokon keresztül) –közvetett (magánhálózat másik alközpontján keresztül) –nincs kapcsolata (ld. zárt magánhálózat) Hagyományos funkciójú alközpontok jelölése: –PBX (Private Branch EXchange) –PABX (Private Automatic Branch EXchange) –ISPBX (ISDN PBX)

37 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 264. fólia Mit nevezünk magánhálózatnak? Nem közcélú hálózatokat, amelyek alközpontok között létesítenek átviteli utakat Ezek az átviteli utak nem szükségszerűen magántulajdonúak, legtöbbször (főként gazdaságossági megfontolásokból) bérelt vonalakból állnak A magánhálózatok lehetnek zártak vagy nyitottak Zárt magánhálózat esetében a hálózat és a PSTN között nincs átjárhatóság Nyitott magánhálózat esetében a hálózat egy vagy több alközpontján keresztül akár kezdeményezett, akár végződő formában kapcsolat létesíthető a PSTN előfizetőivel

38 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 265. fólia Alközpontok és hálózatuk csatlakozása a PSTN-hez a) Egyedi alközponti csatlakozás PSTN/ISDN Alközpont Előfizetői állomás PABX Előfizetői elérési hálózat Mellék- vonalak Alközponti mellékállomások b) Alközponti hálózat (magánhálózat) csatlakozása – példa PSTN/ISDN HH Helyi központ H PABX Magánhálózat PABX Alközponti fővonal Alközponti fővonalak Helyi központok

39 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 266. fólia Alközpontok működtetése Manuális üzemmód (napjainkban már ritkaságnak számít) –Az alközpont teljes (helyi, kimenő, bejövő) forgalma kezelő közreműködését igényli. –Csatlakoztatása a közcélú hálózathoz nem igényel különleges feltételeket (vö.: analóg előfizetői interfész). Félautomata üzemmód –Az alközpont helyi és kimenő forgalma automatikus vezérlésű, de a bejövő forgalom kezelő közreműködését igényli. –Csatlakoztatása a közcélú hálózathoz nem igényel különleges feltételeket (vö.: analóg előfizetői interfész). Beválasztásos (DDI vagy DID) üzemmód DDI = Direct Dialling In; DID = Direct In-Dialling – Az alközpont teljes forgalma automatikus vezérlésű (vö.: PABX), kezelőre csak segítségkéréskor van szükség (pl. a hívó nem ismeri a hívott mellékállomás hívószámát). –Csatlakoztatása a közcélú hálózathoz külön feltételeket (DTMF üzemmódú tárcsázás) igényel.

40 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 267. fólia Az alközponti beválasztásról A beválasztás fogalma –Beválasztásnál az alközpont automatikus üzemmódban kezeli a bejövő forgalmat (is), vagyis az ilyen módon történő hívásnál a hívónak a kapcso- láshoz nem kell kezelőt igénybe vennie. –Beválasztáshoz tehát a hívónak ismernie kell a mellékállomás hívószámát, mert ennek hiányában kezelő segítségét kell kérnie. A beválasztás működési feltételei a hazai PSTN-ben –Utólagos beválasztás: nyílt számozási rendszer alkalmazása. A mellékállomások külső (beválasztáshoz használt) hívószáma nem része a helyi központ számmezőjének. Előbb az alközpontot kell egy helyi számmal felhívni, majd annak jelentkezése után a mellékállomás számát kell betárcsázni. Ehhez a helyi központ kapcsolómezőjének áttárcsázhatónak kell lennie, és ez csak DTMF üzemmódban áll fenn. –Közvetlen beválasztás: zárt számozási rendszer alkalmazása. A mellékállomások külső, vagyis a beválasztáshoz használt hívószáma része a PSTN helyi központ számmezőjének. A hívó a mellékállomás teljes hívószámát helyi hívószámként tárcsázza, és a helyi központ – együttműködve az alközpont vezérlésével – ennek alapján kapcsolja fel a hívott melléket. Figyelem: A mellékállomások belső hívószáma része a beválasztós hívószámnak. Pl. külső szám: abcdefg, belső szám: defg

41 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 268. fólia Az utólagos beválasztás módszere (beválasztás nyílt számozási rendszerrel) MEGJEGYZÉS: A mellékállomások külső hívószáma (alközpont helyi hívószáma + beválasztó szám) nem része a helyi (PSTN) központ számmezőjének! Vezérlés Helyi hívószám (az alközpont hívószámának) beadása Beválasztó szám beadása Alközponti jelentkezés (bemondás) Beválasztó előtétegység Alközpont kapcsolása = a beválasztó előtétegység kapcsolása     Vezérlés   Beválasztó szám átadása Hívott mellék kapcsolása HELYI KÖZPONT ALKÖZPONT Hívó (beválasztó) előfizető Beválasztással hívott mellékállomás Alközponti fővonal Mellékvonal Előfizetői vonal

42 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 269. fólia Vezérlés Hívott mellék külső hívószámának beadása Alközponti fővonal kapcsolása     Vezérlés Hívott mellék kapcsolása HELYI KÖZPONT ALKÖZPONT Hívó (beválasztó) előfizető Beválasztással hívott mellékállomás Jelzéskapcsolat a helyi központ és az alközpont között MEGJEGYZÉS: A mellékállomások külső hívószáma (beválasztós hívószáma) egyúttal helyi hívószám is, vagyis ez a hívószám része a helyi (PSTN) központ számmezőjének! Alközponti fővonal Mellékvonal Előfizetői vonal A közvetlen beválasztás módszere (beválasztás zárt számozási rendszerrel)

43 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 270. fólia A közvetlen beválasztás hívószámai egy alközpont mellékvonal-kapacitásának függvényében Alközponti mellék- állomások max. száma Mellékállomások belső hívószáma Mellékállomások külső hívószáma Alközponti kezelő külső hívószáma ≤ 100xxABCDExxABCDEyz ≤ 1 000xxxABCDxxxABCDyzz ≤ 10 000xxxxABCxxxxABCyzzz A hívószámok betűelemeinek értelmezése : ABCDE / ABCD / ABC = a helyi központ számmezőjébe tartozó számjegy-kombináció x = tetszés szerinti számjegy 1 és 9 között y = 1, ha z = 0 vagy y = z, ha z ≠ 0

44 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 271. fólia A közvetlen beválasztás megvalósíthatóságának feltételei A helyi központ és az alközpont vezérlőrendszere között szabványos jelzésrendszert kell tudni alkalmazni, mert az alközpont üzemeltetőjének csak így lesz gazdaságos az alközpont beszerzése (egyedi jelzésrendszer esetén az alközpont túl drága lenne). A helyi központ szolgáltatójának csak akkor gazdaságos a közvetlen beválasztás, ha a számmező korlátozások nélkül csoportosítható és rendelhető hozzá egy-egy alközpont mellékállomásaihoz. A csak korlátozásokkal csoportosítható (kiadható) számmező esetében fennáll annak a veszélye, hogy az alközpontnak kiadott számmező nagyobb lesz, mint annak mellékvonal-kapacitása. A „vonal-felesleghez” nem rendelhető fizikai vonal, azok nem adhatók ki más előfizetőknek sem, és ez bevétel-kiesést okoz a szolgáltatónak. A közvetlen beválasztás tehát csak digitális (TPV) központok esetében gazdaságos, elektromechanikus központok esetében (pl. crossbar központoknál) ez nincs így.

45 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 272. fólia Az alközponti szolgáltatásokról – I. Alközponti alap-szolgáltatások PSTN alapszolgáltatások (hívás kezdeményezése, fogadása, jelzőhangok vétele) Beszélgetőpartner tartásba tevése Hívásátadás Átadott hívás visszavétele Gombnyomásra alközponti fővonal kapcsolása („városi vonal” adása) Tetszőleges mellékállomás éjszakai kezelőként való kijelölése

46 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 273. fólia Az alközponti szolgáltatásokról – II. Alközponti többletszolgáltatások Mellékvonalakból közös csoport képzése (answer group) Csoportos hívás-fogadás (call pick-up) Követő szolgáltatás (follow me) Foglalt mellékállomás kapcsolása (CCBS alközponton belül) Foglalt PSTN állomás kapcsolása (CCBS alközponton kívül) Foglalt PSTN állomás ismételt hívása Konferencia-kapcsolás (3-nál több résztvevővel) Körözvény-kapcsolás A hívó számának és nevének kijelzése Főnök-titkári telefon és egyebek

47 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 274. fólia Digitális (pre-ISDN) alközpont funkcionális felépítése Analóg alközponti fővonal Digitális alközponti fővonal Központi buszrendszer Tárolt programú vezérlés DIGITÁLIS TELEFON ALKÖZPONT ATI = analóg trönkinterfész DTI = digitális trönkinterfész HI R = használói interfész rendszer- készülékekhez HI H = Használói if. hagyományos készülékekhez Használói (mellékállomási) jelzések Helyi és / vagy társközponthoz Mellékállomások Előfizetői / társközponti jelzések ATI D A Digitális kapcsolómező Kapcsolási utasítások DTI A D HI H Hagyományos készülékek Rendszer- készülékek A D HI R

48 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 275. fólia ISDN alközpont (ISPBX) funkcionális vázlata Szolgáltatói felelősség határa (a helyi PSTN központ szolgáltatás-hozzáférési pontjai – T referenciapontok) Digitális rendszer- készülék ISDN 1 k vonalkártya- csatoló ISDN k vonalkártya- csatoló ISDN 1 vonalkártya- csatoló R R ISDN 1 S0 Analóg mellékvonal ISDN munkaállomás ISDN telefon ISDN mellékv. (BRA = 2B+D) ISDN mellékv. (BRA = 2B+D) ISDN 1 ISDN kártya ISDN k ISDN kártya S0S0 Digitális mellékvonal (B+D) Digitális mellékvonal (B+D) ISDN 1 Analóg vonalkártya NT2 ISDN 1 TA Vezérlő ISDN k TA S-busz ISDN vonalkártya- csatoló Helyi PSTN központhoz menő ISDN alközponti fővonalak (PRA elérés) LAN File szerver PC LAN szerver Hangposta szerver S0S0 S0S0 S0S0 S0S0 S0S0 S0S0 S0S0 S0S0 S0S0 Digitális fővonali kártya T 2M U 2M FI 1 FI m NT1 Digitális fővonali kártya- csatoló T 2M U 2M Digitális kapcsolómező (DKM)

49 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 276. fólia PSS1: Private integrated Signalling System No.1 – QSIG A piacgazdasági körülményekből adódóan az országos és a nemzetközi nagyvállalatok részéről megszületett az országokon belüli, vagy a több országra kiterjedő digitális távközlési magánhálózatok (Private Telecommunication Network – PTN) használatának igénye. A PTN csomópontjait képező alközpontok jelölése PTNX. A PTNX-ek között az ETSI és az ECMA definiálta a Q referenciapontot. A Q referenciapontra vonatkozóan kidolgozták a PTNX-ek közötti jelzésrendszert, amelynek jelölése QSIG (a referenciapont nevére utalva), illetve PSS1 (Private integrated Signalling System No. 1). A PSS1 (QSIG) specifikációjának alapját a DSS1 képezi, de a QSIG nem csak két pont közötti jelzésátvitelt képes megvalósítani, hanem jelzéstranzitálásra is képes. A QSIG gyakorlatilag kompatibilis a DSS1-gyel, kidolgozásának az volt a célja, hogy a PTN-eket különböző gyártóktól származó, de a QSIG követelményeit teljesítő alközpontokkal lehessen felépíteni.

50 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 277. fólia PTNX kapcsolóközpont funkcionális vázlata Szolgáltatói felelősség határa (a helyi PSTN központ szolgáltatás-hozzáférési pontjai – T referenciapontok) Digitális rendszer- készülék ISDN 1 k vonalkártya- csatoló ISDN k vonalkártya- csatoló ISDN 1 vonalkártya- csatoló R R ISDN 1 S0 Analóg mellékvonal ISDN munkaállomás ISDN telefon ISDN mellékv. (BRA = 2B+D) ISDN mellékv. (BRA = 2B+D) ISDN 1 ISDN kártya ISDN k ISDN kártya S0S0 Digitális mellékvonal (B+D) Digitális mellékvonal (B+D) ISDN 1 Analóg vonalkártya NT2 ISDN 1 TA Vezérlő ISDN k TA S-busz ISDN vonalkártya- csatoló Helyi PSTN központhoz menő ISDN alközponti fővonalak (PRA elérés) LAN File szerver PC LAN szerver Hangposta szerver S0S0 S0S0 S0S0 S0S0 S0S0 S0S0 S0S0 S0S0 S0S0 Digitális társvonali kártya FI 1 FI m Digitális fővonali kártya- csatoló Digitális fővonali kártya T 2M U 2M FI 1 FI m NT1 Digitális fővonali kártya- csatoló T 2M U 2M Digitális kapcsolómező (DKM) Q Q Társközponthoz menő digitális vonalak

51 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 278. fólia Virtuális alközpont a PSTN helyi központban CENTREX szolgáltatás) A PSTN-en belüli TPV központok alkalmasak arra, hogy egy-egy központ kijelölt előfizetői között alközponti szolgáltatások működjenek. Az így felkínált speciális szolgáltatáscsoportot a Bell System CENTREX szolgáltatásnak nevezte el (USA: 1964, ESS1 típusú központ). Napjainkban az európai központ-gyártók, más nevet használnak erre a szolgáltatás- csoportra: Ericsson — Business Group Service (BGS) Siemens — GeoCentrex A szolgáltatás-csoport tehát a PSTN egy helyi központján belül működik, és a központ kijelölt előfizetői állomásai (az azokból képzett csoportok) egy-egy virtuális alközpont mellékállomásaiként működtethetők. A „valódi” alközponthoz hasonlóan a virtuális alközpont szolgáltatásai is –alapszolgáltatások, illetve –többletszolgáltatások lehetnek.

52 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 279. fólia Virtuális magánhálózatok (VPN) Az alközponti emuláció helyi központokban való megvalósítása, vagyis a CENTREX szolgáltatás mellett felmerült a nyilvános távközlési piacon a magánhálózati emuláció igénye is, ennek azonban már nem egy-egy központon belül, hanem a teljes hálózatra kiterjedően kell működnie. A magánhálózati emuláció megvalósulása a PSTN-beli kapcsolt bérelt vonalak alkalmazására és az SS7 rendszer (utólag kifejlesztett) emulációs célú működésére épül. Az így megvalósuló szolgáltatás-csoportot virtuális magánhálózatnak (Virtual Private Network = VPN) nevezik, amelyben az egymástól távoli helyeken csatlakozó, kijelölt PSTN-használók nemcsak egyetlen helyi központban (ld. Centrex szolgáltatás), hanem a teljes PSTN-en belül vehetnek igénybe alközponti szolgáltatásokat ugyanúgy, mintha egy magánhálózat használói lennének. PSTN-ben megvalósított VPN távközlési célú szolgáltatást jelent. Létezik az interneten át, IP protokollal megvalósuló VPN is, amely jelenleg informatikai célú, titkosítható szolgáltatásként működik, de VoIP protokoll alkalmazásával távközlési célokra is alkalmas lehet.