BIOLÓGIA TÁRGYA, RÉSZTUDOMÁNYAI, SZERVEZŐDÉSI SZINTEK
Biológia tárgya Az élő rendszerek vizsgálatával foglalkozik. Természettudományos testvértudományai: Kémia Fizikai Földrajz Résztudományai: élettan (fiziológia), ökológia, örökléstan (genetika), őslénytan (paleontológia), rendszertan (szisztematika), sejttan (citológia), szervezettan (anatómia), viselkedéstan (etológia), stb. Határtudományai: biofizika, biokémia, biogeográfia Biomatematika, stb. Alkalmazott tudományterületek: alkalmazott antropológia, agrártudományok, élelmiszerbiológia, ipari mikológia, környezetgazdálkodás, környezetvédelem, orvostudományok
Szerveződési szintek Az élőlények egyedei természetes körülmények között nem egymástól elszigetelten élnek, hanem csoportokká,biológiai rendszerekké szerveződnek. Ezeket szerveződési szinteknek hívjuk. Közöttük alá-, illetve fölérendeltségi viszony van. Háromféle biológiai szerveződési szintet tudunk megkülönböztetni, ezek az egyed alatti, az egyedi, illetve az egyed feletti szerveződési szint. Az egyed lehet egyetlen sejt is, illetve egy többsejtű szervezet. Sejt: Egysejtűeknél: Az élet legkisebb önálló egysége. Többsejtűeknél: a szervezet alapvető felépítési és működési egysége, önállóan életképtelen, a sejtek együttműködésével lesz a szervezet életképes.
Egyed alatti szerveződési szintek
Egyed feletti szerveződési szintek
A szerveződési szintek méretskálája Biológiailag fontos nagy molekulák, vagy makromolekulák: nm (10-9m) Sejtalkotók: néhány mikrométer μm (10-6m) Sejtek: baktériumok 10 mikrométer μm (10-6m) sejtmagvas sejtek 10-100 mikrométer μm (10-6m)
Az egyed alatti szerveződési szintek megfigyelése Fénymikroszkóppal Elektronmikroszkóppal Egyéb képalkotó eljárásokkal: Röntgen Ultrahang CT (Computer tomográf) MRI (Mágneses magrezonancia) PET (Pozitron emissziós tomográf)