Információ- technológiai alapok 9. ÉVFOLYAM INFORMATIKA ÁGAZAT 1.

Az előadások a következő témára: "Információ- technológiai alapok 9. ÉVFOLYAM INFORMATIKA ÁGAZAT 1."— Előadás másolata:

1 Információ- technológiai alapok 9. ÉVFOLYAM INFORMATIKA ÁGAZAT 1

2 Tartalom A4 sima, vagy vonalas füzet www.zipernowsky.hu/~naszlaci Kizárólag ez a tantárgy lehet benne 2

3 Tartalom 3

4 4

5 5

6 6

7 7

8 8

9 9

10 10

11 Információ-technológiai alapok (hálózatok) 9. ÉVFOLYAM INFORMATIKA ÁGAZAT 11 http://agapebartlesville.com/Images/Under_Construction/underconstruction%5b1%5d.gif

12 Mi a hálózat? Az egymással összeköttetésben lévő számítógépek számítógépes hálózatot alkotnak 12

13  Állományok megosztása  Perifériák megosztása  Megbízhatóság növelése  Internet megosztása  Háttértár osztott használata Miért? 13

14 Mekkora?  LAN  MAN  WAN 14 http://www.jose-crispim.pt/artigos/redes/redes_art/images_redes_art/img_art/lan_man_wan.jpg

15 Hogy néz ki? 15 http://static.femina.hu/terasz/parhuzamos_dimenzio/kinez_ablak.jpg http://www.orms-today.org/orms-4-02/art/bourjolly_F2.gif Topológia: Számítógépek összekapcsolásához használt csomópontok közötti kapcsolatok leírása  Busz, vagy sín hálózat  Csillag (star) topológia  Szövevényes - teljes- hálózat  Fa  Gyűrű (token-ring) hálózat  Celluláris

16 Nyílt szabvány / titkos rendszer ISO/OSI TCP 16 http://www.laosbanelomagyarok-hu.eoldal.hu/img/picture/700/pszt.jpg

17 ISO-OSI TCP/IP 17 http://www.ciscoworld.hu/tcpip-es-osi-modell-attekintese http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_24_szamitogepes_halozatok_scorm_03/334_a_tcpip_modell.htmlhttp://www.ciscoworld.hu/tcpip-es-osi-modell-attekintese http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0005_24_szamitogepes_halozatok_scorm_03/334_a_tcpip_modell.html /

18  Kábelek, csatlakozók, jelek  Réz alapú kábelek  STP: Shielded twisted pair (STP) max 100m  UTP: Unshielded twisted pair (UTP)  Koax  Üvegszálas  egymódusú max. 440km (40 Gb/s), jellemzően 10-100km  többmódusú 1-2 km (100 Mb/s)  Rádiós (pl.: WiFi)  Infra Fizikai réteg 18

19 Fizikai réteg 19 http://www.forschnit.hu/lan-h%C3%A1l%C3%B3zati-be%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1sok-ip-c%C3%ADmek-fogalomt%C3%A1r

20 UTP/STP 20 Name Typical construction BandwidthApplications Level 10.4 MHzTelephone and modem lines Level 24 MHzOlder terminal systems, e.g. IBM 3270IBM 3270 Cat.3UTP [9] [9] 16 MHz [9] [9] 10BASE-T and 100BASE-T4 Ethernet [9]Ethernet [9] Cat.4UTP [9] [9] 20 MHz [9] [9] 16 Mbit/s [9] Token Ring [9]Token Ring Cat.5UTP [9] [9] 100 MHz [9] [9] 100BASE-TX & 1000BASE-T Ethernet [9]Ethernet [9] Cat.5eUTP [9] [9] 100 MHz [9] [9] 100BASE-TX & 1000BASE-T Ethernet [9]Ethernet [9] Cat.6UTP [9] [9] 250 MHz [9] [9] 10GBASE-T10GBASE-T EthernetEthernet Cat.6 A U/FTP, F/UTP500 MHz10GBASE-T10GBASE-T EthernetEthernet Cat.7F/FTP, S/FTP600 MHz10GBASE-T10GBASE-T Ethernet. POTS/CATV/1000BASE-T over single cable.EthernetPOTSCATV1000BASE-T Cat.7 A F/FTP, S/FTP1000 MHz10GBASE-T10GBASE-T Ethernet. POTS/CATV/1000BASE-T over single cable.EthernetPOTSCATV1000BASE-T Cat.8/8.1U/FTP, F/UTP 1600- 2000 MHz 40GBASE-T40GBASE-T Ethernet. POTS/CATV/1000BASE-T over single cable.EthernetPOTSCATV1000BASE-T Cat.8.2F/FTP, S/FTP 1600- 2000 MHz 40GBASE-T40GBASE-T Ethernet. POTS/CATV/1000BASE-T over single cable.EthernetPOTSCATV1000BASE-T

21 Fizikai réteg 21 http://slideplayer.hu/slide/2054416/http://slideplayer.hu/slide/2054416/ Schubert Tamás (BMF)

22 Fizikai réteg (Műholdas mikrohullámú átvitel) 22 Műhold Földi állomás Antenna Föld UplinkDownlink http://slideplayer.hu/slide/2054416/http://slideplayer.hu/slide/2054416/ Schubert Tamás (BMF)

23 Miért használunk jelismétlőt? 23 http://slideplayer.hu/slide/2054416/http://slideplayer.hu/slide/2054416/ Schubert Tamás (BMF)

24  MAC  Közeghozzáférés- vezérlés  CSMA/CD Carrier Sense Multiple Access / Collision Detect Az adó belehallgat a csatornába, ha vivőhullámot nem érzékel, akkor adásba kezd. Amennyiben másik adó vivőhullámát a jelterjedési késleltetés miatt nem érzékelte, akkor összeütköznek az adott jelek, amit az ütközés érzékelés fedez fel. Ezek után véletlen idő múlva elölről kezdődik a folyamat.  Token passing Adatkapcsolati 24

25 Hálózati / szállítási réteg 25 Vonalkapcsolás Üzenet és csomagkapcsolás Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

26 Vonalkapcsolás működése 26 Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

27 Vonalkapcsolás működése 27  Kapcsolatteremtés Először kapcsolatteremtés történik az adó és vevő állomás között több kapcsoló központon keresztül, és csak ezután jön létre a kommunikáció.  Kommunikáció: A fizikai kapcsolat csak az összeköttetés idejére áll fenn. Amíg ez a két eszköz beszél egymással, más eszközök nem csatlakozhatnak a vonalra.  Kapcsolatbontás: Miután megtörtént az adatátvitel, felszabadítják a kommunikációs vonalat, és azt más eszközök vehetik igénybe. Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

28  Nincs szükség előre kiépített fizikai összeköttetésre adó és vevő állomás között. Üzenetkapcsolás (fizikai hálózat) 28 Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

29  Ha valamely állomás korlátozatlan hosszúságú üzenetet kíván küldeni egy másiknak, akkor az üzenethez csatolja a címzett azonosítóját, majd az üzenet az átvivőhálózatra kerül, amelyen át csomópontról csomópontra halad, míg a rendeltetési állomásra nem ér. Üzenetkapcsolás (csomópontjai) 29 Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

30  Az üzenet az ilyen kapcsolók mindegyikén késést szenved, hiszen meg kell várnia, amíg a következő vonal felszabadul. Az üzenet viszont jelentős késéssel érkezhet, ha több csomóponton kell keresztül haladnia. Üzenetkapcsolás (késések a csomópontokon) 30 Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

31  Azokat a kapcsolókat, amelyek az üzenetet tárolják, mielőtt továbbítanák, tárolva továbbító kapcsolóknak nevezzük.  Az üzenet az ilyen kapcsolók mindegyikén késést szenved, hiszen meg kell várnia, amíg a következő vonal felszabadul. Az üzenet viszont jelentős késéssel érkezhet, ha több csomóponton kell keresztül haladnia. Üzenetkapcsolás (tárol-továbbít) 31 Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

32  Az üzenet azonnal indulhat az adó állomásról, amint az első vonalszakasz felszabadul, és nem kell megvárni a teljes útvonal szabaddá válását.  Nem szükséges, hogy az üzenet továbbításakor a címzett szabad legyen. Az esetleg foglalt címzett felszabadultáig az üzenet a kapcsolók egyikén várakozik. Üzenetkapcsolás előnye 32 Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

33 Csomagkapcsolt hálózatok 33 Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

34  Tetszőleges hosszúságú üzenetek meghatározott terjedelmű csomagokban érkeznek meg.  A csomag hossza maximálva van.  Amennyiben a csomagkapcsoló hálózatban a csomagméretet meghaladó üzenetet kell átvinni, akkor a forrásállomás az üzenetet részekre tördeli, és az egyes részeket egy-egy csomag alakjában továbbítja Csomagkapcsolt hálózatok 34 Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

35  Az egyes üzenetdarabok elszakadhatnak egymástól, és csak a célállomásnál áll össze belőlük a teljes egész eredeti üzenet.  Egy csomagkapcsolásos hálózat egyidejűleg több üzenetet továbbít az átviteli vonalakon. Ezt az átviteli eljárást multiplexelés-nek nevezik.  A csomagkapcsolás nagyon hatékonyan képes a vonalak kihasználására, mivel az adott két pont közötti összeköttetést több irányból érkező és továbbhaladó csomag is használja.  A csomagkapcsoló hálózatok jelentős része szintén a tárolva továbbítás elvét alkalmazza.  E hálózatok az üzenetkapcsoló hálózatokhoz hasonlóan működnek, viszont a csomagkapcsolás az üzenetkapcsolásnál lényegesen gyorsabb és gazdaságosabb. Csomagkapcsolt hálózatok 35 Dr Keresztesi Miklós - Információtechnika

36  Router  Switch  Hub Hálózati eszközök rétegenként 36 www.cisco.com

37  A hubok, vagy más néven többportos ismétlők feladata a hálózati jelek bit szintű erősítése és újraidőzítése sok (pl. 4, 8 vagy akár 24) felhasználó számára.  Ha több eszközt (állomást) szeretnénk egy megosztott eszközhöz (kiszolgálóhoz) kapcsolni, és a kiszolgálóban csak egy hálózati kártyát szeretnénk elhelyezni, akkor ezt egy hubbal oldhatjuk meg.  A hubok 1. rétegbeli eszközök, mert csak bitfolyamot kezelnek, és nem használják az OSI modell más rétegeinek az információit. Hub 37 http://forum.pcworld.hu/?showtopic=13299http://forum.pcworld.hu/?showtopic=13299, http://nettipps.de/2011/03/05/spanning-tree-works/ http://www.directsystems.com/support/switchvshub.phphttp://nettipps.de/2011/03/05/spanning-tree-works/

38 Switch 38 http://forum.pcworld.hu/?showtopic=13299http://forum.pcworld.hu/?showtopic=13299, http://nettipps.de/2011/03/05/spanning-tree-works/

39  A kapcsoló első látásra gyakran hubnak látszik  egyik funkciója éppen az eszközök és a hálózat egy pontja közötti kapcsolat biztosítása  A kapcsoló feladata a kapcsolat koncentrálása, és a sávszélesség garantálása  A kapcsoló a bemenő portjaira (interfészeire) érkező csomagokat a kimenő portjaira irányítja, miközben minden portján teljes sávszélességet biztosít  A kapcsoló a MAC-címek alapján dönt a kapcsolás irányáról, ezért ez egy 2. rétegbeli eszköz. Switch 39 http://forum.pcworld.hu/?showtopic=13299http://forum.pcworld.hu/?showtopic=13299, http://nettipps.de/2011/03/05/spanning-tree-works/

40 Hub vs Switch 40 http://www.directsystems.com/support/switchvshub.php

41  az irányító feladata a bejövő csomagok megvizsgálása  a legjobb hálózati útvonal kiválasztása  csomagok átkapcsolása a megfelelő kimenő portra.  Az irányítók az útválasztást 3. rétegbeli információ - a hálózati cím - alapján végzik Router 41 http://www.slideshare.net/bcs5x/halozat

42 Példa egy hálózatra 42 http://www.poskola.fw.hu/network/images/modell/subnet2.jpghttp://www.poskola.fw.hu/network/pages/modellek/ip.html http://www.directsystems.com/support /switchvshub.php

43 Teszt 40 MÁSODPERC/DIA 10 KÉRDÉS 43 HÁLÓZATOK http://cyber-iskola.hu/tesztek/tags.html

44 Internetre kapcsolódni 44 https://encrypted-tbn1.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcTxdoUpIh0DsoOV2cne5MhuIAUyB6F7flXATbIQrPpvf2RZhIxF https://encrypted-tbn3.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQrtDEja57V0aISYLzIe88QxEGgeaA8256OxGEOHauSb2eG-f1Y http://www.internet101.org/wp-content/uploads/cablebroadband2.jpg

45 Internetre kapcsolódni 45 http://res1.windows.microsoft.com/resbox/hu/windows%207/main/a69d8607-7487-47db-a49e-ac33a0f6546d_0.jpg

46  Mindengépet egy-egy hálózaton belül egy egyedi cím azonosít: az IP cím  Formája: 4 db ponttal elválasztott decimális szám 0 és 255 között (pl.: 192.168.1.1)  Bitekben kifejezve: 32 bit  Az IP cím két részből áll:  az első rész a hálózatot  a második a gépet azonosítja IP címzés 46 http://users.atw.hu/tomlap/suli/halozat/3_a_halozati_reteg.htm

47 IP címzés 47 http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/demo/Halozatok/Halozatok/TCP_halozati.htm

48  Például: a 192.168.1.1 C osztályú cím első 3 oktettje azonosítja a hálózatot (192.168.1) az utolsó (1) a gépet az adott hálózaton belül (Bitekben: 11000000 10101000 00000001 - hálózat, 00000001 - gép)  Mivel az előbbi felépítés nem mindig érvényes, a hálózattal közölni kell a tényleges, aktuális felépítést Erre szolgál az alhálózati maszk  Ahol ez bináris alakban 1-est tartalmaz, ott az IP cím a hálózatot azonosítja, ahol 0-t, ott a gépet Kiszámításához az IP címet és a maszkot logikai ÉS kapcsolatba kell hozni egymással IP címzés 48

49  Az InterNIC-től kapott IP-címek három osztályba sorolhatók: A, B és C osztályba.  A osztályú címeket a világ kormányzatai számára  B osztályú címeket a közepes nagyságú vállalatok számára foglalja le  mindenki más pedig C osztályú címeket kap IP címzés 49

50 IP címzés 50 http://www.forschnit.hu/lan-h%C3%A1l%C3%B3zati-be%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1sok-ip-c%C3%ADmek-fogalomt%C3%A1r

51 IP címzés 51 https://digi.hu/sites/default/files/styles/medium/public/news/article_image/ipv6.png?itok=QaBXcU2hhttps://digi.hu/sites/default/files/styles/medium/public/news/article_image/ipv6.png?itok=QaBXcU2h, https://electrosome.com/wp-content/uploads/2012/04/ipv4-vs-ipv6.jpghttps://electrosome.com/wp-content/uploads/2012/04/ipv4-vs-ipv6.jpg

52 IP cím beállítása 52

53 IP cím ellenőrzése 53  ipconfig /all

54 Kommunikáció ellenőrzése 54 https://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc737478(v=ws.10).aspx  A ping parancs használata  A ping parancs megjeleníti, hogy válaszolt-e a cél, valamint hogy mennyi idő telt el a válaszadás fogadásáig.  Ha a kívánt hely elérése közben hiba lép föl, a ping parancs hibaüzenetet jelenít meg.

55 Kommunikáció ellenőrzése 55 https://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc737478(v=ws.10).aspx  A ping parancsot az alábbi műveletekhez használhatja:  A számítógép elérhetőségének vizsgálata (nem az állomás neve, hanem címe alapján) a TCP/IP működésének ellenőrzése céljából. (A számítógép elérhetőségének vizsgálata nem biztosíték arra, hogy a hálózati adapter működik.)  A helyi útválasztó elérhetőségének vizsgálata annak megállapítására, hogy működik-e az útválasztó.  A helyi útválasztón túli számítógépek elérhetőségének vizsgálata.

56 Kommunikáció ellenőrzése 56 https://support.microsoft.com/hu-hu/kb/314868  A tracert parancsot az alábbi műveletekhez használhatja:  A TRACERT diagnosztikai segédprogram meghatározza a csomagok útvonalát azok célpontjáig. Ehhez ICMP echo csomagot küld a célpontba.  A TRACERT segédprogrammal megállapíthatja, hogy a csomag hol akadt el a hálózatban. C:\Users\Laci>tracert nasa.com Útvonal követése a következőhöz: nasa.com [173.244.177.114] legfeljebb 30 ugrással: 1 <1 ms <1 ms <1 ms 192.168.0.254 2 3 ms 15 ms 12 ms 193.225.20.254 3 <1 ms 1 ms 1 ms upnet-n.upnet.pte.hu [193.225.23.50] 4 <1 ms <1 ms 1 ms upnet-sz2.upnet.pte.hu [193.225.23.66] 5 <1 ms <1 ms 1 ms upnet-sz.upnet.pte.hu [193.225.23.78] 6 1 ms 1 ms 1 ms tg0-1-0-0.rtr.pecs.hbone.hu [195.111.96.46] 7 5 ms 4 ms 4 ms be8.rtr1.vh.hbone.hu [195.111.111.196] 8 31 ms 4 ms 4 ms xe-10-2-0.bar1.Budapest1.Level3.net [212.162.26.1] 9 107 ms 107 ms 107 ms ae-24-3606.car4.Washington1.Level3.net [4.69.158.157] 10 107 ms 109 ms 107 ms ENET-INC.car4.Washington1.Level3.net [4.79.171.122] 11 126 ms 126 ms 126 ms g5-1.c2.xlhost.com [206.222.25.42] 12 127 ms 127 ms 127 ms ten3-5.core-1.xlhost.com [206.222.25.150] 13 126 ms 126 ms 126 ms 72.b1.f4.static.xlhost.com [173.244.177.114] Az útvonalkövetés elkészült.

57 DNS 57 https://technet.microsoft.com/hu-hu/library/cc737478(v=ws.10).aspx  A tartománynévrendszer (DNS) számítógépek és hálózati szolgáltatások elnevezésére használatos rendszer, amelyek tartományi hierarchiába szerveződnek.  A TCP/IP-hálózatok (például az internet) a DNS szolgáltatás használatával érik el a számítógépeket és a szolgáltatásokat, azok rövid nevén keresztül.  A DNS-kiszolgáló névfeloldást biztosít a TCP/IP-hálózatok számára.  Ez lehetővé teszi az ügyfélszámítógépek felhasználói számára, hogy numerikus IP-címek helyett neveket használjanak a távoli állomások azonosításához.  Az ügyfélszámítógép elküldi a távoli állomás nevét a DNS-kiszolgálónak, amely a megfelelő IP-cím visszaküldésével válaszol.

58 DNS 58 http://www.keyboardbanger.com/dns-name-servers-queries-how-dns-works/http://www.keyboardbanger.com/dns-name-servers-queries-how-dns-works/, wikpedia

59 Az OSI modell felsőbb rétegeiben… 59

60 A TCP/IP protokollgráf 60 IP Internet réteg TCPUDP Szállítási réteg HTTPFTPSMTPDNSTFTP Alkalmazási réteg

61 A TCP/IP protokollgráf 61 www.inczedy.hu/~szikszai/foisk/haloalap.ppt

62 Mire jó? Pl.: Levelezőprogramhoz! 62 www.inczedy.hu/~szikszai/foisk/haloalap.ppt

63 ftp open put mput get mget close bye Mire jó? Pl.: letöltés-feltöltés FTP 63 http://www.inf.unideb.hu/~bodai/szamtech/interaktiv_ftp.html

64  fogalma  postafiók szolgáltató  postafiók kezelés  e-mail címek felépítése  e-mail-ek felépítése  e-mail szolgáltatók extra funkciói e-mail 64

65  POP engedélyezése  Jelentkezzen be a Gmail szolgáltatásba.  Kattintson a Beállítások linkre a Gmail bármely oldalának tetején.  Kattintson az Átirányítás és POP/IMAP linkre.  Jelölje be A POP protokoll engedélyezése minden levélre vagy A POP engedélyezése a mostantól érkező levelekreválasztógombot.  Válassza ki azt a műveletet, amelyet Gmail-üzeneteire szeretne alkalmazni azok POP-alapú elérése után.  Állítsa be a POP-alapú hozzáférést támogató ügyfélprogramot, és kattintson a Változtatások mentése gombra. Olvasás-küldés levelező programmal 65

66 Olvasás-küldés levelező programmal 66

67 Olvasás-küldés levelező programmal 67 Beérkező levelek szervere (POP3) – SSL-alapú titkosítást igényel: pop.gmail.com SSL használata: Igen Port: 995 Kimenő levelek szervere (SMTP) – TLS- vagy SSL-alapú titkosítást igényel: smtp.gmail.com Hitelesítés használata: Igen TLS/STARTTLS portja: 587 SSL portja: 465 Szerver időtúllépése1 percnél több, ajánlott érték: 5 Teljes név vagy megjelenítendő név: [az Ön neve] Fióknév vagy felhasználónév: a teljes saját e-mail cím (a @gmail.com vagy a @sajat_domain.hu végződéssel együtt) E-mail cím:a saját e-mail cím (felhasznalonev@gmail.com vagy felhasznalonev@sajat_domain.hu) Jelszó:saját Gmail-jelszava

68 68 Olvasás-küldés levelező programmal

69 69

70 Olvasás-küldés levelező programmal 70

71 A Transport Layer Security (TLS) és elődje a Secure Sockets Layer (SSL), titkosítási protokollok, melyek az Internet-en keresztüli kommunikációhoz biztosítanak védelmet. A TLS és SSL protokollok titkosítják a hálózati kapcsolatok szegmenseit a szállítási réteg felett. Olvasás-küldés levelező programmal 71 https://hu.wikipedia.org/wiki/Transport_Layer_Security A TLS egyik legfontosabb alkalmazási területe a világhálón való böngészés biztosítása (http és https protokollokon keresztül), azon belül az e- kereskedelem, banki szolgáltatások és az elektronikus levelezés

72 Hálózati nyomtatás, fájlmegosztás 72

73 Dolgozat 73