BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›KÖZÖSSÉG, ÁLLAM, KORMÁNYZAT - BEVEZETÉS –Politikai döntés –Kormányzat, állam, nemzetállam –Autoritárius.

Az előadások a következő témára: "BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›KÖZÖSSÉG, ÁLLAM, KORMÁNYZAT - BEVEZETÉS –Politikai döntés –Kormányzat, állam, nemzetállam –Autoritárius."— Előadás másolata:

1 BME Közösségi gazdaságtan Andor György

2 BME Ismétlés ›KÖZÖSSÉG, ÁLLAM, KORMÁNYZAT - BEVEZETÉS –Politikai döntés –Kormányzat, állam, nemzetállam –Autoritárius – demokratikus –Demokrácia térnyerése –„Történelem vége” 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN2

3 BME II. KAPITALIZMUS - KOMMUNIZMUS ›Vegyes gazdaság ›Most a piac és az állam (a piaci és a bürokratikus koordináció) a két szélsőséges keverésével ismerkedünk meg 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN3

4 BME „ Szerencsére nem kell elsajátítanunk az ezernyi különböző „izmust” ahhoz, hogy megértsük a mai világot. Elegendő, ha tudunk valamit –a szabadversenyes kapitalizmusról, amelyből a vegyesgazdaság kifejlődött, –a marxizmusról, –a szocializmusról, –a szovjet kommunizmusról. Ezek között nincs merev határ, sőt nem is sorakoztathatjuk fel őket egy vonal mentén, ahol is a chicagói stílusú liberalizmust találjuk a jobb szárnyon, a szovjet kommunizmust pedig a bal szárny legszélén.” 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN4

5 JOBBOLDALI – BALOLDALI Alapvetően (csak) „ellentétes” politikai eszmék. Eredetileg Jobboldal: a hagyományos rend, a királyság hívei Nagy francia forradalom, Nemzeti Konvent: az elnöktől jobbra foglaltak helyet a monarchiát és a nemesi előjogokat (a status quot) támogató és a radikális változásokat elutasító képviselők. Baloldal: a forradalom, a radikális változások, a polgárság hívei Később Jobboldal: a kapitalizmus, illetve a szabadpiac, az egyéni célok kibontakoztatásának a hívei. Baloldal: a kommunizmus, illetve a társadalmi egyenlőség, a szociális jogok hívei. ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN5

6 BME II.1. Koordinációs mechanizmusok ›Ha csak egy-egy napunkat nézzük… ›Elképesztő mennyiségű és összetettségű termék- és szolgáltatásmennyiséget fogyasztunk ›Tömegek tevékenységét kell összehangolni ›Lenyügöző szervezés, gépezet, koordinációtömeg 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN6

7 BME II.1.1. Az etikai, az agresszív és a bürokratikus koordinációs mechanizmusok ›Négy alapvető koordinációs mechanizmust különböztetünk meg –Etikai koordináció –Mellérendelt felek, hagyomány, vallás, erkölcs –Agresszív koordináció –Alá- és fölérendelt felek, erőszak, agresszivitás –Bürokratikus koordináció –Szintén alá- és fölérendelt felek, de legitimitás –Piaci koordináció 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN7

8 BME ›Néhány példa olyan helyzetre, ahol nincs piaci koordináció –Család, baráti társaságok, kommunák, kibucok, szekták, klubok stb. –Hadsereg –Kommunizmus ›Cél a totális bürokratikus koordináció ›Mégis állandóan belépő piaci koordináció –Háztájizás, fusizás, maszekolás –Tiltott egyéni munkaadást kikerülő „megoldások” –Közszféra 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN8

9 BME II.1.1. A piaci koordinációs mechanizmus ›Mindkét félnek jó, szabad, önkéntes alapú, önérdekre építő cserék rendszere ›A mechanizmus kulcsa az árrendszer –Ez teszi lehetővé a szükséges együttműködést, miközben mit sem tudunk egymásról. –Adam Smith (1776) Nemzetek gazdagsága, „Láthatatlan kéz” ›Gazdasági rend sok ember egyéni érdekeinek követésével is ki tud alakulni 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN9

10 BME ›Az árrendszer „áldásos” működését sokszor észre sem vesszük! –Olajválság –Autó-kiutalás –Karácsonyi banánvásár ›Úgy tűnik, a piaci koordináció elfojthatatlan, bár mindig él a többi koordinációs mechanizmusok is. ›Abban pillanatban, hogy keverni kezdjük a koordinációs mechanizmusokat, igen ingoványos morális területre tévedünk. –Hatékonyság, méltányosság, szabadság 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN10

11 BME ›Egy társadalom értékei, kultúrája, szokásai ugyanúgy fejlődnek piaci alapon is –Öntörvényű struktúrák –Ízlésvilág, értékrend, életvitel –Az „önérdek” fogalma nem azonos a pénzcentrikus önzéssel. –Az etikai koordináció és a piaci koordináció közötti határvonal sokszor elmosódik. –Az agresszív koordináció él ugyan, de bürokratikusan visszaszorított. ›Leegyszerűsíthetünk csak a piaci és a bürokratikus koordinációs mechanizmusra ›Vegyes gazdaságok 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN11

12 BME II.2. Kapitalizmus ›A kommunizmus az egyik szélsőség, a szabad versenyes, a laissez-faire kapitalizmus a másik. ›Ehhez legközelebb a chicagói liberális közgazdasági iskola áll, jeles képviselője a („kicsit magyar”) Milton Friedman. ›E nézetek alapvető hatást gyakoroltak a mai modern államműködésre, kiemelten a Thatcher-kormány és a Reagan-kormány gazdaságpolitikájára. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN12

13 BME ›Samuelson: –„Politikai meggyőződéstől függetlenül mindenkinek el kellene olvasnia” (Friedman gondolatait) –„Ez egy fontos álláspont kérlelhetetlenül logikus, alapos és meggyőző kifejtése.” –„A gondolkodó polgárnak meg kell küzdenie azokkal a kérdésekkel, amelyeket Friedman felvet.” 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN13

14 BME –„Mielőtt elolvassuk, feltehetjük a kérdést, hogy ellenezzük-e a következőket: ›társadalombiztosítás; árvízsegély; az élelmiszerek és gyógyszerek tisztaságára vonatkozó törvények; az orvosi tevékenység kötelező engedélyhez kötése; az autóvezetés engedélyhez kötése; minimálbérek; ár- és bérellenőrzés; anticiklikus költségvetési és monetáris politika; gépkocsi biztonsági előírások; kötelező és ingyenes közoktatás; az olyan kábítószerek, mint a heroin és a kokain nyílt árusításának tilalma; az uzsoraköl-csönök kamatát maximáló törvények; kormányzati tervezés.” –„Friedman professzor meggyőzően érvel minden ilyen programmal szemben, (…) mert személyes szabadságba történő beavatkozásnak tekinti őket, (…) mert úgy véli, hogy nem érik el céljaikat.” 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN14

15 BME II.2.1. A piaci koordináció ereje ›Most részletesebben megnézzük a piaci koordináció működését. ›Alapja az árrendszer, aminek három fő funkciója van: –Információt továbbít –Ösztönöz –Jövedelmet oszt el ›Ezeket tekintjük most át. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN15

16 BME II.2.1.a. Információ továbbítása ›Megnő az igény a nyomtatott jegyzetek iránt, ami nagyobb mennyiségek megrendeléséhez vezet. –Fénymásolók és könyvkötők –Papírgyárak és műanyaggyárak –…–… –Nagyobb termelés, újabb munkaerő, magasabb bérek, több ilyen „pályaválasztás”, több tanár… ›Terjed a hír –De csak a fontos hír, gyorsan, pontosan –Cellulózgyár –Folyó árak, de „határidős” árak is. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN16

17 BME ›Az árak visszafelé is üzennek. –Cellulózgyártás egyik anyagáról kiderül, hogy mérgező –A cellulóz ára megemelkedik –Igyekeznek a cellulózt kerülni –…–… –Pl. kisebb betűméret –A társadalom automatikusan dönt a megoldásról Árváltozások – mennyiségváltozások Szükségletek más kielégítése ›Infláció –Relatív „árugrálások” –Alacsonyabb társadalmi hatékonysághoz vezet 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN17

18 BME II.2.1.b. Ösztönzés ›Összekapcsolódik a jövedelemelosztással. ›A magasabb ár nagyobb termelésre ösztökél. ›Az előállítás leghatékonyabb formájának megtalálására is van ösztönözés. –Pl. cellulóz ára nő, más megoldásokat keresnek ›A társadalom igény-kielégítésének hatékony formáira is ösztönöz. –Egészségkárosító cellulózgyártás vagy –Egészségkárosító kisbetű-olvasás 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN18

19 BME II.2.2.c. Jövedelemelosztás ›Jövedelme csak embereknek van, akik erőforrásaikat adják el –Munkaerejüket, földjüket, gépeiket, tőkéjüket, vállalkozói tehetségüket stb. ›Ezen erőforrások „bérbeadása” (hozama) a velük előállított termékek értékének társadalmi megítélése szerint alakul. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN19