Élettani hatások, amelyekre nem fordítunk kellő figyelmet Életünk és a zaj Élettani hatások, amelyekre nem fordítunk kellő figyelmet dr. Román Zsuzsa megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

„Mindenkit ér, mindenki beszél róla, mégis csak kevesen vették a fáradtságot, hogy utánanézzenek, valójában mi is a ………..” Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóság! Találós kérdés: Ki ismeri fel a magyar tudós fényképét illetve a hiányzó szót? Selye János, belgyógyász és kutatóorvos, aki munkásságával a stressz elméletet alapozta meg. De hogy kerül a csizma az asztalra, azaz miért kell a stressz hatásokról beszélnünk, ha a környezeti ártalmakról és kifejezetten a zajártalmakról van szó?

Stressz okai fizikai hatások pszichés hatások A környezeti hatások is stressz források lehetnek! Ide tartozik többek között a zajártalom is. A stressz oka lehet természetesen más is, pl. az élethelyzet változások. Mindkét eredetű stresszre igaz, hogy a szervezetünk egy bizonyos határon túl nem tud alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, megpróbál ugyan, de nem bírja a terhelést.

alkalmazkodás alkalmazkodási zavar kompenzáció elégtelen kompenzáció Stresszhatás alkalmazkodás alkalmazkodási zavar kompenzáció elégtelen kompenzáció egészséges reakció tünetek, betegség Az elégtelen alkalmazkodás és kompenzáció miatt jön létre a betegség. A stresszhatás közvetítői többek között a szteroidok. PSZICHOSZOMATIKAUS HATÁS: stressz az egész emberre hat. Bár vizsgálhatjuk azt, hogy az ember egyes szerveire hogyan hatnak a stresszhatások, teljes képet csak akkor kapunk, ha az emberre mint egészre tekintünk, a testi, pszichés és lelki valóságok összekapcsolódnak, kölcsönhatásban állnak egymással, az ember és a környezet kölcsönhatása ezeken a pszichoszomatikus rendszereken keresztül valósul meg. A stressz önmagában nem rossz dolog, lehet „jó stressz” is, ami pl. a vizsgadrukk. Ha azonban tartós vagy nagy mértékű, akkor „rossz stressz”, mert betegségeket okoz.

Zaj hatásai Hallórendszeri hatások – 87 dB felett Egész szervezetre gyakorolt hatás – 25 dB felett

Szakmai útmutató az éjszakai zajjal kapcsolatban A környezeti zaj hatásait az éjszakai zaj hatásának vizsgálatával bizonyították, az erről szóló tudományos bizonyítékokat teszi közzé a „Night noise guidelines for Europe” című WHO által kiadott szakmai útmutató. WHO adta ki 2009-ben

A zaj hatása Alvás- minőség Éjszakai Egészség zaj A B C A út: zaj- és alvás: alvást különböző módon zavarja a zaj B út: alvás – egészség: vizsgálatok és bizonyítékok alvásvizsgáló laboratóriumban klinikai bizonyítékok, állatkísérletek A C út indirekt bizonyítás, mely bizonyítása az a és b pontokon keresztül történik. Egészség C

Az éjszakai zaj hatása az alvásra nyugtalan alvás (32 dB) alvásfázis változás (35 dB) felébredés (42 dB) altatószedés (40-42 dB) környezeti eredetű krónikus álmatlanság (42 dB) A szakmai útmutatóban határértékeket számoltak ki, hogy megállapítsák azt a maximális zajszintet, ami mellett nem alakulnak ki betegségek. 55 decibel határértéket jelöltek meg, ez a lakóházak előtt mérhető zajszintre vonatkozik, külső határérték. Az 55 dB is sok bizonyos esetekben. Ezért neveztek meg a lakószobára vonatkozó, 25-30 dB-es belső határértéket is. Például a normál ablakok zajszigetelése is csak 15-20 dB, ez sem biztosítja minden esetben a nyugodt alvást, hisz 35 dB-nél már az alvás fázisai megváltoznak. Azt is vegyük figyelembe, hogy nyáron (tavasszal és ősszel is sokszor) nyitott ablaknál alszunk, sokkal nagyobb a zajszint mint a már káros 40- 42 decibel, tehát a környezeti zaj egyértelműen zavarja az alvásunkat. A legutóbbi, 2007. évben készült átfogó felmérés szerint a budapesti lakosság kb. 35%-át éri 55 dB-nél nagyobb zajterhelés az éjszakai időszakban! A nyugtalan alvást jelzi az, hogy többet mozgunk alvás közben 32 decibelen. Szétesnek („feltöredeznek”) az egészséges alvásfázisok 35 decibelen. 42 decibelen már felébredünk, Zavart alvásról számolnak be a lakosok és altatókat szednek, ha az éjszakai zaj 40-42 decibel

Az alváshiány következményei rövid távú hatások hosszú távú hatások

Az alváshiány rövid távú következményei pszichés következmények ingerlékenység balesetveszélyes helyzet 1. pszichés következmények Álmosság, zavart koncentráció, fejfájás, migrén ingerlékenység, érzelmi zavar hosszabb reakcióidő rendellenes idegrendszeri reakciók gyakrabban alakulhat ki balesetveszélyes helyzet

Az alváshiány rövid távú következményei 2. megváltozott anyagcsere 3. gyengébb immunrendszer 2. Anyagcsere egyensúlya felborul pajzsmirigy működése fokozódik inzulin rezisztencia testhőmérséklet csökken 3. immunrendszer működése is gyengül A teljes alvásmegvonás halálhoz vezet. A középkorban kínzómódszerként alkalmazták (velencei ólomkamrákban).

Az alváshiány hosszú távú következményei 1. pszichés következmények depresszió agresszivitás tanulási nehézség 1. Pszichés hatások - depresszió - agresszivitás - tanulási nehézség

Az alváshiány hosszú távú következményei 2. megváltozott anyagcsere túlsúly cukorbetegség magas vérnyomás infarktus 3. gyengébb immunrendszer 1. Pszichés hatások - depresszió - agresszivitás - tanulási nehézség

Hazánkban… A lakosság közel egynegyede van kitéve a szervezetre káros környezeti zajszintnek! 25%

Pécs éjjeli zajforrások, homlokzati terhelés Közút: Zajszint Érintettek száma Érintettek aránya 50-54 dB 25 600 fő 16% 55-59 dB 21 500 fő 14% 60-64 dB 6 300 fő 4% 65-69 dB 800 fő 1%

Székesfehérvár éjjeli zajforrások, homlokzati terhelés Közút: Zajszint Érintettek száma Érintettek aránya 50-54 dB 12 500 fő 12% 55-59 dB 16 100 fő 16% 60-64 dB 9 300 fő 9% 65-69 dB 900 fő 1% alatt

Budapest éjjeli zajforrások, homlokzati terhelés Közút: Zajszint Érintettek száma Érintettek aránya 50-54 dB 259 600 fő 15% 55-59 dB 265 800 fő 16% 60-64 dB 267 300 fő 65-69 dB 159 600 fő 9% 70 dB felett 14 400 fő 1%

A hatások összeadódnak Környezeti hatások összeadódnak Egyéni felelősség, hogy csökkentsük, megelőzzük a káros hatásokat És őrizzük meg azokat a lakóhelyeket, parkokat, élet-tereket, ahol még nem káros mértékű a zaj

Zajtérképezés népegészségügyi jelentősége szélesebb körű felmérések, további kutatások betegségek megelőzése Zajtérképek jelentősége a betegségek megelőzésében, a népegészségügyben: Biztosítja, hogy nagy területről, a lakosság nagyobb hányadáról nyerjünk adatokat Zaj élettani hatásainak további kutatási lehetőségét biztosítja, további bizonyításokkal civilizációs betegségek megelőzését segíti elő

Környezeti zaj Közösségi kérdés Népegészségügyi probléma A személy egészségét érintő probléma Társadalmi kérdés Városrendezési kérdés Építéstechnológiai kérdés Ökológiai kérdés Közösségi kérdés A környezeti zaj problémája aktuális, mert a technikai fejlődés miatt (motorizáció, urbanizáció, szórakoztatóipar fejlődése) egyre több hatás (és egyre több zajhatás) éri az embert, melyek káros hatásai összeadódnak. A probléma adott, de a megoldás is kézenfekvő. A zajhatások és az általuk okozott betegségek megelőzhetőek, pl. a zajtérképek figyelembe vételével. Mivel összetett problémáról van szó, összefogásra van szükség a különböző területek között. Minden kultúra kifejezi valamilyen módon az összefogás értékét és elismeri a szükségességét. Emlékeztessen erre most minket egy ősi népi bölcsesség, egy afrikai közmondás: „egy újjal nem lehet mogyorót törni”

Köszönöm a figyelmet!