Önkormányzatok fejlesztési lehetőségei a 2014-2020-as programozási időszakban Európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárSÁG miniszterelnökség

Áttekintés Partnerségi Megállapodás; 2014-2020-as európai uniós programozási időszak egyes operatív programjai közötti forrásmegosztás; 2014-2020-as programozási időszak szabályozása; Újdonságok; Önkormányzatoknak releváns operatív programok

Partnerségi Megállapodás Az Európai Unió és Magyarország közötti keretmegállapodás, mely az EU2020 stratégia és a Nemzeti Reform Programban tett vállalások megvalósítása érdekében a következő hét éves európai uniós ciklusban hazánk rendelkezésére álló források felhasználásának kereteit és fő irányait rögzíti. végleges PM benyújtása 2014. augusztus 15-én; 2014. augusztus 29-én a Partnerségi Megállapodást a Bizottság elfogadta;

2014-20 források megoszlása az egyes OP-k között TOP: Terület-és településfejlesztés VEKOP: Közép-Magyarország KÖFOP: Közigazgatás EFOP: Emberi erőforrások IKOP: Közlekedés KEHOP: Környezet és energia GINOP: Gazdaságfejlesztés és innováció MAHOP: Halgazdálkodás VP: Vidékfejlesztés

A 2014-2020 időszak szabályozása A 2014-20 időszak irányait megalapozó releváns kormánydöntések 1731/2013. (X. 11.) Korm. határozat a 2014-2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről 1814/2013. (XI. 14.) Korm. határozat a 2014-2020-as európai uniós programok lebonyolítását támogató intézményrendszer felállításának szervezeti kereteiről és az európai uniós fejlesztési források felhasználásához kapcsolódó egyes feladat- és hatáskörökről, és az e-közigazgatás fejlesztésének jövőbeni irányairól 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről

Főbb irányok Az új programozási időszak új irányai: Közszféra szervezet ne pályázzon a hagyományos módon Pályázatok értékelése az intézményrendszeri belső kapacitásokból történjen A projektmenedzsment költségek kifizetése a fizikai megvalósulás ütemét kövesse Egyszerűsített elszámolási eszközök alkalmazásának kiterjesztése Állami adatrendszerekkel való kapcsolatok bővítése a pályázók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében

Újdonságok: a tervezés, valamint a felhívások előkészítése, meghirdetése terén Megalapozottabb, összehangoltabb stratégiai végrehajtás-tervezés Két stratégiai dokumentum: többéves nemzeti keret: beruházási prioritásonként tartalmazza a programok éves indikatív pénzügyi kereteit, valamint prioritási tengelyenként az eredményességi keretbe foglalt indikátorokra vonatkozóan a célértékek éves bontását (2019.12.31-ig, ill. 2023.12.31-ig) éves fejlesztési keret: operatív programonként, jogszabályban meghatározott menetrend szerint készülő dokumentum, mely a tárgyévet követő évben meghirdetendő felhívásokra vonatkozó, stratégiai szintű információkat tartalmazza Éves fejlesztési keret vs. akcióterv: nagyobb hangsúlyt kap a felhívásokat megalapozó helyzetelemzés, továbbá az eredményességet elősegítő szakmai elvárások megfogalmazása szakpolitikai felelősök felelőssége erőteljesebb: a szakmai koncepció megalkotása, az ágazati stratégiákhoz való illesztés az éves fejlesztési keret módosítása csak rendkívül indokolt esetben lehetséges

A 2014-2020-as időszak újdonságai a szabályozásban kiemelt fontosságú az adminisztratív terhek csökkentése egységes szabályok (vidékfejlesztési és halászati támogatások is) közvetett költségek szabályozása (későbbi dián részletesen) nem lehet 1 Mrd Ft alatt és két évnél rövidebb időszakra pályázatot meghirdetni (fókuszálás) differenciáltabb projekt-kiválasztási eljárások halasztott önerő lehetősége biztosítéki rendszer enyhítése – Feltétele két objektív szempontnak való megfelelés: egy lezárt üzleti év és köztartozás-mentesség

A projektek megvalósításához kapcsolódó költségek Költségtípus Maximális mértéke a projekt elszámolható összes költségének %-ban 2007-13 2014-20 Terület előkészítés (régészeti feltárás, lőszermentesítés, földmunkák stb.) 0-6 % 2 % Projekt előkészítés, tervezés 0,5-6 % 5 % Projektmenedzsment 2-12 % 2,5 % Közbeszerzési eljárások lefolytatása 1-1,5 % 1 % Műszaki ellenőri szolgáltatás 2-7 % Könyvvizsgálat 0,5-1 % 0,5 % Tájékoztatás, nyilvánosság biztosítás 0,5-2 % Ingatlan vásárlás (föld, épület vásárlás, kisajátítás stb.) 10 % Rezsi 0-5 %

Kiválasztási eljárások Standard Kiemelt Egyszerűsített Területi Kiválasztási Rendszer Közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD)

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Fő cél: Gazdaságélénkítés és foglalkoztatás növelés helyi feltételeinek biztosítása Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés Támogatott területek Üzleti infrastruktúra, turizmus, helyi utak, bölcsőde-óvoda Zöldváros kialakítása, barnamezős területek rehabilitációja Környezetbarát közlekedési rendszerek, energiahatékonyság, megújuló források növelése Önkormányzati közszolgáltatások, szociális város-rehabilitációs programok Foglalkoztathatóság, hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítása, helyi identitás, szemléletformálás Kulcsszereplők a tervezésben és a végrehajtásban: a megyék és MJV-k Kedvezményezettek: önkormányzatok, közintézmények, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, egyházak, civilszervezetek

TOP tartalma Prioritás száma Uniós keret (Mrd Ft) és arány TOP prioritási tengelyek 1. 253,7 24,1% Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 2. 125,6 11,9% Vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztés 3. 170,8 16,3% Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. 52,5 5% A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. 76,2 7,3% Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés 6. 329,0 31,3 % Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban 7. 43,4 4,1% Közösségi szinten irányított várostérségi helyi fejlesztések (CLLD)

Térségi gazdaságfejlesztés (TOP 1) Beavatkozási területek önkormányzati többségi tulajdonú iparterületek, ipari parkok, technológiai parkok, inkubátorházak, logisztikai központok szolgáltatásfejlesztése és a még szükséges infrastrukturális háttér kiépítése; iparterületek kialakítása, az iparterületek elérhetőségét és feltárását segítő vonalas infrastruktúrák, közlekedési útvonalak fejlesztése

Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés (TOP 2) Cél: a tervezett fejlesztéseknek a megyei gazdaságfejlesztési és a városi, települési fejlesztési programokhoz kell kapcsolódniuk Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés; A vállalkozások és befektetők számára vonzó, környezeti szempontból fenntartható városszerkezet kialakítása;

Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés (TOP 3.) Cél: az önkormányzati intézmények, önkormányzati tulajdonú épületek által felhasznált energiamennyiség csökkentése, az energiahatékonyság növelése a konvergencia régiókban A fenti cél elérését támogatják többek között: az önkormányzati infrastruktúra, épületállomány energiahatékonyság központú rehabilitációja az épületek hőszigetelésének javítása (pl. hőtechnikai adottságok javítása, hőveszteségek csökkentése); épületenergetikai beavatkozásokra épülő megújuló energiaforrások alkalmazása (pl. világítási rendszerek korszerűsítése, hőtechnikai adottságok javítása, napelemek és napkollektor alkalmazása).

Helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése, foglalkozás ösztönzés, társadalmi együttműködés TOP (4 és 5) Célok: 4. prioritás:Helyi szinten elérhető és fenntartható közszolgáltatások, elsősorban egészségügyi és szociális alapellátás területén 5.prioritás: Helyi foglalkoztatás növelésének elősegítése: társadalmi integráció, felzárkóztatás, közösségfejlesztés

Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban (TOP 6) Megyei jogú városok gazdasági környezetének fejlesztése a foglalkoztatás növelése érdekében Családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztése Fenntartható városi közlekedésfejlesztés Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése Városi közszolgáltatások fejlesztése Leromlott városi területek rehabilitációja Gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatás-fejlesztés Társadalmi kohéziót célzó helyi programok

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Kizárólag a Közép-magyarországi régió (Budapest és Pest megye) területén megvalósuló fejlesztések finanszírozására Támogatott területek Vállalkozások versenyképességének javítása és a tudásgazdaság fejlesztése Az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása Települési környezet-és közszolgáltatás-fejlesztés Társadalmi együttműködést szolgáló és a humán erőforrás fejlesztését támogató programok Foglalkoztathatóságot szolgáló programok K+F Turizmus Közigazgatás fejlesztés Kedvezményezettek: gazdálkodó szervezetek, gazdasági társaságok, kutatóhelyek, egyesületek, köztestületek, alapítványok, helyi önkormányzatok, non-profit szervezetek, civil szervezetek, egyházi jogi személyek, közintézmények, stb.

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Önkormányzatok korlátozott mértékben lehetnek Kedvezményezettek GINOP 7. prioritás – Turizmus GINOP-7.1.3-15 - Gyógyhelyek komplex turisztikai fejlesztése A támogatási jogosultság feltételei: OTH által minősített gyógyhely gyógyhelyfejlesztési stratégia GINOP-7.1.1-15 - Nemzeti Kastély- és Várprogram turisztikai célú fejlesztéseinek támogatása A Forster Központ konzorciumi partnereként

Közigazgatási és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) Támogatott területek: Adminisztratív terhek csökkentése (Szervezeti hatékonyság fejlesztés a központi és a területi közigazgatásban, Egyablakos ügyintézés bővítése, Közigazgatási folyamatok elektronizálása, E-közbeszerzés széleskörű bevezetése) Az átlátható és szolgáltató szemléletű közszolgálat megteremtése (Közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztése, életpályák képzési követelményei, ösztöndíjrendszer, Kapacitásfejlesztés a korrupció felderítése, megelőzése érdekében, Közszolgáltatások információs bázisa, elégedettségmérési program, képzések, Önkormányzati innovatív közszolgáltatás optimalizációs mintaprojektek) Kedvezményezettek: költségvetési szervek, önkormányzatok, állami tulajdonú vállalatok (pl. Magyar Posta), Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Támogatási területek: Társadalmi együttműködés erősítése Infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében Gyarapodó tudástőke Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében Pénzügyi eszközök alkalmazása a társadalmi együttműködés erősítése érdekében, valamint társadalmi innováció és transznacionális együttműködések Intézkedések célcsoportjai: gyerekek, fiatalok, hátrányos helyzetű járásokban, településeken élők, romák, megváltozott munkaképességűek, GYES-GYED-ről visszatérők, fogyatékos személyek, idősek, hátrányos helyzetű emberek Lehetséges kedvezményezettek: állami és önkormányzati intézmények, civil és egyházi szervezetek, szociális szövetkezetek, gazdasági szervezetek, oktatási/képzési intézmények

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Támogatott területek: Európai jelentőségű (transzeurópai) közlekedési hálózatok (TEN-T) hazai szakaszain elérhetőség javítása: közútépítés és felújítás, vasútvonalak korszerűsítése és vízi közlekedési fejlesztések. Fenntartható városi közlekedés fejlesztése és elővárosi elérhetőség javítása Megyeszékhelyek közúti elérhetősége Támogatottak köre: NIF Zrt, MÁV Zrt, Nemzeti Vasúti Pályaműködtető Zrt, GYSEV Zrt., NISZ Zrt, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, vízi projekteknél Dunai hajózásért felelős vízügyi hatóságok, közösségi közlekedést ellátó cégek, önkormányzatok

Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Támogatott területek: A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás. Ennek keretében: fenntartható vízgazdálkodás feltételeinek javítása, árvízvédelmi feladatok, katasztrófa-védelem feltételeinek javítása Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása. Kedvezményezettek: önkormányzatok és társulásaik, központi közigazgatás szervei, többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági szervezetek, vízi közmű szolgáltatók és- tulajdonosok, az igazgatás szervezetei (vízügy, veszélyelhárítás, központi közigazgatás), távhő-szolgáltatók, távhő-termelő gazdasági társaságok, az energia szektorban aktív egyéb gazdasági társaságok, közjogi és magánjogi szervezetek, nemzeti park igazgatóságok, stb.

Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése (KEHOP 2.) magas és egyenletes színvonalú vízközmű szolgáltatás fejlesztése, a derogációs követelmények teljesítése ivóvíz-minőség javítás a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet öt kiemelt határértékének biztosítása tisztítási technológia fejlesztéssel 2000 LE feletti agglomerációknál a szennyvíz elvezetés és tisztítás bővítése új szennyvízelvezető rendszerek, szennyvíztisztító telepek építésével és fejlesztésével

hulladékgazdálkodási ágazat fejlesztése; Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések (KEHOP 3.) hulladékgazdálkodási ágazat fejlesztése; szennyezett területek állapotának helyreállítása; az elkülönített gyűjtés kiterjesztése; a háztartási hulladék hasznosításának növelése, hulladékkezelési kapacitás bővítése és fejlesztése;

Köszönöm a figyelmüket!