GAZDASÁGPOLITIKA IV. ELŐADÁS ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE

ELŐADÁS - VÁZLAT ELŐADÁS - VÁZLAT 1/ A monetáris politikáról 1/ A monetáris politikáról 2/ A központi bank szerepe 2/ A központi bank szerepe 3/ A célok rendszere 3/ A célok rendszere 4/ A hitelezés és kockázatai 4/ A hitelezés és kockázatai 5/ A monetáris politika stratégiája 5/ A monetáris politika stratégiája 6/ Inflációs célkitűzések 6/ Inflációs célkitűzések 7/ Monetáris transzmisszió 7/ Monetáris transzmisszió 8/ Árfolyam politika 8/ Árfolyam politika

MONETÁRIS POLITIKA A gazdaságpolitika azon funkcionális részpolitikája, amely az irányadó kamatlábon, az árfolyamon, a pénzmennyiség-szabályozáson keresztül kíván hatást gyakorolni a gazdasági szereplők aktivitására. A független jegybank (központi bank) irányítja. Jegybanki függetlenség:  Intézményi (a jegybankot nem lehet utasítani)  Személyi (kinevezési és leváltási rend, rotáció)  Működési (minden felhatalmazással rendelkezik)  Pénzügyi (saját erőforrások, eszközök, bevételek, ill. a közvetlen állami finanszírozás tilalma)

MONETÁRIS POLITIKAI ALAPELVEK 1.Fő célja az ár és a pénzügyi stabilitás 2.Kerülje el az időbeli inkonzisztenciát 3.Előretekintő legyen 4.Legyen összehangolva a fiskális politikával 5.A döntéshozók elszámoltathatóak legyenek

A KÖZPONTI BANK LEGFONTOSABB FELADATAI 1.A monetáris politika meghatározása és megvalósítása 2.Bankjegy- és érmekibocsátás, a törvényes fizetőeszköz biztosítása 3.A deviza- és aranytartalékok kezelése 4.A fizetési forgalom zavartalanságának biztosítása 5.Statisztikai információgyűjtés 6.A pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása

A MONETÁRIS POLITIKA CÉLRENDSZERE 1/ VÉGSŐ CÉL: az árstabilitás, ill. a fenntartható inflációs szint elérése; 2/ KÖZBENSŐ CÉL: pénzmennyiség, árfolyam;(szoros kapcsolatban áll a végső céllal) 3/ OPERATÍV CÉLOK: rövid távú kamat, kötelező tartalékok képzése; (elősegítik a közbenső cél elérését)

A MONETÁRIS POLITIKA VÉGSŐ CÉLJAI € Árstabilitás biztosítása (EKB, MNB – elsődleges cél € A kormány gazdaságpolitikájának segítése (EKB, MNB – másodlagos cél) € Gazdasági növekedés, foglalkoztatás növelése (FED – egyenrangú cél az árstabilitással) EKB, MNB, Bank of England – Hierarchikus/antiinflációs célrendszer FED – többes (kettős) mandátum

NÉHÁNY KÖZPONTI BANKRÓL I. NÉHÁNY KÖZPONTI BANKRÓL I. EKB = az EU központi bankja, székhelye: Frankfurt am Main, fő feladata az euro zóna árstabilitásának biztosítása EKB = az EU központi bankja, székhelye: Frankfurt am Main, fő feladata az euro zóna árstabilitásának biztosítása EKBR = Központi Bankok Európai rendszere, tagja valamennyi EU tagállam központi bankja EKBR = Központi Bankok Európai rendszere, tagja valamennyi EU tagállam központi bankja Bank of England – a központi bankok klasszikus példája, antiinflációs célrendszer Bank of England – a központi bankok klasszikus példája, antiinflációs célrendszer

NÉHÁNY KÖZPONTI BANKRÓL II. NÉHÁNY KÖZPONTI BANKRÓL II. FED, FEDERAL RESERVE SYSTEM (Központi Tartalékok Rendszere), tagjai az egyes szövetségi államok bankjai; FED, FEDERAL RESERVE SYSTEM (Központi Tartalékok Rendszere), tagjai az egyes szövetségi államok bankjai; - az USA központi bankrendszere, eltérően az államilag kontrollált jegybankok többségétől vegyesen állami és magántulajdonban; - az USA központi bankrendszere, eltérően az államilag kontrollált jegybankok többségétől vegyesen állami és magántulajdonban; FELADATOK: FELADATOK: - bankjegy és érme kibocsátás; - bankjegy és érme kibocsátás; - alapkamat meghatározása - alapkamat meghatározása

A MAGYAR NEMZETI BANK A MAGYAR NEMZETI BANK Magyarország központi bankja, Magyarország központi bankja, Az EKBR tagja. Az EKBR tagja. Legfőbb döntéshozó szerve a MONETÁRIS TANÁCS (belső és külső tagok), feladatai: Legfőbb döntéshozó szerve a MONETÁRIS TANÁCS (belső és külső tagok), feladatai: - a független jegybank kamatainak meghatározása, - a független jegybank kamatainak meghatározása, - inflációs célkövetés, - inflációs célkövetés, - a forint árfolyamával kapcsolatos döntések. - a forint árfolyamával kapcsolatos döntések.

ÁRSTABILITÁS DEFINÍCIÓJA „Az árstabilitás az áremelkedés olyan alacsony, még pozitív szintje, amely mellett a gazdasági szereplők döntéseiben az infláció mértéke még nem játszik szerepet” (Alan Greenspan) Infláció vs. defláció, dezinfláció A defláció is veszélyes lehet a gazdaságra. Defláció=a fizetőképes kereslet csökkentése gazdaságpolitikai eszközökkel, a gazdasági egyensúly tartós megbomlása esetén.

ÁRSTABILITÁS – DE MIÉRT? AZ INFLÁCIÓ NÉHÁNY KÖLTSÉGE 1.Az árak fontos gazdasági információforrások. A gyakori, nagymértékű emelkedés gátolja az erőforrások hatékony elosztását. 2.A befektetők inflációs kockázati felárat várnak el. 3.Az inflációtól való félelem csökkenti a háztartások megtakarítási hajlandóságát, előrehozzák fogyasztásukat. 4.A várttól eltérő infláció nem szándékolt jövedelem- és vagyon-újraelosztáshoz vezet. 5.Csökken a pénz vásárlóereje.

PÉNZÜGYI STABILITÁS FOGALMA „A pénzügyi stabilitás olyan állapot, amelyben a pénzügyi rendszer, azaz a kulcsfontosságú pénzügyi piacok és a pénzügyi intézményrendszer képes ellenállni a gazdasági sokkoknak, és zökkenőmentesen tudja ellátni alapvető funkcióit: a pénzügyi források közvetítését, a kockázatok kezelését és a fizetési forgalom lebonyolítását.” (Magyar Nemzeti Bank)

IRÁNYADÓ KAMATOK ÉS RÖVID BANKKÖZI HOZAMOK A RÉGIÓ NÉHÁNY ORSZÁGÁBAN (MNB, 2012)

ÖT ÉVES SZUVERÉN CDS FELÁRAK ALAKULÁSA A PERIFÉRIA EURÓZÓNA ORSZÁGOKBAN (MNB, 2012)

ÖT ÉVES SZUVERÉN CDS FELÁRAK ALAKULÁSA FELTÖREKVŐ EURÓPAI ORSZÁGOKBAN (MNB, 2012)

MONETÁRIS POLITIKAI STRATÉGIÁK 1.Pénzmennyiség-szabályozás (Geldmengensteuerung, monetary targeting) 2.Árfolyam-célkitűzés (exchange rate targeting) 3.Inflációs célkitűzés (inflation targeting)

CDS CDS A hitelezés mindig kockázatos, az irányadó kamatlábat kockázati felár növelheti; A hitelezés mindig kockázatos, az irányadó kamatlábat kockázati felár növelheti; CDS = credit-default swaps, CDS = credit-default swaps, Sovereign credit-default swaps Sovereign credit-default swaps

PÉNZMENNYISÉG-SZABÁLYOZÁS Közbülső cél: valamely pénzmennyiségi aggregátum változása A jegybank meghatározza a pénzkereslet változását és ennek függvényében szabályozza a pénzmennyiséget Előny: monetáris politika önállósága Hátrány: számítási nehézségek, egyre nehezebb befolyásolhatóság A as években kedvelt (pl.: Németország)

ÁRFOLYAM-CÉLKITŰZÉS RENDSZERE A közbülső cél szerepét az árfolyam tölti be. (Általában rögzített árfolyam-rendszert alkalmaznak.) Minden gazdasági szereplő számára jól látható és számon kérhető közbülső cél, de gyakoribbak a spekulatív, destabilizáló tőkeáramlások. Fejlődő országok gyakrabban alkalmazták.

INFLÁCIÓS CÉLKITŰZÉS (CÉLKÖVETÉS) RENDSZERE I. Elemei: 1.A jegybank meghatározza, mit ért árstabilitáson. 2.Meg kell adni az inflációs cél időhorizontját. 3.Meg kell határoznia, melyik inflációs indexet használja. 4.Választani kell sávos vagy pontinflációs cél között. 5.Dönteni kell, készít-e inflációs jelentést, előrejelzést. 6.Fontos szerepe van a jegybanki kommunikációnak.

INFLÁCIÓS CÉLKITŰZÉS (CÉLKÖVETÉS) RENDSZERE II. Előny: hosszú távú antiinflációs elkötelezettség, nem kell közbülső célt meghatározni, a várakozásokat jól tudja befolyásolni. Hátrány: nehezen elszámoltatható a jegybank, komoly gazdaságpolitikai, jegybanki függetlenségi feltételek. Alkalmazás: 90-es évektől kedvelt, eleinte alacsonyabb inflációjú fejlett országok, napjainkban közepesen fejlett országok is. Magyarországon 2001-től!

INFLÁCIÓS CÉLKITŰZÉS ALKALMAZÁSA Ország Bevezetés ideje Infláció Új-Zéland19907,0 Egyesült Királyság 19923,6 Svédország19934,8 Izrael19978,5 Csehország199813,1 Brazília19993,3 Magyarország200110,5 Szlovákia20053,2 Törökország20067,7

AZ MNB MEGHIRDETETT INFLÁCIÓS CÉLJAI CÉLDÁTUMCÉLÉRTÉK december 7 ± 1% december 4,5 ± 1 % december 3,5 ± 1 % december 3,5 ± 1% december 4 ± 1% december 3,5 ± 1% %

AZ INFLÁCIÓS ELŐREJELZÉS LEGYEZŐÁBRÁJA (MNB, 2012)

LAKOSSÁGI INFLÁCIÓS ÉRZÉKELÉS (MNB, 2009)

MONETÁRIS TRANSZMISSZIÓ Az a folyamat, amelynek során a monetáris politika döntései befolyásolják a makro- keresletet és az inflációt. Az a folyamat, amelynek során a monetáris politika döntései befolyásolják a makro- keresletet és az inflációt. 1/Árfolyamcsatorna (export-import) 1/Árfolyamcsatorna (export-import) 2/Kamatcsatorna (beruházások, vásárlások) 2/Kamatcsatorna (beruházások, vásárlások) 3/Eszközcsatorna (részvények, ingatlanok) 3/Eszközcsatorna (részvények, ingatlanok) 4/Várakozások (az információk módosító hatása) 4/Várakozások (az információk módosító hatása)

ÁRFOLYAM-POLITIKA A monetáris politikához tartozik, de nem biztos, hogy kizárólagosan a jegybank felügyelete alá. Eurózóna: EKB + ECOFIN Magyarország: MNB + kormány Fontos: árfolyam-rezsim megválasztása árfolyam és külkereskedelmi aktivitás kapcsolata

ÁRFOLYAM-RENDSZEREK I. Rögzített (fix) árfolyamrendszerek: monetáris unió, dollarizáció/euroizáció (önálló valuta nélküli rendszerek), valutatanácsi rendszer (currency board) Lebegő (sávos) árfolyamrendszerek: szabadon lebegő, irányítottan lebegő, sávosan lebegő Köztes árfolyamrendszerek: rögzített, de kiigazítható, más valutához, valutakosárhoz kötött, csúszó leértékelés (indexált vagy előre bejelentett)

ÁRFOLYAM-RENDSZEREK II. Speciális árfolyam rendszerek: ERM (European Exchange Rate Mechanism), a közös európai valutára történő felkészülés) Speciális árfolyam rendszerek: ERM (European Exchange Rate Mechanism), a közös európai valutára történő felkészülés) ERM I ( ) az ingadozás mértéke: 2,25 %, kivéve az olasz líra 6 % ERM I ( ) az ingadozás mértéke: 2,25 %, kivéve az olasz líra 6 % ERM II. az ingadozás mértékét a központi árfolyamhoz képest 15 %-ra növelték. Jelenlegi tagok: Dánia, Lettország, Litvánia ERM II. az ingadozás mértékét a központi árfolyamhoz képest 15 %-ra növelték. Jelenlegi tagok: Dánia, Lettország, Litvánia

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!