A forrás- és az olvadáspont meghatározása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
HŐMÉRSÉKLET NOVEMBERi HÓNAP.
Advertisements

Készítette: Horváth Zoltán
A halmazállapot-változások
Gázok.
Hőpréselés alatt lezajló folyamatok •A kompozit alkotóelemei z irányban végleges helyükre kerülnek; Mi történik?
Összefoglalás 7. osztály
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
DIÁKKONFERENCIA 10.D Miskolc, 2014.május 4.
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
Az anyag és néhány fontos tulajdonsága
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
Halmazállapot-változások
Apor Vilmos Katolikus Főiskola
Halmazállapotok, Halmazállapot-változások
A sűrűség meghatározása
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
Összefoglalás 7. osztály
OLDATOK KOLLIGATÍV TULAJDONSÁGAI
Hőtan (termodinamika)
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
Termikus kölcsönhatás
Halmazállapot-változások
A fajhő (fajlagos hőkapacitás)
A hőmérséklet mérése.
A hőtágulás Testek hőmérséklet-változás hatására bekövetkező méretváltozásait hőtágulásnak nevezzük.
A hőmérséklet mérése. A hőmérő
A forrás. A forráspont Var. Bod varu.
Olvadás Topenie.
Hőtan.
Hőtan (termodinamika)
Halmazállapot-változások
Halmazállapot-változások 2. óra
Készítette: Ónodi Bettina 11.c
HŐTAN 4. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Állandóság és változékonyság a környezetünkben 2.
HŐTAN 5. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
HŐTAN 1. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
HŐTAN 3. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Hőtan III. Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell)
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
Entrópia Egy szobában kinyitunk egy üveg parfümöt. Mi a valószínűbb?
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Oldatok kémhatása és koncentrációjuk
Fizikai alapmennyiségek mérése
HŐMÉRSÉKLETMÉRÉS Udvarhelyi Nándor április 16.
I. Hosszanti: például: hidak hosszváltozása. II. Térfogati: például: folyadékok térfogatváltozása.
HALMAZÁLLAPOTOK SZILÁRD:
Összefoglalás Hőjelenségek. 1. A folyadék melegebb, kisebb sűrűségű része fel- emelkedik, helyére alacsonyabb hőmérsékletű anyag kerül. Ez a jelenség.
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
ÁLTALÁNOS KÉMIA 3. ELŐADÁS. Gázhalmazállapot A molekulák átlagos kinetikus energiája >, mint a molekulák közötti vonzóerők nagysága. → nagy a részecskék.
Melyik két anyag tulajdonságait hasonlítottuk össze a múlt órán? Soroljátok fel a legfontosabb fizikai tulajdonságaikat! Mi történik a két anyaggal melegítés.
Halmazállapot-változások
1 FIZIKA Hőtan Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
halmazállapot-változások
Termikus kölcsönhatás
GÁZOK, FOLYADÉKOK, SZILÁRD ANYAGOK
A hőmérséklet mérése.
Excel-Időjárásszámitás lépései
Komplex természettudomány 9.évfolyam
Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki:
Áramlástani alapok évfolyam
GÁZOK Készítette: Porkoláb Tamás.
A hőtágulás.
HalmazállapotOK.
KKM. szilárd folyadék légnemű olvadás forrás olvadáspont (op) forráspont (fp) fagyás lecsapódás KKM párolgás jód.
A halmazállapot-változások
Hősugárzás Hősugárzás: 0.8 – 40 μm VIS: 400 – 800 nm UV: 200 – 400 nm
Hőtan.
OLDATOK.
Előadás másolata:

A forrás- és az olvadáspont meghatározása A hőmérséklet mérése A forrás- és az olvadáspont meghatározása WIM Werke

A hőmérséklet fogalma Az anyagok egyik jellemzője, ún. állapothatározó. Az anyagot felépítő részecskék átlagos mozgási energiájával kapcsolatos mennyiség. WIM Werke

A hőmérséklet ún. kiegyenlítődő mennyiség. Ha van két, különböző hőmérsékletű test, akkor megindul közöttük a hőáramlás, és tart mindaddig, míg hőmérsékletük ki nem egyenlítődik. E (hő) hőegyensúly WIM Werke

Az SI rendszerben a hőmérséklet az egyik alapmennyiség Jele: Mértékegysége: Nem SI-mértékegysége, de korlátozás nélkül használható a °C (celsius fok). A °C-ban megadott hőmérséklet jele: T K kelvin t WIM Werke

Hőmérsékleti skálák a) celsius-skála b) a) celsius-skála b) kelvin-skála (abszolút hőmérsékleti skála) a két skála beosztása azonos: 373 K 100 °C 273 K 0 °C ΔT = Δt abszolút 0 fok - 273,15 °C 0 K WIM Werke

A hőmérséklet átszámítása Celsius fokról kelvin fokra: T = ({t} °C + 273,15) K Kelvin fokról celsius fokra: t = ({T} K – 273,15) °C pl.: hány kelvin foknak felel meg 25 °C? T = 25 + 273,15 = 298,15 K WIM Werke

A hőmérséklet mérése Eszközei a hőmérők. A hőmérséklet változásával sokféle anyagi jellemző változhat, pl. térfogat, szín, elektromos potenciál, stb. A leggyakoribb hőmérők a folyadékok térfogatváltozásán alapulnak – hőtágulás. Ezek a folyadékhőmérők. WIM Werke

A hőmérők sokfélesége: WIM Werke

A folyadékhőmérők Egy zárt csőben gyorsan táguló folyadék hőtágulása arányos a hőmérséklet változásával. A folyadék sokféle lehet, a méréshatár függvényében. A leggyakoribbak: higany, amil-alkohol, toluol, stb. Hőegyensúly! WIM Werke

A hőmérséklet mérésének célja Vannak olyan fizikai jellemzők, melyek az anyagi minőségtől függenek, egy adott anyagnál szigorúan állandó értékek! pl.: sűrűség, forráspont, olvadáspont, stb. Így felhasználhatók: - tiszta anyagok azonosítására - anyagok tisztasági fokának meghatározására WIM Werke

Halmazállapot-változások Az olvadás- és forráspont mérése halmazállapot-változáson alapul Ilyenkor az anyaggal energiát (hőt) közlünk – melegítés útján Közben kémiai változás nem történhet! A közölt hő a halmazon belüli kötések felszakítására fordítódik, és megemeli az anyag belső energiáját is. WIM Werke

Hőközlés A hőközlés lehet közvetlen vagy közvetett. Közvetett hőközlés során ún. fürdőket alkalmazunk. A fürdő az a közeg, amelyet melegítünk, és amely átadja energiáját a melegítendő anyagnak. A fürdő halmazállapota és anyagi minősége alapján csoportosíthatjuk őket, így pl. lehet: légfürdő, vízfürdő, olajfürdő, sófürdő, fémfürdő, stb. WIM Werke

Az olvadás jelensége Olvadáspont: az a hőmérséklet, amelyen a szilárd, kristályos anyag olvadni kezd (állandó nyomáson) A hőmérséklet mindaddig ezen az értéken marad, míg teljes tömegében meg nem olvadt az anyag. Olvadás során térfogatváltozás történik. A legtöbb anyagnál a térfogat nő. Kivétel pl. a víz, melynek térfogata csökken. WIM Werke

Az olvadáspont jellemzői Értéke függ: - anyagi minőségtől - nyomástól, mégpedig: ha a V nő olvadáskor -> nő az op is ha a V csökken -> csökken az op is Minden p értékhez adott T olvadáspont tartozik Pl.: a jég a nyomás növelésével megolvad, és térfogata így kisebb lesz WIM Werke

Olvadáspont meghatározása: digitális készülékek Thiele-készülék WIM Werke

A párolgás jelensége zárt tér kondenzáció folyadékgőz párolgás telített gőz folyadék amikor a két folyamatra igaz: vpárolgás = vkondenzáció tenzió beáll az egyensúly WIM Werke

A tenzió és a forráspont Tenzió: a telített gőz nyomása A tenzió értéke függ a hőmérséklettől és az anyagi minőségtől. Ha nő a hőmérséklet, nő a tenzió is. Ha melegítjük a folyadékot, egyre nagyobb lesz a párolgás mértéke, így egyre nagyobb a gőznyomás is. Amikor a tenzió értéke eléri a külső légnyomás értékét, bekövetkezik a forrás. WIM Werke

A forráspont Forráspont: az a hőmérséklet, amelyen a tenzió értéke eléri a külső légnyomás értékét. A folyadék hőmérséklete mindaddig a forrásponton marad, míg teljes tömegében el nem párolog. Értéke függ: - külső nyomástól - anyagi minőségtől Anyagi állandó – az anyag tisztaságára is utal WIM Werke

A forráspont mérése: digitális műszerek: ún. gömbi módszer WIM Werke

A hőmérsékletmérés szabályai a hőmérsékletmérő eszköz és a mérendő test hőegyensúlyban kell legyen a parallaxishiba elkerülése miatt szemmagasságban kell leolvasni a hőmérőt a hőmérőt mindig függőleges állapotban kell tartani akkor mutat helyes értéket a hőmérő, ha a hőmérőben lévő folyadék teljes mennyisége belemerül a mérendő folyadékba WIM Werke