A tudomány os kommunikáció „piacterei” Magyarországon Palugyai István „A természettudomány kommunikációja” előadássorozat 2009 szeptember 25.

Tudomány és társadalom Az emberek zömének attitűdje a tudomány iránt: természetes érdeklődés, kíváncsiság, félelem Hétköznapi megértés szintje és a (t)tudomány nyelve közt kialakult szakadékra ma nincs példa a társadalmi érintkezés egyetlen más területén GMO, madárinfluenza, őssejtek, klímaváltozás – nem a tudományos részletek miatt érdekli az embereket, hanem azért, hogy az ezekről szóló anyagokból áttekintést, tájékozódást kapjanak

Gyakran hangoztatott tézisek A magyar természettudományos oktatás kíválósága Előkelő hely a természettudományos műveltségben a nemzetközi rangsorban Európa kulturális előnye Amerikával szemben

Valóság Európa nemcsak a technológiai, de a tudományos információk megszerzéséért folytatott versenyben is lemaradt Észak-Amerikával szemben Az Unió új tagjai pedig le vannak maradva a kontinens nyugati részéhez képest. (Eurobarométer felmérés 2003)

USA-beli helyzet Az amerikai egyetemekben, kutatóintézetekben és tudományos intézményekben szinte nyomdakész sajtóközlemények és állandóan frissített, közérthető honlapok (AAAS konferenciák példája)

Európa-USA Az amerikaiak 90 százaléka komolyan, vagy közepesen érdeklődik a tudomány iránt Az Unióban a megkérdezettek 52 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a tudományos és műszaki kérdések nem igazán keltik fel az érdeklődését Az új tagországokban pedig ez az arány a csatlakozáskor 10%-kal még magasabb volt!

Európa: Fiatalok csökkenő érdeklődése a természettudományos pályák iránt Okok: A régi tagországokban - a tudománynak a kommunikációs csatornák révén kapott negatív társadalmi képe Új tagországokban: a pálya korlátozott karrierlehetősége, az alacsony fizetés és a tudomány kommunikációjának gyengesége

Mit ismertek fel az amerikaiak? A tudomány kommunikációjának fontossága (paradox helyzetként az általánosan gyenge oktatási és műveltségi szint ellenére) a korszerű, versenyképes tudás és a tudásalapú társadalom elérésében (tudományos ismeretek ereje az érvényesülési versenyben, + kommunikációs készségek előnyei az amerikai társadalomban)

Fő kommunikációs csatornák Iskola Tömegkommunikáció (nyomtatott, elektronikus, on-line média)

Sajátos közép-kelet európai helyzet A tudomány kommunikációjának minden formája jelentősen hátrább szorult mindenfajta preferencia listán tudományos ismeretterjesztő sajtó és média, illetve a tudomány általános médiákban tapasztalt jelentős pozícióvesztése (közszolgálati tévécsatornák, kereskedelmi tévé, országos és vidéki napilapok, bulvármédia)

Következmények: A tagjelölteknél a közvélemény 46 százaléka szerint a tudományról közvetítő újságíróknak nincs megfelelő ez irányú tájékozottsága, képzettsége. A tévé és a rádió szerepe a tudományos információszerzésben Régi tagországok: TV 60% Rádió 27% Új tagországok: TV 71% Rádió 41% ( régi hozomány: passzív befogadás) (Eurobarométer, 2003)

Uniós tervek a tudományos kommunikációban 7. Keretprogram (50,5 milliárd euró /hét évre) – ebből Tudomány a társadalomban – 280 millió euró (A növekedés az előző keretprogramhoz képest jelentős: 3,5-szeres ill.5%) Korábbi célok: 1. minden kutatási intézménynek legyen kommunikációs stratégiája 2. minden polgári kutatásra jutó pénz 1 százalékát tudományos kommunikációra fordítsák

A tudomány tömegkommunikációjának fő tényezői A piac nagysága (nyelv szerepe) A tudományra és innovációra fordított összegek nagysága A média hagyományok

A „piac” nagysága Az ország mérete – a gazdaság ereje ÉS a nyelv (hányan beszélik) „nagy” nyelvek (UK, D, I, E)„nagy” nyelvek (UK, D, I, E) „kis” nyelvek (DK, S, P, GR, M)„kis” nyelvek (DK, S, P, GR, M) „kis ország” „nagy” nyelvvel (A, CH, IRL, B)„kis ország” „nagy” nyelvvel (A, CH, IRL, B) − átveszik a „nagyok” népszerű tudományos magazinjait − kisebb lehetőségek a hazai tudományos eredmények népszerűsítésére

A tudományos kutatás és az innováció fejlettsége Innovatív környezet - (SF, IRL, UK, D, F, NL) Kisebb tudományos költségvetés (E, P, GR)

Hagyományok UK, D, F, I Hatalmas történelmi hagyományok és tapasztalatok a tudományos ismeretterjesztésben

Új fejlemények: Nyugat-Európa (Németország, Skandinávia): Fellendülés a tud. ismeretterjesztésben (TV, magazinok) Magyarország: a médián és a sajtón belül is alulbecsülik a tudományos műszaki információk és a tudományos újságírás szerepét A gazdasági válság hatása – a médiára és azon belül a tudományos újságírásra Újfajta médiatrendek (citizen journalism)

Tudomány kommunikációjának színterei A tudományos kommunikáció sokkal szélesebb a tudomány sajtóbeli és médiabeli megjelenésénél Kutatóhelyek (intézeti, egyetemi, vállalati, egyéb), Múzeumok, Science center, tudományos események (konferenciák), tudományos fesztiválok, innovációs- találmányi kommunikáció, Egyéb közösségi csatornák (science cafe, klubok, tömegrendezvények), Tudományos szféra lobbikommunikációja a döntéshozók felé – közvetlen, közvetett (médián keresztül)

A tudomány kommunikációjának oktatása Nyugat Európában (UK, D, F, E, EIR stb.) ezzel külön egyetemi képzés foglalkozik Magyarország: tudományos kommunikációt, önállót tárgyként sehol nem oktatnak Közvetlen hatás: a közvélemény tudományos tájékozottságára a tudomány társadalmi elfogadtatására, a tudományra fordított pénzek nagyságára a tudósok megbecsülésére

Következmények: A magyar egyetemek, kutatóintézetek, múzeumok, tudományos szervezetek túlnyomó részének gyenge a kommunikációja, nincs erre megfelelő szakembere, gyenge a lobby tevékenysége, gyatra a honlapja Nincs tudományos újságíróképzés

Ki adja el a tudományt? Régi vita: tudós, vagy újságíró? – együttműködés fontossága A TUDOMÁNYOS KOMMUNIKÁCIÓ KÜLÖN SZAKMA! (sőt hivatás) (speciális felkészültséget, jártasságot, érzéket, háttérismereteket, kritikai hozzáállást igényel – tudományos újságírás változó módszerei, stílusa, helye a nyugati médiában) a tudomány ehelyett a médiában gyakran „szabad préda”

A tudományos tömegkommunikáció néhány alaptézise Kinek kommunikálunk? (be kell lőni a befogadók megértési szintjét – tudományos témákról lévén szó nem mindegy, milyen szinten próbáljuk „eladni” a tudományt) Milyen forrásból dolgozunk? (kritikus forráskezelés!) - személyes ( kapcsolat a kutatókkal, helyszíni tapasztalat) - írásos (sajtóközlemény, tudományos közlemény, tudományos folyóirat, hírügynökségi jelentés, külföldi sajtóforrások, internet)

A jó tudományos újságíró ismérvei Kíváncsiság az új ismeretek iránt Jó íráskészség, gondolati kifejezőkészség, absztrakciós képesség A tudománnyal kapcsolatos szkeptikus megközelítési mód Alaposság, jó rendszerező készség Jó memória Etikus magatartás

A tudományos újságíró fő hibái Pontatlan Rossz a hírérzékenysége Anélkül ír, hogy mélységében megértené a témát Nem ellenőriz Csak egy forrásból dolgozik Túlságosan ragaszkodik a forrás nyelvezetéhez - unalmas Érzéketlen az információ-kiegészítők iránt (pl. illusztrációk)

Ami változatlan A médiavezetők szemlélete: a tudomány kommunikációját gyakran nem szakemberre bízzák (ahogy más területeken szokás) – gyakori hibák, hiteltelenség, tudományos újságírók szűkös munkalehetőségei) A vidéki sajtó érdektelensége (nincs vidéki napilapban tudományos rovat, szakújságíró)

Ami lassan változni látszik A tudományos kommunikáció jelentőségének növekedése (főleg az on line média jár elöl) Új módszerek elterjedése Felsőfokú oktatás beindulása A médiában a döntéshozók, kiadók, szerkesztőségvezetők szemléletváltozása