Az Új magyar etimológiai szótár munkálatairól Gerstner Károly MTA Nyelvtudományi Intézet Szótári Osztály

Az előzmények 1. Közvetett előzmény: A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára 2. Közvetlen előzmény: Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen

A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára (TESz. ). Főszerk A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára (TESz.). Főszerk.: Benkő Loránd. Szerk.: Kiss Lajos, Kubínyi László, Papp László. 1. 1967; 2. 1970; 3. 1976. – 4. (Mutató) 1984. – 3380 lap; 14 722 fő- és alcímszó

Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (EWUng. ). Főszerk Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen (EWUng.). Főszerk.: Benkő Loránd. Szerk.: Gerstner Károly, S. Hámori Antónia, Zaicz Gábor 1. 1993. 2. 1995. – 3. (Register) 1997. – 1683 lap; 14 052 fő- és alcímszó

Címszóállomány Az EWUng.-ból teljesen kimaradt TESz.-címszók: alligátor, arrogáns, bagrena ’akácfa’ (< szb-hv), bertáfol ’bámul; ácsorog’ (? < ném), csobak ’száraz fagörcs; tuskó’ (?), dalma ’káposztatöltelék’ (< oszm.), dekadencia, égöv, ekrazit ’robbanóanyag’, gobonca ’rétesféle sült tészta’ (< szln és szb-hv) stb. TESz.-címszók az EWUng-szócikkek más részében: alagya → elégia, csabukkol ’kószál’ → csámborodik (csámborog), arszlán ’hős; divatfi’ → oroszlán, degesz ’duzzadt; gyomor’ → dagad, deltoid → delta stb. Új címszók az EWUng.-ban: diszkó, fater, fólia, kamion, kégli, mószerol; gyász- (-eset, -fátyol, -hír), név- (-jegyzék, -nap, -sor) stb.

Szótörténet TESz. EWUng. bádog: 1329: „De vno Curru stanny quod uuolgo Badak . . . dicitur” (OklSz.); 1395 k.: bodok (BesztSzj. 727–8.) ; 1405 k .: badog (SchlSzj. 1292.); 1416 u./1450 k.: badoc (BécsiK. 123); 1490 k.: badago sz. (Ábel-Szj. 215b); 1519: batok (JordK. 182); 1604: Batog (MA. Subsilles a.); 1688: Báldok (HOklSzj. 11); 1695/1751: báldogokkal gr. (Haller: HHist. 3: 256: NySz.); 1698: baldogh (HOklSzj. 11); 1742: Bágyoggal gr. (Kovács J . : Krónika 1: F4b: NSz.); 1818: badug, badik (HOklSzj. 11); 1831: bádik (HOklSzj. 11); – bádig (MTsz.); bágyok (ÚMTsz.); báldag (Nyatl.).

Etimológiai minősítések TESz.: német, bajor-osztrák, felnémet, hazai német, erdélyi szász, bécsi német (eredetű) vagyis: helytálló, ám széttagolt (al)kategóriák EWUng.: Lehnw aus dem Dt (B-Östr)/(Wien)/(Sieb) ’Német (bajor-osztrák/bécsi német/erdélyi szász) jövevényszó.’ vagyis: átfogóbb, jobban lehatárolt főkategóriák, ezeken belüli szűkítés

TESz.

EWUng.

TESz. EWUng.

Új magyar etimológiai szótár (ÚESz.) Kb. 15 000 fő- és alcímszó Irányadó források: TESz., EWUng., ÉKsz.2, Nszt., MTSz., MNSz. Új címszók: agrárium, agy1, agy2, allergia, bébiszitter, blog, blogger, diszkont, fájl, fitnesz, internet, klikkel, klón, lobbizik, link2, mobil, pizza, sztori, szponzor stb. Új jelentés: egér, gáz, háló, tűzfal, vírus Új származék: csatolmány, gazdi, nyomtató (mint eszköz)

ÚESz.

ÚESz.

ÚESz.

ÚESz.

ÚESz.

Róna-Tas András – †Berta Árpád: West Old Turkic (WOT.), 2011 börtön F: 1261 berten; u1380 Bertyn; 1621 Bxrtxn; 1802 börtöny B: 1. 1261 'Henker; Kerkermeister'; 2. 1779 'Kerker' #; 3. 1862 'Kerkerstrafe‘ # ● Unbek Urspr ◉ Bed 2 bzw 3 sind durch Verselbständigung aus den folgen-den Kompos entstanden: börtönház 'Haus des Kerkermeisters, worin einst auch die Gefangenen verwahrt wurden' (1675) bzw börtönbüntetés 'Kerkerstrafe' (1844: NSz). — Herleitung aus dem Dt ist kaum wahrsch ● EtSz; MSzav 29; TESz; UElSk 142 *berten ← WOT *bärtän | EOT *bärtin < bärt- ‘to hurt, injure (without breaking the skin)’ {with suff -Xn} *bärtän ‘the man who maims, trunctates’

WOT. bükk F: 1086 bik zadu ON (DHA 239); 1138/ ? Bucu PN (MNy 32: 56); 1193 bigfa; 1208/ Buceurem ON (OklSz); 1221/ Bice ON; 1655 bükk B: 1. 1086 'Buchenwald' (↑) ; 2. 1193 'Buche' # A: ~ös 1291 ON ● Wahrsch Lehnw, EntlSpr aber unbek ◉ Die Buche ist westlich der Linie Königsberg (Kaliningrad)—Donaudelta verbreitet, so konnte sie das Ungartum erst um die Z der Landnahme kennenlernen. — Die bisherigen Erklärungen sind nicht überzeugend. ● EtSz; Nyr 62: 25; NyK 49: 283; KSzlJsz 805; TESz *bik ← WOT *bik < *bük | EOT bük (< bik) ‘beech; forest; thicket’

WOT. bűn F: E12. Jh/ bunet; A13. Jh/ bynut; M13. Jh/ byuntelen A; u1512 bOnet B: 1. El2. Jh/ 'Sünde' #; 2. 1582 'Gesetzesbruch' #; 3. 1583 'Fehler, Mangel' (SzT) ● Unbek Urspr ◉ Die frühere Lautform dürfte biün gewesen sein. — Herleitung aus dem Atürk ist kaum wahrsch ● TESz; ÁrpSzöv 121; MNy 77: 86; HBEl 161 *bü:n ← WOT *bü:n| EOT mü:n ‘defect, fault’ < PT *bü:n, MT *bü:n ‘id.’

WOT. csak F: n1372/ czak; 1515 cag; 1545 Cahak; 1555 chya; 1567 cek; ma csëk, szak (ÚMTsz), sak B: Adv 1. n1372/ 'nur; allein (auch als Verstärkung)' #; 2. u1512 'kaum'; 3. u1512 'wenigstens'; 4. 1527 'mal (zur Aufmunterung)‘ #; 5. 1527 'wenn nur'; 6. 1554 'doch' #; 7. 1582 'überhaupt' #; 8. 1585 'erst' # (Cal 667) | Konj n1372/ 'aber‘ ● Unbek Urspr ◉ Das Weglassen des ausl k könnte in übereilter Rede statt-gefunden haben. Das urspr einschränkende Adv erhielt in einfachen Sätzen einen verstärkenden, steigernden, optativen Sinn. In zusammengesetzten Sätzen wurde es zur Konj, zunächst von einschränkender, sodann von adversativer und optativer Funktion. — Beziehung zu →isa ist ungekl ● TESz *čåk < *čak ← WOT *čak | EOT *čak ‘just, exactly, precisely’ tör. * čak ‘just that time; measure; the very time, that and not the other’

Lehetséges új, illetve módosított etimológiák: agg, ó, király, séd, kút HB. feze seb, sebes nincs