Az ÚMFT pályázati lehetőségei környezetipari szereplők és klaszterek számára Csabina Zoltán.

Az előadások a következő témára: "Az ÚMFT pályázati lehetőségei környezetipari szereplők és klaszterek számára Csabina Zoltán."— Előadás másolata:

1 Az ÚMFT pályázati lehetőségei környezetipari szereplők és klaszterek számára Csabina Zoltán

2 A vállalati versenyelőnyök forrásai Makroökonómiai, politikai, jogi, társadalmi környezet Adottságok (természeti erőforrások, lokalizáció) A vállalti működés és stratégia kifinomultsága A mikrogazdasági üzleti környezet minősége Klaszterek Mikrogazdasági versenyképesség VállalkozásfejlesztésGazdaságfejlesztés

3 Versenyképes üzleti környezet kialakítása Klaszter 2Klaszter 3Klaszter 1 Stabil makrogazdasági környezet biztosítása Sikeres gazdaságfejlesztés Vállalkozásfejlesztés Konkrét üzleti tevékenységek versenyképességének előmozdítása a klaszteresedés és az innováció támogatásával Horizontális gazdaságfejlesztés A versenyképesség szempontjából minél kedvezőbb üzleti környezet kialakítására törekszik Megjelenés a pólus programban

4 Eger Salgótarján Szolnok Zágráb Eszék Szabadka/ Belgrád Nagyvárad Ungvár/ Kijev Kassa Pozsony Bécs Arad Győr Pécs Debrecen Nyíregyháza Miskolc Regionális alközpontok Jelmagyarázat Nemzetközi tengely Regionális tengely Versenyképességi pólus Versenyképességi pólusok és tengelyek Budapest Szeged Pólus szerepet betöltő társközpontok Tatabánya Sopron Szombathely Zalaegerszeg Nagykanizsa Békéscsaba Kecskemét Szekszárd Kaposvár Hódmezővásárhely Dunaújváros Székesfehérvár Veszprém

5 Klaszterek fejlesztése a pólus program keretében LeírásBecsült összes forrás (mrd Ft) Példák támogatható tevékenységekre Közös klaszter pályázatok  Klaszter szintű közös szolgáltatások, illetve szolgáltató központok támogatása 46-51  Klasztermenedzsment  Közös megjelenés  Közös beszerzés  Közös fejlesztés Klaszter vállalatok egyedi pályázatai  Egyes pályázatokon a klaszter tagok előnyt élveznek (plusz pont) 105-137  Beruházások  Vállalati innováció  Technológiafejlesztés  Munkahelyi képzés Horizontális fejlesztési pályázatok  Klaszter igényeket figyelembe vevő felsőoktatási és szakképzési fejlesztések 84-109  Komplex tartalomfejlesztés  Technológia transzfer  Képzési kapacitások és feltételek fejlesztése

6 Klaszterek fejlesztése az ÚMFT-ben Igazodás a klaszterek fejlődési folyamatához  Alakuló, induló klaszterek – ROP  néhány 10 milliós támogatás szolgáltatásra és beruházásra. (Pl.: közös megjelenés finanszírozása)  Fejlődő klaszterek – ROP  már érdemi együttműködést felmutatni képes, ám még komoly fejlődés előtt álló vállalati együttműködések.  Több 10 milliós szolgáltatási, és akár 150-200 milliós beruházási támogatás, (pl.: közös IT fejlesztések, közös gépbeszerzés)  Akkreditált pólus innovációs klaszterek – GOP  a legkomolyabb együttműködést felmutatni képes kooperációk  0,4-6 mrd Ft közötti támogatás (Pl.: épület vásárlás, közös gyártás)

7 Pólus innovációs klaszterek sikerfeltételei Nemzetk ö zileg versenyk é pes klaszterek sikerkrit é riumai  Magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységre történő specializáció  Az innováció fókusz nem jelent feltétlenül K+F fókuszt (új termék, eljárás, marketing módszer, üzleti modell, stb.)  Tradable szektorban működő vállalatok, kiemelkedő exporthányad  Magánszektor által vezérelt, piaci visszajelzésre épülő kezdeményezések  Erős kooperáció elsősorban a vállalatok közt, az egyetemek, önkormányzatok igény szerinti bevonásával a hosszú távú versenyképesség fenntartása érdekében Klaszter Vállalat 1 Egyetem 1 Vállalat 2 Vállalat n Önkormányzat A sikeres klaszterek révén a magyar gazdaság fókusza a jelenleginél magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába tolódik el

8 Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) PrioritásMrd Ft K+F és innováció a versenyképességért  Egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti innovációs, K+F együttműködések ösztönzése  Innovációs és technológiai parkok, klaszterek támogatása  A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése 268,5 A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése  Vállalkozások technológiai korszerűsítése  Vállalati szervezet-fejlesztés, korszerű folyamatmenedzsment ösztönzése 246,7 A modern üzleti környezet erősítése  Korszerű infokommunikációs infrastruktúra kiépítése  Logisztikai központok és szolgáltatásaik fejlesztése  Vállalatok részére információ és üzleti és piacfejlesztési tanácsadás nyújtása 61,1 Pénzügyi eszközök a kkv-k finanszírozáshoz jutásáért  mikrohitel  Portfoliógarancia  Kockázati tőkealapok 190,7 Technikai segítségnyújtás 28,6 Összesen: 795,7 Fő cél: a magyar gazdaság hosszú távon fenntartható növekedése

9 1.2.1 Pólus innovációs klaszterek támogatása  Támogatás célja  Az akkreditált pólus innovációs klaszterek számára olyan koncentrált, üzleti alapon működő kutatási és innovációs szolgáltató központok kialakítása, amelyek: az adott ágazat, szakterület számára egyedi, testreszabott K+F+I szolgáltatások széles skáláját képesek nyújtani, megfelelő kutatás-fejlesztési és IKT infrastruktúrát, kompetenciaközpontot és technológiai inkubátort is létrehoznak a kkv-k kutatási tevékenységének segítésére. Ellátják a klaszter menedzsmentjét és marketingjét; illetve hozzájárulnak a klaszter (európai vagy nemzeti) technológiai platformhoz való csatlakozásához.  Pályázók köre  az akkreditált pólus innovációs klaszter menedzsmentjét ellátó gazdasági társaság  Támogatható tevékenységek  innovációs klaszterek létrehozása, bővítése és élénkítése  Támogatás mértéke, összege  max. 70%; 400-6.000 M Ft

10 1.2.2 Innovációs és technológiai parkok támogatása  Támogatás célja  A pólus városokban koncentrált, magas színvonalú K+F+I infrastrukturális háttér („science park”) kialakítása  Pályázók köre  gt., melyben a pólus programban nevesített önkormányzat, önkormányzati holding és/vagy felsőoktatási intézmény legalább 5%-os tulajdonosi részesedéssel és/vagy szavazati joggal bír  Tartalmi megkötés  kizárólag az ÚMFT-ben nevesített célterülethez kapcsolódó fejlesztés támogtható  Támogatható tevékenységek  regionális beruházási támogatás jogcím alapján  Támogatás mértéke, összege  max. 50%; 1.000-5.000 M Ft  Benyújtás  2007.12.10. - 2008.01.15.

11 Környezetvédelmi lehetőségek a GOP-ban  GOP 2.2.2  Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek bevezetése  Keret: 955 millió Ft  beadási határidő: 2007.11.30. (volt)  GOP 2.1.4  Környezeti terhelést csökkentő technológiai fejlesztés  Keret: 4,9 mrd Ft  Megjelenés várhatóan 2008. május

12 Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) PrioritásMrd Ft Egészséges tiszta települések707,0 Vizeink jó kezelése382,4 Természeti értékeink jó kezelése36,7 A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése68,6 Hatékony energia-felhasználás41,8 Fenntartható életmód és fogyasztás21,0 Projekt előkészítés53,4 Technikai segítségnyújtás21,4 Összesen1332,3  Fő cél: Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése (biztonságos, tiszta, jó minőségű környezet)

13 A KEOP jelenlegi pályázatai I. KonstrukcióKövetkező határidő Keret (Mrd Ft) KEOP-1.1.1 hulladék-gazdálkodás 2008. 01. 07.73,5 KEOP-1.2.0 szennyvízkezelés 2008. 01. 07.188,6 KEOP-1.3.0 ivóvízkezelés 2008. 02. 04.56,3 KEOP-2.1.1. állami árvízvédelem 2008. 01. 14.61,3 KEOP-2.1.2. önkormányzati árvízvédelem 2008. 02. 04.0,4 KEOP-2.2.1. komplex vízvédelem 2008. 01. 21.16,2 KEOP-2.2.3. A) és C) ivóvízbázis-védelem 2008. 02. 15.0,9 KEOP-2.3.0 rekultiváció 2008. 02. 01.59,3 KEOP-2.4.0 kármentesítés 2008. 02. 04.8,3 KEOP-2.5.0 A) és B) vízgazdálkodási tervezés 2008. 01. 07.3,5  Benyújtási lehetőség 2-3 havonként, amíg a keret tart (kivéve 5.2.0)

14 A KEOP jelenlegi pályázatai II. KonstrukcióKövetkező határidő Keret (Mrd Ft) KEOP-3.1.1. természeti értékek megőrzése 2008. 02. 01.5,8 KEOP-3.1.2. élőhelyvédelem és helyreállítás 2008. 01. 07.1,7 KEOP-3.1.3. arborétumok és történelmi kertek 2008. 01. 07.0,8 KEOP-3.3.0. erdei iskolák 2008. 03. 03.1,0 KEOP-2007-4.1.0 megújuló energia termelése 2008. 01. 21.13,3 KEOP-2007-5.1.0 Energiahatékonyság fokozása 2008. 01. 21.8,8 KEOP-2007-5.2.0 energiahatékonyság harmadik feles finanszírozással 2008. 12. 31.1,9 KEOP-6.3.0 Környezeti informatikai rendszerek 2008. 01. 20.5,8 KEOP összesen 507,2

15 KEOP-pályázatok kedvezményezettei A KEOP többségében állami feladatokat finanszíroz  Kedvezményezettek: állami és helyi költségvetési szervek, önkormányzatok Ettől eltérő kedvezményezettek is lehetségesek:  3.1.2 (élőhely helyreállítás): Civil szervezetek, közalapítványok  3.1.1. (erdei iskolák): társadalmi szervezetek, egyházak  4.1.0 (megújuló energia): vállalkozások, közhasznú szervezetek, egyházak, társadalmi szervezetek  5.1.0 (energiahatékonyság): kis- és középvállalkozások, társadalmi szervezetek, egyházak  5.2.0 Harmadik feles finanszírozást nyújtó gazdasági társaságok  6.3.0 (környezetvédelmi informatika): civil szervezetek De az állami, önkormányzati beruházásokat kivitelezői és részben üzemeltetői is vállalkozások

16 Regionális Operatív Programok (ROP - 7 db) Regionális OP-kMrd Ft Nyugat-dunántúli OP147,9 Közép-dunántúli OP161,9 Dél-dunántúli OP224,8 Dél-alföldi OP238,7 Észak-alföldi OP310,9 Észak-magyarországi OP288,1 Közép-magyarországi OP467,8 Összesen:1840,1

17 Gazdaságfejlesztés a ROP-okban  vállalkozások együttműködését támogató konstrukciók (klaszterek, inkubáció, hálózatosodás)  Jelenleg előkészítés, kiírás csak 2008-ban  Keret: összesen 20 mrd Ft (ebből 2007-2008-as akciótervben 6 mrd Ft);  új technológiai transzfer irodák kiépítése és működtetése  a KKV-k kialakulását támogató inkubációs szolgáltatások létrehozása, illetve a vállalkozói tanácsadás és információ ellátás támogatása  ipari parkok, telephelyek támogatása

18 Környezetvédelmi pályázatok a ROP-okban Konstrukció NEM állami vagy önkormányzati kedvezményezettekMrd Ft 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése-6,7 Bel- és külterületi csapadékvíz rendezés-14,0 Felszíni vizek védelme-3,7 Rekultiváció-4,7 KMOP tükör-konstrukciói (erdei iskola, megújuló energiatermelés, környezeti informatika) A megújuló energiatermelésben vállalkozások3,9 ROP-ok összesen (7 régióra együtt)33

19 Együttműködő helyi intézmények (pl. kamara) Helyi (meglévő) pólus irodák Pólus Akkreditációs Testület Program Koordinációs Központ Hálózat- fejlesztési Iroda 7 Hálózat- fejlesztési Iroda … Hálózat- fejlesztési Iroda 1 A klaszterkezdeményezések akkreditációjáról dönt ▪ A Program koordinációja ▪ HFI feladatmeghatározás, teljesítményértékelés, képzés, metodológia ▪ HFI-k koordinációja ▪ Helyi szereplők közti kapcsolatépítés ▪ Pályázatok írásának támogatása ▪ Hálózat- és klaszterfejlesztési célok megvalósítása Nemcsak a pénz számít: a pólusok támogató szervezete ▪ Horizontális gazdaságfejlesztési projektek koordinációja ▪ Támogatás a projektek előkészítésében NFÜ

20 Köszönöm a figyelmet!