Spanyolország Európa regionális földrajza II. előadás Földrajz BSc III. évfolyam 2012. március 30.

Előadásvázlat Spanyolország területi közigazgatása A fejlettségi különbségek alakulása a XX. század második felében Egy „sikerágazat”: Spanyolország turizmusa A válság hatásai

Közigazgatás XIX. sz.: polgári fejlődés, önállósodási törekvések  baszk, katalán és „gallego” autonomizmus 1833: közigazgatási reform: 50 provincia (urbanizáció, közlekedési kapcsolatok, centrumok kiépülése) XIX. sz. vége – XX. sz. eleje: ipari fejlődés, regionalizmus eszméje újra felszínre kerül (Katalónia, Baszkföld) 1873: Első Köztársaság: „17 állam szövetsége” 1892: Manresai alapelvek (Katalónia)

Közigazgatás 1913: Mancomunidad (Gerona, Lérida, Barcelona, Tarragona egységesítése) 1931: újabb alkotmány, „az államot provinciák, ezeket pedig községek alkotják” – régiók statútumainak kidolgozása (először Katalónia, Baszkföld és Galícia kapja meg) 13 korlátozott önkormányzatisággal bíró régió 1936: lázadás, Franco uralma, autonomista törekvések „elhallgattatása”, K,B, és G önkormányzatait eltörlik  újra a provinciák és a községek köré szervezik a közigazgatást

Közigazgatás 1975: Franco halála, demokratikus államszerkezet kialakításának kezdete (1976-1983) Hatalmi decentralizáció, lokális és regionális szintek nagyobb döntéshozó hatalma 1978. évi alkotmány: nem föderális államszervezet, hanem a tartományok széles körű autonómiája Katalónia, Galícia, Baszkföld: „speciális jogállású AK” Többi 13: „általános jogállású AK” 1999 óta Andalúzia, Valencia, Baleár-szk., Kanári-szk. – teljes körű autonómia. Többiek „korlátozott önkormányzatisággal rendelkező közösségek”

Közigazgatás Régió-e a régió? (spanyol szóhasználat…) EU gyakorlat jelenleg (NUTS 2006): NUTS 0: ország NUTS 1: Agrupación de Comunidades Autonómas (7) NUTS 2: Comunidades y Ciudades Autonómas (19) NUTS 3: Provincias + Islas + Ceuta y Melilla (59) LAU 1:… LAU 2: Municipios (8111)

NUTS 0

NUTS 1

NUTS 2

NUTS 3

LAU 1 ??

LAU 2

Előadásvázlat Spanyolország területi közigazgatása A fejlettségi különbségek alakulása a XX. század második felében Egy „sikerágazat”: Spanyolország turizmusa A válság hatásai

A területi különbségek alakulása XIX. sz.: a maival ellentétes fejlettségi kép – középső térségek vs. tengerparti területek (centrum-periféria), kisebb területi különbségek XX. sz.: iparosítás, szolgáltatások előretörése – fordulat (kedvező feltételek: főváros, tengerpart)  munkaerő és tőkekoncentráció  éleződő területi különbségek II. vh. vége: „fejletlen” gazdaság, agrárország Franco-rendszer: centralizmus, tekintélyelvűség, önellátás, izoláció – csökkenő GDP az 50-es évek végéig

Gazdasági növekedés Alcaide Inchausti (1996)

A területi különbségek alakulása Gazdasági nyitás: Ny-Eur. és É-Am. Felől tőkebeáramlás (vas- és acélgyártás, nehézipar) Nehézipar: nyersanyagban bővelkedő térségek (Baszkföld) + Madrid, Katalónia – átlag feletti fejlődés, egyensúlytalanságok Területi egyenlőtlenségek rövidtávú növekedése a 60-as évek elején Ellene?  Stabilizációs Tervek (Planes de Desarrollo, 1964, 1969, 1972) „növekedési pólusok” kijelölése, cél: területi különbségek mérséklése, a csekély feldolgozóiparral de megfelelő nyersanyagbázissal rendelkező térségek fejlesztése

terv: (1964-1967/8): La Coruna, Vigo, Valladolid, Burgos, Zaragoza, Sevilla, Huelva terv (1969-1972): Granada, Cordoba, Logrono, Oviedo terv: (1972-1975): félbeszakadt

A területi különbségek alakulása 1960-1975: területi egyenlőtlenségek dinamikus csökkenése (regionális és provinciális szinten egyaránt) Egy főre jutó GDP rel. szórása: 38,4  22,7% (1955-75) – provinciák 38,8  22,8 % (1955-1977) – tartományok Területi megosztottság megmarad… Mi az oka a konvergenciának?  területi mobilitás Fejletlenebb térségek népességcsökkenése Belső vándorlások intenzitása a 70-es évek végéig marad fenn  gazdasági válság, munkanélküliség emelkedése a migráció célterületein is

A területi különbségek alakulása 1960-1975: területi egyenlőtlenségek dinamikus csökkenése (regionális és provinciális szinten egyaránt) Egy főre jutó GDP rel. szórása: 38,4  22,7% (1955-75) – provinciák 38,8  22,8 % (1955-1977) – tartományok Területi megosztottság megmarad… Mi az oka a konvergenciának?  területi mobilitás Fejletlenebb térségek népességcsökkenése Belső vándorlások intenzitása a 70-es évek végéig marad fenn  gazdasági válság, munkanélküliség emelkedése a migráció célterületein is

Az egyenlőtlenségek alakulása I. nyitás Iparosítás okozta növekedés Stabilizációs Tervek Válságok, migráció csökkenése

ß-konvergencia I.

Az egyenlőtlenségek alakulása II. „stagnálás” EU csatlakozás Európai monetáris rendszer válsága kiegyenlítődés

ß-konvergencia II.

A területi szerkezet változása Mennyiben változott a fejlettség területi képe? Az egyenlőtlenségek alakulása miként hatott a területi szerkezetre? Adatbázis: Instituto Nacional de Estadistica (INE) Egy főre jutó GDP – adatok 1980-tól 1955: José Villaverde számításai

A területi szerkezet változása 1955

A területi szerkezet változása 1985

A területi szerkezet változása 1995

A területi szerkezet változása 2007

Főbb megállapítások „Fejlett” provinciák koncentrációja (1995-ben legjobban) ÉK-en „Szegényebbek” koncentrációjának oldódása („U” alakú sáv) Erősödő pozitív autokorreláció (szegénynek szegény, gazdagnak gazdag a szomszédja…) Jóval átlag alatti fejlettségű provinciák számának csökkenése (1955: 19; 2007: 7 – a csoportosítás alapja ugyanaz!) Átlagos fejlettségű térségek száma nő E változások főleg 1955 és 1985 között (+0,67 k.eh.) 1985 óta stabil(abb) térszerkezet

Provincia-csoportok az egy főre jutó GDP változása alapján (1955-2007)

A munkanélküliség alakulása… 1960-as évek: alacsony szint (2 %) 1970-es évtized (az „ipari válság” évtizede, 1976-1985): Franco halála (piacgazdaságra és demokratikus államszerkezetre való áttérés – rendszerváltás) Olajválság Tömeges elbocsájtások, + hazatérő vendégmunkások Mg. Gépesítése, felszabaduló munkaerő – nincs hely 4,72 %-ról 21,5 %-ra nő a munkanélküliségi ráta Spanyol munkanélküliségi „sajátosságok” (béralkuk, dualitás) 1986-1990: stabilizálódás, növekvő foglalkoztatottság (mn.r. 16%) 1990-es évek eleje: európai válság, 23,9 % (1994)

A munkanélküliség alakulása… EU csatlakozás Ipari válság recesszió stabilizálódás válság

…és területi egyenlőtlenségei A területi különbségek ellentétesen mozognak a munkanélküliség szintjével 1976: 37-szeres különbség (Málaga vs. Huesca) „válság évtizede”: kiegyenlítődés Ipari foglalkoztatottak csökkenése (Barcelona, Vizcaya, Madrid leginkább) Stabil eloszlás 1976 és 1985 között (ld. ábrák) 1985: Madrid körüli „gyűrű” (fővároshoz való közelség?) Ipari depresszió térségei: jelentős növekedés a mn. rátában (pl. Asztúria – szénbányászat, ágazati szerkezetváltás; Ebro-völgy) A ráta értékei és területi egyenlőtlenségei között fordított összefüggés Bevándorlás hatásai? (2007: 10,7% bevándorló)

Előadásvázlat Spanyolország területi közigazgatása A fejlettségi különbségek alakulása a XX. század második felében Egy „sikerágazat”: Spanyolország turizmusa A válság hatásai

Turizmus – a „sikerágazat” Előzmények (az „ötvenes évek”) Franco-diktatúra: elszigeteltség 1950-es évek, nyitási politika: külföldről érkezők száma megháromszorozódik (GDP 0,38%-a származott az idegenforgalmi bevételekből) Dinamikus növekedés 1961: világturizmus 7%-át Spanyolország fogadja (3,5% GDP-aránnyal) Szezonális (júliustól szeptemberig) Főleg autóval érkeznek, repülőn csak 4-6 % (a repülés a „gazdagok kiváltsága” – magas árak)

Turizmus – a „sikerágazat” A külföldi turisták megoszlása 1955-ben

Turizmus – a „sikerágazat” Komoli R., 2011

Turizmus – a „sikerágazat” Az idegenforgalmi „boom” (1962-1973) Utazásszervező- és közvetítő irodák Gazdaság stabilizálódása 1964: GDP-nek több mint 5 %-át adja  egyre növekvő jelentőség „pénzügyi túlélőeszköz” – a kereskedelmi hiány 75 %-át fedezi 1966: turisztikai világranglista 3. hely Fro., N-Br., Németo. a fő küldők (ugyan javul a közlekedés állapota) 1973: 31,6 mó fő (a lakosság 35 mó fő körül!) Légi úton 22,4% (1970), a hajó és vonat aránya csökken A turizmus „hibái” (koncentrációk – tér, idő, küldő-ország, motiváció) Átok vagy áldás ez az időszak? … ez is, az is…

Turizmus – a „sikerágazat” Krízis és stabilizáció (1973-1982) A felismerés: tervezni kell a fenntartható turizmusért Gazdasági válság, politikai rendszerváltás – több gond egyszerre Csökken a külföldi turisták száma Magasak a légiközlekedés árai – ekkor már 30% repülőn érkezett (Baleár- és Kanári-szigeteket érinti főként) Lecsökken a belföldi turizmus szintje is Hotel modernizációs tervek, turisztikai beruházások, új turizmus-fajták bevezetése (vidéki-, hegyi-, kongresszus) 1975, Idegenforgalmi Világkiállítás (Madrid) Talpraállás, újfent nő mind a bevétel, mind a turisták száma „overbooking” – hotelárak emelkedése

Turizmus – a „sikerágazat” Fejlődés és átalakulás (1983-1999) Bár történnek erőfeszítések – még mindig problémák… „turisztikai krízis időszaka” – szűk és alacsony színvonalú kínálat, nem megfelelő infrastruktúra, túlzott koncentráció Növekedési ütemek lassulása, csökken a súlya a GDP-ben Más mediterrán országok is „becsatlakoznak” a versenybe – Spo. veszít vezető szerepköréből Máshol is mediterrán klíma + még kulturális sokszínűség, alacsonyabb árak (Görögo., Töröko., Egyiptom, Marokkó stb.) Veszélybe kerül a gazdaság „alappillére”  radikális változtatások kellenek

Turizmus – a „sikerágazat” Új turisztikai tervek (infrastrukturális fejlesztések, internetes foglalórendszer, intelligens hotelek, új turizmus-fajták, image-váltás) Újabb növekedés a 90-es évektől (öbölháború, EXPO, világkiállítás…) Javuló gazdasági mutatók Közlekedési módok arányának eltolódása (1999: 72,8% repülővel – csökkenő repülőjegy-árak, fapados légitársaságok)

Turizmus – a „sikerágazat” Jelenlegi helyzet: 2000-es évek, 5-6 % a bevétel a GDP %-ában A GDP 2/3-át adja, foglalkoztatottak kb. 60%-a ~ 50 mó turista évente, 350 mó vendégéjszaka Európa 2. a külföldi turisták célpontjait tekintve (1. Fro.) Világszinten az USA-val verseng (2002-ben megelőzte, ld. 2001/9/11) 2008-ig növekvő bevételek, azóta csökken Nagy függés (német és brit turisták)  Kínai Turisztikai Terv (kínaiak becsalogatása; olcsóbb repülőjegyek…) Megoldás ez? „jut itt hely mindenkinek” (López de Ávila Munoz) Még mindig probléma a területi koncentráció! Időbeli koncentráció oldódik: 50-55% esik június-szeptember közé beépítettség: - tájkép „romboló” hatás

Turizmus – a „sikerágazat” A külföldi turisták megoszlása 2010-ben küldő országok szerint

Turizmus – a „sikerágazat” fejlődés és átalakulás krízis és stabilizáció idegen- forgalmi „boom” kezdetek

Területi különbségek

Területi különbségek Különbségek a hazai és külföldi turisták körében Hazaiak 80 %-a 25 provinciában tömörül  kisebb koncentráció (25-ből 13 tengerparti; Madrid 10,9%, Barcelona 6,9%) Külföldiek: Barcelona 17%, Baleár-szk. 15%, Las Palmas 10,78% Félszigetek tengerpartjai <-> szigetek tengerpartjai Barcelona közkedvelt (műemlékek, múzeumok, éjszakai élet, tematikus parkok stb.)

Területi különbségek A vendégéjszakák számának megoszlása

Területi különbségek Az átlagosan eltöltött éjszakák száma (2010)

Turisztikai klaszterek csoport: „legkedveltebb turistacélpontok” csoport: turizmusból jórészt kimaradó térségek csoport: „külföldiek paradicsoma” csoport: „hazaiak kedvencei”

A válság hatása a munkanélküliségre

A válság hatása számokban 2011. utolsó negyedév: 22,85 % (5,4 millió fő…) A fiatalok körében 48%-os munkanélküliség „válság elleni menük” Kiskereskedelmi értékesítések visszaesése Luxuscikkek iránti kereslet nő (külföldiek) Államháztartási hiány: GDP 8%-a Építőipari foglalkoztatottak száma 22%-kal csökken  sok bevándorló dolgozik e szektorban  súlyosabb hatás Üresen álló ingatlanok (Ciudad Real – repülőtér, Zaragoza – kiállítóközpont…)

Köszönöm a figyelmet!