„Miértek” és „hogyanok” az építésügyben. A gondolattól a jókarbantartásig Beruházási elhatározás egyeztetése az önkormányzattal Településrendezési szerződés.

Az előadások a következő témára: "„Miértek” és „hogyanok” az építésügyben. A gondolattól a jókarbantartásig Beruházási elhatározás egyeztetése az önkormányzattal Településrendezési szerződés."— Előadás másolata:

1 „Miértek” és „hogyanok” az építésügyben

2 A gondolattól a jókarbantartásig Beruházási elhatározás egyeztetése az önkormányzattal Településrendezési szerződés Településrendezési eszköz készítése Összevont telepítési eljárás Több hatósági engedély beszerzése Tervezési program, tervezés Építési engedélyezés Polgármesteri vélemény Kivitelezés ellenőrzés Használatbavételi engedélyezés Jókarbantartás, üzemeltetés Előkészítési szakaszMegvalósítási szakaszFenntartási szakasz

3 Építési követelmények OTÉK közművesítettség: megújuló energiák alkalmazása tervezési program: kiemelt szerepSzabványok Az alapvető követelmények kielégítését a vonatkozó magyar nemzeti szabvány alkalmazásával vagy más, a követelmények legalább ezzel egyenértékű teljesítését biztosító megoldással lehet teljesíteni. visszavont szabványok száma: 86 db felülvizsgált szabványok száma:146 db

4 Feladatok szétválasztása 1. Önkormányzati építésügyi feladatok ( 1. Önkormányzati építésügyi feladatok (helyi érdekek érvényesítési lehetősége) a)Településügy (fejlesztés, rendezés, üzemeltetés) b)Épített környezet helyi védelme a helyi építészeti értékek, a településkép, a rálátás és kilátás

5 c) Meghatározhatja a létesíthető rendeltetések körét reklámok elhelyezési követelményeit d) Előzetes tájékoztatást ad a HÉSZ -ről, javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban, e) Szakmai konzultációt biztosít f) Sajátos jogintézmények keretében a polgármester hatósági jogkörében

6 településképi véleményezést folytathat településképet érintő építés, bővítés, átalakítás építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárása előtt vizsgálnia kell a telepítés (környezetbe illeszkedés, beépítés vagy építészeti jellegzetesség és látvány, helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását, a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést, az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját, a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit, az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit, közterületi építés esetén a burkolat, műtárgyak, köztárgyak, növényzet, díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítását.

7 Feltétele: önkormányzati rendelet Vélemény alapja: önkormányzati főépítész vagy helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontja. Véleményében – feltétellel vagy anélkül – engedélyezésre javasol, vagy engedélyezésre nem javasol, ha a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi illeszkedési követelményeknek. Hiányában, vagy ha engedélyezésre nem javasol építési engedély nem adható

8 településképi bejelentési eljárást folytathat le az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek köréből ( * lásd következő dia), reklámok elhelyezésére, építmények rendeltetésének megváltoztatására helyi önkormányzati rendelet szerint 8 napon belül tudomásul veszi – kikötéssel vagy anélkül – és a bejelentőt igazolás megküldésével értesíti, vagy határozattal megtiltja megkezdését. Ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását.

9 a)Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró - áthidalóját nem érintő - cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása. b)Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni. c)Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. d)Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító- berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni.

10 településrendezési, településképi kötelezést ad ki elrendelheti a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetését, a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. a településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50 000 forintig terjedhető bírság kiszabását. kötelezheti az eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására.

11 2. Állami építésügyi feladatok 2. Állami építésügyi feladatok (országos közérdek) a) Hatósági rendszer átalakítása I.Fok 257 helyen a) „Járási” jegyző 198db általános építésügyi hatósági feladatok b) Kormányhivatal Járási Építésügyi Hivatala vagy 38db Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala 21db kiemelt építésügyi és építésfelügyeleti feladatok, örökségvédelmi feladatok II. Fok Megyei Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal 20db építésügyi és építésfelügyeleti hatósági örökségvédelmi (régész 1 helyen) állami főépítészi feladatok (9 helyen)

12 b) Építésügyi Szolgáltatási Pontok, 5000 lakos feletti önkormányzatoknál, ahol nincs építésügyi hatóság. c) Kormányablakok létrehozása kb. 300 db d) Építési folyamat felügyeletének létrehozása, e) Eljárási kódex

13 min. 15 nap szolgáltatás kérésének benyújtása engedély kérelem benyújtása II. fokú döntés I. fokú döntés engedélyezési szakasz jogorvoslati szakasz elő szakasz szolgáltatási szakasz Új eljárási típus

14 Szakhatóságok igénybevétele Használatbavételi engedélyezéskor szakhatóságok nem írhatnak elő újabb feltételt vagy követelményt Módosított építési engedélyezéskor a szakhatóság ismételt megkeresése szükséges, ha a módosítás érinti a szakhatóság szakkérdését. Fellebbezési eljárásban a másodfokú szakhatóság állásfoglalása csak akkor szükséges, ha a fellebbezés az első fokú szakhatósági állásfoglalás ellen irányul. Egyéb esetben a szakhatóságot megkeresni nem kell.

15 Az ügydöntő építésügyi hatóság feladata: a településrendezési eszköz egyeztetési szakasza (314/2012. (XI. 8.) Kormr.), az elvi építési keretengedélyezés (Eljr.), a telekalakítási engedélyezési eljárás (338/2006. (XII. 23.) Kormr. az építési engedélyezési eljárást (Eljr.), az országos építési követelményektől való eltérés eng. (Eljr.). Az ügydöntő szakatóság feladata: A KHV, vagy/és EKHE eljárás (314/2005. (XII. 25.) Kormr.) a termőföld végleges más célú hasznosítása (338/2006. (XII. 23.) Kormr.), az erdő(elvi) igénybevétele (153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet), próbafeltárás eng./bejelentés, megelőző régészeti feltárás (5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rend., 257/2012. (IX. 14.) Korm. rendelet)

16 Telepítési hatásvizsgálati szakasz A telepítési engedély egyben elvi építési keretengedély, telekalakítási engedély, termőföld végleges más célú hasznosításának engedélye, az erdő területi igénybevételének engedélye, régészeti feltárási engedély, környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély, a településrendezési eszközzel kapcsolatos vélemény.

17 Ügygazda hatóság: építésügyi hatóság járási építésügyi (és örökségvédelmi) hivatal ügydöntő szakhatóság korábban önálló eljárást lefolytató hatóság ügydöntő szakhatóság megalapozó szakhatóság korábbi önálló hatóság szakhatóságai (+ vélemény- nyilvánításra jogosult államig. Szervek) megalapozó szakhatóság A hatóság döntését az ügydöntő szakhatóságok állásfoglalása alapján alakítja ki

18 Integrált építési engedélyezési eljárás kiválthatja: egységes környezethasználati engedélyezési eljárást, építési engedélyezési eljárást, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárását. megindítani: a telepítési engedély jogerőre emelkedésétől számított 1éven belül külön kérelem nélkül az előírt mellékletek benyújtásával, az érintett településrendezési eszköz hatálybalépését követően lehet.

19 Építési beruházások engedélyezése 1 2 3 4 5 6 ( hónap) családiháztól az ipari nagyberuházásig az építési engedélyezés ideje 60%-kal csökkent Jelenleg min 15 nap Korábban nem ellenőrizhető 180 nap max. 73 nap használatbavételi engedélyezés ideje 52%-kal csökkent Korábban nem ellenőrizhető Jelenleg min 15 nap max. 73 nap 150 nap Korábban Jelenleg műemlékvédelmi engedélyezés ideje 65 %-kal csökkent 210 nap 73 nap

20 Építési beruházások megvalósítása összes időigény 32 %-kal csökkent korábban nem volt tervezhető általában 844 nap=28 hónap jelenleg tervezhető, kiszámítható, az elektronikus építési naplóval átlátható, ellenőrizhető max. 572 nap = 19 hónap hó

21 Lechner Lajos Tudásközpont TEIR Dokumentációs és Információs Központ Országos Építésügyi Nyilvántartás Örökségvédelmi kutatás, szakértés Hatósági oktatás, vizsgáztatás, továbbképzés

22 Országos Építésügyi Nyilvántartás ÉTDR E-tanúsítás E-bírság E-statisztika E-építési napló E-örökség E-közmű Építésügyi monitoring (ÉMO)

23 OÉNY - központi kezelő felület Elektronikus alkalmazások e-építési napló e-tanúsítás e-szankció, e- bírság ÉTDR Építésügyi Monitoring e-statisztika településrendezési eszköz polgármesteri vélemény tervtanácsi vélemény szakértői vélemény kiviteli terv engedélyezési tervdokumentáció e- építési napló mellékletei energetikai tanúsítvány ÉTDR adat, dokumentum engedély ellenőrzési jegyzőkönyv helyszíni fotó szankció, bírság adat statisztikai adat Dokumentációs Központ digitalizált adatállománya külső adatállomány MÉK névjegyzék MMK névjegyzék MKIK kivitelezői nyilvántartás ingatlan-nyilvántartás lakcímnyilvántartás cégnyilvántartás Örökségvédelmi Központ táj- és természetvédelem Területrendezési tervek TEIR belső adatállomány felhasználó Dokumentációs Központ

24 Az építési folyamat felügyelete Mi is az az építési napló? az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható hiteles dokumentum, időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.

25 Mikor kell építési naplót vezetni? Nem kötelező minden építési tevékenység végzéséhez, de önkéntesen is vezethető. Minden építésügyi hatósági engedélyhez (ide értve a sajátos építményfajtákra vonatkozó engedélyezési szabályokat is) vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni.

26 általános építmények esetében 2013. október 1-jét, – az európai uniós beruházásból megvalósuló általános építmények tekintetében 2014. január 1-jét, sajátos építményfajták tekintetében – a közlekedési, a víziközmű és vízgazdálkodási építmények, valamint a a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben megjelölt sajátos építményfajták vonatkozásában 2014. július 1-jét, – a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú építmények tekintetében a 2014. október 1-jét – az atomenergia alkalmazására szolgáló építmények tekintetében a 2016. október 1-jét követően megkezdett kivitelezések esetén elektronikusan kell vezetni az építési naplót. A fenti dátumokig papír alapon elkezdett építési naplót papír formátumban be lehet fejezni, de választható az elektronikus formátumra való áttérés is.

27 Lényeges változás Egy építési beruházáshoz egy e- építési napló tartozik Építtető helyezi készenlétbe (létéért ő felel) Vállalkozó kivitelezők „csak” a vezetéséért felelnek

28 A lánctartozás megfékezésének 7 pillére Fedezetkezelés Aránytalanul alacsony ár kiszűrése – rezsióradíj A kivitelezői regisztráció TSZSZ létrehozása – perek gyorsítása Szankciók - nemfizetési jelzés A munkaterület birtokba adása – használatbavételi eljárás Elektronikus építési napló bevezetése

29 A munkaterület birtokba adása A Ptk. szerint a birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül (birtokos). Az építésügyi szabályozás a birtoklás szabályainak egyértelmű gyakorlását teszi lehetővé azzal, hogy az építési napló megnyitásakor a területátadás szabályairól rendelkezik. A kivitelezés időtartamára a vállalkozó kivitelező – az építési napló által igazoltan - polgári jogi értelemben a terület birtokosává válik.

30 A munkaterület birtokba adása Ettől az időponttól fogva a vállalkozó kivitelezőt, mint birtokost, ha a birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg. A vállalkozó kivitelező birtokláshoz való jogosultsága az építési tevékenység befejezéséig és ezt követően az építési munkaterület visszaadásáig tart.

31 Az alvállalkozó kivitelező a megbízójának vagy közvetlenül a tulajdonosnak a műszaki átadás-átvételi eljárást, a teljesítésigazolás kiadását, a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően átadja az építési munkaterületet és az építési munkaterületről levonulás időpontjának rögzítésével lezárja az építési naplót.

32 Ezt követően a vállalkozó kivitelezőnek nincs jogalapja a terület további birtokban tartására. Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni. A birtokos a dolog kiadását megtagadhatja, amíg a birtoklással kapcsolatosan őt megillető igényeket ki nem elégítik; jogállására a felelős őrzés szabályai irányadók.

33 Használatbavételi engedélyezés 2013. október 1-től a használatbavételi engedély feltétele az építési munkaterület építési naplóban dokumentált átvétele. Ha az építési naplóban - a használatbavétel kezdeményezésekor - az építési munkaterület építtető általi átvétele nem igazolt (pl. mert az ellenérték nem került kifizetésre) az építésügyi hatóság 60 napos határidő kitűzésével hiánypótlást írt ki.

34 Használatbavételi engedélyezés A 60 napon belül az építtető az építési munkaterület átvételét utólag igazolhatja, a fővállalkozó kivitelező – a vita rendezése érdekében - vitarendezési eljárást vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását kezdeményezheti. A használatbavételt az építésügyi hatóság a munkaterület átvételének igazolásától számított 5 napon belül vagy a munkaterület átvételének igazolása hiányában a 60. nap leteltét követő 5 napon belül engedélyezi vagy tudomásul veszi

35 Építési termék csak a tervező által – a tervezési programban, építészeti-műszaki dokumentációban - megadott, elvárt terméktulajdonságokkal rendelkező termékeket lehet építménybe beépíteni. speciálisan kezelendő termékcsoportok – a hagyományos (és természetes) építőanyagok és eljárások alkalmazása; – az építés helyszínén gyártott építési termékek felhasználása – a kis szériában, egyedileg készített termékek beépítése – a bontott építési termékek felhasználása

36 Szakmagyakorlási kódex Kreditalapú tudás Egyértelmű és csökkentett számú szakterületek Cégalapú munkavállalás Elektronikus ügyintézés Kötelező és szakmai továbbképzés Jogosultsági vizsga átalakítása Összeférhetetlenségi szabályok

37 Szabálytalan tevékenység jogszerűtlenül, jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül megkezdett és végzett tevékenység. Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet engedély vagy tudomásul vétel nélkül, az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően, az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -, a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végzik.

38 Jogosulatlan a tevékenység, ha az építési folyamat résztvevője tevékenysége végzéséhez nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal vagy szakképesítéssel, vagy a vállalkozó nem rendelkezik kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási számmal, vagy kivitelezési jogosultság felfüggesztésének időtartama alatt folytatnak kivitelezési tevékenységet. Szakszerűtlen a tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy életet, egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.

39 Jogkövetkezmények Típusai figyelmeztetés, hatósági kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére, a tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása vagy leállítása, bírság megállapítása, a névjegyzéket vezető kamaránál eljárás kezdeményezése, a tevékenység folytatásához szükséges jogosultság felfüggesztése, képzési és ismételt vizsgakötelezettség előírása a tevékenység folytatásához, a névjegyzékből való törlés. Megállapítása fokozatosság elve: szabályok ismételt vagy halmozott megsértése esetén súlyosabb jogkövetkezményt kell alkalmazni, arányban álljon az elkövetett szabálytalanság súlyával és következményeivel, kerülni kell a párhuzamos jogkövetkezményt, figyelembe kell venni az építési folyamatban részt vevők felelősségének mértékét, figyelembe kell venni az építmény jellegét, rendeltetését, a szabálytalanság mértékét, a veszélyeztetés módját, nagyságát és a természetes és épített környezetre gyakorolt hatását.