Vízbázisvédelem EU VKI vízminőség Simonffy Zoltán Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport Vízbázisvédelem EU VKI vízminőség

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Megelőzés, elővigyázatosság Védelem bekövetkezett szennyezések esetén Mindkettő esetében beszélhetünk: Általános védelemről Védett területek védelméről

Megelőzés, elővigyázatosság, általános védelem A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Megelőzés, elővigyázatosság, általános védelem A tevékenységekre vonatkozó szabályozás Célja a szennyezések megakadályozása -- olcsó!!!! EU Irányelv a felszín alatti vizek védelméről (1980 óta) 33/2000–es Kormányrendelet EU Víz Keretirányelv 219/2004–es Kormányrendelet 219/2004–es Kormányrendelet Felszín alatti vizekre vonatkozó leányirányelv

KÖRNYEZETI HATÁRÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA Mért koncentráció  határérték (TV) Emberi fogyasztás Monitoring kút Szárazföldi ökoszisztéma Szennyező- forrás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Lebomlás /Keveredés Magas háttér- koncentráció ? ? Receptor szemlélet !!! Receptor: az ember, vízi, vizes és szárazföldi ökoszisztémák Egyes országokban: a felszín alatti víz is (önmagában ??)

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME határértékek: receptorra vonatkozó határérték. Ivóvíz-szabvány (DWS), ökoszisztémákra vonatkozó ún. ökotöxikológiai határérték (EQS) szennyezettségi határérték (TV). Ez tulajdonképpen a környezeti határérték a jó állapot értékeléséhez, víztest (vagy vízadó) szinten egyedi határérték (CV) a receptort ténylegesen veszélyeztető szennyezés mértéke az adott helyen, - ez általában ellenőrzési célt szolgál, lehet pl. környezetterhelési határérték is a szennyezőforrásnál kármentesítési határérték: a kármentesítés célja, egyedi kockázatelemzés alapján, az adott helyre vonatkozik (az intézkedési határérték megszűnt!!)

Szárazföldi ökoszisztéma KÖRNYEZETI HATÁRÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA Emberi fogyasztás Monitoring kút Szárazföldi ökoszisztéma Szennyező- forrás CTV Vízi vagy vizes ökoszisztéma DF DF DF AF Magas háttér- koncentráció CV = DF*(DWS vagy EQS)/(1-AF) TV = BL + ε ha CV < BL TV BL CV TV = a.CV ha CV > BL BL CV CV: adott helyre vonatkozó kritérium DWS: ivóvízszabvány EQS: FAVÖKO-ra vonatkozó ökotoxikológiai határérték AF: lebomlási faktor (< 1) DF: hígítási faktor (>1) (a nem szennyezett víz hatása) TV: környezeti határérték BL: háttérkoncentráció ε: megengedhető többlet a: csökkentő tényező

Szárazföldi ökoszisztéma Természetes vízminőségi problémák IVÓVÍZKÚTRA VONATKOZÓ HATÁRÉRTÉK Emberi fogyasztás Szárazföldi ökoszisztéma CDWS Szennyező- forrás Vízi vagy vizes ökoszisztéma Magas háttér- koncentráció CV = DWS TV = BL + ε ha CV < BL TV BL CV TV = DWS ha CV > BL BL CV=DWS CV: adott helyre vonatkozó kritérium DWS: ivóvízszabvány TV: környezeti határérték BL: háttérkoncentráció ε: megengedhető többlet Természetes vízminőségi problémák

Monitoring kutak mellett, a receptorra vonatkozó közvetlen info Kémiai állapot A kémiai állapot értékelése a meglévő monitoring adatai alapján, az érvényben lévő jogszabályok határértékeihez viszonyítva - immissziós megközelítés Monitoring kutak mellett, a receptorra vonatkozó közvetlen info Ivóvíz Történt-e már bezárás, korlátozás, vízminőségromlás miatt? Ellenőrzés a termelőkutakban, vagy azok közelében. Olyan mértékű vízminőségromlás semmiképpen nem engedhető meg, amely növelné a kezelési technológiával szembeni igényt. Ökoszisztémák Tapasztalták-e ökoszisztéma sérülését?

FELSZÍN ALATTI VIZEK JÓ KÉMIAI ÁLLAPOTA A VKI szerint a felszín alatti víztest jó állapotban van: ha a szennyezőanyagok koncentrációja a monitoring kutakban nem haladja meg a környezeti határértéket (TV) ha valahol meghaladja, de bizonyítható, hogy a keveredés és a lebomlás a receptornál már az ivóvíz (öntözési vagy rekreációs) vagy az ökotoxikológiai határérték alá csökkenti a koncentrációt a víztest térfogatának csak egy része (20 – 50 %) lehet szennyezett a víztestek szintjén megállapított átlagkoncentráció nem növekszik a jó állapotot veszélyeztető szennyezési csóvák nem terjednek

Károsodott ivóvízbázisok Termelőkutakat elérő szennyeződés: Szekszárd (ammónium, nitrát és klórozott szénhidrogén), Verőcemaros (nitrát), Veszprém-Aranyosvölgyi (nitrát), Dunakeszi (nitrát), Fót (nitrát, triazin), Szikszó (nitrát, szulfát), Dejtár (nitrát). Megfigyelőkutakban kimutatott szennyeződés: Debrecen I. (klórozott szénhidrogén), Pécs-Tortyogó (nitrát, triazin, szulfát), Bogádmindszent (triazin), Gödöllő Dél és Észak (nitrát, triazin), Edelény (nitrát, szulfát), Veszprém – városi vb. (nitrát), Litér (nitrát), Tótvázsony (nitrát).

FELSZÍN ALATTI VIZTESTEK JÓ KÉMIAI ÁLLAPOTA

Az egyes tesztek alapján gyenge kémiai állapotú víztestek száma 5‑5. táblázat: Felszín alatti víztestek kémiai minősítése tesztenként és víztest típusonként Általában nitrát-szennyezés, egy esetben növényvédő szer az indok. Víztestek típusa víztest ek száma Az egyes tesztek alapján gyenge kémiai állapotú víztestek száma szennyezett vízbázisok diffúz eredetű* szennyezettség felszíni víz szennyezése gyenge állapotú víztest összesen** emelkedő trend (kockázat ) sekély porózus 55 6 21 23 4 sekély hegyvidéki 22 2 5 3 8 porózus 48 1 hegyvidéki porózus termál karszt 14 termálkarszt 15 Összes 185 13 30 10 38

SZENNYEZŐFORRÁSOK

terhelések szennyezőforrásokból pontszerű szennyezőforrások Kémiai állapot Kémiai állapot értékelése terhelésekből becsült koncentrációk alapján – emissziós megközelítés terhelések szennyezőforrásokból pontszerű szennyezőforrások hulladéklerakók állattartótelepek visszasajtolás diffúz szennyezőforrások települések mezőgazdasági területek

FAVI adatbázis: engedélyezett tevékenységek (potenciális) Pontszerű szennyezőforrások FAVI adatbázis: engedélyezett tevékenységek (potenciális) kb. 30 000 objektum, mintegy 4000 veszélyes a felszín alatti vizekre Kárinfo adatbázis: szennyezett területek adatbázisa kb. 15 000 objektum Gyakori szennyezőforrások:   az állattartótelepeken tárolt trágya, hulladéklerakókban, depóniákban, raktárakban elhelyezett szennyezőanyagok   a szénhidrogén-termeléshez kapcsolódó visszasajtolás (közvetlen bevezetések). A szabályozást ugyancsak a 219/2004-es Kormányrendelet tartalmazza

Szennyezők szerinti megoszlás, talaj Egyéb 4% Nehézfémek 22% Fenolok 1% Cianidok Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) 5% Aromás (BTEX) 23% Ásványi olaj 40% Klórozott László ÁDÁM VITUKI Kht.

Szennyezők szerinti megoszlás, felszín alatti víz László ÁDÁM VITUKI Kht.

Diffúz szennyezőforrások Nitrát (országos és víztestenként): Települések (szikkasztás, állattartás) önkormányzati hatáskör Mezőgazdasági területek (szerves és műtrágyázás) 27/2006 Kormányrendelet http://www.fvm.hu/main.php?folderID=831&articleID=8319&ctag=articlelist&iid=1 Peszticid A használat szabályozása

Diffúz szennyezőforrások - nitrát Monitoring adatok, nitrát Nitát-jelentéshez mellékelt adatok, de másfajta csoportosításban VITUKI adatbázis

Diffúz szennyezőforrások Monitoring adatok, nitrát 424 sekély kút adatai alapján

Diffúz szennyezőforrások Monitoring adatok, nitrát 424 sekély kút adatai alapján

Nitrát-érzékeny területek

Diffúz szennyezőforrások hatása

Diffúz szennyezőforrások - peszticid Monitoring adatok, peszticid

Diffúz szennyezőforrások Monitoring adatok, peszticid (200 sekély kút és 96 forrás) Mezőgazdasági területek talajvizeiben Forrásokban

Diffúz szennyezőforrások Monitoring adatok, peszticid (200 sekély kút és 96 forrás) Atrazin gyomirtószer: az országos arány < 10 % belterületeken: 20-30% Peszticid-szennyezés miatt egyetlen víztestet sem minősítettünk kockázatosnak.

sérülékenység, veszélyeztetettség Megelőző védelem: sérülékenység, veszélyeztetettség

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Térjünk vissza a felszín alatti vízhez, mint receptorhoz Megelőzés és általános védelem esetén Esetenkénti elbírálás helyett az emberi tevékenység kontrollja veszélyes anyagok listája bizonyos tevékenységek tiltása, korlátozása a működés szabályozása (legjobb elérhető technológia, jó mezőgazdasági gyakorlat) függ a terület érzékenységi szintjétől, veszélyes anyagok közvetett bevezetésének tiltása a fokozottan érzékeny területeken, közvetlen bevezetés sehol (kivéve meghatározott visszasajtolásokat és talajvízdúsítást)

Sérülékenység vagy védettség A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Földtani érzékenység Víztartók belső tulajdonsága, a mobilis szennyezőanyag továbbterjedésének lehetőségét jellemzi Sérülékenység vagy védettség Érzékeny közegre vonatkozik, meghatározott jellegű szennyezőforrásból származó vízminőségromlás valószínűségére utal. Külső tényezők határozzák meg: áramlási pálya, irány, sebesség, illetve elérési idő. Általános sérülékenység (konzervatív anyag) Specifikus sérülékenység (az anyagra és a közegre jellemző transzport és átalakulási folyamatok figyelembevételével) Veszélyeztetettség A specifikus sérülékenységgel rokon fogalom, amit általában egy adott, és nem pedig egy potenciális szennyezőforrás esetén használnak.

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok 1. Független vízháztartású talajok B = ET Btv = ETtv = 0 A talajvíztartó nincs veszélyben. A vízzáró réteg miatt a beszivárgás nem jut le a talajvízig, hanem ideiglenesen tározódik a vízzáró réteg felett, majd elpárolog. A szennyezés a felszín és a vízzáró réteg között fluktuáló mozgást végez. Feldúsulás a gyökérzónában.

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban 3. Párolgási többlet, magas talajvízállású terület B  ET Btv  ETtv A talajvízet érheti kismértékű szennyezés. Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok A párolgási többlet ellenére egy beszivárgási periódus alatt a szennyezés elérheti a talajvizet, aminek a nagy része a párolgási periódusban visszajut a telítetlen zónába, a maradék elkeveredik a talajvízben. A szennyezés egyébként a gyökérzónában koncentrálódik. ETtv Btv - ETtv Btv

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban 2. Párolgási többlet, közepes talajvízállású terület B  ET Btv  ETtv A talajvízet nem éri szennyezés. Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok A beszivárgási időszakokban a szennyezés nem éri el a talajvizet, a párolgási többlet miatt a szennyezés a gyökérzónában koncentrálódik. ETtv Btv - ETtv Btv

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban A beszivárgás és párolgás hosszú távon kiegyenlíti egymást. A közepes mélységű talajvíz miatt a beszivárgási időszakban nem jut le szennyezés a talajvízbe. A szennyezés a gyökérzónában koncentrálódik. 4. Egyensúlyban lévő talajvíz-forgalom, közepes talajvízállású terület B = ET Btv = ETtv A talajvízet nem éri szennyezés. Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok ETtv Btv - ETtv Btv

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban 5. Egyensúlyban lévő talajvíz-forgalom, magas talajvízállású terület B = ET Btv = ETtv A talajvízet érheti szennyezés. Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok A beszivárgás és a párolgás hosszú távon kiegyenlíti egymást. A magas talajvízállás miatt a felületi szennyezés egyetlen beszivárgási ciklusban is lejuthat a talajvízbe és ott elkeveredik. A szennyezés egy része bemosódik a talajvízbe, és ott eloszlik, a maradék szennyezés a gyökérzónában koncentrálódik. ETtv Btv - ETtv Btv

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban 6. Beszivárgási többlet B  ET Btv  ETtv A talajvizet szennyezés éri. Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok A beszivárgási többlet miatt a víz és a szennyezési front eredő mozgása lefelé irányul, a szennyezés talajvízbe jutása csak idő kérdése. A folyamatos utánpótlódás miatt a talajvízben szétterjed. ETtv Btv - ETtv Btv

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel nélküli állapotban Telített zóna: feláramlási vagy leáramlási területek Kút nélküli természetes állapot B 1 2 V y eloszlása v r nem sérülékeny Kút nélküli természetes állapot B 1 2 V y eloszlása v r sérülékeny

FELÁRAMLÁSI ÉS LEÁRAMLÁSI TERÜLETEK MAGYARORSZÁGON

A kút közelében sérülékeny A sérülékenység a fedőtől függ A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A sérülékenység értékelése vízkivétel esetén Telítetlen zóna: talajvízforgalmi típusok változnak a depresszió miatt - párolgási többlet megszűnik a vízzáró réteggel rendelkező kivételével mind sérülékennyé válik Telített zóna: gyakorlatilag csak leáramlási területről van szó, a sérülékenységet a szennyezőforrás és a szűrő közötti elérési idő dönti el. A kút közelében sérülékeny A sérülékenység a fedőtől függ

Sérülékenységi térképezés: A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Sérülékenységi térképezés: A sérülékenységet befolyásoló folyamatok: a talajvízforgalom jellemzői a szennyezőanyag transzportja a telített zónában a szennyezőanyag koncentrációjának változása megkötődési és átalakulási folyamatok révén (ha specifikus) A lényeg: a területre (országosan) ismert információk és a szennyeződési folyamat közötti kapcsolatok alapján a szennyeződés veszélyének értékelése és térképezése

Sérülékenységi térképezés A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Sérülékenységi térképezés A sérülékenységet befolyásoló paraméterek: Meteorológiai jellemzők (csapadék, sugárzás, hőmérséklet, légnedvesség) A terep esésviszonyai Területhasználat (min.: erdő, szőlő, gyümölcsös, szántóföld, rét-legelő, település belterülete, iparterület) Talajtani jellemzők (pH, mésztartalom, szervesanyag tartalom, agyagtartalom, porozitás, szemátmérő-eloszlás)

Sérülékenységi térképezés A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Sérülékenységi térképezés A sérülékenységet befolyásoló paraméterek: Hidrogeológiai jellemzők (szivárgási tényező, tározási tényező, porozitás, effektív porozitás, illetve makroszkópikus léptékben rétegzettség: vastagság és átlagos horizontális és vertikális szivárgási tényező, longitudinális és transzverzális diszperzitás) Szivárgás-hidraulikai jellemzők (a telítetlen zóna nedvességtartalma, pF-görbe, talajvízforgalom, talajvízszintingadozás tartománya, talajvízszintek és nyomásszintek területi változékonysága, sebesség mértéke és iránya) Specifikus sérülékenységhez: Transzportfolyamatok jellemzői (megoszlási hányados/késleltetés, lebomlási tényező, átalakulási folyamatok paraméterei)

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Magyarország szennyeződésérzékenységi térképe Az érzékenységi kategória szerint eltérő korlátozás - 219/2004-es Kormányrendelet Fokozottan szennyeződés-érzékeny területek kiemelt természetvédelmi területek állóvizek 250 m-es parti sávja nyílt karsztos területek vízbázisok védőterületei Szennyeződés-érzékeny területek egyéb természetvédelmi területek állóvizek parti sávja 250-500 m között porozus fő vízadó képződmény vagy karsztos vízadó 100 m-nél vékonyabb fedő alatt a sokévi átlagos többletbeszivárgás > 20 mm/év Kevésbé érzékeny területek

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A megelőzés kiemelt fontosságú az ivóvízbázisok esetében 123/1997 kormányrendelet az ivóvízbázisok védelméről Védőidomok és védőterületek Sérülékeny vízbázisok (amelyeknek van védőterülete) Felszíni eredetű szennyezésekkel szemben sérülékeny vízbázisok! 2266/1997 kormányhatározat a biztonságba helyezési programról

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Védőidom: a vízkivételi pontot körbevevő olyan térfogat, amelyet az általánosnál nagyobb védelemben kell részesíteni Védőterület: a védőidom felszíni metszete Célja: belső védőidom: a vízkivételi mű közvetlen védelme a szennyezéstől és a megrongálódástól külső védőidom: a bakteriális és egyéb lebomló szennyezőanyagokkal szembeni védelem hidrogeológiai védőidom: a le nem bomló szennyezőanyagokkal szembeni védelem (A, B, C) Lényege: A vízkivétel olyan környezetének kijelölése, ahol a veszélyes tevékenységeket tiltani vagy korlátozni kell (minél közelebb vagyunk a vízkivételhez, a tiltás, illetve a korlátozás annál szigorúbb). A védőidomon kívülről érkező szennyezés felfedezése esetén (monitoring a védőidomon belül) kb. az elérési idővel azonos időelőny áll rendelkezésre a beavatkozáshoz. Utánpótlódási viszonyok, vízminőség, emberi tevékenységek feltárása. A meglévő szennyezések hatásvizsgálata, beavatkozások tervezése, esetleges felszámolás.

Vízbázisok kiemelt védelme - Védőidomok és védőterületek A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Vízbázisok kiemelt védelme - Védőidomok és védőterületek 50 éves védőterület t2,3 t1,2 t1,1 Q t1,3 az 50 éves védőidom határa (t1,1+ t1,2+ t1,3 = t2,3 = 50 év) utánpótlódási terület határa metszet a pontozott vonalon keresztül Az 50 éves védőidom felszíni vetülete utánpótlódási teület vázlatos helyszínrajz Alapja: Az elérési idő, T = s/(v/neff) az az idő, amely alatt egy konzervatív szennyezőanyag részecske a szennyezőforrástól a kútba jut. belső védidom: 20 nap külső védőidom: 6 hónap hidrogeológiai védőidom A: 5 év B: 50 év C: a teljes felszín alatti vízgyűjtő

Védőidom meghatározása a. Kútból visszafelé indított részecskék Hidrogeologiai B védőterület Védőidom, 50 év 12 év 45 év Védőidom, 5 év 5 év 50 év 5 év 5 év

Védőterület meghatározása b. Felszínről indított részecskék Hidrogeologiai B védőterület 50 év 100év 50 év 12 év 5 év 35 év

Védőidom/védőterület meghatározása modellezéssel Vízkivétel: 3000 m3/d Mintamodell: 20 * 20 km 250 m-es cella 4 réteg fedőréteg: 1 m/d vízadó: 5 m/d

Védőidom/védőterület meghatározása modellezéssel Részecskék elhelyezése: kútból visszafele indított részecskék felszínről indított részecskék

Védőidom/védőterület meghatározása modellezéssel Kút utánpótlódési területe (vagyis „C” hidrogeológiai védőidom): Elérési idő: ~ 4000 év

Védőidom/védőterület meghatározása modellezéssel „A” hidrogeológiai védőidom (5 év): Nincs védőterület

Védőidom/védőterület meghatározása modellezéssel „B” hidrogeológiai védőidom (50 év): védőidom védőterület

FELSZÍN ALATT VÍZBÁZISOK VÉDELME A nyilvántartott vízbázisok száma: 1754 Sérülékeny vízbázisok: 905 / 51% Bizonytalan : 275 / 16% Nem sérülékeny: 574 / 33% Éghajlatváltozás: nő a sérülékeny ivóvízbázisok jelentősége (partiszűrés, karszt), mert ott van tartalék

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Sérülékeny üzemelő és távlati ivóvízbázisok

VÍZBÁZISVÉDELEM 1. fázis: sérülékeny vízbázisok felmérése Sérülékeny vízbázisok biztonsága: 2249/1995. (VIII. 31.) Kormány határozat 123/1997 Kormány rendelet 1. fázis: sérülékeny vízbázisok felmérése Védőterület van 424 /36% Védőterület, folyamatban: 112 /10% Csak becsült 529 /44% Nincs védőterület 115 /10% A kapacitást tekintve kedvezőbb a helyzet: kb. 90%-ban kész. Egyszerűsítés szükséges, hogy haladjunk! Ugyanakkor a szennyezőforrások tényleges veszélyessége? Elegendő-e 50 év a biztonsághoz? Nem!! Növelni a védőterületet vagy szigorítani az általános védelmet? Az utóbbi, különösen a diffúz szennyezőforrásokkal szemben.

VÍZBÁZISVÉDELEM Sérülékeny vízbázisok biztonsága: 123/1997 Kormány rendelet Kormány határozat Fázis: biztonságba helyezés Hatósági bejegyzések elmaradnak, pedig az intézkedés jogi alapja Szennyezőforrások felszámolása: nem mindig a legveszélyesebbet Fázis biztonságban tartás Monitoring: lassan fejlődik Korlátozások – lásd 2. fázis Gondok: Önkormányzati feladat – Érdekeltség ? Támogatási rendszer Környezeti költségek (költség megtérülés) - díjemelés Vízbázisvédelem jogszabályi háttere erős, a végrehajtás akadozik. Az intézményi háttér reformjára van szükség!

Szennyeződés esetén…

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A megelőzés ellenére előfordulhatnak szennyezések: korábbi szennyezések, illetve balesetek Cél a szennyezés tényleges veszélyességének megfelelő beavatkozás meghatározása a szennyezés megfigyelése a szennyezés továbbterjedésének megakadályozása a szennyezés káros hatásának csökkentése a szennyezés felszámolása

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Ha a mért koncentráció meghaladja az környezetminőségi határértéket, a beavatkozás fő lépései: a szennyezett állapot feltárása (jelen) (tényfeltárási terv alapján) az emberi vagy környezeti veszélyeztetettség értékelése (jövő) (a receptor lehet az ember vagy a környezet) a beavatkozás tervezése a jelenlegi szabályozás szerint az alap a kármentesítési határérték, ha nincs, akkor kockázatelemzés alapján kell egyedileg meghatározni EU Víz Keretirányelv: a „jó állapot” ebben az esetben is kritérium, esetleg a szennyezett területeken egyedi határértéket lehet bevezetni, ha nem terjed a szennyezés monitoring, aktív védelem vagy kármentesítés utóellenőrzés (monitoring)

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Lehetséges beavatkozási formák általános esetben: pontszerű szennyezések és kis kiterjedés esetén: a szennyezési tevékenység megszüntetése a szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció) semlegesítő anyag bekeverése áramlási holttér létrehozása a szennyezőforrás eltávolítása, beleértve a szennyezett talajt is (ennek elhelyezéséről is gondoskodni kell) nem-pontszerű szennyezések vagy jelentős szétterjedés esetén: a szennyezési tevékenység megszüntetése a szennyezés "tördelése" az áramlás szerint megfelelően kiválasztott pontokon a szennyezett víztér tördelése vízkitermeléssel, de a csóva frontján mindenképpen.

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Védőterületen belüli szennyezés esetén az általánoshoz képest további lehetőségek adódnak: Áramvonal menti beavatkozás: a szennyezési csóva elterelése védőkutakkal, terelőfalakkal, drénekkel nem pontszerű szennyezés esetén, ha a kutakba jutó víz nagy része szennyezett, nehéz jó megoldást találni Beavatkozás a vízkivételeknél: szennyezett és tiszta kutak vizének keverése termelőkút mint védőkút (a szennyezett kút leállítása nem megoldás) külső védőkút (kitermelés és elterelés miatt egyaránt) különféle tisztítási technológiák - csak végső esetben!!!

a szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció) Eltemetett hulladék, beszivárgási többlettel rendelkező területen Kutak távolsága ? Hozam?

a szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció) Eltemetett hulladék, beszivárgási többlettel rendelkező területen Kutak távolsága ? Hozam?

áramlási holttér létrehozása kúttal munkagödörben hagyott veszélyes anyag, kötött fedőrétegű, feláramlási területen A kút távolsága ? Hozama?

áramlási holttér létrehozása terelőfallal munkagödörben hagyott veszélyes anyag kis vastagságú talajvízadóban A terelőfal helye ?

áramlási holttér létrehozása terelőfallal munkagödörben hagyott veszélyes anyag kis vastagságú talajvízadóban

a szennyezés tördelése Mezőgazdasági eredetű nem-pontszerű nitrátszennezés, beszivárgási terület A kitermelt vízzel öntözött terület Kutak kiosztása? Hozama?

A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Védőterületen belüli szennyezés esetén az általánoshoz képest további lehetőségek adódnak: Áramvonal menti beavatkozás: a szennyezési csóva frontján ua., mint pontszerű a szennyezőforrásnál a szennyezési csóva elterelése védőkutakkal, terelőfalakkal, drénekkel Beavatkozás a vízkivételeknél: szennyezett és tiszta kutak vizének keverése termelőkút mint védőkút (a szennyezett kút leállítása nem megoldás) külső védőkút elterelés miatt különféle tisztítási technológiák - csak végső esetben!!!

Védőkút alkalmazása vízmű közelében Pontszerű szennyeződés, rétegvízre települt vízmű esetén A védőkút helye? Hozama?

AZ IVÓVÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGA

Vízellátás Biztonsági Terv Vízminőség ellenőrzés A VÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGI TERV RÉSZEI Vízbázis Vízmű (vízkezelés) Elosztó hálózat Fogyasztó Vízellátás Biztonsági Terv Feladatok és felelősség megosztása Ismeretek Vízminőség ellenőrzés Forrás: IWA

Vízkészletek IVÓVIZÜNK BIZTONSÁGA Az ivóvíz szolgáltatás biztonsága A cél: egészséges ivóvíz hosszú távon (EU is) Vízkészletek Vízmű Fogyasztó víz- keze- lés utánpótlódás vízigény (elvárás) vízkivétel Elosztó hálózat elszivárgás, csőtörések vízminőség minőség- változás Ivóvízbiztonsági tervek (fokozatosan 2012, 2013, 2014) Igények és készletek összehangolása, fenntartható módon Az ivóvíz szolgáltatás biztonsága nem szűkíthető le a vízbázisok védelmére!

Biztonság – Mit is jelent? Kockázatok: vízhiány, természetes vízminőségi problémák, szennyezések, az éghajlatváltozás hatásai Biztonság és fenntarthatóság: biztonsági terv és intézkedések EU szintű szabályozási háttér

AZ EU IVÓVÍZ IRÁNYELV Ivóvízre vonatkozó minőségi követelménye (ivóvízellátás és élelmiszeripar) (A tagállamok csak szigorúbb értékeket alkalmazhatnak). Folyamatos ellenőrzés A határérték túllépése esetén azonnali stop, majd feltárás és intézkedés (Derogáció csak különleges esetben) 3 évenként beszámoló az EU-nak A vízellátás biztonsági terve

A VÍZ KERETIRÁNYELV ELŐÍRÁSAI Prioritás: ivóvízbázisok védelme 10 m3/napnál nagyobb, vagy több mint 50 fő ellátását szolgáló vízkivételek regisztrációja, 100 m3/nap-nál nagyobb vízkivételek monitoringja az ivóvízminőség biztosítása szükség esetén kezeléssel emberi hatások miatt a kezelés nem módosulhat, sőt törekedni kell a csökkentésére védőzónákat lehet kijelölni (nálunk kell !!!) a szolgáltatásban költség-megtérülés elve

A VÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGI TERVE a készlet és a kezelés kicsit részletesebben Reális ivóvízigény Hasznosítható vízkészlet A vízkészlet minősége Természetes problémák Ivóvíz minőségi határértékek Szennyező-források Az utánpótlódás védelme Alternatív vízkészlet Igény-gazdálkodás A kibocsátások megelőzése Szennyeződés kármentesítése Biztonságos és egészséges vízellátás Vízkezelés

EGY KIS ÖSSZEGZÉS Az ivóvíz szolgáltatás biztonsága nem szűkíthető le a vízbázisok védelmére! A vízfogyasztás területi átrendeződése. Ivóvíz vagy csapvíz? Hasznosítható készlet: ökológiai szempontok prioritása Ökológiai vízigények és egyéb vízigények (ivóvíz is) konfliktusa Az éghajlatváltozás hatásai: várhatóan a készlet csökkenése és a vízigény növekedése Természetes vízminőségi problémák: Felülvizsgálat, technológia helyett alternatív lehetőségek (regionális rendszer, más készlet) A vízbázisvédelem jogszabályi háttere erős, a végrehajtás akadozik. Az intézményi háttér reformjára van szükség!