A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS MEZŐGAZDASÁGGAL, ERDÉSZETTEL, HALGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA - VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM, TERHELÉSCSÖKKENTÉS ORSZÁGOS FÓRUM DR. SZILÁGYI FERENC (BME VKKT): A HALGAZDASÁGOT ÉRINTŐ INTÉZKEDÉSEK: JÓ HALÁSZATI ÉS HORGÁSZATI GYAKORLAT A VGT-BEN

A HALÁSZAT JELENTŐSÉGE Kb ember megélhetésének forrása. Évi t haltermelés, sok megy exportra millárd Ft/év termelési érték (állattenyésztés 2,5-3,0 %-a) Extenzív haltenyésztés a legfontosabb (mesterséges tavak + tározók). Intenzív „halgyárak” szerepe nőhet a jövőben. Fejlesztések szükségesek (állag + technológia + mennyiség + irányváltás).

A HORGÁSZAT JELENTŐSÉGE Kb – ember hobbija. Kb tonna/év fogás Háztartások 10 %-ában jelentős a halfogyasztás. Ökológiai hatásai jelentősek (negatív és pozitív is). Horgásztavak tájesztétikai szerepe fontos. Sok tó magántulajdonban van. Sok bányatavat hasznosítanak így. Gazdasági jelentősége nagyobb, mint a kifogott hal értéke (horgászturizmus). Horgászturizmus fontossága és komfortigénye növekvő.

ELVI PROBLÉMÁK Mesterséges és erősen módosított víztestek halgazdálkodási használata. Mesterséges tavak és völgyzárógátas tározók (erősen módosított folyóvizek, illetve önálló tó víztestek) megkülönböztetett kezelése a VKI-ban. A mesterséges körtöltéses alföldi halastavak kivonása a VKI-ból. Az oldaltározós halastavak maradtak a VKI-ban. Miért ne lehetne üzemi területként kezelni a halastavakat, és csővégi ellenőrzéssel szabályozni? Ökológiai potenciál és az extenzív haltermelés összeegyeztetése halastavakban. Halgazdálkodás kontra természetvédelem (minden halastó és horgászvíz). Halgazdálkodás kontra fürdőzés (természetes vizek).

SAJÁTOSSÁGOK Pozitívumok és negatívumok együttes jelenléte. Halászat, mint terhelő forrás (?) Halastó mint szennyezőanyag eltávolító (?) Halastó, mint a természetvédelmet segítő eszköz (?) Halászat, mint a biomanipuláció eszköze (?) Ökológiai szempontok figyelembe vétele a halászatban (JTGY + 133/2013-as VM rendelet). Halastavak tájesztétikai szerepe (?) A VKI-s és a halászati intézkedések összehangolása szükséges és nem lehetetlen. Sok halastó rekonstrukcióra szorul.

HALGAZDÁLKODÁS HATÁSA A VÍZMINŐSÉGRE

HALGAZDÁLKODÁS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A JTGY a tavi halgazdálkodásra vonatkozik, egyéb szempontokat részben figyelembe vesz. Jó halászati és horgászati gyakorlat elemeit a 133/2013-as VM rendelet tartalmazza: –Halmentés. –Védett és őshonos fajok védelme. –Invazív fajok visszaszorítása. –Kíméleti terület kijelölése. –Halállományt veszélyeztető fajok ritkításának korlátozása. –Halászati és horgászati tilalom kijelölése. –Méretkorlátozások. –Telepítések szabályozása. –Halászat és horgászat rendjének szabályozása. –Halegészségügyi intézkedések. –Tömeges halpusztulás kezelése. –Dokumentálás és monitoring.

HALGAZDÁLKODÁS ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Természetvédelmi előnyök: Vízkormányzás és nádgazdálkodás szabályozása (fészkelő helyek és értékes növényfajok védelme). Élettér védett és veszélyeztetett állat- és növényfajok számára. Takarmányozás és trágyázás korlátozásával a produktivitás maximumának megállapítása. Madárriasztás korlátozása. Fertőtlenítő és egyéb vízkezelő szerek korlátozása (pl. meszezés). Bevétel kiesések gazdasági kompenzálása (megfelelő pályázati struktúra kialakításával). Környezettudatos szemlélet terjesztése. Szelektív halászat.

HALGAZDÁLKODÁS ÉS FÜRDŐZÉS Sajátosságok: Extenzív halastavakban nem szabad fürdeni. Egészségügyi kockázat a halgazdálkodás miatt. Produktivitás és fürdőzés vízminőségi követelményei ellentétesek (pl. tatai Öreg-tó). Vízminőséget javító halszerkezet kialakítható (többfajú arányos telepítési struktúra). Fürdőzők zavarhatják a halgazdálkodást (főként a horgászatot).

HALÁSZAT ÉS HORGÁSZAT Sajátosságok: A két ágazat ugyanarra a természeti erőforrásra „hajt”. Horgászat érdekérvényesítő képessége jó = halászat tiltása (Velencei-tó, majd Balaton, 2016-tól a völgyzárógátas tározók). A természetes vízi halászat és a horgászat kb. azonos fogáseredményű. Ellenőrzés fontossága.

MŰSZAKI PROBLÉMÁK A VKI KAPCSÁN Átjárhatóság korlátozása (duzzasztások). Zavartalantól eltérő halösszetétel és koreloszlás. Parti sáv, zonáció, zavartsága (hiánya?). Szennyezőanyag bevitel (etetés, trágyázás). A halastó alvízi és felvízi ökológiai hatásai jelentősek. A hidrológiai viszonyok jelentős megváltozása (vízkivétel és vízbetáplálás). Védőzóna hiánya a parti sávban (mezőgazdasági terhelés, tápanyag és mikroszennyezők). Behurcolt és betelepített fajok nagy száma. A halas- és horgásztavak tájesztétikai szerepe (?) Hulladékprobléma (horgászat).

INTÉZKEDÉSEK (MŰSZAKI) Jó tógazdasági gyakorlat 2006-tól (JTGY). A Halászati Törvény 2013-as módosítása (2013. évi CII. Törvény), és az erre épülő 133-as VM rendelet az ökológiai szempontok figyelembe vételéről („Jó Halgazdálkodási Gyakorlat”) Hosszirányú átjárhatóság (hallépcső, oldalcsatorna, surrantó, duzzasztó üzemeltetés módosítása). Meder rehabilitáció (parti sáv + kotrás) Völgyzárógátas halastavak by pass-ra állítása. Tájképi szempontok figyelembe vétele (pl. parti védőzóna). Invazív és tájidegen fajok visszaszorítása Ökológiai vízigény biztosítása az alvizen KÉRDÉS: „KI FIZETI A RÉVÉSZT?”

INTÉZKEDÉSEK (GAZDASÁGI ÉS JOGI) Szennyező fizet elv helyes alkalmazása (befolyó és kifolyó terhelés különbsége alapján). Önálló támogatási rendszer kialakítása is szükséges az ökológiai állapot javítására. Védettség prioritást élvez (halgazdálkodás kontra természetvédelem, ivóvízbázis-védelem, stb.). Fejlesztések megtérülése kérdéses. A támogatási rendszer hiányosságai (magánszemélyek támogathatósága?). A horgászturizmus és egyéb rekreáció összekapcsolása (komplex programcsomagok). Jogszabályalkotás a gazdaságilag fontos fajok élőhelyének védelmére(?)

MEGVITATANDÓ KÉRDÉSEK Meglévő ellentétek kezelése (halászat, horgászat, vízgazdálkodás, természetvédelem, fürdőzés, vízbázis-védelem). A horgászat és a halászat ökológiai előnye, vagy szennyező szerepe. Javasolt intézkedések megvalósíthatósága. A jó ökológiai potenciál megállapítása. Alvízi és felvízi hatások fontossága és kezelése. A horgászat és a halászat fejlesztési irányai a VKI tükrében. Indokolt gazdasági szabályozási változtatások. Jogszabályi módosítási igények.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!