Reformkor Magyarországon 1825 - 1848
Előzmények Napóleoni háborúk vége Hadiszállítások => gazdasági fellendülés „Csendes esőt és hosszú háborút” Nemzeti ébredés: Nyelvújítási Kazinczy Ferenc Nemzeti Múzeum (1802) – Széchenyi Ferenc MTA – 1825 – Széchenyi István egy évi jövedelme
Válság a háború után Pénzügyi válság: Kereslet és árcsökkenés a hadiszállítások nagy terhet jelentenek a kincstárnak → kölcsönfelvétel (nő az államadósság) → nő a bankjegykibocsátás: INFLÁCIÓ (a papírpénz értékcsökkenése) Kereslet és árcsökkenés Kiút a válságból: nyitás az újításokra, REFORMOK
Gróf Széchenyi István „a legnagyobb magyar” – Kossuth 1791 Bécs – 1860 Döbling Nagycenk
Pályafutása Katonai pálya Utazások: Célja: részvétel a napóleoni háborúkban → Napóleon legyőzése után kilép Utazások: Anglia (a gazdasági és politikai fejlődés élén jár Oszmán Birodalom (lemaradás a fejlődésben) Célja: az ország fejlődése, reformok bevezetése
Az országgyűlés működése Élén a király Összehívja, feloszlatja az országgyűlést Két táblás Felsőtábla: főurak, katolikus főpapok Alsótábla: 52 megye 2-2 küldöttje, a városok követei Kapcsolat üzenet váltásokkal Felirat: két tábla együttes javaslata a királyhoz Leirat: király válasza Szentesítés: a király törvényerőre emeli a javaslatot
Miről vitáztak? A polgári átalakulás alapkérdései Jobbágyfelszabadítás önkéntes örökváltsággal Ősiség törvényének eltörlése Gazdasági élet fejlesztése Sajtószabadság – a cenzúra eltörlése
Széchényi István reformelképzelései Hitel (1830) – Világ – Stádium Reformelképzelései: Ősiség tv. eltörlése => hitel Mezőgazdaság fejlesztése Közteherviselés => nemes is adózzon Törvény előtti egyenlőség Megvalósítás: Reformokkal Arisztokrácia vezetésével Habsburg Birodalmon belül
Széchenyi gyakorlati alkotásai Nem választja szét az elméleti és gyakorlati munkát! (példa: Anglia) Nyelvművelés: Magyar Tudós Társaság (MTA, 1825) Szórakozás: Pesti Kaszinó (1827), lóverseny → társasági élet, eszmecsere színhelye Közlekedés: Duna – Balaton gőzhajózás, Duna szabályozása – Vaskapu szoros Lánchíd vasút Iparfejlesztés: Pesten hengermalom, Óbudán hajógyár , vasöntöde, selyemgyártás
Politikai viták az országyűléseken 1832 – 36 Jobbágyfelszabadítás önkéntes örökváltsággal Nemesi adózás „hídpénz – házadó” Nyelvkérdés – 1844
Báró Wesselényi Miklós „az árvízi hajós” 1838 Pesti árvíz.
Az udvar támadása I. Ferenc - 1792-1835) kísérlete az abszolutizmus kiépítésére 1812 után nem hívja össze az országgyűlést rendeleti kormányzás Cél: javítani a rendekhez fűződő viszonyon
Támadás az ellenzék vezetői ellen Kossuth Lajos: Börtön – angol, közgazdaságtan Nem sikerül megtörni Pesti Hírlap szerkesztője Wesselényi Miklós: Börtönben megvakul, visszavonul erdélyi (Zsibó) birtokaira Lovassy László: országgyűlési ifjak vezetője börtönben megőrül
Haladók - maradiak Haladók: Maradiak: Reformot követelők Felsőtáblán: Széchenyi Miklós Alsótáblán: Deák Ferenc – Kölcsey Ferenc Maradiak: Reformok ellenzői Metternich kancellár vezetésével