Csődeljárás, felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2006. évi V. törvény (Ctv)

Az előadások a következő témára: "Csődeljárás, felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2006. évi V. törvény (Ctv)"— Előadás másolata:

1 Csődeljárás, felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 2006. évi V. törvény (Ctv) – végelszámolás, kényszertörlés

2 CsődeljárásFelszámolásVégelszámolás - csak az adós kezdeményezheti a legfőbb szerv egyetértése kell – hiánya elutasítási ok. -jogi képviselet kötelező -A cég székhelye szerint illetékes törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartozik. - Ha nem sikerül az egyezséget megkötni, felszámolást kezdeményez a bíróság az adós, a hitelező, a végelszámoló, vagy kényszertörlés helyett a cb értesítése alapján hivatalból. - ha kérelemre indul, jogi kv kötelező (a cég székhelye szerint illetékes törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartozik) - hivatalból indul, ha a csődeljárásban az egyezség nem jött létre, vagy a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg – (illetékes a csődeljárást lefolytató tvszék) indulhat még: a cégbíróság értesítése alapján, ha a cégbíróság a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezte; (illetékes a cb. székhelye szerinti tvszék) - A felszámolási eljárás iránti kérelemtől az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül el lehet állni a felszámolás kezdő időpontjáig. A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén - ha a cég nem fizetésképtelen a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor. A legfőbb szerv a végelszámolás folyamata alatt - a cég törlésére irányuló kérelem cégbírósághoz történő benyújtásáig - elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a cég működésének továbbfolytatását. -Ha felmerül a fizetésképtelenség, át kell térni a felszámolásra -A cégbírósághoz kell bejelenteni. - nem kérhető, ha már van folyamatban csődeljárás, vagy elrendelték a felszámolást; ha korábbi csődeljárásban hitelezői igényt nem elégítettek ki, és 2 év nem telt el; vagy korábbi csődeljárás ir. kérelmét a bíróság hivatalból elutasította és 1 év nem telt el. Adós értesítése Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e, kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot. - ha nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell. nem határozható el a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés kézhezvételét követően, a felszámolás elrendelésével pedig a folyamatban lévő végelszámolás megszűnik.

3 Kezdő időpont: az elrendelő végzés CK-ben való közzétételének napja Kezdő időpont: az elrendelő végzés CK-ben való közzétételének napja Hatása: valamennyi tartozást esedékessé tesz, a végrehajtási eljárásokat meg kell szüntetni, perindítás kizárt (kivéve amit a tv megenged) A végelszámolás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, ami nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. - a közzétételtől 1 munkanapon belül ideiglenes fizetési haladékot (moratórium) kap a cég Hatása: vh. eljárások szünetelnek, kizárt a perindítás. a közzétételt követő 120. napot követő 2. munkanap 0ó-ig - a moratórium meghosszabbítása: az adós kérheti a hitelezők egyetértését a fizetési haladék meghosszabbításához (120 napot követő 2. mnap 0ó): ha ehhez eléri a szavazattöbbséget max. 240 napig (biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt), 2/3 esetén max. 365 napig, ha külön-külön megkapta a szavazatok 2/3-át. A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy d) az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy e) a korábbi csődeljárást megszüntette [18. § (3) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B. §], vagy f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, A cég legfőbb szerve- határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A cég legfőbb szerve a határozatában megállapítja a végelszámolás kezdő időpontját és megválasztja a végelszámolót. A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni a cégbíróságnak, 15 n.b. - A végén a legfőbb szerv határoz a megszűnésről, a végelszámoló benyújtja a cég törlése iránti kérelmet a cégbírósághoz, a jogi képviselet ekkor kötelező!

4 A kérelmet hivatalból elutasítja, ha a) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a bejelentő 5 munkanapon belül nem egészítette ki, vagy azt ismét hiányosan terjesztette elő, b) nincs meg a legfőbb szerv előzetes egyetértése, c) a korábbi csődeljárásban a követelés kielégítése még nem történt meg, d) a korábbi csődeljárás jogerős befejezésének közzétételétől számítva két év még nem telt el, e) az adós ellen más bíróság előtt csődeljárás van folyamatban, f) az adós ellen felszámolási eljárás indult, és a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről már végzést hoztak, - ha még nem rendelték el a felszámolást, akkor azokat a kérelmeket (felsz iránt) el kell utasítani. g) a csődeljárás iránti kérelmet megelőző egy éven belül az adós már adott be ilyen kérelmet, amelyet e bekezdés alapján a bíróság hivatalból elutasított, és az erről szóló jogerős végzés közzétételétől számítva egy év még nem telt el. A bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja, ha 190 190 a) azt nem az arra jogosult terjesztette elő; b) 191 azt a moratórium időszakában terjesztették elő; 191 c) a hiánypótlásra visszaadott kérelmet a kérelmező 8 napon belül nem, vagy ismét olyan hiányosan adta be, hogy amiatt az nem bírálható el; d) 192 az adós a kérelmező és a legfőbb szerv egyetértése hiányzik; 192 a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy az nem tartalmazza a tv szerinti tartalmi elemeket; g) 195 a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidő a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el; 195 tv szerinti feltétel nem teljesül (jogerős bír határozat vagy fmh állapította meg)

5 Elrendelő végzés + a végzés tartalmaz a hitelezőknek szóló felhívást arra, hogy fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül - a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 8 munkanapon belül - jelentsék be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek, A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja A cégbíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, amelyet a Cégközlönyben közzétesz. (2) A közleménynek tartalmaznia kell: a hitelezőknek szóló felhívást, hogy követeléseiket a közzétételtől számított negyven napon belül a végelszámolónak jelentsék be. A vagyonfelügyelő jogai: áttekinti az adós vagyoni helyzetét, számláit, könyvelését, részt vesz a tárgyalásokon, új kötelezettségvállaláshoz jóváhagyása kell + díjra és ktsgekre tarthat igényt. Feladata: nyilvántartásba veszi a követeléseket - vitatott/ nem vitatott - biztosított/nem biztosított (zálogjog, óvadék, vh jog) Elrendelő végzés: Ha az adós felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedett, a bíróság a jogerőre emelkedést követően haladéktalanul kirendeli a felszámolót, majd elrendeli a felszámolást elrendelő és a felszámolót kirendelő végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét. Ez tartalmaz a hitelezőknek szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket - a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be; Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, A végelszámoló a végelszámolás során a cég vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai között pénzben vagy természetben felosztja és a cég működését megszünteti.

6 Egyezségi tárgyalás - 60 n.b. kell megtartani - szavazati joga annak a hitelezőnek van, aki határidőben bejelentette, megfizette a díjat, és elismert v nem vitatott a követelése. kényszeregyezség= azokra is kiterjed, akik nem járultak hozzá, vagy nem jelentek meg, vagy vitatott volt az igényük, de: nem lehet rájuk hátrányosabb - azok a hitelezők, akik nem jelentkeznek be, nem vették őket nyt- ba, később semmilyen úton nem érvényesíthetik igényüket ÉS nem is terjed ki rájuk az egyezség hatálya! A felszámoló felméri a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követeléseket. (2) 359 A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket és ütemtervet készít. 359 A felszámoló az adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. A felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező. A végelszámoló a hitelezői igénybejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. A követelések jegyzékét a végelszámoló további tizenöt napon belül benyújtja a cégbírósághoz.

7 Befejezés: egyezségi tárgyalás eredményét 5 mn. b. köteles bejelenteni a bíróságnak az adós vezetője. egyezség jóváhagyása: 15 mn. belül, végzéssel befejezetté nyilvánítja a bíróság. ha nincs egyezség, vagy jogszabályba ütközik: a bíróság az eljárást megszünteti, és felszámolási eljárást kezdeményez, amiben hivatalból állapítja meg a fizetésképtelenséget. - a tartozásokat a következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni: a) a felszámolás költségei, b) 439 a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogtárggyal biztosított követelések a zálogtárgy értékének erejéig 439 c) 440 a gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, sérelemdíj, 440 d, magánszemély nem gazdasági tevékenységből eredő más követelése (így különösen a hibás teljesítésből, a kártérítésből eredő követelések, szavatossági vagy jótállási kötelezettségek, a kis- és mikrovállalkozás, a mezőgazdasági őstermelő követelése, e) 442 a társadalombiztosítási alapok javára fennálló tartozások, az adók - és adók módjára behajtható köztartozások, továbbá a visszafizetendő államháztartási, európai uniós vagy nemzetközi szerződésen alapuló más nemzetközi forrásból származó támogatások, valamint a közműdíjak és a társasházi közös költség, 442 f) egyéb követelések, g) 443 a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozás, 443 h) 444 azok a követelések amelyek jogosultja: 444 ha) többségi befolyással rendelkező tag (részvényese), hb) a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, hc) 445 vezető állású munkavállaló, 445 hd) 446 a ha)-hc) pontban említett személyek közeli hozzátartozója, élettársa, 446 he) 447 az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet, 447 hf) az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett szervezet (személy). A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni. (2) 346 Ha a cég törlésére irányuló kérelem benyújtása három éven belül nem történik meg, kényszertörlési eljárás lefolytatására kerül sor. 346 - Amíg a céggel szemben per van folyamatban, nem lehet befejezni! (meg kell várni, amíg a per megszűnik, v. ha fizetésképtelen, felszámolást kezdeményezni)

8 Befejezés: végzéssel, ebben rendelkezik a költségek viseléséről, felszámoló díja, hitelezők kielégítése, bankszámlák megszüntetése, dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről. Egyszerűsített felszámolás: ha a vagyon még a felszámolás költségeire sem elegendő, v. a szükséges adatok, okiratok hiányoznak. Egyszerűsített végelszámolás: kkt, bt, egyéni cég, ha 150 n.b. befejezi. A cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét), utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le. Át kell térni az általános szabályokra, ha: a) a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, illetve b) a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít, vagy c) az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt. - ha ezeket megsértik, kényszertörlésnek van helye.

9 Kényszertörlési eljárás Nem önkéntesen elhatározott megszűnési forma, célja a rendellenesen működő cég kényszerű, vissza nem fordítható megszüntetése, törlése. A cégbíróság ezért –kérelemre – nem dönthet a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről. – csak akkor szüntethető meg, ha felszámolási eljárás lefolytatásának van helye. + Nincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően.

10 4 esetben rendeli el a cégbíróság: 1) végelszámolást 3 éven belül nem fejezte be a cég 2) jogutód nélküli megszűnés esetén, ha végelszámolásnak nincs helye 3) törvényességi felügyeleti eljárásban történt megszűntnek nyilvánítás esetén 4) ha a cég az egyszerűsített végelszámolásról az általános szabályokra történő áttérést nem hajtotta végre.

11 Eljárás: végzéssel rendeli el, a végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye. A végzésben a cégbíróság felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek: – a céggel szemben követelése van (ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is), illetve – tudomása van a cég ellen zajló bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárásról, vagy – a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, vagy – a cég vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve, – valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy – a cég vagyontárgyára tarthatna igényt, – a céggel fennálló munkaviszonyon alapuló bérkövetelése vagy munkaviszonyból származó egyéb követelése van azt 60 napon belül jelentse be a cégbíróságnak. -a cégbíróság felhívja a vezető tisztségviselőt (tagokat) a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére - a cégbíróság megkeresi a pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési vállalkozókat és az árutőzsdei szolgáltatókat a cég vagyonára vonatkozó adatszolgáltatás teljesítése érdekében. - megkeresi a gépjárműveket nyilvántartó hatóságot, a légi járművek és az úszólétesítmények lajstromát, illetve közhiteles nyilvántartást vezető szerveket, az ingatlanügyi hatóságot, az ingó jelzálogjogi nyilvántartást vezető szervezetet, a bírósági végrehajtási ügyek központi nyilvántartását vezető Magyar Bírósági Végrehajtói Kart, hogy a cég jog jogosultjaként van-e bejegyezve, a javára, illetve érdekében tény van-e feljegyezve, vagy egyébként a nyilvántartás a cég vagyonára vonatkozó adatot tartalmaz-e.

12 Ezután: Ha a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos bejelentés vagy adatszolgáltatás nem érkezett, a cégbíróság a céget - törli a cégjegyzékből. Ha követelést jelentenek be, és a cég vagyona fedezi a felszámolás költségeit, akkor felszámolást kezdeményez, a kényszertörlést megszünteti. Akkor is megszünteti a kényszertörlési eljárást és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását, ha a cég bírósági peres vagy nemperes eljárásban félként vesz részt, feltéve hogy az eljárás a kényszertörlés elrendelését megelőzően indult. Ha a cég vagyona nem fellelhető, vagy nem fedezi a követelést, a céget törli a cégjegyzékből és rendelkezik az eltiltásról (nem lehet korlátlanul felelős tag, vtv, egyéni cég tagja, vagy többségi befolyású tag 5 évig). A cégbíróság végzésében feltünteti a követelések jogosultjait, a követelések és a fellelhető vagyon összesített - valószínűsíthető - mértékét is. - a törlésről végzést hoz a cégbíróság – a cég törlésére vonatkozó rendelkezésével szemben a végzés közzétételétől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.

13