Fűtés. Alapfogalmak A melegebb helyiség a hidegebb környezete felé hőt ad le, mivel a hő áramlási iránya a melegebb felől a hidegebb felé mutat, így a.

Az előadások a következő témára: "Fűtés. Alapfogalmak A melegebb helyiség a hidegebb környezete felé hőt ad le, mivel a hő áramlási iránya a melegebb felől a hidegebb felé mutat, így a."— Előadás másolata:

1 Fűtés

2 Alapfogalmak A melegebb helyiség a hidegebb környezete felé hőt ad le, mivel a hő áramlási iránya a melegebb felől a hidegebb felé mutat, így a helyiség egy idő után felveszi a környezete hőmérsékletét. A mennyiben a helyiség hőmérsékletét a kívánt, környezeténél melegebb értéken kívánjuk tartani, akkor a környezete felé leadott hőt valamilyen formában folyamatosan (egészen addig amíg a környezete hidegebb) pótolni kell. A helyiség, épület időegység alatti hőleadását, melyet pótolni kell „hőveszteségnek” nevezzük.

3 Alapfogalmak A helyiségben lévő emberek, gépek, világítóberendezések, valamint a napsugárzás helyiségbe jutó része a helyiségbe hőt juttatnak, valamint a szomszédságban lévő melegebb helyiségből is áramlik hő a helyiségbe. Ezeket együttvéve „hőnyereségnek” nevezzük.

4 Alapfogalmak A helyiségnek a külvilág felé, az épületszerkezeteken keresztül való hőleadás három fő részből áll. A levegő és a külső fal között hőátadás, a falon belül hővezetés, a fal külső síkján a fal és a külső levegő között szintén hőátadás jön létre. Ezt a folyamatot „hőátbocsátásnak” nevezzük. A különböző épületszerkezetek (ablak, fal, födém stb.) egységnyi felületén más-más hőmennyiség jut át időegység alatt.

5 Alapfogalmak A nyílászárókon keresztül, illetve a többszintes épület „kürtőhatása” következtében a helyiségek között légáramlás indul, mely a helyiségbe jellemzően hidegebb levegőt juttat be. E két légmozgást „filtrációnak”, az így keletkező hőszükségletet, filtrációs hőszükségletnek nevezzük.

6 Alapfogalmak A hőveszteség és a filtrációs hőszükséglet összege, levonva belőle a hőnyereség értékét adja az épület „hőszükségletét”, melyet fűtéssel kell fedezni.

7 Tüzelőanyagok  Tüzelőanyagoknak nevezzük azokat a természetben előforduló, vagy mesterségesen előállított anyagokat, melyeket tüzelőszerkezetben elégetve hőt nyerünk, és olyan mennyiségben állnak rendelkezésre, hogy fűtésre használhatók.

8 Tüzelőanyagok típusai  Szilárd: fa, barnaszén, feketeszén, koksz Alkalmazásuk esetén gondoskodni kell a megfelelő méretű tüzelőanyag, illetve salaktárolóról.  Folyékony: tüzelőolaj Tűzveszélyes anyag, így alkalmazása esetén különös gonddal kell eljárni.  Gáznemű: városi gáz, földgáz, PB gáz.

9 Hőhordozó közegek Azok az anyagok, melyek a hőtermelő szerkezetekben felmelegedve, az egyes helyiségekben a felvett hőt leadva fedezik az illető helyiség hőszükségletét. Hőhordozó közeg lehet: levegő, víz, vízgőz, olaj.

10 Hőhordozó közegek  A levegőnek kicsi a fajhője, (egy adott mennyiségű hőt több levegő képes csak elvinni, mint víz), de közvetlenül bekeverhető a fűtendő helyiség levegőjébe, így a hőleadó szerkezet elmarad.

11 Hőhordozó közegek  A természetben „korlátlanul” előforduló anyagok közül a víznek a legnagyobb a fajhője, de csak különleges műszaki megoldással melegíthető 100 °C fölé. melegvíz: 100 °C alatti víz forróvíz: 100 °C feletti víz (nyomás alatt) vízgőz: 100 °C feletti gőz Túlnyomórészt víz és vízgőz hőhordozót alkalmaznak.

12 Hőhordozó közegek Az olaj előnye, hogy több száz °C hőmérsékletre lehet felmelegíteni, és így kis felülettel, nagy légterű helyiségek fűtésére alkalmas, viszont drága, és nem áll „korlátlanul” rendelkezésre, valamint csak speciális (nem kokszosodó) olajat lehet alkalmazni. Elsődleges felhasználási terület a technológiai fűtés.

13 Kazánok  Kazánokról általában központi fűtés esetén beszélünk. Egy-egy helyiség fűtésére egyedi fűtőkészülékeket (kályhát, konvektort stb.) alkalmazunk.  A kazánok működésének alapelve, hogy a kazánban égő tűz és a tűztérből távozó forró füstgázok és égéstermékek elválasztó falon keresztül adják át a hőt a hőhordozó közegnek, mely a kazán burkolatán belül, zárt térben, meghatározott útvonalon halad.

14 Kazánok  Anyaguk szerint megkülönböztetünk öntöttvas acéllemez kazánokat.  A tüzelőanyag fajtája szerint vannak szilárdtüzelésű, olajtüzelésű, gáztüzelésű kazánok.  Hőhordozó közeg szerint megkülönböztethető, a víz, illetve a gőzüzemű, levegő üzemű kazán (ritkán).

15 Széntüzelésű kazán

16 Olajtüzelésű kazán

17 Gáztüzelésű kazán

18 Központi fűtési hálózatok  A központi fűtés egy épület, vagy épületcsoport fűtésére szolgál. A központi fűtési hálózatok közös jellemzője, hogy két cső csatlakozik a kazánhoz, melyek közül az egyikben áramlik a hőleadók (fűtőtestek, hőcserélők) felé a felmelegített hőhordozó, a másikban tér vissza a hőleadókban lehűlt hőhordozó, hogy újra felmelegedjen.

19 Melegvízfűtések  Melegvízfűtések esetén a hőtermelő szerkezet és az egyes hőleadók között keringő hőhordozó közeg víz, melyet nem engedünk 100 °C -ra melegedni. Az esetek túlnyomó részében a víz maximális (előremenő) hőmérséklete 90 °C, melyből a hőleadókban 20 °C-ot veszít. Ezt 90/70 °C-os fűtésnek nevezzük.

20 Melegvízfűtések A melegvizet mozgató erő (mely a hőtermelő szerkezet és a hőleadó között keringteti a vizet) alapján kétfajta melegvízfűtés használatos: a gravitációs melegvízfűtés, és a szivattyús melegvízfűtés.

21 Melegvízfűtések  Gravitációs melegvízfűtésnél mozgatóerőként a melegvíz, és a lehűltvíz közötti fajsúlykülönbséget használjuk fel.

22 Melegvízfűtések  Szivattyús melegvízfűtés esetén a víz körforgását a szivattyú által létesített nyomáskülönbség biztosítja. A fűtéstechnikában a centrifugál szivattyúkat használják.  Mivel a szivattyú által létesített nyomáskülönbség sokszorosa a gravitációs fűtés esetében kialakulónál, azonos hőteljesítményű központi fűtési rendszerek esetén a szivattyús rendszer csővezetékeinek átmérője lényegesen kisebb, mint a gravitációs rendszeré.

23 Melegvízfűtések  A felmelegített vizet szétosztó csővezetékek a hőleadókhoz viszonyított helyzete szerint megkülönböztetünk: felsőelosztású, alsóelosztású és közbenső elosztású rendszert.

24 Melegvízfűtések  A hőleadókat egymással összekötő csövek száma szerint kétcsöves és egycsöves fűtés létezik.

25 Melegvízfűtések  Attól függően, hogy a rendszerben lévő víz valahol (tágulási tartály) összeköttetésben van-e a légtérrel nyitott és zárt rendszert különböztetünk meg.

26 Kétcsöves, felsőelosztású melegvízfűtés  A hőtermelőben felmelegített víz a főfelszállón keresztül jut a hőleadók felett végigfutó felső elosztóvezetékbe. Az elosztóvezeték juttatja az egymás felett elhelyezkedő fűtőtesteket, hőleadókat összekötő leszállítóvezetékbe a melegvizet. A hőleadókban lehűlt vizet a hőleadók alatt a legalsó szinten végigfutó gyűjtővezeték gyűjti össze és vezeti vissza a hőtermelőbe.

27 Kétcsöves, alsóelosztású melegvízfűtés

28 Egycsöves, felsőelosztású melegvízfűtés  Az egycsöves rendszer két fő hátránya: a hőleadókba egyre csökkenő hőmérsékletű víz jut, így azonos hőmérséklet eléréséhez nagyobb hőleadó szükséges, egy hőleadó kizárásával a továbbiak is kizárásra kerülnek (átkötőcső beépítésével megoldható).

29 Tágulási tartály  Melegítéskor a víz térfogata jelentősen megnő, mely egy zárt rendszer esetén a rendszer egyik elemét tönkretenné. Ennek elkerülése érdekében a rendszert el kell látni védelemmel, mely a térfogatváltozásból eredő plusz víztérfogatot felvegye, és ahonnan vízlehűléskor a víztérfogatot pótoljuk automatikusan. Ez a védelem a tágulási tartály melyet nyitott rendszer esetén szellőzővezetékkel és túlfolyóvezetékkel kell ellátni.  A tágulási tartályt a legfelső szinten, általában fagyveszélyes helyen helyezik el, így hőszigetelni, sok esetben fűteni is kell.

30 Tágulási tartály

31 Hőleadók  A hőleadók azok a szerkezetek, melyeket megfelelően kiképeztek arra a célra, hogy rajtuk keresztül a hőhordozó közeg a helyiségnek át tudja adni a hőt.

32 Hőleadók  A hőhordozó közeg molekulái érintkeznek a náluk hidegebb hőleadó szerkezetével, tehát hőátadás történik, a hőleadó szerkezetében hővezetés játszódik le, míg a helyiség levegője és a hőleadó szerkezete között újra hőátadás jön létre. A felmelegített levegő a helyiségben lévő tárgyaknak adja át a hőjét, így azokat felmelegíti. A levegő közvetítésével történő hőátvitelt konvekciós fűtésnek nevezzük.

33 Hőleadók  A felmelegedett hőleadó külső felülete nemcsak a levegőnek adja át a hőt, hanem a körülötte lévő tárgyak és a hőleadó közötti állandó hősugárzási hőcsere által a hőleadó felmelegíti a tárgyakat közvetlenül is. Ezt a fajta fűtési módot sugárzó fűtésnek nevezzük.

34 Hőleadók A hőleadókat aszerint, hogy a hőt nagyobbrészt konvekcióval, vagy sugárzással adja át megkülönböztetünk: konvekciós, és sugárzó fűtőtesteket. A gyakorlatban nem létezik olyan fűtőtest, amely kizárólag egyik, vagy másik módon adja le a hőt, minden fűtőtest mindkét fajta hőleadással bír, csak azok aránya függ a hőleadó típusától.

35 Konvekciós fűtőtestek Csőregiszterek, vagy csőfűtőtestek (sima egy, vagy több szál csőből kialakítva)

36 Konvekciós fűtőtestek Bordáscsövek (acélcsőre erősített felületnagyobbító lemezek, acélcsíkok stb.)

37 Konvekciós fűtőtestek Szegélykonvektor

38 Konvekciós fűtőtestek Konvektorok (a levegő áramlását intenzívebbé tevő fémlemezházba szerelt bordáscső, vagy bordáscsősor)

39 Konvekciós fűtőtestek  radiátorok (öntöttvas, acéllemez, alumínium anyagú)

40 Sugárzó fűtőtestek A sugárzó fűtőtestek kialakítása rendszerint olyan, hogy a hőhordozó közeget több, egymáshoz viszonylag közelfekvő csőbe vezetik, melyek a közvetlen környezetüket (mellyel össze vannak építve) hővezetéssel átmelegítik és ezáltal a csövek és a felmelegített szerkezet sugárzással adja le a hőt. A sugárzásba bevont szerkezet lehet valamilyen épületszerkezet (födém, oldalfal, padló), vagy pedig az épületszerkezettől függetlenített sugárzó ernyő.

41 Alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtőtestek Az épületszerkezetek nagy hőingadozása mindenképpen káros az épületszerkezet állagára, ezért amennyiben épületszerkezetet használnak fel sugárzó fűtésre, akkor „alacsony hőmérsékletű” sugárzó fűtést alkalmaznak (vagyis a sugárzó felület átlaghőmérséklete 100 °C alatt marad). A sugárzó felület hőmérsékletét még meghatározza a balesetveszély és a bent tartózkodók jó közérzete is, így például a padlófűtés esetén a hőmérséklet nem emelkedhet 26-28 °C fölé.

42 Padlófűtés

43 Alacsony hőmérsékletű sugárzó fűtőtestek  Sugárzó ernyő  Sugárzó álmennyezet

44 Közepes hőmérsékletű sugárzó fűtőtestek Az épületszerkezettől függetlenített fémszerkezetek átlaghőmérséklete 100 °C fölé emelkedhet, de nem haladhatja meg a 200 °C-t. Ezek a „közepes hőmérsékletű” sugárzó fűtések.

45 Magas hőmérsékletű sugárzó fűtőtestek (egyedi fűtés) A gáz és elektromos hősugárzók a „magas hőmérsékletű” sugárzófűtésbe tartoznak, max 900 °C hőmérséklettel. - gáz infra sugárzó - elektromos infra sugárzó

46 Fűtési szabályozó, kiegészítő szerkezetek

47 Termosztatikus radiátorszelep  Egy önműködő hőmérsékletszabályozó, amely egy szeleptestből és egy ehhez illeszkedő termosztatikus szabályozófejből áll. Általában a fűtőtest előremenő ágára csatlakozik rá, és biztosítja, hogy a fűtőtestbe mindig az előre beállított hőmérsékletnek megfelelő mennyiségű fűtővíz jusson.  Ha a termofejnél a léghőmérséklet növekszik, a benne lévő folyadéktöltet kitágul, és a szelepet lezárja. Csökkenő légtér hőmérsékletnél a szelep automatikusan újra kinyílik.  Egyes termofejeknél a hőérzékelőt különválasztják, ezeknél a radiátor saját hőmérséklete nem befolyásolja a léghőmérséklet mérést. A gőztöltetű termofejek gyorsabban reagálnak a hőmérséklet-változásra.

48 Központi hőmérséklet szabályozó  A helyiségben elhelyezett szabályozó egység a helyiség, vagy (korszerűbb esetben) a kültéren elhelyezkedő hőmérséklet érzékelésével szabályozza a kazán működését, a keringtető szivattyú, illetve a gázégő kapcsolását.

49 Légtelenítő szelepek  A légtelenítő szelepek feladata a fűtési rendszerben lévő levegő kiszellőztetésének biztosítása  Elhelyezése: a csőhálózaton, illetve a hőleadón történhet.

50 Egyedi fűtés

51 Egyedi fűtési készülékek  Egy helyiség fűtéséhez egyedi fűtőkészülékeket használunk: kályha kandalló gázkonvektor elektromos radiátor gáz, vagy elektromos infra

52 Kályha

53 Cserépkályha

54

55 Kandalló tűztér

56 Kandalló

57 Gázkonvektor

58 Távfűtés Távhőellátásnak nevezzük a több épület, épületcsoport, városrész vagy város hőigényét közösen kiszolgáló rendszereket. A távhőellátást többféleképpen lehet csoportosítani:  rendeltetés szerint kommunális, vagy ipari,  hőhordozó szerint: forróvíz, vagy nagynyomású gőz,  teljesítmény szerint: csoportfűtés, tömbfűtés, távfűtés stb.

59 A távhőellátás általános ismertetése  A hőtermelő központban kazánteleppel, vagy kazánteleppel, turbina közbeiktatásával melegítik fel a hőhordozót. Amennyiben a kazántelep után először turbinában hasznosítják a hőhordozó energiájának egy részét, akkor a hőtermelő központ elektromos energiát is termel, ez a fűtőerőmű. A fűtőműben nincs turbina, így a hőtermelő központ kizárólag az ellátandó épület hőigényét fedezi. A hőhordozó az ellátandó épületekbe a távvezetékeken keresztül jut el. Amennyiben a hőhordozó közeg nyomása, hőmérséklete alkalmas közvetlenül helyiség fűtésre, akkor a hőhordozó közvetlenül bejut az épületen belüli – már megismert – rendszerbe, de ez ritka megoldás.

60 Távhőellátás

61 Távhőellátás-hőhordozóközeg  Általában a távhőellátás fűtőközege egy hőátadó szerkezetben átadja hőjét az épület csőrendszerében és hőleadóiban keringő hőhordozónak.  A hőátadó szerkezetből a távvezeték visszatérő csövében tér vissza a hőtermelő központba a távhőellátás hőhordozója. A forróvíz távfűtés létrehozásához az atmoszférikus nyomásnál nagyobb nyomás szükséges. A forróvíz távfűtések általában 130/80, 130/70 vagy 150/80 °C hőlépcsővel dolgoznak, az ehhez szükséges nyomás értéke kb. 2,75-4,9 bar. A gőz hőhordozó közeg nyomása szintén 3-5 bar

62 Hőcserélő  Az épület hőhordozóját a távhőellátás hőhordozója hőátadó berendezésben, másnéven hőcserélőben melegíti fel a kívánt mértékben. A hőcserélőben a távvezeték hőhordozója (vagy fűtőközeg) csősorban vagy egy nagy átmérőjű csőben elhelyezett csősor között halad irányítottan, miközben hőjét átadja a csőfalon keresztül az épületfűtés hőhordozójának, vagy más néven a fűtendő közegnek.

63 Hőcserélő  A fűtőközeg és a fűtendő közeg egymáshoz viszonyított áramlási iránya szerint: egyenáramú, ellenáramú, szabadáramú hőcserélők vannak.

64 Egyenáramú hőcserélő  Egyenáramú hőcserélőnél a fűtőközeg és a fűtendő közeg a csőfal két oldalán egyirányban áramlik, ennek megfelelően a fűtendő közeg hőmérséklete sehol sem lehet magasabb, mint a fűtőközeg hőmérséklete.

65 Ellenáramú hőcserélő  Ellenáramú hőcserélő esetén a két közeg ellentétes irányban áramlik, így a fűtendő közeg egyre magasabb hőmérsékletű fűtőközeggel találkozik (csőfalon keresztül) és ennek megfelelően a fűtendő közeg véghőmérséklete magasabb lehet, mint a fűtőközeg véghőmérséklete.

66 Szabadáramú hőcserélő  A szabadáramú hőcserélő egy tartály, melyben a fűtendő közeg van, és ebbe nyúlik a fűtőközeg áramlására szolgáló csősor, vagyis a fűtőközeg áramlása irányított, a fűtendő közeg áramlása nem. (Ezt a fajta hőcserélőt a használati melegvízellátásban alkalmazzák.)

67 Távvezeték  Épületen belül is, de különösen távvezeték esetén gondoskodni kell a cső felmelegedése miatti hosszanti (lineáris) hőtágulás felvételéről, különben a mereven megfogott cső eltörhet.  Biztosítani kell a csővezeték hőszigetelését.