Az ökológiai Állapotértékelés kihívásai és Korlátai a VGT-2-ben

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az ökológiai állapotértékeléshez szükséges monitoring rendszer felülvizsgálata - Komárom-Esztergom megye - Vásárhelyiné Tóth Ildikó Nemzeti Környezetügyi.
Advertisements

A VGT 2. ütemtervének és munkaprogramjának közzététele, tartalma, határidői Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet Budapest, december.
Tóth Erika Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
EURÓPAI UNIÓ - VÍZÜGYI KERETDIREKTÍVÁK Bemutató Általánosan a VKI-ről és Magyarország helyzetéről 2005 április.
A területi vízgazdálkodási tervek készítéséhez (vizeink minősítése érdekében) végzett laboratóriumi mérésekből levonható következtetések Krímer Tibor.
A víz mint magyar EU-elnökségi prioritás
Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság
A Víz-Keretirányelv és a felszíni és felszín alatti vizek állapota
Felszíni víz monitoring
Biológiai monitoring és mintavétel
Felszíni és felszín alatti víz monitoring
Felszíni vizek minősége
A 100%-os helyszíni ellenőrzés koncepciója
Hidrológiai monitoringrendszerek
A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) szerepe a gazdasági tervezésben Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens.
AaAa ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM Monitoring és értékelés.
Környezeti monitoring Feladat: Vízminőségi adatsor elemzése, terhelés (anyagáram) számítása Beadás: szorgalmi időszak vége (dec. 11.), KD: dec. 21.
Szügyiné Simon Hajnalka NeKI Közép-dunántúli Kirendeltsége KDT TVT Fejér Megyei Albizottsági ülés Beszámoló a Nemzeti Környezetügyi Intézet.
FELSZÍNI VÍZ MONITORING.
TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZMINŐSÉGVÉDELEM (BMEEOVK AKM2)
Felszíni víz monitoring
Kézdi Árpád Államháztartási Szabályozási Főosztály
KÖZÖS MÓDSZERTANI KERETEK KIALAKÍTÁSA A MAGYARORSZÁG-SZERBIA IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEINEK KOMPLEX ÉS INTEGRÁLT.
Miskolc, március 20. Az Európai Unió Víz Keretirányelvének végrehajtását szolgáló KEOP A sz. Vízgyűjtő- gazdálkodási tervezési projekt bemutatása.
BISEL Biotikus Index a Középiskolai Oktatásban.
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálata, VGT2
Dr. Perger László Országos Vízügyi Főigazgatóság
Vízminősítés és terhelés számítás feladat
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Balaton részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt.
A hágai ítélet végrehajtásával kapcsolatos tárgyalások jelenlegi helyzete Dr. Kovács György, CSc, főtanácsadó, a Bős-Nagymarosi Tárcaközi Bizottság titkára.
Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Szakmai Továbbképzés március 2. VKI 4(7) teszt és Natura 2000 hatásbecslés Dr.Ijjas István Prof.Emeritus.
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
Nemzetközi folyamatok a globális vízgazdálkodás terén Baranyai Gábor Igazságügyi Minisztérium.
Társadalom bevonás stratégia és módszertan Ereifej Laurice vizes élőhelyek programvezető Siófok, november for a living planet© ÖKO ZRt. vezette.
MONITORING FELADATOK A 2. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVBEN ORSZÁGOS FÓRUM KONZULTÁCIÓS KÉRDÉSEK.
GAZDASÁGI ELEMZÉS A KÖLTSÉGMEGTÉRÜLÉS ÉRTÉKELÉSÉRE GAZDASÁG- SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁS ÚJDONSÁGOK A VGT2 INTÉZKEDÉSI PROGRAMJÁBAN.
FELSZÍNALATTI VIZEK A 2. VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVBEN ORSZÁGOS FÓRUM A FELSZÍN ALATTI VIZEK KÉMIAI ÁLLAPOTA, MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK SZŐCS TEODÓRA MAGYAR.
A VÍZGYŰJTŐ–GAZDÁLKODÁSI ÉS AZ ÁRVÍZI KOCKÁZAT KEZELÉSI TERVEK ÖSSZEHANGOLÁSA ORSZÁGOS FÓRUM KONZULTÁCIÓS KÉRDÉSEK.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁNAK ELŐZMÉNYEI A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SZAKMAI FÓRUM A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV.
A vízgyűjtő-gazdálkodási terv értelmezése és alkalmazása a napi gyakorlatban MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSRA VONATKOZÓ EU IRÁNYELVEK ÉS INTÉZKEDÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A GYAKORLATI TERVEZÉSI FELADATOKBAN ERŐSEN MÓDOSÍTOTT ÉS MESTERSÉGES.
JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI PROBLÉMÁK ÉS SZEREPÜK A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA SORÁN A módszertan és a feltárt jelentős vízgazdálkodási problémák.
A TISZA-TÓ VÍZGAZDÁLKODÁSÁNAK JELENE ÉS JÖVŐJE SPECIÁLIS TERÜLETI FÓRUM A TISZA-TÓ KÉMIAI VÍZMINŐSÉGE.
Felszíni vizek a 2. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Helyszín: Miskolc, augusztus 10. Előadó: bartókné tassonyi annamária Észak-magyarországi.
DUNA RÉSZVÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG SZAKMAI FÓRUMA FELSZÍNI.
A VGT végrehajtása – A felszín alatti vizekkel kapcsolatos lehetséges intézkedések.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS ENERGIAIPART ÉRINTŐ EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA ORSZÁGOS SZAKMAI FÓRUM VÍZERŐMŰVEK HATÁSA A VIZEK ÁLLAPOTÁRA,
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS IPART, KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA ORSZÁGOS FÓRUM VÍZMINŐSÉG-VÉDELMI JOGSZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSI.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS IPART, KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA ORSZÁGOS FÓRUM OPERATÍV MONITORING AZ IPARBAN TÓTH GYÖRGY.
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA SZAKMAI FÓRUM KEHOP VÍZGAZDÁLKODÁSI PROJEKTJEINEK ÉS A VGT2 VÉGREHAJTÁSÁNAK ÖSSZEHANGOLÁSA.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS AKTUALITÁSAI A KÖVIZIG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS MEZŐGAZDASÁGGAL, ERDÉSZETTEL, HALGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA - VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM,
A TISZA RÉSZVÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS A KÖZÉP – TISZA - VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG KÖZÖS SZAKMAI.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS TERMÉSZETVÉDELMET, VÉDETT TERÜLETEKET ÉRINTŐ EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA SZAKMAI FÓRUM A FELSZÍNI VIZEK ÖKOLÓGIAI.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN TERÜLETI FÓRUM VÍZTESTEKRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS EREDMÉNYEI, AZ INTÉZKEDÉSEK PROGRAMJA ORSZÁGOS FÓRUM A KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS.
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA TERÜLETI FÓRUM A 2. VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV Gulyás Zoltán osztályvezető Észak-magyarországi Vízügyi.
Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Szakmai Továbbképzés December 2. Természetvédelmi szempontok figyelembe vétele a vízgazdálkodási beavatkozások.
Hidromorfológiai elváltozások kezelése a VKI tervezése során Módszertan és adatbázis Dávid Szilvia VKKI Vízgyűjtő-tervezési Osztály XXVII. Országos Vándorgyűlés.
A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA AZ ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN TERÜLETI FÓRUM VÍZTESTEKRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK.
Simonffy Zoltán* - Rákosi Judit*: Vízgazdálkodási célok és a vízgyűjtő-gazdálkodási terv.
A GWP KKE régió aszálykezelési útmutatója Dr. Gayer József GWP Magyarország „Dr. Szalai György kerekasztal beszélgetés” - Új utak a hazai aszálykezelés.
A VÍZGYŰJTŐ - GAZDÁLKODÁSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA szakmai FÓRUM
A 2013-as országjelentés tapasztalatai, felkészülés a következőre
SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (SZMBK) 11. előadás
Országos Vízügyi Főigazgatóság
FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDRO-MORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN FELSZÍNI VIZEK HIDROLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE.
A RÁBA-HANSÁG Fórum (Győr,
Az SZMBK Intézményi Modell
Előadás másolata:

Az ökológiai Állapotértékelés kihívásai és Korlátai a VGT-2-ben Zagyva Tünde Andrea Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály zagyva.tunde.andrea@ovf.hu MHT Vándorgyűlés, Szombathely, 2015. Július 1-3.

Újdonságok a VGT-2-ben a VGT-1-hez képest Tipológia biológiai validációja VKI kompatibilis, stresszor-specifikus, több élőlénycsoportra: interkalibrált biológiai módszerek VGT-1-ben adathiányos típusokra az elérhető adatok alapján értékelési rendszerek kidolgozása Abiotikus referencia-kritériumrendszer kidolgozása Biológiai-fizikai kémiai ellenőrzési folyamat Megbízhatósági elvek egységesítése

A VKI szerinti ökológiai minősítő rendszer alapjai Módszertan kidolgozása (térben és időben reprezentatív mintavétel, feldolgozás, kiértékelés-minősítés) Alapadatok gyűjtése (mennyiségi adatok az 5 élőlénycsoportra, élőhely jellemzői, releváns hidro-morfológiai, fizikai-kémiai adatok) Referencia-feltételek meghatározása (pontszerű-diffúz szennyezőforrások, vízkivétel, morfológiai elváltozások, folyószabályozás, biológiai terhelések hiánya vagy minimális hatása a fizikai-kémiai, hidro-morfológiai és biológiai minősítési elemek állapotára, parti zonáció kiváló állapota), EQR alapú minősítés (komponensenként, víztípusonként, 5 osztályos minősítési rendszerben) Referencia-helyek kijelölése

A VKI új kihívásai az ökológiai állapot-értékelés során Ökológiai minősítés: új követelményrendszer: 5 élőlénycsoport mint biológiai minősítő elemek, fizikai-kémiai, kémiai és hidro-morfológiai minősítő elemek Típus-specifikus, terhelésre érzékeny, 5 osztályos minősítési rendszer kidolgozása Eltérő módszerek (korábbi-új VKI szerinti módszerek összehasonlíthatóságának korlátai, alap-származtatott adatok) Korábbi minősítés alapja: kvalitatív, szemi-kvalitatív adatok, kevés kvantitatív adat Új integrált szemléletmód, víztest- és vízgyűjtő szintű értékelés Háttér-információk gyűjtése, értékelése a komplex ökológiai minősítéshez Statisztikailag értékelhető adatmennyiség-megfelelő megbízhatóság és pontosság, intézkedések tervezése Megvalósítás a VKI előírásai szerint, a Európai Bizottság Közös Végrehajtási Stratégia keretében kidolgozott Útmutatók figyelembevételével Biológiai értékelő rendszerek nemzetközi interkalibrációja ökorégiónként

WFD CIS Guidance Document No. 13 REFCOND, HMWB, Monitoring útmutatók (WFD CIS Guidance Document no. 10, 4, 7) ökológiai minősítésre vonatkozó előírásai új elem: fizikai-kémiai és hidro-morfológiai paraméterek, valamint az erősen módosított besorolás szerepe az ökológiai állapotértékelésben Az ökológiai állapotértékelés és a minősítési rendszerek fejlesztése az egyik legfontosabb eleme a VKI végrehajtásának. Ez Közösségi jogszabályi előírás minden tagország számára, ugyanakkor a megfelelő rendszerek fejlesztése egy iteratív folyamat része Az útmutató alapelveket és gyakorlati megközelítési módokat javasol a rendszerek kidolgozásához, fejlesztéséhez

Alapelvek az ökológiai állapot/potenciál meghatározásához VKI általános célja: a jó ökológiai állapot/potenciál és jó kémiai állapot elérése 2015-ig minden felszíni víztesten Hidro-morfológiai elemek Biológiai elemek VKI, V. Melléklet 1.1 VKI, V. Melléklet 1.1. Kémiai és fizikai-kémiai elemek Ált. fizikai-kémiai mutatók Spec.nem elsőbbs. szennyezők Spec. elsőbbs. szennyezők VKI, V.Melléklet 1.1. VKI, V.Melléklet 1.1., 1.2. VKI, X.Melléklet

Ökológiai állapotértékelés és A Felszíni vizek állapotÁnak Összefüggése

Magyarország vállalásai (2014-2016) 1121/2014. (III.6.) Korm. határozatban vállalta a Bizottság ex-ante feltételeinek teljesítését adathiányok csökkentése: VKI kompatibilis adatforrások bevonása Adathiányok pótlása kiegészítő monitoringgal: Halas monitoring Veszélyes anyag és bióta monitoring Új VKI monitoring adatok (2007-2013): 546 új mintavételi hely, 102 adathiányos víztesten a VGT-1ben 285 új mintavhelyen történt erősen módosított és mesterséges víztesteken adatgyűjtés Csoportosítás elvének alkalmazása a VGT-2 során Vízgyűjtő-specifikus szennyezők meghatározása (emisszió-leltár alapján)

Víztestek csoportosítása Folyó víztestek 41%, állóvizek 20% van adat 546 új mvhely, 102 adathiányos vt-n a VGT-1ben Víztestek csoportosítása

Magyarország vállalásai (2014-2016) állapotértékelés megbízhatóságának növelése: Interkalibráció: a folyóvizekben történő halvizsgálat, az állóvízi makro-gerinctelenek, planktonikus algák és vizinövények kivételével valamennyi biológiai vizsgálati módszer interkalibrációja megtörtént (magas megbízhatóság), befejezés: 2016-ig Értékelő rendszerek fejlesztése (VGT-2) Halas minősítő rendszer kidolgozása Referencia-feltételek kidolgozása Egységes megbízhatósági kritériumrendszer kidolgozása Ellenőrzési folyamat kidolgozása az integrált minősítéshez (biológiai-kémiai minősítés különbsége esetén)

Stresszor-specifikus indexek a fitoplankton indexek közül a folyók esetében a HRPI- tápanyagterhelésre, tározásra/duzzasztásra érzékeny, az állóvizek esetében HLPI- a szerves és tápanyagterhelés és területhasználatot együtt jellemző antropogén terhelési index-szel mutat erős korrelációt, valamint szikes tavak esetén a sótartalommal; a fitobentosz indexek az eutrofizációval, szerves terheléssel, általános és hidromorfológiai degradációval, valamint területhasználattal mutattak szoros összefüggést, illetve szikes tavak esetén a sótartalommal; a makrofiton index az eutrofizáció, területhasználat, hidromorfológiai beavatkozások (parti sáv átrendeződése) hatását mutatja; a makrozoobenton index a szerves és tápanyagterhelésre, területhasználatra, sóterhelésre érzékeny

Biológiai módszerek és az ökológiai interkalibráció eredménye VKI kompatibilis biológiai módszertani fejlesztések: 2010-2012 új makrofita és makrogerinctelen index, 2015: új halas index Interkalibráció befejezésének határideje a nem interkalibrált élőlénycsoportokra: 2016

Ökológiai állapotértékelés kihÍvásai Adatbázisok (FEVI) ellenőrzése, BAB-ok fejlesztése Adatok feltöltése, rendszerezése, hiányok pótlása, hibák javítása Módszerek felülvizsgálata, fejlesztése Folyók: FP, FB, MZB, MF: VKI kompatibilis, interkalibrált módszerek, de EU szinten alkalmazott abiotikus referencia-feltételek egységes kidolgozása szükséges minden típusra Hal: adatgyűjtés- vizsg.monitoring/országos adatok, VKI kompatibilis, interkalibrálható értékelő módszer kidolgozása Tavak: FP, FB, MF, MZB VKI kompatibilis módszer, IC folyamatban FB, MZB- a VGT-1 során adathiányos típusokban- osztályhatárok megadása, referencia-feltételek kidolgozása Állapotértékelési koncepciók felülvizsgálata: Megbízhatóság, pontossági elvek egységesítése Ellenőrzési folyamat kidolgozása (biológiai-fiz.kémiai min. elemek) Ökopotenciál számítási módszerének kidolgozása

Ökológiai állapotértékelés kihÍvásai minősítési rendszereknek megfelelően részletesnek és robusztusnak kell lennie a vizek állapotának bemutatásához a terhelés –hatás– állapot közötti összefüggések bemutatásához és az intézkedések megalapozásához ki kell egyenlítenie a típuson belüli természetes variabilitást, ugyanakkor elég érzékenyen kell reagálnia a víztípus különbségekből eredő élőhelyi sajátságokra és az eltérő terhelésekre

Biológiai és Fizikai-kémiai ellenőrzési folyamat eltérések okai: határértékek egymáshoz képest túl szigorúak vagy megengedők biológiai minőségi elemek komplexitása: élőlényközösségek természetes variabilitása, emberi hatásokra való eltérő érzékenysége, emberi hatásokra adott válasz összegződése a biológiai válaszban időszakos emberi tevékenység hatása a biológiai válaszban még kimutatható

Megbízhatóság elvének egységessége Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság (ICPDR) kritérium-rendszere alapján, egységes szempontrendszer szerint a biológiai minősítési elemekre és a többi biológiát támogató minősítési elem megbízhatóságának figyelembevételével A biológiai elemeknél a következő szempontokat vettük figyelembe: VKI kompatibilis-e az adat, a hazai biológiai monitoring módszertana szerint történt-e a vizsgálat, interkalibrált-e a módszer, teljesíti-e az évi összmintaszám a monitoringban előírt minimum követelményeket Az ökológiai állapot megbízhatóságánál figyelembe vettük az eredmények (biológiai, biológiát támogató hidromorfológiai, valamint fizikai-kémiai elemek) egyezését és az értékelés alapját jelentő biológiai elemek számát is megbízhatósági kategóriák: 3-jó, 2-közepes, 1-alacsony. magas megbízhatóság csak interkalibrált módszer esetén

Erősen módosított víztestek felülvizsgálata és víztestek csoportosítási lehetőségének vizsgálata folyamatban

Ökológiai állapotértékelés eredményei Adathiány =víztestek csoportosítási lehetőségének vizsgálata folyamatban

Vízfolyások Ökológiai állapota a VGT-1 és VGT-2 időszakban Az összevetés víztest szinten tehető meg: a vizsgált új víztestek (monitoring változása) és a biológiai és fizikai-kémiai határértékek (módszertani változás) miatt Tájékoztató információ: kb. felére csökkent az adathiányos víztestek száma nőtt az egyes víztesteken a vizsgált élőlénycsoportok száma számos biológiai módszer lett pontosítva, továbbfejlesztve 2010-2012 időszakban fizikai-kémiai elemekre kismértékben javuló állapot, de a gyenge és rossz állapotúak száma is növekedett VGT-1 VGT-2 Biol.elemek: VGT-1: víztestek 75% VGT-2: víztestek 76,5% Fiz.-kém.elemek: VGT-1: víztestek 83% VGT-2: víztestek 85%

Állóvizek Ökológiai állapota a VGT-1 és VGT-2 időszakban Az összevetés víztest szinten tehető meg: a vizsgált új víztestek (monitoring változása) és a biológiai és fizikai-kémiai határértékek (módszertani változás) miatt Tájékoztató információ: VGT-1 során víztestek 36% (213 víztestből 77-re), a VGT-2-ben 43% (189 víztestből 81-re) van adat: csökkent az adathiány VGT-1 VGT-2

Ökológiai állapotértékelés Korlátai a VGT-2 projektben Monitoring adathiány kezelése (víztestek csoportosítási lehetőségének vizsgálata, monitoring-fejlesztés mint intézkedés) Monitoring bizonytalanságok (térbeli és időbeni minta-reprezentativitás vagy ennek hiánya, rendkívüli körülmények) kezelése Módszerek (mintavétel, feldolgozás, értékelés) megbízhatósága-pontossága, emberi hiba kezelése Minősítési elemek (biológiai minősítés, fizikai-kémiai minősítés, hidro-morfológiai minősítés, specifikus szennyezőanyagok) eredményeinek harmonizációja Részletes terhelés-hatás-állapotváltozás felmérések hiánya VGT-2 projekt időkorlátai (a terhelések csak részben voltak elérhetőek az állapotértékeléskor)

A VKI végrehajtása… Mindenki küzd valamivel Ha összefogunk, és mindenki a maga területén szakmailag és emberileg megteszi, amit tud, meglesz a munkánk eredménye :)

KÖSZÖNÖM A FiGYELMET!